Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-01-12 / 6. szám

8 oldal »K íiiuaionu 1524 jaan&r 12 s»y nafj «rőt edott a nt«gyár művészetnek. (Néhai F^renezy Károly, Rudnsy Gju'a, C«ák István, Vaszary János, Iványi G' üknwald Béla, Torma János, Rétby Ltván stb) Megjelent: A SZÉP A Jókai Egyesület Szépművészeti Oszt. és Kazinczy Társu­lat Képzőművészeti Oszt. hivatalos lapja. Kapható Spitzer S. könyvesboltjában —: ÁRA 5 Kcs. :— másaira jellemzők. A Szép célja művészeti tá­jékoztatás és általábiu a szépnek és a jó ízlésnek a kultusza. Ezé -t üdvözöljük örömmel az uj magyar folyóiratot, melynek szerkesztője Tilkovszky Béla fiatal magyar esztétikai iró. A folyóiirt Wi-nben a Norberlus mttintézetben készült. Ára 5 Ke. Kapható Komáromban és minden szlovenszkói köuyvkereskedésben. A JESZO párifogó tagjai a Szép et szá­mozott és a n.ű'é z által signált nfin l'éklet­­tel (két kHebés linómetszet) kapják díjtalanul. A JESZO rrndfs tagjai mfim«iléklettel kapják a lapot 5 Kés ért. Nrm tagoknak a I#p 5 Kcs. mümeiléklrt nélkül. A Szép korlátolt számban, 480 példány­ban nyomatott. Egy eiedeti faaietsíetsorozat jelent míg Presován „Sáro» vármegye történeti emléke»“ cim-n. Luboslav Simon a tiz f metszetet rövid történeti levezetéssel és kü ön 12 drb msgya rázattal iátja el. Szép szándék, elég csinos nyomdai kiállítás és mégs-in nívós a füze<. Máskép kellene ezt a feladatot m^voldani. Mert, ba főleg Ep&rj s, Siros, Bárt.fa, Zobor stb. vá­rakról van sző, akkor ezekre legalábbis rá kellene ismerni, ba ptdig a fametszetekre fek­teti & fősulyt, akkor sokkal művésziebbutk keilen« leDDiök. Topográfiai szempontból nem elgg hü, művészi albumnak meg nem elég ar­­tieatikua. _______ Farsangi divatcikkek na$y választékban — olcsó árban ía W dlvataruházdban (Nddor-utoa 10. fix.. aO Férfi frakk és szmoking Ing 60—70 K. Női fehérnemű és Kombine. Flor és mouszlin harisnya báli sziliekben Műseiyera és „valódi“ Tratna selyem női harisnya. Férfi flór és selyem zokni hímzéssel. Selyem csipke sál. Hosszuszáru cérna és glaca keztyű fehér és fekete. Férfi cérna és glace keztyű fehér. Legyező. Frakk nyakkendő. Menyasszonyi koszorú és himzett fátyol. Selyem és kézi himzett zsebkendő. Arany és eztlst haj- és ruhadiszek. Manikür és fésű kazetta. Hajtűk és hajcsattok. Selyem jumper. Lárfa fekete és színekben. „Oroszlán védjegyű“ gallér és kézelő. Raktáron levő téli áruk. Figaro »álgarnitura, szvetler, szőrme kötött kabátok — mélyen leszállított árba». Ügyeljen a pontos címre. (Korona takarékkal szesabea.) mmmmsmm mmmmmrnmmmmmmmmmm A JESZO tisztelettel kéri tagjait, hogy a még kiút levő gyűjtőiteket Vöiőa L-jos pénztárnok úrhoz (Korona Bank) juttatni szí repkedjenek, hogy módunkban legyen az újabb tagok előnyeit is biztosítani. — A Szép. (A Komáromi Jókei Egyesü­let éa a kassai Kazinczy Társaság művészeti folyóirata). Tetszetős köntösben kopogtat be A Szép első száma, mint a magyar tu turálié élet­­megnyilvánulásnak ismét egyik kétségtelen je­lensége. Ez a folyóirat eddig hiányzott és ki érezzük belőle, hogy ismét van egy uj összekötő kapocs a törzséről leszakított magyarság kö zött. A folyóirat auuak a művészeti propagan­dának köszöni létét, mely Komáromban Jókai városában indult meg Harmos Károly festő­művész lelkes vezetése alatt, akinek leikes be­köszöntőjével indul útjára az uj folyóirat. Harmos szellemes cikkében a bábom utáui meddő évek passzív és terméketlen kora után a Szép kultuszára irányítja a tétovázó energiák figyelmét. Lázár Béla, az ismert magyar mü­­kritikus, Művészet és képzelet című kis elme­­futtatásában Fadrusz Jánossal és művészi éle tének komponenseivel foglalkozik. Lyka Károly esztétikus a mai magyar művészet diadalmas fej ődésének legújabb etappe jait foglalja össze, Gábor Emil a divat hatását fejtegeti a művé­szetre és igy kísérli int gok ölni az txpresszio­­nizmus lét jogát: ugyanennek a tárgynak, a művészet mai nagy piödémájának sztnt<l agí­­tatórikus sorokat Shanikl Ervin. — A Figyelő rovatban számos szlovrnszkói iró és művész szólal meg: Kenessey Kálmán (Művészi törek­vések Szlovenszkón), Landau Pal (Értekezés a színpad arcáról), Tilkovszky Béia szerkesztő (A bábszínház pszihológiájáboz, Természet és kompozíció, Műkereskedői), Sziklay Ferenc (A szlovenszkói művészet hivatása) Bászel Günther (Ügyesség és művészi szellem), dr. Alapi Gyula (Maulpertsch freskói Komáromi an), Vöikel Brúnó (Szépség a divatban) és itt szóhoz jut­nak Sílovenszkó művészete, annak helyzetképe és kilátásai, a dekorativ festészet, a pantomim, iparművészet és művészettörténet legváltoza­tosabb nézőpontokból. A Jegyzetek rovatban művészeti és irodalmi aktualitásokról olvasunk. A folyóirat első szama tartalma és illusztrációi után Ítélve a művészet modern irányai isméi­­tetősének van szentelve. Falician Rops, Paul Cézanne, Robert Philippi, Cleizes (kuoista) és Aichipenke (legújabb konstruktiv irány) képei a kor nagy művészi evolúciójának egyes álló-KÖZGAZDASÁG. A magyar külkeretkedaism és Francia­­ország A párisi magyar követség gazdasági szekciója tulajdonképen csak most kezd dől gozni, mert a két áilarn között a külkereskedelmi kapcsolat igen jelentéktelen. Liszt»sport nincs, baromfi és burgonyakereskedelemre szorítkozik Magyarország a c-tak legutóbb került az újjá­épített départementokba néhány osépiőgépgarui­­tnra. A francia vámtételek különben is oly magasak, hogy a magyar agrártermékek azokat el nem bírják. A Magyaroszágon érvényben levő luxusbehozatali tilalom különben is illuziórussá tesz minden Franciaország feló gravitáló törek­vést, mert főképen a »Le Figaro», amely Coty parfömgyáros lapja, állandó ellenséges indulattal emlékezik meg a magyar gazdasági kapcsolatok felvételéről. Világstatisztika. A statisztika a poli­tikai tudományok csoportjába tartozik. Nélkü­lözhetetlen, gyakorlati segédeszköze ennek az ismeretkörnek. A nagy számokból kitűnő tör­vényszerűséggel állapítja meg és kutatja a be­lőlük levont következtetések alapján állampoli­­tikai, szellemi, erkölcsi, gazdasági, társadalmi életünk minden rétegét, az egészséges fejlődés és haladás szerint a tapasztalat kapcsán he­lyesebben rendezhetjük be. Aristoteles az ál­lamot egyetlen nagy embernek nevezi. A sta­tisztika ezt a nagy emb> rt ízig vérig bonco'ja és vizsgálja. A közérdekű részletet csoporto­sítjuk. 1. Hány ember van a földön? Az ame­rikai missziós-társaság kék könyve szerint 1,563,446 000; kerekszámban másfél milliárd. Ez az összeg az általánosan elfogadott számí­tás. RiVtnsttin angol földrajziró az emberiség léUkszámát, legmagasabb számítással, egymil­­iiárd és háromszáz millióra becsüli. Látjuk, hegy csak a különbözet szédítő örvényébe mily nyomtalanul mrül el a szomorú világháború átlag 11 milliónyi életét vesztett áldozata. Cá­folat ez a Malthas féle társadalompolitika egyik erkölcstelen tételére, amely észlelvén azt, hogy az emberi nem szaporodásával fordított arány­ban van a lét L nntartására szolgáló anyagi feltétel: az emberiség számának, illetve szapo­rodásának mesterséges csökkentése gondolatá­ról sem riad vissza. A módok között a háború is szer»: pel. A szociológia mér rég megállapí­totta a társadalom-gazdaságtan utján, hogy a baj eredője nem az emberszám a a létfenntar­tás anyagi eszközam«k fo’ditntt viszonyáig van ... Mi azt tartjuk: Mundes se ?xp°di«»| a világ majd cs<k kivágja magát keserű bői. Találóan mondja N poleon E'bii Énig*, irataiban: Vannak oly n»gv sebek, mMy.fc éppen arányaik szörnyűségénél fogva önraaß,^„ tói gyógyulnak meg. 2. Milyen a világ zeti megoszlása? (C-tak a fő va11ásrend«*ar#_ két vesszük számba és a „protestáns“ j«!**,,^, eunak valamennyi válozatáfc összefoglalj ^ Hasznos áttekintésül táblázató«1 kimu»atéáfc adunk. íme: Kato'ikus 272,446 000 Proto„tftnB 166 066 600. Görögkeleti 120,157 000 Kong- Fa Ct« 231,816 000 (Coofaeins hi<r°iy Moh-nn*. dán 216,6000 00 Buddhista 137.935 00o B-iO-. manista 209,659 000 (»iodu). ZddS 11220 000* Az sdatok az amerikai Missziós Társa^knv’, könyvéből valók. 3 Milyen nagy a föld ? A tenger és a szárazföld együtt 509 <Ho 632 uégyszögkilométer. Ebből száravfö’d 135 824 ez-r négyszögküométer (26 6 owá’m'éV) t-u?er 374 millió 126 ezer négy«7ö-»loio»nét,«r (73 4 százalék). Ez az általános elfogadott mA- mitás. Máa utón jár Krümmel. Szerinte *>. <jZa. razföld 142 millió uégyszögkilométer (28 «zá­raiét); tenger 363 laillió négyem»V-Romátoi. (72 százalék). 4 Mennyi a t"rmöfö'd? Műtökül az „ár t Vesszük, tehát 100 i»fgy7Atn)é»^i>t Egy hektár p-dig egyház ár. Az angol R,I venstein szériát az oeeánok, pusztaságod «i­­vatagok, hegységek leszámításával a földön 7 (hét) milliárd és 32 millió hektár a termő­föld. Ha ebből egy telje-» negyedrészt erdőnek számítunk le, marad 5 egész és öt ti^ed njR- liáid h-ktár száutófö'dnek és rétnek való. Most már Ravenstein emberszámát, az 1 mil­liárd és 300 millió lelket fogadva él, egr eev főre 3 h-ktár termőföld esnék AMag. Ennvl pedig a szükséglet baromszorosa. Or>p«nbaimar meg is jegyzi; „A fil'd dugulásának oka n«m az, mintha természettől volna kevés, da mert el van zárva a rászoruló emberek elő! “ Magyar találmányok. Egyik budapesti napilap egyik legutóbbi számában a »Magyar j Edisonok« címen érdekes riport jelent meg a legutóbbi idők magyar találmányairól. Az újság­író a szabadalmi irodákat kereste fel és infor­málódott a komolyabb, értékesebb magvar fel­fedezésekről. Érdekes, hogy a legnagyobb sza­badalmi iroda vezetője két látszólag primitiv találmánynak tulajdonította a legnagyobb gya­korlati jelentőséget. Az egyik egy seprököfőgép, a másik pedig egy régóta tö'*él«tlen higiénikus cikk megreformálása. Ennek az utóbbi talál­mánynak érdekes kuriózuma, hogy feltalálója nem fogorvos, sem' droguista, tehát nem szak­ember, hanem Grüa József, az iglófüredi ven­déglő bérlője. Grün József egy régóta haszná­latos, de eléggé tökéletlen, higiénikus cikket, a fogkefét reformálta meg. Az egészségre, mint tudjuk, nagyon fontos a fogak teljes tisztán­tartása. A használatban lévő fogkefékkel azonban roppant nehézkesen, sőt felületesen lehet., külö­nösen a belaő fogakat ápolni. Grün József olvau fogkefét eszelt ki, amelynek mindkét végén alkalmazott ügyes kefeszőrzettel, valamint a fog­üreghez idomuló hajlított nyéllel, a fogazatra bárhol lerakodó ételmaradékok és fogkörek is lemorzsolódnak. merkesstésért * raa*erk«srt? r, felslSa» Lapkimlá: Spltser Bála­-** w«.. v--.­NYILTTER, ZSOLDOS TANINTÉZET A legjobban készít elő magán vizsgákra. 158 ÖSSZEFOGLALÓ TANKÖNYV a középiskola alsó négy osztályának tanagyaga két kötetben. Megrendelhető: BUDAPEST, VII., DOHÁNY-UTCA 84. Biztos sikerre vezet hirdetése, ha »Komáromi Lapok«-ban hirdet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom