Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-01-01 / 1. szám
i$24 január 1. „Komáromi Lapok* 3 oldal. jó részben nem helyi munkásokkal, ami nagy sérelem az itteni munkanélküliek tömegeire. Kint hatalmi intézkedést, mely a törvényes jogalapot nélkülözi, említjük fel a kerületi mankásbiztositó pénztár autonómiája felfüggesztését, amely csak nacionalista célokat szolgált és nem közérdeket. Ipar és kereskedelem, vállalkozás a legnehezebb napjait éli ma e városban. Közoktatás. Súlyos sérelmeink területe az, amelyen a magyar kisebbség nagy harcát kénytelen megvívni a sovinizmussal és az elfogult kormányhatalommal. A felekezeti és községi tanítók állami fizetés kiegészítéseinek b szüntetésével köszöntött tanítóinkra az esztendő. Agilis szervezetük, mely Komáromban székel, minden jogorvoslatot kimerített ez ügyben és eljárt magánál a köztársaság elnökénél is. A magyar iskolákra nehéz napok következtek el: a tanítókra gyakoroltak kezdetben nyomást az államosítás érdekében, ex azonban eredményre nem vezetett. Majd sok száz tanítót eltiltottak a tanítástól, mintán a nosztrifikációs vizsgát letették, azon a címen, hogy nincsen rendben az állampolgárságuk. Komáromban három irgalmas nővért tiltottak el és államsegélyüket annyira elvonták, hogy havonta heten 72 korona fizetést kapnak az állam részérói. Ezek a panaszok a lévai országos gyűlésen is tárgyalás alá kerültek sz „egységes“ iskola ügyével együtt, mely támadás a magyar iskola ellen. Mint személyi változásokat említjük fel Gasparik tanfelügyelő és Holly polg. iskolai igazgató áthelyezéseit. Az állami polg. leányiskola igazgatója Binai Tóth Pál, polg. iskolai rajztanár Bakonyi István lett, községi iskolai tanitó pedig Varga Eszter. Eke csen gazdasási iskola létesült, az elemi iskolákban a VII. osztály lépett sok helyen életbe. Gúlán polgári iskola felállítása van tervbe véve. Egyházi élet. A katolikus egyház autonómiája körében pezsgő ólet folyt úgy egyházi, mint kulturális téren valamint a karitász mezején is. Katolikus estéken, gyűléseken és egyesületekben nagy érdeklődés volt észlelhető általában az egész hitélet terén. A bérmálás szentségét dr. Jantausch Pál nagyszombati apostoli adminisztrátor kiszolgáltatta úgy Komáromban, mint környékén. A katolikus esperesi kerület papsága Komáromban két ízben tartott gyűlést. A katolikus kis szeminárium is tetemesen kibővült ez év szeptemberétől kezdve. Dr. Majer Imre apátplébános 20000 K adományával biztosította a komáromi sz. András harangjainak ügyét. Szent István ünnepét a város és környéke magyar katoliknsu általában megülték. Kimagasló eseménye volt nemcsak a katolikasság, de a magyarságnak is Palkovich Viktor esperes, nemzetgyűlési képviselőnek, a magyarság a küzdő vezérének aranymiséje. A református egyháznak is mozgalmas élete volt. L^lkéssértekezlet, esperesválasxtAs, egyházmegyei közgyűlés nagy élénkségét vittek bele az egyházi közéletbe. Az egyházmegyei tisztujitás Gyalókay László nemesócsai lelkészt emelte az e?-psresi székbe Tóth Kálmán helyére. Beiktatása nagy ünnspség keretében ment végbe. A komáromi egyházban is helyreállott a béke és az egyháztagok túlnyomó többsége visszautasította az ennek megbontására vezető törekvéseket. Balogh Elemér ref. püspök több izb n megfordult Komáromban és határozatba ment a lelkésznevelö intézetnek itteni felállítása is. Az egyháztársadalom vallásos ünnepekből is kivette a részét, melyet az egyesületek j rendeztek. Az ág. h. ev. egyház életében nagyobb egyházi mozgalom nem fordult elő. Az izr. hitközség imént megválasztott f jeles, fiatal főrabbiját Wallenstein Zoltánt a pécsi zsidó hitközség megtisztelő meghívása érte és távozott körünkből. Az ortodox izr. \ hitközség uj főrabbiját Lefkovics Józsuát ez { évben iktatta hivatalába. Egyesületi élet. Egyesületeink a társadalmi élet minden j vonatkozásában jelentős működést fejtettek ki: Az érdekképviseleti téren az Ipartestület, a | Kereskedők testület« és a Háztulajdonosok | Egyesülete híven szolgálta a köréjük tömörülő i gazdasági érdekeltségeket. Az Ipartestület élén Boldoghy Gyála elnök betöltötte működésének i huszadik évét, a Kereskedők Testületé élén i Fried Jenó elnök fejtett ki nagy agilitást főleg ] a tagok útlevél és határátlépési ügyeiben. A Ház és Telektulajdonosok Egyesülete pedig Nagy Mihály elnöklete alatt jelentékeny szol| gálától tett tagjainak az adó- és vagyonúi dézsma ügyek körül. A város legrégibb egyesülete a Komáromi I Dalegyesület ez évben töltötte be fennállásának | 60. évót, melyet országos ünneppé emelt egész Szlovenszkó dalos egyesületeinek részvétele; az ünnep körül dr. Kamrás József elnök és Füiöp Zsigmond igazgató szereztek nagy érdemeket. A Kath. Legényegylet, a Ref. Ifjúsági Egylet, a Zsidó Ifj. Egylet, a Deborah Lányegylet, a Kath. Egyházi Énekkar, a Mária Kongregáció, Szent Szív Társulatnak is sikeres működéséről számolhatunk be; a jótékonysági egyletek közül a Jótékony Nőegylet, a Szent Erzsébet Egylet, a Protestáns Nöegylet, az Izraelita Nőegylet áldásos tevékenységet fejtettek ki. Régi társasegyletünk, a Kaszinó, a Tűzoltó Egylet folytatták tradicionális működésüket és ez ntóbbi melegen ünnepelte Deutsch Adolfot 45 éves szolgálata alkalmából. Kiváló társadalmi szerepet töltött be a Dosztdl Jakab vezetése alatt álló Iparoskör, a munkás társadalom terén az Egyetértés dalkör. Újjáalakultak a Komáromi Sakkör, a Gyermekvédő L ányegyesület, de szomorúan kell megállapítanunk legrégibb megyei egyesületünknek: a Gazdasági Egyesületnek megszűnését. Kultúra. Knltnráuk zászlaját a Jókai Egyesület vitte elől és felolvasásai, hangversenyti révén a magyar közönséget egyedíette maga körül. Kittenberger Kálmán, dr. Kenessey Kálmán, dr. Bognár Cecil, dr. Alapi Gyula és dr. Jankovics Marcell előadásai; Harmos Károly növendékei és a komáromi művésznövendékek kiállításai; Kesztler Edéné és Kéri Kiára, dr. Hub y Jenő és Farkas Márta hangversenyei a magyar művészet revelációiként hatottak. Egy uj mozgalom, uj képzőművészeti alakulás, a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya (JESZO) keltett az év utolsó szakaszán erős társadalmi hullámverést és vitt pezsgést kulturális életünkbe. Legnevezetesebb eredménye kulturális életünknek a sikeres évvégi szini szezon, amely alatt Földessy Sándor törekvő színtársulata i nyújtott Komárom közönségének. A művészi : élményeket és az előadások nívós voltát, a társulat ambícióit & közönség meleg pártfogása \ kísérte. Sajnos, az évközi kisebb színi vállal- l kozás (Földes féle) nem végződött anyagi sikerrel es hajótörést szenvedett. A szini szezon - sikerének titka a Kultúrpalota áldozatos átan- 1 gedéséban rejlik, mellyel a Jókai Egyesület, le- { mondva működési lehetőségéről, támogatására ? sietett a magyar nemzeti színészetnek. Felléptek Komáromban még Újvári Péter, \ Fehér Artur előadó művészek, Mandelik Mara j é? Papp Magda táncmüvészuők, Feld Irén, S Galetta Ferenc, Buday Ilonka, Lat&bár Endre j színművészek, volt több műkedvelő kabaré és j sziniclőadás is. Ezek közűi kiemelkedik a Debrecenbe j kéne menni! darab 10 előadása, továbbá az i Iglói diákok, Karácsonyi álom (Kát. Legény- S egylet), Parasztosan (R-f. Ifj. Egylet, két elő- í adás) Tériké (Dalegyesüiet, három előadás), a \ Heidibergi D'átélek (Zsidó Ifj. Egylet), Don - Kichóte (cserkészek), Az ember tragédiája (fő- | gimnázium), A pataki diák (Iparoskör), Don \ Pietro Caruso (Anya és csecsemővédő egylet), J Sz. Agnes (Mária kongregáció), Virágálom (r. f kát. elemi iskola növendékei). Müvészföldieink közül Komáromi Kacz f Endre, Harmos Károly, Nagy Márton, Lan- 1 hardt György, Bariéi Alajos, Rafael Győző, a j Basilides testvérek, Rauscher György arattak | szép és mély sikereket. Simor Jenő hegedű- | művész főldink Amerikában gyűjt babérokat, f Farkas Márta is kilépett betegsége ntán hall- f gatásából és bemutatta ragyogó művészetét. * Társadalmi élet. A társadalmi életbe egyesületeink vittek pezsgést és nagysikerű mulatságokat rendeztek a Dalegyesület (Szilveszter és farsang), a Kath. Legényegylet (Szilveszter, Hölgyestély, Annabál, szüreti mulatság), Kisgazdapárt (Magyar Bál), Ref. Ifj, Egylet (farsangi műsoros táncest és szüreti mulatság), az Iparoskör három kerti mulatságával, a KFC., Jóbavát Kerékpáros Kör és a KAC. jelmezes, karnevál éa bolond-estéivel ; a Kóstoló hagyományos sikere, az érettségi bál hangulatos lefolyása, & Kath! Énekkar táneestélye, megannyi állomása volt a sikernek. Az Egyetértés mnnkásdalárda, a szakszervezetek, a munkások és rokkantak egylete kerti mulatságai is mind a teljes siker jegyében folytak le. Házasságot kötöttek az elmnlt évben: Varja Dazső—Ipovitz Manci, Renner Imre— Kurzwwil Lili, Braun Arnold—Fleischer Lili, Fried Frigyes—Kohn Irén,Fried Mihály—Schulz Gréte, dr. Lsngyei Armin—Torbeer Böske, dr. Krausz Artur—Richter Hedvig, Gayer József— Kováeh Edit, (Esztergom) Bárdos Jenő—Haasz Fini, Klein Sándor—Brüll Irén, Jállóy Endre— Vaszary Piroska (Cseni) Rnttkay Géza—Ferenczy Margit (Balaton Lalle.) Sajnos, a halál is gazdag rendet vágott társadalmunk soraiban: elköltöztek körünkből Kertész Gyula nagybérlő, Dávidházy János föszolgabiró, Angéli József nyug. tanitó, Kollányi Károly nyug. jegyző, Vógh Géza ref. lelkész (Perbete) Zimkay Antalné, dr, Madurkay Miklós plébános, Széli Ferenc ny. megyei Írnok, Berzsenyi Janosits József müsz. főtanácog, Guóth Lajos állomásfőnök, Weszelovszky Jáuosné, Milch Naftali (Budapest), Fridrik Sándor iparos, Schatz Adolf kereskedő, özv. Jánossy Lajosnó, Brandstein Jínosné, Tóth Imréné, Stern Vilmos nyomdász, Czéh Istvánná, Groszmann Antal plébános (C űz), Dechy Sándo 'földbirtokos, Major Erzsiké, Fiió János ny. főmérnök, Weisz Mórné, özv.Freystadtl Jóssefné, VéíhVilmos asztalos, Szecaányi Gyula esperes (Komáromszentpéler), özv. Reviczky Béiáné, özy. Lőwy Ignácné, gr. Dazaase Jánosné, dr. Frank-Kiss István B.pest, Schlesinger H-rman, Kocsis Lajos, ifj. Nagy Márton iparosok, Mórocz L^josné, Putz Károlyné, Németh Lajos plébános (Ekecs), dr. Giesswein Sándor (Budapest), Dobronyi Ödön ny. vasúti íőellenör, özv. Szombathy Flóriánné és számosán. Elhagytak bennünket Tóth József MFTR föellenör és Babies Endre segédlelkész, akik Magyarországra költöztek, Kebiusek Imre táblabiró és Riedler Gyula törvényszéki bírák, akiket áthelyeztek. Ide költöztek: dr. Boross Ervin, dr. Parent Alajos törvényszéki birák. Harminc évi hivataloskodását ülte meg Szaady Pál posta és távirófőnök pályatársai és a társadalom tiszteletétől környezve. Folytathatnók még közéletünk krónikáját, de a tér és idő megállásra késztet. Az előadottakban benne van egy küzdő magyar város képe, melyről a sötét vonások távolmaradhattak volna, ha a viszonyok jobban kedveznek neki. Reméljünk é3 bizzank egy szebb és boldogabb jövendőben. Memor. Az új szövetség. — A francia-csehszlovák szerződés. A letűnt év utolsó napjaiban Csehszlovákia részére újévi ajándékot készítettek Párisban. Azt is lehetne mondani, hogy ez az ajándék Franciaország számára talán még becsesebb és drágább, de minket a köztársaság szempontjából érdekel az uj szerződés, mely Csehszlovákiát szorosabb viszonyba hozza nagy protektorával és a külön megegyezés úgy állítja be a köztársaságot, mint egy olyan hatalmat, melyre a mai európai politikai helyzetben, mint egyik legszámottevőbb tényezőre, különös súlyt helyeznek. A francia—csehszlovák szövetség megkötésével a két hatalom azt akarja dokumentálni, hogy közös érdekeik elválaszthatatlanul kötik egymáshoz őket és hogy a két állam „jó és rossz napokban" számíthatnak egymásra. Már régebb idő óta észre lehetett venni,