Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-03-18 / 34. szám

iS£4. március 18, Sfótner válasza után szavazott a köz- IgyHUés. A pénzügyi bizottság javaslatát szó- Slbfcséggel elvetette a közgyűlés, elvetette kü- 9öa szavazással az államosításra vonatkozó «•lön Indítványt is, az államosítás nélkül való kefélj megadását tartalmazó javaslat mellett pedig csak bárom képviselőtestületi tag sza­vazott a többség a tanács javaslatát tette ma-SÓVÁ és igy a tanítók a szlovénekéi segély­­elestek. A tanítók szJovenszkói segélyének rűtiíét tulajdonképp a kommunisták által levetett államosítás gondolata döntötte el, tmely határozottan súlyos melléklete volt a pénzügyi bizottság javaslatának. Minthogy tél 9 elmúlt, Alapy Gyula dr. • közgyűlésnek kedd délután 3 órára való el­halasztását indítványozta. Ez az indítvány «aenban nem ment keresztül, m»rt a többség kádd délután 5 órában állapította meg a köz­­fjülés kezdetét — Ábrányi Emilről ée Gárdonyi Gézáról. 'Sót népszerű előadónk tartott nagyon értékes előadást igen Bzép számú közönség .-Jött va­sárnap d. u. a Kultúrpalotái an: dr. S?«))'Ferenc Ábrányi Emiiről, dr. Bognár Cecjl Gárdonyi Ctózárói mondott el sok-tök uj dolgot. Dr. Szijj Ferenc ismertette Ábrányi Emii családját, szár­mazását, annak múltját. Majd magával a köl­tővel foglalkozott m-gy szeretettel. Ismertette annak nagy köllöi készségét, tehetségét és sikereit. Külön fejezetet szentelt Ábrányinak, mint műfordítónak, aki a világirodalom nem egy örökbecsű termékét ültette át magyar nyelvre, és olyan művészettel, hogy az eredeti nyelv szépségeit hiún vissza tudta adni. A nagy tetszéssel fogadott előadás illusztrálása­képpen Ruzicska József, e népszerű szavalónk két Ábrányi verset szavalt átérzett előadásban, nagy hatással és zajos tetszés között. Dr. Bog­nár Ceeil egyik népszerű magyar Íróról Gár­donyt Gézáról mondott igen sok értékes dolgok Megállapította, hogy Gárdonyi annyira egyéni alakja a magyar irodalomnak, hogy nem lehet odasorolni egyik csoport író közé se, annyira eredeti, egyéni, kiváltságos és ön­álló, helyesebben egyedülálló. Majd ismertette történelmi és társadalmi regényeit: Á látha­tatlan ember, Az Isten rabjai, Az egri csilla­gok, Ábel és Eszter, Az öreg tekintetes, Az a hatalmas harmadik cimüeket, a tőle megszo­kott vonzó, kedves előadásban, amelyet nagy érdeklődéssel hallgatott & közönség. Megálla­pította, hogy ha Gárdonyi franciának, német­nek vagy angolnak született a világhírű regény­írók sorába küzdi fel magát. Bár több regé­nyét lefordítottak más nyelvekre is, de még sincs akkora olvasóközönsége, mintha egy na­gyobb nemzet ezülte volna. Majd elmondja a népszerű előadó, hogyan igyekezett egyszer Egerben személyesen is találkozni Gárdonyi­val, de sajnos egy nyári zivatar keresztül hazta ezt a végtelen kedves tervet. A zajos tetszéssel fogadott előadás után egy végtelen kedves szavaló Doma Izabella lépett a pó­diumra és pár verset szavalt el Gárdonyitól közvetlen, leányos bájjal és átérzéssel. Szűnni nem akaró taps volt a jól megérdemelt ju­talma a bájos kis szavaiénak. — iótékonycólu műkedvelői előadás. Mait számunkban mar röviden hirt adtunk arról, hogy városunk egyik régi daltestölete, a komá­romi r. k. Egyházi Énekkar újból színre hozza Géczy István 3 felvonásos énekes népszínművét, a Oyimesi vadvirágot. Ezen daltestölet vezetősége fáradságot nem kiméivé, minden áldozatot meg­hoz a darabnak újbóli sikeres előadására. A próbák már régen folynak Stenger Gusztáv ren­dezése alatt. A főszerepben Ökrös Mariska, Mo­­iecz Margit, Búkor Mariska, régi kipróbált mű­kedvelőket látjuk majd viszont, A férfiszereplök között találjak városunk műkedvelő szakgárdá­jának legjavát. A Csura harangozó szerepében Biahó Lajost, Fábián Gyurka szerepében l.ang­­sadl Jánost, majd pedig Kovács Károlyt és Moiuar Jánost. Ezen műkedvelői előadás alkal­mával városunk közönségének alkalma lesz, a most szervezett r. kath. egyh. zenekarnak Molecz Tivadar karnagy mesteri vezetése alatti közreműködésé­ben gyönyörködni. Ugyanis a színdarabban elő­forduló énekszámokat és kardalokat ezen zene­.iiom&romi WK' kar fogja kisérni. Az előadás a knltnpalota szín­háztermében f. hó 93-án este 8 órákor terelődik. Jegyek elővételben Djrzs Valentin Vármegye­utcai üzletében kaphatók. Az egyesület vezetősége ezen színdarabnak újbóli szinreadását azézt ha­tározta e), hogy hozzájárulhasson a szt. Aadrás templom eirekviráit harangjainak visszaszerzé­séhez. így az előadás kizárólag jótékóny célt szulgál. Helyárak: vigalmi adóval együtt I. hely 1—6. sor 7 80 K, II. hely 6 K, állóhely 3 kor. 64 fillér. i — Jankovics Marcali dr. előadása. Kö­zönségünk még bizonyára élénken emlékezik arra a felejthetetlen, vonzó előadásra, amelyet mait év októberében hallott Jankovic* Marcell dr., a pozsonyi Toldy Kör népjzurü elnökétől. A magyar nö az ólmait századokban címen. Már ekkor sörüen főihangzott a közóhaj, hogy bárcsak minél többször halhatná közönségünk Jankoyics Marcell dr.-t, az illusztris előadót. A közönség ez óhaja mo3t teljesülni fog, mert most vasárnap, március hó 23 án d. u. 6 órai kezdettel tart ismét előadást Jankovich Mir­ed 1 Schveicró! és az Alpokról. Az ö vonzó él I-bilincselő előadását sok száz és száz tzities vetített kép fogja tarkítani. E képsk mind az 5 saját fölvételei urán készültek. Sokat járt Schveícban és az A'pok köpött. Süemél/as ta­pasztalatait mondja el vonzó előadásban. A felette értékes előadásra ezúttal nincs belépő­díj, csak kiadásai f dezésére kér tetszés sze­rinti adományokat a Jókai Egyesület. — Eljegyzés. Raab K'ára (Megyercs) és Perlhlum József (Fakopuszta) jegyesek. Minden külön értesítés helyett. — Jókai szobrára. Dr. Alapi Gyula mozsara és könyvtárigazgató a Jókai Egyesületben tartott előadásáért felajánlott tiszteietdijat a Jókai szo­­bor javara ajánlotta fel. Az adományért köszö­netét nyilvánítja dr. Szijj Ferenc, a Jókai Egye­sület ügyv. elnöke. — Grafológiai előadás Komáromban. Má­tól fogva a Horváth szállodában a világhírű Kurteiii chiroinaat-graphoÁgm, a sorskiszá­­mitó, aki tudományos alapon végzi sorskisjá- Hutását, egész napon fogad. Megmondja jelle­mét, jövőjét, betegségét. Szenzációs eredmé­nyed, leleplezések és nyomozások. Fogad 10 töl este 8 óráig. — Társasvacsora. Vasárnap este Király József katolikus segédlelkész, a Kát. Legényegy­let érdemes másodelnöke tiszteletére sikerült társasvacsorát rendezett az egylet műkedvelői és énekkara, amelyen közel század vettek részt, Az ünnepelt érdemeit közelgő névnapja alkal­mából lelkes felköszönlőkben méltattak és a Legényegylet énekkara szép dalokat adott elő, a zenekar pedig Karcsi prímás vezetése aíatt iga­zán elemében volt és szebbnél szebb nótákat játszott. — Halálozás. Mint részvéttel értesülünk, Bárczi Gusztáv nyugalmazott igazgató tanító hosszas betegeskedés után 66 éves korában f. hó 17 én elhunyt. Temetése f. hó 19 én d. u. 5 órakor lesz Szent Janos utca 3/b. számú la­kásukról a rém. kath. temető sirkertjében. Nyu­godjék békében! Nagy örömet szerez a gyer­mekének egy szép tartós gummi­­lapdával. Nagy választékban már 2 koronától kapható ELBERT dívatáruházában Komárom, Nádor utca« Koronabankkal szemben« — A Kath. Legényagylet elnöksége elha­tározta, hogy a „Debrecenbe kéne menni“ c. dalosjátékot mégegyszer bemutatja, tekintettel a darab iránt megnyilvánuló nagy érdeklődésre. Jegyek elővételben Balogh Miklós üzletében már kaphatók. Helyárak: I. 6, II. hely 5. Kar­zat 3 K. Kezdete délután 4 órakor. — Hadirokkantak és hadiözvegyek figyel­mébe- Felhívjuk mindazon indirokkantak&t és hadiözvegyeket, akiknek nyugdiját a felül­vizsgálat kedvezőtlen végzése folytán beszün­tették, tiltakozó mozgalom megindítása céljá­ból haladéktalanul jelentkezzenek a hivatalos órák alatt — hétfőn, csütörtökön fes vasárnap d. e. 10—1 óráig — Széchényi utcd egyesüle­tünk helyiségében. A komáromi hadikárosultak vezetősége. — Két szobás konyhás lakást keresek azooaalra. Címem a kiadóban. 5 «*<*?** KÖZGAZDASÁG. A régi postatakarékpénztárt betétek rendezése. A korináay beterjesztette a régi magyar postatakarékpénztári betétek rendezéséről szóló törvényjavaslatot. i. A javaslat szerint a régi postatakarékpénz­tári követelések átvevő intézete a pragai csekk­­hivatal, amely az 1922. évi egyezmény értelmé­ben átveszi az abban etn itett vil uneauyi aktívát, amelyekből köteles kielégíteni a reá átvezetett követeléseket. Költségei fejében megfelelő keze­lési illetékeket szedhet, amelyeket a postaügyi miniszter a bdfi^miniszterrel egyetértésben fog meghatározni. A háború előtti magyar á'lamidóssig átvett járadék kötvényeit a cseh nemzeti bloskba (lebé­lyegzés) bekebelezik és a cseh-szlovák korona olyan árfolyamáé fogják átszimitaii, amelyet pénzpiaci értéküket megközelítő aranyom a psuz­­ügymiaisztar a postaügyi miniszterrel egyetértőén fog megállapítani. A magyar postatakarékpénztár követelés« (tombardsövetelések) átszáilaaa a csekkhivatalra, ha az adós lakhelye a törveay hatá ybaióptének napjáa a kőztársmg területén van Ezeket agy számítják át cseh-sziovák koronikbm, hogy egy cseh szlovák koronát egyenlőnek vesznek egy osztrák-magyar korona értékével. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha olyan cseh szlovák áll aa­­polgárokról van szó, akikaek lakhelyűi a volt osztrák-magyar monarchia terű étén kívül fekszik. Ha azonbau olyan csehsz ovák állampolgá­rokról van szó, akiknek a lakóhelyük a vott mo­narchia területén ugyan, de Císh-áziovákiaban, Magyarországon és az Olaszországhoz csatolt terii eteken kívül fekszik, akkor az átszámítás lakó­helyük államának pénzértékében ama beváltási árfolyamon történik, amelyen az illető állam, az osztrak-nugyar koronának első beváltását eszkö­zölte. Azok az adósok, akik cseh szlovák állam­polgárok és Olaszországhoz csatolt területen lak­nak, minden 1918 november 3 ig keletkezett tartozásuknál egy osztrák magyar koronáért 0.568 lírát, minden később keletkezett tartozásukért pedig egy cseh szlovák koronát fizetnek. A magyar postatakarékpénztár ama tar­tozásai, amelyeket az egyezmény értelmében a csehszlovák átvevő intézetre fognak átvezetni és amelyek eddig osztrák-magyar koronára szó­lották, cseh-szlovák koronákban érvényesek an­nak a fedezetnek összegéig, amelyet a csekkhi­vatal a magyar postatakarékpénztártól kap a küvetelések kiegyenlítésére. Minden osztrák-ma­gyar koronára eső részt a pénzügyminiszter egyetértésben a po3taügyi miniszterrel állapítja meg az átvezetett követelések Összegének éz egész fedezethez való arányához képest. Az átvezetett követelések tulajdonosai kö­veteléseik kiegyenlítését csak a csekkhivaialaál igényelhetik. A takarékbetétekből és csekkszám­lákból eredő követeléseket a prágai esekkhiva­­talnal írják a jogosított személyek javára. A jóváírás napjától kezdve a betólszáalából eredő követelések 3 százalékkal, a csekkszámlákból eredő követelések pedig az érvényes előírások szerint fognak kamatozni. A folyószámlákhói eredő követeléseket a betétek átvezetése után készpénzben fogják ki­fizetni, azonban ha a jogosítottnak takarék be­tétje is van, készpénzbeli követelését hozzáírják takarékbetétéhez és hasonióképen 3 százalékkal kamatoztatják. Az egyezmény végrehajtása után a régi magyar postatakarékpénztár felszámolása befe­jezést nyer. Azok a hitelezők, akiknek követelé­seiket nem vezetik át a cseh-szlovák átvevő in­tézetre, elvesztik igényüket úgy ezzel az intóze­­zettel, mint a csehszlovák köztársasággal szemben. ix SMtóMtuMaitst a täigbräegxtü a teteit«« íagkiaíé; %£$ser Mk ?«OTMtott Rciísro» Üimtei fr^trrarOMiájihass SPITZER SÁNDOR könyvnyomdáia« könyv-, papír-, Írószer- ós iMtmf­­keroskodóso, könyvkötójwot* Komárom, Naáor-ntea 29. az. Telefon 10. El villái bili, *sksté«i, eijogyzéii m#gh ivókat, ftgyvidi, köziégi nyomtatványokat, folyóiratok, lapok kóaaitésót. Kötészetében a könyvok legmodernebb be­­kótéiét és koszoruszalag tOzarany-nyomisit _________Cigaretta hOvoly nagy raktira.

Next

/
Oldalképek
Tartalom