Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-01-12 / 6. szám
(*) A Levendula folytatása, A mostanában : szerzett operettek közölt minden jóizlésü szín- i házlátogató előtt egyik legbájosabb operett a Levendula, amely a magyar színészet múltjába, Déryné ifj asszony, Megyeri és Szentpé téri koréba viszi vissza a nézőt. Szolid, nemesen szórakoztató operett, amely messze felülemelkedik a mai tingíi íangli, cirkuszi mutatványokkal telerakott operetteken. Még a kiindulási pontja is más, mint a mai operetteké, a Levendula & budii Várszínházból indult ki és onnét hódította meg a világot. A múlt héten került szinre a Levendula folytatása: A j kék póstakocsi, Szilágyi László bájos operettje j szintén a budai Várszínházban. Ez a bemutató a Levendula folytatásának tekinthető, de azért I mégis különálló alkotás, melyből a romantika Üde levegője, kedélyessége, bánata, humora mosolyog ránk, úgy, amint ezt egy nagytőkétségü iró bőkezű tékozlással felénk szórja, a hozzá mind nképp kongeniáüs zeneszerzővel, Buday Dénessel együtt. Sablonos operettfigurák helyett elmúlt korok kedvenc alakjait eleveníti meg jellemző erővel: hazájáért busuló magyar mágnást, ki elkeseredésében mint bakonyi zsivány rémitgeti az átutazó bécsieket, & zárdában nevelkedett komteszt, a báróvá lett osztrák-magyar sóhiv&t&li igazgatót, a szép kikapós csárdásáét, a k. u. k. gárdatisstet stb. A cselekmény gyorsan perdül, egységesen kerek és végig leköti figyelmünket. Tömegattrakeiók helyett pompás jelenetek, szellemes dialógusok, jóiztt tréfák és frappáns táncok bilincselik le a hallgatóságot, mely sokszor szólította lámpák elé a szerzőt és komponistát. Papp Manci mélyen átérzett játékával, D’Arrigó Kornél szép énekszámaival, H. Bállá Mariska m' gkspó, sanzonszerü énekeivel, Fülöp Sándor és B;gby Gyula találó karrikaturáival teljes sikerre vitték a darabot. Külön ki kell emelnünk Latabár Kálmánt, est a nagytehstségü komikust, kinek egyformán zajosan tapsolnak akár táncol, akár énekel, akár mókázik. Az igazgatóság Czakó Pál rendezésében pazar bőkezűséggel mutatta be „A kék postakocsiit, mely minden bizonnyal nem áll meg Budán, hanem a Levendula sikeréhez hasonlóan berobog a pesti színházakba it. (*) Színházi hírek. Szenes Béla uj vi?játékára most készül a budapasfi Magyar Szinbáz. „Holdvilág* a darab címe és hőse — maga a holdvilág. El i hét tehát mondani, hogy a darab címszerepét Csortos Gyula játsza. Értesü lésünk szerint a Szenes-vigjáték bemutató előadása január 18 án lesz. — Ernőd Tamás, a nagysikerű Mézeskalács írója, kéf nappal ezelőtt negyven fokos lázzal ágynak dőlt és orvosai megállapítása szerint meghűlésből származó betegsége annyira erőt vett rajta, hogy legalább két hétig nem hagyhatja el a szobát. — Fodor Lászlónak Navarrai Margit cimü darabját januárban mutatja be Das rote Foteuille címen a bécsi Deutsches Volkstheaíer és Londonban az Everyman Theater. — Földes uj vigjátékát, a „Szent házasság“ ot, elfogadta előadásra a budapesti R-naissanca-Szinház. — Mária Orska tavasszal Parisban vendégszerepei, ahol német nyelven eljátsza a Hamlet címszerepét is. — A Balga szűz bemutatóját a budapesti Belvárosi Sdnház január közepére halasztotta el a Rozsalány századik előadása utánra. — A Farsangi lakodalom, Vajda és Poldini operáinak próbáit már megkezdték a budapesti Operaházban. (*) Min dolgoznak a nagy írók és komponisták? Ezt a kérdést vetette fel a „Neues Wiener Journal.“ Ju ins Bittner elmondja, hogy g-moll szimfóniáján dolgozik, amit ugyan csak jómódúak engedhetnek meg magáknak, de ö — írja — megteheti, mert két jól jövedelmező operett fedezi. Kálmán Imre a „Marica“ cimü operett partitúráján dolgozik. Thomas Mann igy válaszol: Öa azt kérdezi, hogy milyen munkán dolgozom? Éppfn elég muakám vau már azzal is, hogy most végzem az utolsó simításokat „Tristán és Isold cimü filmdarabomon. Azonfelül „Am ZiUberberg“ cimü regényem korrektúráit végzem és már hozzáfogtam regényem második kötetéh >z, kö/.ben pedig látom a veszedelmet, hogy a második után egy harmadik következik. Csinálom „Németek levelei Amerikába“ cimü müvemet. Mindebből kiderül, hogy egyáltalában nem unatkozom, de egyúttal az is, hogy éveimhez kép et elég jól bírom a munkát. Molnár Ferenc egy kis köny-1324 január 12 _____________ „KomAromí Lapok" vön dolgozik, amelyben jegyzetek lesznek a színházi rendezésről. Szó lesz benne a színészekről és színészetről és egyéb színházi apróságról. Közben egy háromfelvonásos vígjátékot ir. Művészet és közönség. (Köszöntő írás u ,,Szép“-hez.) | • L Roppant történések idejét éljük: a há- 1 ború s a belőle viharzott forradalmi lé/, meg- ' bontották a világok dogmáit. A régi törvények j merevsége megtört az emberben, Uj erők ol- j dódtak fői benne és uj akaratok formázták magukban a külső élet egyetemes horizontjait. A kultúrákban kiabsztracbált lélek megint visszatért a terméez'úhéz, de most már a saját természetéhez. Utat tört magának a külsőségeken keresztül a dolgok lényegéhez és \ minden dolog legiényegét önmagában találta meg. A „Mensch, ward© wagentlieh“ korunk kategorikus imperatívusza. Az ember őselemi lényegére riad és önmagát a formák évezredes kasztjából az Universum értelmébe vetíti. 2. Ez az óriási szociális átértéklés megoldja a művészetek alakját. A költök szétbontott szavakban sikongnak, decsstrális vonalakba szakad szét a kép s a zene disszonáns akkordokba kuli. A klasszikus formák holtra-merevített „művészi e/t“-je kirobbant az impresszionizmus szavából, ecsetjéből, hangjából. A művész önmagában látja az uj idők roppant fordu ását és lelke legprimitívebb kialakulásából formázza meg műveit. A művészet őrökké tökéletlen, örökkékeresés meddő, gyönyörű célja: legfőbb kifejezője annak, amit mi „élet“-n&k nevelünk. Ám az életnek programmot csak maga az élet adhat és minden élet a saját programmja szerint éli ki magát. 3. x Ez a „kiélés“ pedig a közönség szférájára szorítkozik; annak a közönségnek a szférájára, mely megakadt az elfolyó formák forgatagában. Iparban, kereskedelemben és technikában mértfölrLs léptekkel rohan előre pillanatonkint. A „gépember" végigszáguld a világon : de az uj művészét formeproblémáia innen marad. Tétován áll meg, nem meri, vagy nem ér rá megérteni ... Kü'önös szélsőségek paradox világa: a művészé és a nagyközönségé. Soha az ellentétek még nagyobbak nem voltak, soha nem volt talaj alanabb a ko&tradikció. A művész elmenekül & külső-látottak elől érzékeny lelke álomvilágába s énje logegyéaibb megéléseit rángatja elő; mig a mai közönség világérzését a fotográfia föltalálása tudná legjobban jellemezni... 4. Hiába alakultak kisebb-nagyobb metropolisokban az új formák propagálására művészi centrumok : a szociális állambsrendezések ap» riorikus érdskeltgégvi meg a politikai bornirtság nem értek fai a mű észét roppant egyetemességéhez. A magyarnyelvű művészetek tolmácsolhatásának dróteövennyel vetett véget a bölcsességek iskolapéldás Trianonja is. Szlovenszkó ő magyar közönsége igy művészi vezetés nélkül maradt, cél éa irányt alánul, félig megélt szépségek és félig m gismert formák Scyllája és Ciarybdisa között, a „dtcentralizáció“ ostoba és öncélú jelszavával. Az „el Budapestről" uek lett volna még értelme akkor, h «zt egy szerves kapcsolódás követte volna Béccs: 1 va^y Prágával. Mert mindkét centrum jóval előbbre van jelenleg a művészetben Budapestnél, melynek magyarázatát ott kell k- r énünk, hogy a franciáktól átvett imprasszLnizaiu ott sajátos szimbolizmussal egyesült és fontos nyelvújító szerepet töltött be az irodalomb in ugyanakkor, amikor 7. oldal. .......■ ' ' .......................... a német színpadok már régen Kasier és Hasenelever darabjait adták s az olasz múzeumok Pieaseotól vásároltak képeket. Ám szlovenszkői magyar művészet, — miután Budapesttől elszakították, — teljesen magára maradt. 5. Bármilyen érdekes is lenne: nem tartozik a témához e dedukció végigvezatése, az ok és okozatok legvégső kikonkludáiása. (E sorok írója is aktive dolgozott a „decentralizáció“ égisze alatt gomhamódra született folyóiratokba s igy jól tudja, hogy zárult a biláne.) De száz és száz komponens konkrét őszszetevéséből abszolút szükségletként resultál elő a komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osztályának jelentős koncepciójú kultúrprogrammja, melynek egyik legmonumentálisabb és legrepresentativabb teljességét „A Szép“ c. egyetemes művészeti, tudományi, társadalmi, esztétikai ás kritikai folyóirat első számának megjelenése jelenti. 6. Erról a folyóiratról ismertetőt vagy kritikát adni mások hivatottak: e sorok Írója sokkal szervesebben összefügg vele, semhogy objektivitásra képes lehessen. Amit itt ei akar mondani mé?, inkább szimbólum, mint definíció: „A Szép“ si egy roppant hidhoz hasonlítja a művész és a közönség parttalansága között. Alatta, vagyis benne, pillérei közt, ömlik el a kor abssolút kifejezése: a művészet elementáris, végnélkfili árja. (És fontosnak tartja itt megjegyezni, hogy „A Szép“ hidját a közönség spektrumából verték, hogy a közönség látszögéböl lendülnek ki ivei.) Az egyetemesség határtalan jelszavával indul el ez a folyóirat. És ha csak egy lépéssel is közelebb hozza a közönséget az új, a belső megélések művészetéhez, ha csak egy» néhány „gépember“-bői formái a lélek arcára „lényeg ember“ t: már nem volt a küzdése h ábavaió ! Tilkovszky Béla. Könnyek. Irta: Basilides B. Budapest. (Folyt.) Benczúr Gyula fontossága nagy a magyar művészképzés terén. (Mint művészről n«m nyiíatkoshitom olyan nagy áhítattal.) 1844 ben született, 1861-ban a müncheni akadémiának lesz növendéke, mely akkor élte fénykorát. E őször Hinten perger, Flüggen később nagymesterének Pilotynak lesz tanítványa. Itt hathatósan támogatja idősebb honfitársa Székely B rlalan. Különösen Rubens, Van Dyk, Tizian, Rembrandt és Tiepoló hatottak rá. II. Lajos 1876-ban kinevezi tanárnak a müncheni akadémiára. 1883 ig vezette itt a festő osztályt. Ebben az Időben nálunk nagy hévvel dolgosnak az annyira szükségessé lett „Képzőművészeti Akadémia* létesítésén. Keleti Gusztáv, mikor Eötvös és T re fort miniszterek megbízásából művészeti oktatásunk megszervezésén dolgozik, emlékiratában meg is nevezi Benczúrt, mint olyan kiváló erőt, kire nálunk a jövő festőnemzedék sorsát rá lehet bízni. A gondolat népszerű lett nem cäak művészi, de laikus körökben is. A kormány azonban nem siet a terv megvalósításával, mig Hoitsy Pál nemzetgyűlési képviselő fel nem szólal az ügy érdekében. A „müncheni magyar társaskör“ Benczúr tudta nélkül kérvényt intézett Trtfort miniszterhez a mesteriskola érdekében, melyben Benczúrt vezetőnek ajáulotta. A miniszter fel is terjesztette kinevezését a királyhoz, ami onnan 1883. január 16 án le is jött. A mesteriskola 18 83 októberében meg nyílt. Benerúr csak az iskola szellemi vezetését vállalta, az adminisztrációt Sáska Mihály intézi, kinek Nagy Sándor segítségére volt, kit e célból a minisztérium vezényelt le. 1888 tói Stetka Gyula vállalta a belső adminisztrációt. Egyéb a szellemi vezetést nem érintő folyóügyeket az — Orsz. Magy. Mintarajziskola, (a későbbi Képzőművészeti Főiskola) vezetősége intézi. Benczúr haláláig vezette az iskolát. 1918. jú ÍU3 16-án halt meg. Nagy fontossága a magyar művészi nevelésre Hollósy nagybányai iskolája, mi nem
