Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-01-01 / 1. szám
4, oldal. « Komaromi Lapon-1824. január 1. * hogy az európai hatalmak kozott bizonyos eltolódások észlelhetők. A nagy garral megbonthatatlaanak hirdetett nagy antant csak a legnagyobb erőfeszítések árán tudta egységét megtartani, de az utóbbi időkben mindinkább nyilvánvalóvá lett, hogy a szövetségesek között a békeszerződések végrehajtása tekintetében nincs meg a teljes egyértelműség s a nagyhatalmak egyes kardinális kérdésekben nem képesek egységes álláspontra jutni. Franciaország erőszakos politikája, mely a Ruhr vidék megszállásával szinte visszataszító módon jutott kifejezésre, Angolország részéről nem talált támo-Íatásra és e kérdésben vele egy nézeten van Olaszország is, mely Európa békéjének fenntartása érdekében szintén nem követheti Franciaországot nagyon is lejtőre jutott politikájában. Franciaország azonban el van határozva arra, hogy akaratát keresztül viszi s mivel helyzetét megerősíteni törekszik, oly hatalomhoz fordul támogatásért, amelyre az érdekek közösségénél fogva bizton számíthat. Szövetségeket nem szoktak pusztán szerelemből kötni, ezt megmondta már Bismark is, és bizonyos, hogy a francia-csehszlovák külön szövetséget sem azért csinálták, hogy amikor annak szükségét és idejét látják, teljes , mértékben ne érvényesítsék is. Ami a szövetség rendeltetését illeti: a kiszivárgott hírek szerint a békeszerződések újabb megerősítése és a „békepolitiká“-nak végrehajtása volna a legfőbb célja, ami más szóval azt jelenti, hogy annak a politikának érvényesítése, melyet Franciaország az európai béke érdekében eddig is inaugurált. Természetes, hogy ennek a politikának tengelyében az a gondolat válik vezetővé, hogy a két hatalom katonailag is szoros nekszust teremt egymással, ami a véd és dacszövetséget sem zárja ki fogalmi köréből. Hogy a szövetség éle Németország ellen irányul, azt felesleges külön is megállapítani és hogy Magyarországot is közelről érinti, azt a két szerződő félnek ismert és elfoglalt kül-Eolitikai álláspontja eléggé megvilágítja. A lohenzollerneknek Németországba, a Habsburgoknak Magyarországba való visszatérése ellen való állásfoglalás, a két hatalom érdekeinek védelméből folyik és igy e kérdésekben is külön kötelezettségeket tartalmaz az uj szerződés. Persze a csehszlovák államra nézve sem i lehet közömbös az, hogy a szerződés milyen kötelezettségeket ró reá, azonban egyelőre még időbe fog kerülni, mig azt a köztársaság népe a maga nyers valóságában meg fogja tudni. Azt azonban sejteni lehet, hogy az adott viszonyok között reánk súlyos kötelezettségek fognak háramlani. De ha már igy áll a dolog, bátran felvethető a kérdés, hogy van-e szüksége Csehszlovákiának arra, hogy az eddigi szerződések után még külön is megerősítse azt a viszonyt, mely közte és legfőbb protektora között eddig fennállott. Az bizonyos, mert hisz történelmi tény, hogy Csehszlovákia Franciaországnak köszönheti elsősorban létét; a köztársaság el is kötelezte magát ezért Franciaországnak, mely valóban a leghűbb vazallusát találta meg a csehszlovák köztársaságban. A hála azonban nem lehet oly határtalan, hogy annak még akkor is meg kellene nyilvánulnia, ha az az állam érdekeinek legsúlyosabb kockáztatásával jár. A szóban levő szövetség megkötésénél tehát nem szabad érzelmi momentumok után indulni, hanem csak az előrelátás és rideg megfontolás után lehet milliók sorsát érintő kérdésekben határozni. Ha az európai politikai helyzetet vizsgáljuk, akkor tisztán kell látnunk azt, hogy Franciaország az ő makacs politikájával már-már teljesen izolálta magát, jól tudja ezt Poincaré is és azért néz szövetségesek után. Hogy választása Csehszlovákiára esett, ez a köztársaságra nézve nem mondható szerencsésnek, mert a háromszor akkora hatalom igen könnyen kizsákmányolója lehet a hozzája szegődött kisebb hatalomnak. Az a politika, melyet Franciaország a „béke fentartása“ érdekében üz, a legönzöbb politika és Németország katasztrófájának egyenes előidézője. Ez elszigetelt helyzetbe juttatta Franciaországot s már csak ez a súlyos körülmény is arra kell, hogy intse, különösen a nemzetiségek konglemerátumából álló csehszlovák köztársaságot, hogy más orientációt keressen és ott találja meg szövetségesét« ahol abbéké igazi védelmezői vannak. De odakötni limilliliilliii'lülii..... a köztársaság sorsát a legagresszivebb hataloméhoz, a rövidlátásnak és meggondolatlanságnak olyan példája, melynek statuálására semmi szükség. A köztársaság jól fölfogott érdeke egyenesen ellentmond az ilyen szövetkezésnek, melyből csak súlyos kockázatok haramiának az ifjú államra. SORSJEGYEK az első húzásra már kaphatók. Ára: egy egész . . Kcs. 52 — nyolcad . . . Kcs. 6'50 Rendelje meg azonnal: Gaspíerik & Bohác bankházában. A cd. ősz taiysorsjáték elárnsi'ó hHye Bratislava, Városházi, Apponyi ház. — T«l*fon szám: 1920. — magyar püspökség felállítása. — Palkovich Viktor nemzetgyűlési képviselő karássonyi szózata. — Palkovich Viktor gútai esperesplébáaos, nemzetgyűlési képviselő cikket irt a »Népakarat« karácsonyi számába, amelyben a mintegy 300.000- nyi csallóközi magyarság számára pozsonyi, komáromi vagy érsekujvári püspökség felállítását követeli. Palkovich cikkének gondolatmenete az, hogy kiszivárgott annak a tervnek a hire, miszerint a kormány ezt a területet háromfelé szeretné szakítani és a nagyszombati vikáriátust a nyitrai, besztercei és rozsnyói, esotleg a Nagyszombatban alapítandó szlovák püspökség között felosztania. A terv átlátszó. Ugyanaz, amit a kormány a aagyzsupa rendszerrel céloz: a magyarság szétforgácsolása és beékelóse a nagyobb tömegű szlovákság közé. Ha most három szlovák szeminárium fogja nevelni a papságot, akkor a magyarság sorsa meg van pecsételve, akkor csakugyan teljesedésbe megy a cseh óhajtás, hogy itt 10 év múlva nem lehet magyar szót hailani. A döntés joga a pápáé. Ha a pápa csak a csehek ^hajtását fogja nallani, egyoldalú információ alapján tárgyilagos ítéletet nem hozhat. Ezért keli kérelmezni és deputációzni. Ha meghallgatta a pápa a szlovákság kérését éz adott nekik saját nemzetükből nem is egy, de három főpásztort, adjouinekünk is a mi vérünkből való püspököt, aki minket megértsen, elnyomatásunkban vigasztaljon, legyen fejünk, aki körül gyüjekezüuk. Azt mondják, hogy a Szentszék nem szervezi az egyházakat nemzeti alapon, mert az Egyház nemzetközi. Jól van, hát n8 kérjünk magyar püspökséget. Kérjünk a magyarság számára egy pozsonyi, komáromi vagy érsekujvári püspökséget, aszerint, amint a székhely meg fog állapíttatni, Éppen mivel az egyház nemzetközi, tartozik minden nemzet számára főpásztorról gondoskodni. Gondoskodjék hát az itteni magyarokról is. Többen vagyunk 300000 né!, megérdemel ennyi nép egy főpásstort. Bemutató előadás készül Komáromban. — Dr. I Szijj Ferenc dicséretet nyert népszínműve. — Nemrég elsőnek adtunk hirt arról a ben- I nünket és közönségünket is közelről érintő eseményről, hogy a Kisgazda-, Földműves és I Kisiparospárt kulturális osztálya által hirdetett népszínmű-pályázaton első helyen dicséretet : nyert pályamű szerzője, lapunk munkatársa, dr. j Szijj Ferenc, kinek tollából többször közöltünk í nemcsak cikkeket, hanem itt-ott tárcákat is. Most nemcsak arról kell hirt adnunk, hogy \ a színtársulat január 3-án, csütörtökön bucsuf előadásul szinrehozza a megdicsért színdarabot < és ezzel színházlátogató közönségünket egy I nálunk ritkaságszámba menő, igazi bemutató; előadás, valódi premier érdekességéhez juttatja, s hanem mivel alkalmunk volt a színdarabot, í melynek színházi próbái már javában folynak, j kéziratban olvasni, föl kell hívnunk a közönség í figyelmét és érdeklődését a darabra, miat ; határozottan irodalmi színvonalon álló színműre, ' mely a pályabírók dicséretét jogosultam vívta ki. . Szerző falusi történetnek nevezi darabját | mely tényleg a magyar falu légköréből ad egy eleven életképet a világháború előtti időből. Alakjai a magyar faluból ismert emberek, akikj zamatos magyar nyelven beszélnek és egysze-Írüen, a maguk módján élik le azt a darab életet, ami a darab cselekményét adja. Ilyen egyszerű, népies a darab cselekménye is. Rosta Pál jómódú falusi gazda családi életébe pillantunk be at első felvonás elején. Sándor, a Rosta-familia öregebbik fia, levelet irt az öccsének, Lajosnak, aki a huszároknál szolgái a városbaa. A levél készen van és Sándor azt akarja, hogy Írja alá azt az éppen hazatérő öreg Rosta Pál is is. Hanem az apa makacs, régies gondolkozásu ember, aki megharagudott a kisebbik fiára, mert azt hallotta róla, hogy az ott a városban, ahol katonáskodik, beleszeretett valami ismeretlen leányba, aki még hozzá szegény is, mert cseléd minőségben szolgál, holott a szülők úgy tervezik, hogy Lajos fiuk az átellenben lakó módos asztalosmester leányát, Ádám Erzsit vegye feleségül. Mig ezt meghányják-vetik Sándorral, hazajön Lajos, aki végleg kiszabadult a katonaságtól. A már-már kitörő viszályt az öregebbik fiú és az öreg Rosta névnapjára betoppanó vendégek akadályozzák meg, akik között a rég nem látott és szép hajadonná fejlődött Ádám Erzsi annyira megtetszik a könnyen hevülő Lajosnak, hogy elfeledkezik Julisról és anyja rábeszélésére már már kedvet kap arra, hogy meghajoljon a szülői akarat előtt. Legalább ezt jelzi az, hogy csárdást huzat a cigánnyal és derékon kapja az éppen előle menekülni akaró Erzsit. Ezzel a tánccal fejeződik be az első felvonás, melynek kissé lassú megindulása után a második leivonás mozgalmasabb és változatosabb jeleneteiben Julis megjelenésével emelkedik a cselekmény az apa és fiú erős összeütközéséig, hogy aztán a harmadik felvonásban békés kiegyenlítéshez vezessen, de ezeknek részleteit nem mondjuk el a bemutató előtt, nehogy az érdeklődést csökkentsük. Csak annyit áruinuk el, hogy az egyébként fehér darab második és harmadik felvonásában több kedves és mulattató epizód van, amelyek nemcsak hálás szerepeknek lógnak beválni, hanem a közönség tetszését is bízvást elnyerik. Így különösen kiemelkedik az aratókoszorút vivő nép második megjelenése, melynek központjában Bimbó Laci, egy részeg parasztlegény mókázik, dalol és táncol partnerével, az eszelős Eszterrel. A bemutató előadás szereposztása már maga biztosítéka a jó előadásnak. Földessy igazgató az öreg Rosta Pál makacs, régies gondolkozásu alakját fogja megszemélyesíteni. Érzelmes, de ravasz feleségét Sándor Aranka alakítja. Lajos nótakedvelő, fiatal huszár szerepét Oláh Gyula, mig Sándort, a család komolyabb legényfiát Reményi játsza. Ádám Erzsi szintén dalos szerepe Fenyő Irmára vár, mig Julis, a címszerep Zöldi Elza drámai erejében fog érvényre jutni. Bimbó Laci alakja Faludi ; Kálmánban bizonyosan a legkitűnőbb megalkotójára talál, nemkülönben Eszter, Parányi Piroska kezében. A tanító szerepében Békefi és j a kisbiró alakjában Weszely szintén erős tárna' szai lesznek a bemutató sikerének. Hisszük, hogy közönségünk a színtársulatnak azt az előzékeny figyelmét, hogy bucsu- i zóul helyi szerző uj darabját mutatja be, azzal fogja viszonozni, hogy az utolsó előadáson tel; jesen meg fogja tölteni a színháztermet, amely | érdeklődésre jogosan számit nemcsak a szintársnlat, amely ezúttal azt mutatja be, miként í tud uj szerepeket kreálni, — hanem maga a I színdarab is, amely a biráló bizottság Ítélete | után itt teszi meg az első lépést az igazi bíráló, * a közönség eié. VÍZUMOT nüevelek», mindenféle utlevélügyet, kt- és beviteli engedélyek megszerzését, közbenjáróé, Mvilágesitásokat és fordításokat megbízatása, gyorsas és a legolcsóbban istáé el a .Passteile des Zeatralausaclrasses Mr jüdische Staden te nffirsorge Prag V., Maieiova IS. UL IS. (üsslőtt : lilfmreta der jftd. HochsehtH« au dér Slovaks!). Ötben járási díj vknmeakist: 1» KA Levelezés: magyar, adatét, «lórik, esek,
