Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-04-15 / 46. szám
1924. április 15 »Komáromi Lapok« 3. oldal. Létrehoztuk és fenntartjuk a választott bi■ róságot, amely igen fontos esetekben jól funkcionált. A kereskedelmi lanoncok szerződtetése, felszabadítása testű etünkön keresztül történik. A kereskedelmi ianontiskolának fenntartásában, irányításában tevékeny részűnk van. A bíróságnak szakértőket, az uzsorabiró- Sághoz ülnököket, a betegsegélyzötigytk elbírálásához egyeztető bírákat, az adókivetések és bizottságokhoz tagokat testületünk meghallgatásával, ajánlatnak tekintetbevételével fogadnak el és neveznek ki hatóságaink. Testületünk kebelében szigorú, magas nivón álló ad hoc fegyelmi bíróság dolgozik. A kereskedők lehető legszabadabb mozgásának eléréséért állandóan küzdünk, dolgozunk s e téren a viszonyokhoz képest napról-napra jobb eredményről számolhatunk be. A kereskedői erkölcsöt állandóan fokozni törekszöok, de követeljük is a kereskedői társadalom kellő értékelését és megbecsülését. A város gazdálkodását figyelemmel kisérjük, mert hisz jórészben a kereskedői adóalany erejéből folyik e gazdáikodás. Szerény anyagi viszonyainkhoz mérten a rekon-fóglaíkozások támogatására is szívesen gondolunk s ugyanily mértékkel dotáljuk az országos központ jelesen mű&ödő pozsonyi köz ponti szervezetet. Ezen momentumokról beszámolva, tisztelettel üdvözlöm vendégeinket. A helyi hatóságaink fejét, Novotny járásfőnököt szerettem volna itt iátni. Jól esett volna a figyelem, amely itteni megjelenésében nyilvánult voina meg. A kereskedők összessége nevében itt nyilvánosan kértem volna fel őt: irányítsa hatóságait, tisztviselőkarát, közegeit oly módon, hogy a kereskedő az ő becsületes tevékenységében korlátokat ne szenvedjen, hogy a hatóságoknál megértést találjon; ne a törvény és rendeletek szigorú betűje, rideg paragrafusók vezessék a törvényt végrehajtó tisztviselők gondolkozását, hanem a mindenkori viszonyok mérlegelésével, emberi érzéssel alkalmazzák azokat. A hivatalos körök megjelenéséből azt hittük voina, hogy megbecsülik a tisztes kereskedőt, hisz az állami gazdálkodás legproduktivabb forrása a kereskedő. A hivatalos körök távolmaradásával szomorúan látom negligálását a kereskedőosztálynak, amely pedig az állam adóalapjának egyik fontos tényezője. Szívből üdvözlöm az országos központi vezetőség pozsonyi érdemes kiküldötteit. Nekik módjukban áll a mi kis testületünk mieden mozzanatát figyelni, irányítani, ellenőrizni, Szívesen álljuk bírálatukat, fogadjak tanácsaikat. Az idegenből ideérkezett teslvérf-gyesüíetek delegáltjait Isten Hozzáddal köszöntőm. Odvöziöm Gsizmazia György városbirót, Bcldoghy Gyula ipartestületi elnököt, aki mindig megtalálta a kapcsolatot a kereskedő és iparos osztály között. Eljövetelükkel mai jubiláns közgyűlésünk ünnepét, fényót emelték. Mindnyájuk idefáradozását testületem nevében hálásan köszönöm és 20. évi rendes XVI. közgjü ésünket ezennel megnyitom. A Esgy tetszéssel fogadott beszéd után a társtestüktek kiküldöttei emelkedtek szó Iáéra és meleg szavakkal fejezték ki üdvözletüket és kívántak kitartást és sikeres «unkát a további küzdelemre. Majd dr. Gaál Gyula a jubiláló testület jogtanácsosa felolvasta levélben érkezett üdvözleteket, jókivánatokat, amelyeket az elnök hálás köszönettel viszonoz az egyesület nevében. Utána Boldoghy Gyula ipartestületi elnök az ipartestület nevében üdvözli a jubiláló testűimet. Bár Írásban is kifejezésre jutatta sz jpartí-stülöt jó kívánságát, & rokonérzés azonban oly elemi erővel tör ki belőle, hogy szóval is tolmácsolni kívánja jó kívánságait és gondolatokban gazdag szívből jövő és a szivekhez szóló nagy tetszést aratott beszédben üdvözölte az egyesületet. Az üdvözlő beszédek után több felszólalás történt, amelyek a kereskedelmet érintő sérelmeket tárták fel. Kransz Béla útlevél nehézségekkel foglalkozott. Rámutatott azokra a nehézkes hivatalos eljárásokra, amelyek lehetétlenné teszik, hogy a kereskedők egészséges forgalom kiépítését elősegítsék. Az illetőségi, adóbizonyitványok követelése számtalan kereskedőt foszt meg a szabad mozgás lehetőségétől. Figyelembe kellene venni a hatóságoknak, hogy a komáromi kereskedelem régi piacát elvesztette, a megmaradt terület pedig ma már nem Komárom, hanem a felsőbb városok felé gravitái. A komáromi kereskedelemnek egyik erőforrásai a tuladunsi geszte&i és tatai járások I voltak, amelyek ma teljesen elvesztek a ko\ máromi kereskedők számára éppen a szsbadjj mozgást gátló útlevél nehézségek miatt. 5 Kéri az tlnökő^, hogy hasson oda a | testület minden erejével, hogy a kereskedők In,levélhez könnyen és rövid idő alatt jussanak, mert a mai nehéz helyzet fenntartása a kereskedelmet teljesen elpusztítani fogja. Kincs Izidor az útlevél és állandó j átkelések tárgyában szólal fel. Beszédében kitér arra, hogy az állandó átkelési 1 engedélyeket igen korlátolt számban kap\ nak a kereskedők, s legújabban pedig ezt is annyira megszigorították, hogy egy kereskedelmi vállalat csak J"gy állandó át; kelési igzolvánuyal rendelkezhetik, számtalan íj esetben merül fel szüksége annak, hogy az < egytb dolgaival elfoglalt kereskedőt valamelyik j alkalmazottja helyettesítse és képviselje a túlsó í oldali üzletkötések alkalmával, s e tekintetben ; nem hogy jogokat terjesztenék ki, inkább még erősebb megszorításoknak, korlátozásoknak te- ! \ szik ki a szabadforgalmon felépülő kereske- - delmet. Szóvá teszi, hogy az átkelési idő kor- I ! lát ozása miatt is sokat szenved a kereskede| lem, mert a hídnak órákra való lezárása sokszor halasztást nem tűrő kereskedelmi forga- i \ lomra nagy kárt okozó hátránnyal jár. A aza- l \ bad határforgalmi ővet 10 hm ről 30 km-re \ kell kiterjeszteni. Az is nagy hiba, hogy a per- j manens igazolvánnyal vasnton nem lehet át- j kelni. Ivánfy Géza nagy szónoki készséggel ] ' elmondott a mai általános kereskedelmi életet mozgató okok és határok szélesivelésü fejtegs! léseivel kereste és találta meg a mai szomorú állapotok eredőjét. Sajnos, houy a jubiláris közgyűlés ünnepi hangulata mellett az ünneprontás vádjába kénytelen kerülni, de a keres j kedelem panaszai túlnőnek az Egyesület falain j ; s kell, hogy egyszer maghallgatásra találjanak. Annál inkább szomorúsággal eltöltött a jelen < eseményei, mert kirívó megcsúfolása annak a múltnak, amelyre a régi magyar és különösen a komáromi kereskedelem visszatekinthet. Ér- ; tékes és lebilincselő történelmi visszapillantás- . s&l említi fel a századokra visszanyúló koma- j romi kereskadelmi életet, amelynek szereplői { nemcsak Komárom városa boldogulásának, jólétének megalapozói, minden jó törekvés meg valósitói és megőrzői, de az országos kereskedelem számottevő és mindig srívesen meg- j hallgatott reprezentánsai voltak. Egykor mozgalmas élet, a legtávolabb külfölddel való szabad, j i kortátk-n és a királyi kiváltságokkal megvédel- i mezettkereskedelem és ipar ma haláltusát vív. Az . elhangzott panaszok csak a nyílt sebsket mutatják ; a kór, a betegség eredőjét keresve, : — mind n politikai célzástól távol állóan is— j meg kell állapítani, hogy Komárom kereske- í dőlnie, dí egész Szlovenszkó gazdasági élete \ halálra van Ítélve; rosszakaratú rövidlátás ! vezeti a kormányzat funkcionáriusait, midőn az állami konszolidáltságot előmozdító keres- j kedelmet hermetice zárja eí a szabi d levegő- i tői, a szabyd mozgástól, amely életét jelenti , annak. A józan kormányzati elvek között oly j kilengéseket, amelyek az elszegényedést hord- I ják méhükben s ezzel a nemzeti erögyarapo- j dást akadályozzák, megtörni nem Ieíi-*É Meg í kell változnia a kormányzat gondolkodásának - és ki kell kapcsolni a gazdasági poli I tikájából a politika romboló ballasztjait. Csak j akkor remélhetjük az elhangzott és eddig | meg nem hallgatott panaszok orvoslását. \ A számtalan kereskedőt érintő ama rendőrbi- ? rósági eljárást is kénytelen többek panasza alapján szóvátenni, hogy kereskedőket apró kihágásokért (kirakatban árjebö cédulák alkalmazásának elhagyása) több száz korosára büntetnek. Teljes tisztelettel viseltetik minden bírói működéssel szemben, de a kis hibákért kirótt nagy büntetésekben is azzal a kereskedelemmel szemben, amely kíméletet, támogatást követelhetne, a kereskedő osztály vagyoni megroppanásának okát látja. Úgy ő, mint az előtte felszólalók kérik az elnökség közbelépését. A nagy tetszéssel fogadott és mély benyomást keltő panaszokra njra hangoztatta Fried Jenő elnök, sajnos hogy a hatóság képviselője nincs jelen és nem győződhetik meg, hogy a meglévő panaszok nem az elnök szájából származnak, hanem azok megából a kereskedőkből tör ki. A szabadmozgás korlátozásának megszüntetése érdekében mindent el*;' követ az elnökség, amely már eredményeket Í3 tad felmutatni. A kereskedő osztály kíméletet érdemel, mert az állami adózásnak ők az egyik fontos alapjai. Ha agyon zaklatják a kereskedőket, annak eredménye a koldusbot, s akkor nem lesz aki adózzon, s nem lesz miből fizetni azokat a tisztviselőket, akik a paragrafusok hideg betartásához ragaszkodnak. Ha tényleg az volna a cél. hogy a kereskedő osztályt le törjék, akkor letörnek azok, akik arra törekesznek. A szlovenszkói kereskedőknek csak egyet engednek meg, csak egyet szabad akár a végtelenségig: időzni. Komáom kereskedelme szenvedett legtöbbet az nj alakulat óta, mert míg a többi feljebb fekvő városok nem vesztették el piacukat, addig Komárom igen is piacot vesztett a túlsó oldal elzárásával. Mindezen panaszokat nem hallja a hatóság kiküldötte, éppen azért javasolja, hogy 3—4 tagú küldöttséggel keressék fel a járási főnököt és sorolják fel előtte is a jogos panaszokat. M>jd a választásokat ejtették meg. A lemondott alelnök helyére SiUDyogby Jánost, jegyzőnek Kemény Dezsőt választották m?g. A választmány tagjai lettek: Arnstein Lajos, Abelesz Ernő. Berger F. Vilmos, Blau Lipót, Braun Arnold, BreDner Márk. Czike Dénes, Elbert Ignác, Erdős Vi mos, Fleischmann Samu, Fülőp Zsigmond, Hoffmann Simon. Ivánfi Géza, Kiss Mór, Kincs Izidor, Kellner Gyula, Koltay Rezső, Kircz Alfréd, Kobn Jakab, Krausz Béla, Mészáros Lsjos Nagymegyer, Milch Dez? 5, Nádor Ernő, Pick Richárd, Ríszdorfer Károly, Scheiner József, Schlesinger Ferenc Nagymegyer, Schmiedthaner Lajos, Schnell Béla, Schwartz Béla, Schwartz Samu, Steiner Gyula, Steiner S. Zsigmond, Vértessy Kálmán, Weisz Pál, Zöchmeister Sándor. Póttagok: Haar Miksa, Luka Péter, Korai Aladár, Keile Ferenc Nagymegyer, Szarvas Lajos. A zárószámadások és a költségvetés elfogadása után az elnök megköszönve a szives érdeklődést, a nagyjelentőségű gytlést bezárta. Társasebéd. Egy órakor társasebéd volt a jónevü Horváth dunaparti éttermében, amelyen többszázán vettek részt, barátságos, meghitt, kedélyes hangulatban. A menü: borjubecsinált leves, fogas tartármártással, vescpees nye vadasán makaronivíJ és burgonyagombőceal, pudding sodóval, gyümölcs és feketekávé volt. Az első felköszön’őt Fried Jenő elnök mondotta, testület további fö.virágzására Politzer Mór egyesületi pénztárossá elnökre, Ivánffy Géza a vendégekre,.Kincs Izidor dr. G&ál Gyula jogtanácsosra, ak a testület tagjaira, a párkányi kiküldött a vendéglátókra, Boldoghy Gyula ipartestületi elnök dr. Baranyay Józsefre ésasajtóra, dr. Baranyay József a kereskedők és & sajtó közti barátságra mondott szellemes felköszöntőt. A mindinkább gyöngyözd jó kedv sokáig együtt tartotta a tagokat és a vendégeket és mindenki egy kedves emlékezetes nap sokáig főnmaradó emlékével távozott. fi Ház és Telektulajdonosok egyesületének közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — április 14. I A Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesülete vaárnap d. u. 3 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a tagok impozánz érdeklődése mellett, akik zsúfolásig megtöltötték a városháza nagytermét. A közgyűlést Nagy Mihály egyesületi elnök nyitotta meg, de gyengélkedése mialt az elnöklést dr. Alapi Gyula alelnök vette át tőle, aki röviden vázolta a ház és telektulajdonosok nehéz helyzetét. Nem esak súlyos állami adóterhek jelentenek reájuk nézve elvi-
