Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-03-18 / 34. szám
4. oldal. »Komáromi Lapok« 19Sé. március 18. Előadások kezdető hétköznap este: W\ii intői MODERN MOZI KOMÁROM | TISZTI PAVILLON EHiadáeek kezdete vaaár- és ünnepnap JUÉs'nSíiato Kedden, márc. 18 -án 2. Szerdán, mire* 19-én II. ROBUR VINCIT (AZ ERŐ GYŐZ) Kolosszális kalandor dráma két részben. Főszerepben a világbirfi olasz INAGISTC. ?* az agresszív pártnak minden polgári oldalról származó indítvánnyal szemben való elfogult álláspontját, osztály- és pártgyülőiéiből fakadó kiélezett magatartását. Akik a közgyűlésre vihart jósoltak, nein csalatkoztak. A kommunista párt tiltakozott a szövetkezett pártok eljárása ellen és tiltakozott a városbiró magatartása ellen is, aki szerintök, a polgári pár* tok követelésének deferált a jegyek szétküldésével. Hogy ez a tiltakozás nem ment simán, az is bizonyos, éles, dnrva közbeszólások, asztalütögetés és miegyébb tette viharossá a tanácskozást, amelynek rendjét a városbiró csak többszöri erélyes közbelépés ntán tudta val&mikópen biztosítani. A forró hangalat azonban csak lassan csillapult le és a tanácskozás egész folyamán érezhető volt az ideges atmoszféra, amit a teremben uralkodó hőség csak nehezebbé tett. A közgyűlés legfontosabb tárgyait a munkáfslakások bérének megállapítása és a községi iskolai tanítók szlovenszkói segély iránti felebbezése s ezzel kapcsolatban az iskolák államosításának kérdése képezték. Előbbinél a kommunisták javaslata ment keresztül, az utóbbinál a tanács elutasító javaslata talált többségre. * Csiztnazia György városbiró a közgyűlést megnyitván, jelentést tett az nj, illetve helyettesítő tagok behívásáról. Msrica (cseh szlovák egyesült párt) törzsszázados eltávozván a városból, helyette a járásfönök Péter Vladimírt, Biumgartner Lajos (kommunista) helyébe pedig Mező Istvánt hívta be. A távollevő ifj. Koczor Gyulát Komá romy Lajos és Kvatek Ferencet pedig Milus János póttagok helyei tesitették a városbiró behívása folytán, akinek kezébe az uj és he lyettesitő tagok a törvényes esküt letették. Baumgartner Lajos helyébe a kommunisták Szabó Gyulát jelölték a tanácsba. Napirend előtt Steiner Gábor kért szót, aki vin&ros ellenmondások és közbekiáltások között tette szóvá a szövetkezett pártoknak az elfő ízben kitűzött közgyűlésről történt elm*radá-át, megvádolván őket azzal, hogy elmaradások azért történt, mert kiakárják a nyilvánosságot a közgyűlésről zárni. A hallgatóság koriáiozására nincs joga a polgári pártoknak és tiltakoznak a várbíró eljárása ellen, aki meghajolt a polgári pártok ezen terrorja elölt. Elítélik, hogy pártok szerint legyen a nyilvánosság képviselve és nem tűrik, hogy megosz tásokat tegyenek & hallgatóság pár állásr sic rint. Indítványozza, hogy a közgyűlés fejezze ki tiltakozását a városbiró eljárása fölött. Csismazia György városbiró kijelentette, hogy a legutóbbi közgyűlésen akkora közönség volt jelen a tárgyalóteremben, hogy a tanácskozást majda.m lehetetlenné tette. Hogy a tanácskozás szabadságát biztosítsa, összehívta a tanácsot, hogy ezt a kérdést elintézzék. Mi vei a rendről az ö kötelessége gondoskodni, szükségesnek látta ezen kötelességét teljes mértékben teljesíteni. Nem hajolt meg a polgári pártok akarata előtt, amit az is bizonyít, hogy nem 75, de 125 jegyet bocsátott a pártok rendelkezésére. Tiltakozik tehát Steiner vádja ellen és azt visszautasítja. Ö a tárgyalás szabadságát és rendjét kívánta biztosítani és e tekintetben kőtelességszerüen járt el. Kéri nyilatkozatát tudomásul venni. Alapy Gyula dr. határozott hangon uiasitja vissza Steinernek a szövetséges pártok ellen felhozott alsptaten vádjait. A szövetkezett pártok igenis a tárgyalás szabadságát biztosítják akkor, amikor & hallgatóságot csak a terem befogadóképességéhez mért arányban kívánják bebocs&íani, Ekjét akarják venni annak, ami a januári közgyűlésen megtörtént, bogy a zsúfolásig szorongó közönség miatt még a helyükre is alig tudtak jutni a képviselőtestületi tagok, akiknek hátnk megett állandó hangos megjegyzések, sőt durva közbeszólások za várták a tanácskozást. A szövetkezett pártok nem engedik a kommunistapárt tagjai áltel kisajátítani a közgyűlés termét, de biztosítani kívánják azt, hozy oda a város teherviselő polgárai és más lakosai is bejussanak olyan arányban, mint amilyenben képviselőik a közgyűlés asztalánál helyet foglalnak. A szövetkezi-ti pártoknak eh hez joguk van és ezt minden körülmény k között jövőre is biztosítani fogják. Ezt vegyék tudomásai a kommunista párt képviselői. A közgyűlés ezután szavazással döntött a kérdésben és Steiner javaslatát 18 szóval 15 ellenében elvetette, tudomásul vevén a vároabiró válaszát. Ugyancsak Steiner Gábor terjesztett elő interpellációt arról a félmillió koronáról, amelyet még 1922-bsn az akkori tanács Magyarországba szállított át, hogy ott a város egyik 5 milliós adósságát kifizesse. Az interpelláló szerint a várost ezzel nagy kár érte, mert a magyar belügyminiszter az adósságnak ilyenmódon való kifizetéséhez nem járult hozzá és az összeg ma is ott van valamely bankban. Azt kérdezi, hogy Szijj Ferenc dr. akkori polgármester kapott-e erre meghatalmazást a vá rostól, ha nem, elrendelték e ellene a fegyelmit, ha nem, hajlandó s vizsgálatot indítani a városbiró ebben ss ügyben? Csism-izia városbiró válaszában kijelenti, hogy a minisztériumnak is van tudomása arról, hogy ez az átutalt pénz hol vau. A törlesztési tizlat akkor kedvező lett volna és ezt a tanács n»k és a közgyűlésnek is bejelentették; igaz a közgyűlés előzetes hozzájárulása nélkül történt, de az bizonyos, hogy abban az időben a város érdekében tették meg ezt a lépést. Az összeget a város javára kezelik Badapesten. Steiner felszólalása után úgy döntött a közgyűlés, hogy erről az ügyről z városbiró a legközelebbi közgyűlésen részletes jelentést fesz. Az elnöklő városbiró bejelentette, hogy Gaál Z-igmoud dr. tisztifőorvosnak állami szol gálatba való átvételével a minisztérium kötelezte a várost az állam által kiutalt fizetésnek törvény szerint megfelelő összegre való kiegészítésére, amit tudomásai vett a közgyűlés. Ezután sor került Puzsér Jánus múlt közgyűlésen előterjesztett interpellációjának tárgyalására, melyet Jávor főjegyzőhöz intézett a választói névjegyzékből töröltek adatainak eredete tárgyában. A választói névjegyzékből Vrtocs Rudolf (csehszlovák egyesült pártok) beadványára sokat töröltek és az erre szolgáló felabbezéseket Darola aljegyző a város írógépén ét papirosán a hivatalos órákban készítette el. Puzsér az iránt érdeklődött, hogy a jegyzői hivatal szolgáltatott-e adatokat ez eljáráshoz, mire Jávor Janő főjegyző kijelentette, hogy a választói jog megadásánál kifo?á«ok hivatalból is szoktak emeltetni. Boldoghy Gyula arra kérte a főjegyzőt, hogy hasonló esetek előfordulását akadályozza meg és a jegyzői hivatal egyes pártokat ne szolgáljon, amire a főjegyző kijelentette, hogy biztosítja a fölszólalót, öt soha sem fogja pártkérdés vezetni eljárásában, ha nem a város minden lakosának készséggel és pártatlanul áll szolgálatára. Miután újból m g ígérte, hogy jövőben hasonló esetek Bftm fordúlnak elő, Puzsér is megnyugodott a válaszban. Rátérve a tárgysorozat rendes pontjaira, a közgyűlés Géóbel Károly dr. tanácsost 1928. augusztus 1-töl évi 11601 K val nyugdíjazta, Kiss Ernő városi számtisztnek pedig, k? a városból -ltávozik, a törvény szerinti 12960 K végkielégítést megszavazta. A városi munkásLkások építésének befejezéséről tett ezután jelentést Sándor Ernő fö számvevő A fnunkáslakárok felépítése végösz szegben 640948 K ba került, melynek elszámolását tudomásul venni kérte. A L kásák bérösszegének m gábapitáiára a tanács évi 600 K-t illetve a e-at rna , vizdijé* házbérfillór já rendósággal együtt 700 K t kívánt megállapítani, mely a befektetett töke 5%-ának felel meg. A pénzügyi bizottság 497 K-b&n állapi* tóttá meg a lakbéreket. A föszámvevö a tanács javaslatát ajánlotta elfogadásra. A kérdéshez Steiner Gábor szólalt, aki a pénzügyi bizottság javaslatát pártolta, Csizma' zia városbiró a tanács javaslata mollett érvelt azzal, a lakásra pályázó 149 egyén közül 106 úgy nyilatkozott előtte, hogy a 700 K t szívesen megfizeti. Minthogy Sleiner azzal vádolta még, hogy ő a lakásra igényttartókat elrémitette, ezt, mint valótlant vis^zautesitotta. Kamrás József dr. szintén a tanács javaslata mellett foglalt állást és a törvénnyel cáfolja meg Steiner szón vádját, ho>y a tanács tagjai azért akarják a 700 K t, mert ezzel a háztulajdonosoknak akarnak alkalmat adni, hogy lakásaik bérét emeljék. A lakóvéd-lmi törvényre hivatkozik és kimutatja, hogy háztulajdonosnak lenni nem épen jövednlm-zö és szerencsés d >!og. Akkor, amikor a város adós-ágai után 15% kamatot fizet, nem lehet soknak tartani a 700 K t, mely csak 5% kamatnak felel m g. Hauken- Rtchárd bosszadatmasan polemizál áz előtte szólóval és Steiner álláspontját fogadja el. A közgyűlés az elszámolást egyhangúan elfogadta, a lakbérekre vonatkozólag pedig 3 szótöbbséggel a pénzügyi bizottság javaslatát emelve határozattá, évi 50Ő K bért állapítván meg lakásbérül. Hosszas vitát keit itt a polg. fiúiskolái és elemi iskolai tanítóknak az 50%-os szlovenszkói segély megállapítása és kiutalása tárgyában beadott kérelme. A tanítók ezen kérelmével eléggé foglalkoztuak lapunkban, annak újabb tárgyalását feleslegesnek tartjuk. — A tanáéi a kérelm elutasítását javasolta, a pénzügyi bizottság pedig a segély megadását azzal, hogy a varos kezdje meg a tárgyalásokat az illetékes hatóságokkal az iskolák államosítása iránt. Sándor Bruő föszámvevö ismertette a kérdést, Puzsér a pénzügyi bizottság, Boldoghy Gyula a tanács javaslata mellett szólalt fői. Hacker Richárd szintén az államosítást támogatta, amit Jávor Jenő főjegyző a legmelegebben ajánlott a közgyűlésnek. Kamrás József dr. javasolja, hogy a pénzügyi bizottság javaslatából kapcsoltassák ki az államosítás kérdése (-» külön tárgyaltessék. Steiner Gábor hosszú beszédben még Jávor főjegyzőnél is melegebben ajánlja az iikolák államosítását, amelyben az 5 felfogása szériái a magyarságra nincs veszedelem. Kamrás József ismétől! felszólalásában törvényes és szerződéses jogokra hivatkozva világítja meg a kérdést és rámutat arra a szellemre, m-ly az iskolákba az államosítás folytán be fog kerülni. Szerinte Steinor fel„ gzólalásával bebizonyította, hogy nőm mindenki f magyar, ha magyarul is beszél, óra intette a | képviselőtestületet, hogy lát zól&eos könyebbi) lésekért az államosításra gondolj*n«.k, a vi- 1 rost ebh-n az esetben is tovább terhelné az az 1 évi 816000 K dologi ki&dit, amelyb« az isko* j Iák fenntartása kerül. Hivatkozik a rendőrség államositásá a, amely s ami féle teher mentési* ■■ tést nem hozott a városra. De az államositáct | a magyar tanítókra s-m látja kedvezőnek, a j minthogy tudomása szeriit az igazi magyar 1 tanítóság nem is vágyakozik utána. Alketmány- törvéuy és szerződés biztosit részünkre egyenlő jogot a köztársaság minden népeiv-1 aboan u tekintetben, hogy kultúránkat fenntartsuk. Az I államosításnak még a gondolatát is el kel] vetni magától a képviselőtestületnek.
