Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-01-01 / 1. szám

i$24 január 1. „Komáromi Lapok* 3 oldal. jó részben nem helyi munkásokkal, ami nagy sérelem az itteni munkanélküliek tömegeire. Kint hatalmi intézkedést, mely a törvényes jogalapot nélkülözi, említjük fel a kerületi mankásbiztositó pénztár autonómiája felfüg­gesztését, amely csak nacionalista célokat szol­gált és nem közérdeket. Ipar és kereskedelem, vállalkozás a leg­nehezebb napjait éli ma e városban. Közoktatás. Súlyos sérelmeink területe az, amelyen a magyar kisebbség nagy harcát kénytelen meg­vívni a sovinizmussal és az elfogult kormány­hatalommal. A felekezeti és községi tanítók állami fizetés kiegészítéseinek b szüntetésével köszöntött tanítóinkra az esztendő. Agilis szer­vezetük, mely Komáromban székel, minden jogorvoslatot kimerített ez ügyben és eljárt magánál a köztársaság elnökénél is. A magyar iskolákra nehéz napok következtek el: a ta­nítókra gyakoroltak kezdetben nyomást az ál­lamosítás érdekében, ex azonban eredményre nem vezetett. Majd sok száz tanítót eltiltottak a tanítástól, mintán a nosztrifikációs vizsgát letették, azon a címen, hogy nincsen rendben az állampolgárságuk. Komáromban három ir­galmas nővért tiltottak el és államsegélyüket annyira elvonták, hogy havonta heten 72 ko­rona fizetést kapnak az állam részérói. Ezek a panaszok a lévai országos gyűlésen is tár­gyalás alá kerültek sz „egységes“ iskola ügyé­vel együtt, mely támadás a magyar iskola ellen. Mint személyi változásokat említjük fel Gasparik tanfelügyelő és Holly polg. iskolai igazgató áthelyezéseit. Az állami polg. leány­iskola igazgatója Binai Tóth Pál, polg. iskolai rajztanár Bakonyi István lett, községi iskolai tanitó pedig Varga Eszter. Eke csen gazdasási iskola létesült, az elemi iskolákban a VII. osztály lépett sok he­lyen életbe. Gúlán polgári iskola felállítása van tervbe véve. Egyházi élet. A katolikus egyház autonómiája körében pezsgő ólet folyt úgy egyházi, mint kulturális téren valamint a karitász mezején is. Katolikus estéken, gyűléseken és egyesületekben nagy érdeklődés volt észlelhető általában az egész hitélet terén. A bérmálás szentségét dr. Jan­­tausch Pál nagyszombati apostoli adminisztrátor kiszolgáltatta úgy Komáromban, mint kör­nyékén. A katolikus esperesi kerület papsága Komáromban két ízben tartott gyűlést. A katolikus kis szeminárium is tetemesen kibő­vült ez év szeptemberétől kezdve. Dr. Majer Imre apátplébános 20000 K adományával biz­tosította a komáromi sz. András harangjainak ügyét. Szent István ünnepét a város és környéke magyar katoliknsu általában megülték. Kimagasló eseménye volt nemcsak a ka­­tolikasság, de a magyarságnak is Palkovich Viktor esperes, nemzetgyűlési képviselőnek, a magyarság a küzdő vezérének aranymiséje. A református egyháznak is mozgalmas élete volt. L^lkéssértekezlet, esperesválasxtAs, egyházmegyei közgyűlés nagy élénkségét vittek bele az egyházi közéletbe. Az egyházmegyei tisztujitás Gyalókay László nemesócsai lelkészt emelte az e?-psresi székbe Tóth Kálmán helyére. Beiktatása nagy ünnspség keretében ment végbe. A komáromi egyházban is helyreállott a béke és az egyháztagok túlnyomó többsége visszautasította az ennek megbontására vezető törekvéseket. Balogh Elemér ref. püspök több izb n megfordult Komáromban és határozatba ment a lelkésznevelö intézetnek itteni felállítása is. Az egyháztársadalom vallásos ünnepek­ből is kivette a részét, melyet az egyesületek j rendeztek. Az ág. h. ev. egyház életében nagyobb egyházi mozgalom nem fordult elő. Az izr. hitközség imént megválasztott f jeles, fiatal főrabbiját Wallenstein Zoltánt a pécsi zsidó hitközség megtisztelő meghívása érte és távozott körünkből. Az ortodox izr. \ hitközség uj főrabbiját Lefkovics Józsuát ez { évben iktatta hivatalába. Egyesületi élet. Egyesületeink a társadalmi élet minden j vonatkozásában jelentős működést fejtettek ki: Az érdekképviseleti téren az Ipartestület, a | Kereskedők testület« és a Háztulajdonosok | Egyesülete híven szolgálta a köréjük tömörülő i gazdasági érdekeltségeket. Az Ipartestület élén Boldoghy Gyála elnök betöltötte működésének i huszadik évét, a Kereskedők Testületé élén i Fried Jenó elnök fejtett ki nagy agilitást főleg ] a tagok útlevél és határátlépési ügyeiben. A Ház és Telektulajdonosok Egyesülete pedig Nagy Mihály elnöklete alatt jelentékeny szol­­| gálától tett tagjainak az adó- és vagyon­úi dézsma ügyek körül. A város legrégibb egyesülete a Komáromi I Dalegyesület ez évben töltötte be fennállásának | 60. évót, melyet országos ünneppé emelt egész Szlovenszkó dalos egyesületeinek részvétele; az ünnep körül dr. Kamrás József elnök és Füiöp Zsigmond igazgató szereztek nagy ér­demeket. A Kath. Legényegylet, a Ref. Ifjúsági Egylet, a Zsidó Ifj. Egylet, a Deborah Lány­­egylet, a Kath. Egyházi Énekkar, a Mária Kongregáció, Szent Szív Társulatnak is sikeres működéséről számolhatunk be; a jótékonysági egyletek közül a Jótékony Nőegylet, a Szent Erzsébet Egylet, a Protestáns Nöegylet, az Izraelita Nőegylet áldásos tevékenységet fej­tettek ki. Régi társasegyletünk, a Kaszinó, a Tűz­oltó Egylet folytatták tradicionális működésü­ket és ez ntóbbi melegen ünnepelte Deutsch Adolfot 45 éves szolgálata alkalmából. Kiváló társadalmi szerepet töltött be a Dosztdl Jakab vezetése alatt álló Iparoskör, a munkás társadalom terén az Egyetértés dal­kör. Újjáalakultak a Komáromi Sakkör, a Gyermekvédő L ányegyesület, de szomorúan kell megállapítanunk legrégibb megyei egye­sületünknek: a Gazdasági Egyesületnek meg­szűnését. Kultúra. Knltnráuk zászlaját a Jókai Egyesület vitte elől és felolvasásai, hangversenyti révén a magyar közönséget egyedíette maga körül. Kittenberger Kálmán, dr. Kenessey Kálmán, dr. Bognár Cecil, dr. Alapi Gyula és dr. Jan­­kovics Marcell előadásai; Harmos Károly nö­vendékei és a komáromi művésznövendékek kiállításai; Kesztler Edéné és Kéri Kiára, dr. Hub y Jenő és Farkas Márta hangversenyei a magyar művészet revelációiként hatottak. Egy uj mozgalom, uj képzőművészeti ala­kulás, a Jókai Egyesület Szépművészeti Osz­tálya (JESZO) keltett az év utolsó szakaszán erős társadalmi hullámverést és vitt pezsgést kulturális életünkbe. Legnevezetesebb eredménye kulturális éle­tünknek a sikeres évvégi szini szezon, amely alatt Földessy Sándor törekvő színtársulata i nyújtott Komárom közönségének. A művészi : élményeket és az előadások nívós voltát, a társulat ambícióit & közönség meleg pártfogása \ kísérte. Sajnos, az évközi kisebb színi vállal- l kozás (Földes féle) nem végződött anyagi si­kerrel es hajótörést szenvedett. A szini szezon - sikerének titka a Kultúrpalota áldozatos átan- 1 gedéséban rejlik, mellyel a Jókai Egyesület, le- { mondva működési lehetőségéről, támogatására ? sietett a magyar nemzeti színészetnek. Felléptek Komáromban még Újvári Péter, \ Fehér Artur előadó művészek, Mandelik Mara j é? Papp Magda táncmüvészuők, Feld Irén, S Galetta Ferenc, Buday Ilonka, Lat&bár Endre j színművészek, volt több műkedvelő kabaré és j sziniclőadás is. Ezek közűi kiemelkedik a Debrecenbe j kéne menni! darab 10 előadása, továbbá az i Iglói diákok, Karácsonyi álom (Kát. Legény- S egylet), Parasztosan (R-f. Ifj. Egylet, két elő- í adás) Tériké (Dalegyesüiet, három előadás), a \ Heidibergi D'átélek (Zsidó Ifj. Egylet), Don - Kichóte (cserkészek), Az ember tragédiája (fő- | gimnázium), A pataki diák (Iparoskör), Don \ Pietro Caruso (Anya és csecsemővédő egylet), J Sz. Agnes (Mária kongregáció), Virágálom (r. f kát. elemi iskola növendékei). Müvészföldieink közül Komáromi Kacz f Endre, Harmos Károly, Nagy Márton, Lan- 1 hardt György, Bariéi Alajos, Rafael Győző, a j Basilides testvérek, Rauscher György arattak | szép és mély sikereket. Simor Jenő hegedű- | művész főldink Amerikában gyűjt babérokat, f Farkas Márta is kilépett betegsége ntán hall- f gatásából és bemutatta ragyogó művészetét. * Társadalmi élet. A társadalmi életbe egyesületeink vittek pezsgést és nagysikerű mulatságokat rendeztek a Dalegyesület (Szilveszter és farsang), a Kath. Legényegylet (Szilveszter, Hölgyestély, Anna­­bál, szüreti mulatság), Kisgazdapárt (Magyar Bál), Ref. Ifj, Egylet (farsangi műsoros tánc­est és szüreti mulatság), az Iparoskör három kerti mulatságával, a KFC., Jóbavát Kerékpá­ros Kör és a KAC. jelmezes, karnevál éa bo­lond-estéivel ; a Kóstoló hagyományos sikere, az érettségi bál hangulatos lefolyása, & Kath! Énekkar táneestélye, megannyi állomása volt a sikernek. Az Egyetértés mnnkásdalárda, a szakszervezetek, a munkások és rokkantak egylete kerti mulatságai is mind a teljes siker jegyében folytak le. Házasságot kötöttek az elmnlt évben: Varja Dazső—Ipovitz Manci, Renner Imre— Kurzwwil Lili, Braun Arnold—Fleischer Lili, Fried Frigyes—Kohn Irén,Fried Mihály—Schulz Gréte, dr. Lsngyei Armin—Torbeer Böske, dr. Krausz Artur—Richter Hedvig, Gayer József— Kováeh Edit, (Esztergom) Bárdos Jenő—Haasz Fini, Klein Sándor—Brüll Irén, Jállóy Endre— Vaszary Piroska (Cseni) Rnttkay Géza—Fe­­renczy Margit (Balaton Lalle.) Sajnos, a halál is gazdag rendet vágott társadalmunk soraiban: elköltöztek körünkből Kertész Gyula nagybérlő, Dávidházy János föszolgabiró, Angéli József nyug. tanitó, Kol­­lányi Károly nyug. jegyző, Vógh Géza ref. lelkész (Perbete) Zimkay Antalné, dr, Madur­­kay Miklós plébános, Széli Ferenc ny. megyei Írnok, Berzsenyi Janosits József müsz. főtanácog, Guóth Lajos állomásfőnök, Weszelovszky Jáuos­­né, Milch Naftali (Budapest), Fridrik Sándor ipa­ros, Schatz Adolf kereskedő, özv. Jánossy La­­josnó, Brandstein Jínosné, Tóth Imréné, Stern Vilmos nyomdász, Czéh Istvánná, Groszmann Antal plébános (C űz), Dechy Sándo 'földbirtokos, Major Erzsiké, Fiió János ny. főmérnök, Weisz Mórné, özv.Freystadtl Jóssefné, VéíhVilmos asz­talos, Szecaányi Gyula esperes (Komáromszent­­péler), özv. Reviczky Béiáné, özy. Lőwy Ignácné, gr. Dazaase Jánosné, dr. Frank-Kiss István B.­­pest, Schlesinger H-rman, Kocsis Lajos, ifj. Nagy Márton iparosok, Mórocz L^josné, Putz Ká­­rolyné, Németh Lajos plébános (Ekecs), dr. Giesswein Sándor (Budapest), Dobronyi Ödön ny. vasúti íőellenör, özv. Szombathy Flóriánné és számosán. Elhagytak bennünket Tóth József MFTR föellenör és Babies Endre segédlelkész, akik Magyarországra költöztek, Kebiusek Imre táb­­labiró és Riedler Gyula törvényszéki bírák, akiket áthelyeztek. Ide költöztek: dr. Boross Ervin, dr. Pa­rent Alajos törvényszéki birák. Harminc évi hivataloskodását ülte meg Szaady Pál posta és távirófőnök pályatársai és a társadalom tiszteletétől környezve. Folytathatnók még közéletünk krónikáját, de a tér és idő megállásra késztet. Az előadottakban benne van egy küzdő magyar város képe, melyről a sötét vonások távolmaradhattak volna, ha a viszonyok jobban kedveznek neki. Reméljünk é3 bizzank egy szebb és bol­dogabb jövendőben. Memor. Az új szövetség. — A francia-csehszlovák szerződés. A letűnt év utolsó napjaiban Csehszlová­kia részére újévi ajándékot készítettek Páris­­ban. Azt is lehetne mondani, hogy ez az aján­dék Franciaország számára talán még becsesebb és drágább, de minket a köztársaság szempont­jából érdekel az uj szerződés, mely Csehszlo­vákiát szorosabb viszonyba hozza nagy protek­­torával és a külön megegyezés úgy állítja be a köztársaságot, mint egy olyan hatalmat, melyre a mai európai politikai helyzetben, mint egyik legszámottevőbb tényezőre, különös súlyt helyeznek. A francia—csehszlovák szövetség megkötésével a két hatalom azt akarja doku­mentálni, hogy közös érdekeik elválaszthatat­lanul kötik egymáshoz őket és hogy a két ál­lam „jó és rossz napokban" számíthatnak egy­másra. Már régebb idő óta észre lehetett venni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom