Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-04-15 / 46. szám

tl—áoaÉ Lapok« i»2*. április 1#. •élhetetlen terheket, hetem « községi terhek emelkedése i>. Legjobban azonban a tn'ajdoi törvényi korlátozása érinti, az, hogy saját tu­lajdonával nem rendelkezhetik szabadon 6a igen sokszor tűrni tartozik a lakék terrorját, amellyel szemben a felmondással nem vóda­­kűzhetnek. A napirend első pontja az egyesület múlt évi m&ködéséröl szóló titkári jelentés volt, melyet Rózsa István titkár terjesztett elő. A jelentés főbb vonásokban rámutat aa egyesület tevékenységére, állásfoglalására az adókkal és vrgyondézsmával szemben, sikeres fellépésére a esütornaadó ügyében, az egyes szakminisz­tériumokhoz intézett felterjesztéseire, melyek az érdekeltség érdekében történtek. Az egye­sület rendelkezésére állott tagjainak adó ügyek­ben és megvédte érdekeiket a lakrészek érté­kelésénél is. Jogsegélyt nyújtott a bérlők tűi kapásai ellen és a bérleti felmondások ügyei­ben. A jelentést vita nélkül vette a közgyűlés tudomásul. Majd az elnök bejelentette, bogy a vá­lasztmány az egyesület jogtanácsosává dr. KáUay Endre ügyvédet nyerte meg, aki a ta­goknak készséggel áll rendelkezésére jogi ügyeikben A zárószámadás és a költségvetés letár­­gyalása után, mely vita nélkül ment végbe, következett a választmány kiegészítése, ame­lyet Török András módosító javaslata szerint fogadott el a közgyűlés. A Pozsonyi Ház és Telektulajdonosok Egyesülete indítványát a katonatiszti beszállá­solások tárgyában hozandó törvényre vonatko­zólag magáévá tette az egyesületi közgyűlés és elfogadta Török András indítványát is, aki az új iakóvédő törvény meghosszabbítása ellen javasolt feliratot küldeni a nemzetgyűléshez, valamint tiltakozott a város képviselőtestülete által megalkotott új szabályrendeletek és a felvenni szándékolt 2 milliós kölcsön ellen, amely nem csak a mai nemzedéket sújtja, ha­nem a jövö nemzedékére is elviselhetetlen ter­heket róna. A közgyűlés a napirend letárgyalása után 4 órakor véget ért. 1921. április hó 13—27. A Jókai Egyesület kép és iparművészek kiállítása-25 kiállitó közel 300 képpel és iparművészeti ! ! ! tárggyal ! ! ! Beléptidíj tagoknak 1 K., nem tagok­nak 2 K. Szezonjegy 10 illetve 15 K. !Tekintse mag! ! ! Néz<:e meg !! Az új rokon. A Ref. Ifjúsági Egyesület műkedvelői előadása. Az újabb magyar irodalom egyik legiz­mosabb képviselője Csathó Kálmán, kinek a magyar társadalmi életből merített regényei a legkedvesebb olvasmányai a közönségnek. A kiváló Írónak nagy sikerei voltak a színpadon ia és különösen „Az új rokon“ e. vigjátékával szerzett magának tiszteletreméltó nevet a szín­padi szerzők sorában. Ezt a darabot a buda­pesti Nemzeti Színházban igen sokszor adták óa állandóan műsoron tartják most is. Ebben a kedves vígjátékban a régi világ fölfogása ütközik a mai modern élet megnyil­vánulásaival. A régi jó világot a darab négy koros hölgyszerepl.ője képviseli, kiknek kissé av&tag felfogása és az előítéletek korlátái kö­zött Ualakult erkölcsi világnézete viaskodik a teljesen modern gondolkozása, mozimüvésznövé lett árvaleány rokonnak szabad felfogásával. A két ellentétes világ képviselői között a malat­­ágos jelenetek egész sora keletkezik, melyet a isarzö Írói rutinja igen ügyesen és ferdala te<*n állít be ét basznál föl darabjában. A darab végén a régi világ patmebális felfogása látszik győzedelmeskedni, mert a modern világ­nézetet valló kis rokon nem tudván beldtiesz­­kedni a reá nézve idegen világba, a diet,6*ég vágyától sarkalva, elhagyja a szerelő nagy­néni házát és visszamegy a filmhez. A darabot a Komáromi Református Ifjú sági Egyesület április 13 án, vasárnap matatta be a Kollégium nagytermében, melyet az ér­deklődő közönség teljesen megtöltött. El kell ismerni, hogy a darab nm kis íelailate» ró azokra, akik annak előadására vállalkoznak. Műkedvelőknek tehát igazán minden tehetsé­güket latba kell vetniök, hogy az olyan elő­készítésben és betanulásban kerüljön színre, ami legalább illúziót tud kelteni. Helyes alakítás és összevágó előadás biztosítja csak ezt a sikert. Az egyes szereplők közül kitűnt Göttl Etelka (Máltái) temperamentumos, közveüeu és Nagy Irén (Margit) átgondolt, intelligens játékával, valamint Joó Lsnke (Blanche), aki otthonos és rutinos játékával és szép toalett­jeivel igen szép sikert ért el ezúttal is. A koroshölgyek szerepeiben Göttl Erzsiké (Tóni néni), 8zaday Mariska (Ida néni), Csereklyei Erzsi (Lilla néni) é3 Vargha Miéi (Piroska néni) tűntek ki és jók voltak Csukás Krisztina (Lujza). Sebestyén Mariska (Juliska) a fiatal­­asszonyok szerepében. A férfi szereplők közül F kete Gyula (Esztáry) érdemel elismerést, a többi szerepeket H**gyí Zsigmond (G-deoc) Lelkes Rudolf (Béla), Töltési Imre (Gábor), Mórecz Péter (Bonifác Laci) és Hegyi Lajos (Miklós) adták. Di a legteljesebb dicséret illeti meg Kollár Lajos sú^ót, a ki derekasan töl­tötte be feladatát. A d rabot április 21-én, husvéfc hétfőn este megismétlik. — A pozsonyi nagyzsnpa megyebizoítsága. A pozsonyi zsupán a magyoi bizottság tagjait április 24 éré hívta egybe akkuié gyűlésre. A meghívó szövege csehszlovák nyelvű, ami a kisebbségi nyalvtörvőny rendelkezéseibe ütközik. — Látogatás a főldmivesizkolában. Vet­tük az alábbi sorokat: A Komáromi Lapok f. év március hó 29-én kelt számában a ezen felirat alatt közölt eikket kibővitjük azzal, hogy Füssy Kálmán, nemzetgyűlési képviselő áltálunk rendezett gazdasági tanfolyam meg­nyitásakor tartott szakelőadásáért a neki ki­utalt honorációt iskolánk szegénysorán növen­dékeinket segéiyzö „Szegény alap“ javára ajándékozta. A képviselő úrnak ezen nemes tet­tért szegénysorán növendékeink nevében hálás köszönetét mondunk. — Praíák József,igazgató. — Mézeskalács. Lázas munkával készíti elő a kath. L^géDyegylet Ernőd Síirmay „Mé­zeskalács“ cimü operettjét. Szerencsés válasz táa volt, hogy az egyesület vezetősége ennek a kedves operett újdonságnak előadását határozta el. Az egyesület műkedvelői gárdája, a Deb­­reoenbe kéne menni cimü operett előadá­sával olyan nívót ért el, hogy meg vagyunk győződre arról, hogy a magyar operett­­irodülom egyik legújabb alkotását „A mézes­kalácsot11 is hasonló, vagy még nagyobb siker­rel fogja bemutatni. A darabot meséje oly közvetlenné és kedvessé teszi, mint a Kacsóh- Pongrácz János vitézét. A Mézeskalács ope­rettben szintén a falu egyszerű népének alak­jait látjuk megelevenedni a színpadon. Az első felvonásban ott látjuk a bámészkodó kis Örzsit (Ri3Zdorfarné Moly M.) a nekeresdi vá­sárban, amint a mézeskrdácsos sátor előtt gyer­mekes naivitással gyönyörködik és ások szép­ség láttára elragadtatva, nóta alakjában kitör belőle: „Ha én ezt mind, mind megvehefcném, Tarisznyámba mind, mind belekötném.. .* A da­rab első, kedves mozzanatától mindvégig magá­val ragadja a közönséget. Bujdosó Jóska (Kis Bandi) keserves nótája: „Egy bujdosó szegény legény, ha katona, csak így el...“ hallatára meg­esik a hallgató szive ; hasonlóképpen, mikor a második felvonásban a darab evyik leg­­szebbik részénél, a bujdosó katona felett fel­csendül a királyné (Sanker Anna*) ajkáról a bánatos dal: „De azt, akit golyó talál... Annak többé a trombitás, Trará, nem trom­bitál ...“A darab komikumát a Bébi néni mézeskalácsén kofa (Riszdor/er Maca) és Fifyi Pál (Blshé Lajos) képviselik. Kenbek Károly, a gárda egyik legjobb tagja fogja alakítani az advari beleid szórt pH. A bejutató elö»dái elé nagyei kiváies**» tekintünk. A darab sikeres előadása nemesük a szereplők játéká­tól füírg, haa«m a talapjára, a d-rab úttal megkívánt mesebeli Alomvil&glvarázsolásáf.ói is, vMi aa öltözőtök és díszletek által fog szin­­saerüea kifejezésre jutni, így tehát nagy tel­jesítmény előtt áll az egyesület vezetőié«» s reméljük, hogy azt a közönség legnagyobb megelégedésére ókéról za*jd megoldania. —gi. — UJ ventatégézös vizreboesájtésa. F. hó 11-én Bocsátották vízre a Skod-müvek által átvett komáromi hajógyár első alkotását, a „Bratislava“ csavargözöst. Amióta az uj államalakulat) megtörtént, ez az első hajó, melyet a íisjé?nühely készített.. A csavargóba ünnepélyes átadása a hajó beLö berendezésé­nek teljes elkészülte után fog végbemeuni. — Olasz katonák exhumálása Nagyme­­gyeran. Nagymegyerea nyolc, Komáromban két olasz katona sírját nyitották fel a napokban. Az olasz katonák a nagymegyeri fogolytáborban haltak el a világháború alatt. Az exhumálás, amely az olasz kormány megkeresésére történt, ünnepélyes szertartások között és hivatali segéd­lettel folyt le. A katonaságot Novak ezredes, a komáromi helyőrség parancsnoka, a járási hiva­talt dr. Mezey János megyei főorvos képviselték. Az exhumáltakat, kiírnék legnagyobb része köz­legény, Prágába vitték, ahol az olaszok ünne­pélyes pompával vették át hősi halottaikat és toyábbszállitották őket hazájukba. — A gyermekkonyháról. A gyermekkonyha, mely a húsvéti iskolai szünet előtt ápril iá ig volt nyitva, a múlt héten 1192 gyermeket látott el meleg ebéddel. A gyermekek rrzsleves, bab­leves, káré, kakaó és burgonyalevesbői álló ebé­det kaptak, jó darab fehér kenyérrel. A hét napjain átlag 200 gyermek ebédelt a gyermek­konyhán. — Bucsuzás. Nagydobrony (B reg magye) községéé való távozásom folytán ismerőseim­től az idő rövidsége miatt személyesen ei n«m búcsúzhattam, miértis ezúton mondok mindnyá­juknak Isten hoKzádoi. Kántor Ferenc. — Halálozás. Lapunk zártakor őszinte részvéttel értést üuk, hogy özv. Karcsay Lász­­ióné, szül. Mocs&ry Róza 78 év-.s somosa hosszas szenvedés alán elhunyt Komáromban. Az elhunyt matrónában Karcsay Miklós, Ko­márom és Eaztergoinmegyék aljegyzője, Karcsay Gyula győri gazdasági felügyelő édes anyját gyászolja. A szivjóságáról iámért mnő kihűlt porát április 16 án, déli V|12 órakor a komáromi ref. temető halottas házban fogják megáldani, azután Nagyiéira szállítják, ásol ugyenaaon délután érékor helyezik örök pihenőre. A gyászoló család a következő jelentést adta ki a gyásaesetről: Karcsay Miklós és Gyula gyermekei, Kar­­cs&y Gyul&ué szül. ns. Simon Alice menye, Tibor ég Csilla unokái mélységes szomorúság­gal jeLnlik, hogy a iegönfeláldozóbb anya, a példás anyós és drága nagyanya egy házas­­rádóczi és karosai özv. Karcsay Lászlóné szül. bocsári Mocsáry Róza 1924. évi április 14 én délután 5 órakor éleiének 73-ik évében, kusz­­£388, súlyos szenvedés után csendesen elhunyt. Kedves halottunkat folyó hó 16 án, déli 1/a 12 órakor fogjak & komáromi református temető halottas házából utolsó útjára kísérni s ugyanazon napon délután Va 4 órakor helyez­zük a nagy-leéli sirkertben őrök nyugalomra. Megszűnt dobogui az áldott anyai szív, mere­ven nyugodnak immár az örökké szorgos kezek. Hálás kegyelettel őrizzük mindvégig drága emlékét! — Húsvéti táncvizsga. Kominek tánc­­tanár husvet vasárnapján tartja a Vigadóban esti tánckurznsának vizsgáját reggelig. Belépő­díj 5 Ke- es a vigalmi adó. üj tánctanfolyam április 22 én, hnsvet utáni kedden kezdődik. Tanitva lesznek az összes modern táncok : Shimmy, Blaes, Jáva, Tangó. Külön órák és ktlöQ csoportok. Beiratkozás és értekezés a Vigadóban a tanitas alatt és a lakáson Szé­chenyit. 32. alatt 3—5 ig. — A Zsitva folyó múlt heti áradása Léva- Nagysurány töltését is több helyütt megrongálta. Több száz munkás dolgozik most azok helyre­állításán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom