Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-03-01 / 27. szám

m*i*M ét «M^«d0»ik értékbe* 3

HeSyfe®* és viAmrv $*&*! »ziiktitátea«*,

érre 88 Xf félévre 43 3C, «egyedévre 30 K.

KSifőMtö» 160 £&

Egy«« sxám &m: ¥4 fiííér.

Kulturánk ellen

Komárom, — fel). 29. Komáromban két, Pozsonyban három magyar tanárt tiltottak el a tanitiatöí, Szlovenszkóban négy-ötszáz tanítót kivételes kegyelemből az iskolai év végéig engednek tanítani. Azután mehetnek, amerre látnak.

Tárgyaljuk ezt a szomorú tényt minden izgalom és szenvedély nélkül és parancsoljunk a vérünknek, mely felforr ezeknek a rendelkezéseknek a hallatára. Tehát eltiltják a tanárokat és tanítókat a tanítástól, következésképpen gondoskodni kell a pótlásukról. Hogyan gondoskodjék a magyarság? Van magyar egyetemünk, ahol tanári képesítést lehetne szerezni? Van magyar tanítóképzőnk, ahol magyar tanítókat nevelnének ? Nincs. Tehát az iskoláinkat csukjuk be, mert ottan magyarországi képesítésű tanítókat, tanárokat nem törnek meg.

A magyar kultúrával ki lehet állni Európa elé: ezt a színvonalat mi mindén erőnkkel fenn akarjuk tartani, sőt fejleszteai, De ha a kormány ezt erővel megakadályozza, ezzel szintén Európa ítélőszéke elé kényszerit bennünket. A békeszerződések, törvényeink megengedetté teszik iskolák, nevelőintézetek és intemátusok felállítását a nemzeti kisebbségek részére. Kérték ezt Pozsonyban és Kassán, de nem engedték meg. És ha megengednék, akkor a kormány okot keres és talál, hogy a tanároknak vagy tanítóknak ne adjon tanítási engedélyt minden elképzelhető ürügy felhasználásával. Most az állampolgárság ütőkártyáját használja ki a magyar tanítókkal és tanárokkal szemben.

A kormány tehát nem engedi lanit&ni a magyar tanárokat és tanítókat és utánpótlásukról sem enged gondoskodni. Ebből azt a következtetést kell levonnunk, hogy a magyar kultúrát vissza akarja fejleszteni és a népet szellemi sötétségben meghagyni. Mi tudjuk, hogy a mi népünk kulturális színvonala milyen fokot ért el és semmi kifogásunk az ellen, hogy a kormáey erre törekedjék az ő nemzetiségeinél is. Az igazi demokráciának alapvető pillére a nép felvilágosultsága és miveltsége.

De legyen vége annak a hipokrita játéknak, ami itt folyik, hogy kifelé a nemzeti kisebbségeknek minden kulturális igényét harsogják, hivatkoznak a békeszerződés lojális betartására és törvényeikre, mig mi itt tudjuk, hogy a békeszerződés rendelkezései a papíron maradtak s a nekünk kedvező törvényeket sehogyan asm hajtják végre, mert szeretnők látni, hogy miféle törvényen alapul az a rtudslkezés, hogy magyar szinielő-AtAPITOTTA: TUBA JÁHOS.

Főszerkesztő; GAÁL 9YCLÄ ár.

Szerkesztő: EAMNYAY JÓZSEF ér.

adásokat a falvakon nem lehet rendezni! A cseh és szlovák műkedvelő előadások egyáltalán nem szálkák a kormány szemében.

Mi arra intjük népünket mindig, hogy tisztelje a törvényeket, engedelmeskedjék a törvényes rendeleteknek, de figyelmeztetjük a hatalom kezelőit arra, hogy az a nép is megérti, hogy itt miről van szó és az a ki3 diák, akinek tanárát évközben tiltják ki az iskolából, gondolkozóba esik azon, miért is történik ez igy és mi lehet ennek az oka. Mi attól tartunk, hogy az a nép, amelynek lojalitását a kormány is hangoztatta már elégszer, amely leroskad a közterhek súlya alatt, feleszmél és helyzetét megismeri.

Aki becsületesen és tisztességesen gondolkodik, legyen az cseh, német vagy magyar, be kell, hogy lásson ennek a politikának az egész sötét hátterébe. Egy nemzetet kultúrájától megfosztani vagy kultúrájában meggyengíteni ma már nem lehet. Mi, magyarok, nyílt és őszinte nemzet vagyunk és velünk szemben nyílt és őszinte politikát követelünk.

A könlörfalazó, kétszínű játék csak a diplomáciába illik, a kormányzatban nincs helye. Vegyék tudomásul, hogy a magyar kuliurát minden erőnkkel meg fogjuk védeni.

— A tavaszi ülésszak első ülése. A köztársaság eluöka március 6-4; a hívta ö sza a tavaszi ülésszakot. A képviselőház elnöksége ülést tartott, melyen megállapította az első ülés napirendjét. Az első ülés március 6 én, délelőtt 11 érakor kezdődik, napirendjén többek kötött szerepül a választási bíróságba való pótvála^ztáBról szóló törvényjavaslat és több mentelmi ügy. Ez utóbbiak között van Juriga Nándor dir. szlovák néppárti képviselő ügye is.

= Megtámadott szenátorl mandátum. Az országos keresztényszocialista párt elnöksége panasziratot intézett a prágai választási bírósághoz, amelyben Schmidt Károly dr. szenátor, pozsonyi evaag. esperesnek mandátumától való megfosztását kéri. Schmidt Károly dr.-t a választásokon a koresztényszociálista párt lisztáján jelölték és választották meg szenátornak, azonban a párt gyűlésein azóta egyetlenegyszer sem jelent meg, a párt munkájában részt nem vett, sőt résztvűtt a német nemzeti pártnak mozgalmaiban és a kér. szec. párt ellen irányuló lap alapításában is. A párt elnöksége az 1920. évi 125. sz. törvény 13. §*ának 2. pontjára al&pitja panaszát és bizonyítékokat mellékel arra vonatkozóan, hogy Schmidt nem az öt megválasztó párt érdekében működött.

— 1264 tanító egy szót sem tadott magyarul a régi Magyarországban és a magyar kormányok emiatt soha semmi rendszabállyal nem éltek, ezeknek a taütóknak azért, hogy a magyar államnyelvet nem tudták, a hajak szála sem görbült meg. És mégis a rágalmak özönét szórták Magyarországra ellenségei, azt állítván róla, hogy nemzetiségeit elnyomja és szolgaságban tartja. A sok rágalomnak volt következménye, hegy Magyarországot feldarabolták és területének kétharmadát a trianoni áj államokhoz csatolták, Ha az utódállamokban uralkodó mai vi- 1

Sseik*iit3*éj éa kiadóhivatal. Nádor-« 29 . hová úgy a lap •■eltelni rémét illető ktetemáuyok, ■!»* a búdétólek, eléfiaetéoi és hirdetési dijak stb. kOtfaniSk Kására tokai nem adnak vissza.

EbgjeieiA t»te&l lutes»: toéSn nit! fe rabit

szoDyokat összehasonlítjuk, a »nemzetiségeket elnyomó« régi Magyarországon inangnráit nemzetiségi politikával, nem nehéz megá lapítani, hogy a rágalmaknak alig volt valami alapja. $

— Meghosszabbítják a lakóvédelml törvényt. A lafcóvédaimi törvény m phosszabbitásáról tanácskozott a koalíciói pártok szociálpolitikai albizottsága, amely elhatározta, hogy az érdekelt köröket és pedig ngy & lakók, mint a káztnlajdonosok, valamint a népjóléti minisztérium képviselőit ankétre hívjak meg, amelyen mindkét felet kielégítő megoldást kívánnak létrehozni. Egyes iapj-leaíések arról szólnak, hogy a lakóvédelmi törvényt egyáltalában nein módosítják, hanem jelenlegi alakjában meghosszabbítják.

A kisebbségek védelme.

a békeszerződésekben van törvényszerűen biztosítva, melyet a különböző államok képviselői aláírásukkal pecsételtek meg, elismerve ezzel ezen különleges rendelkezések {kőtelező erejét. A békeszerződései végrehajtását mioden vonatkozásban foganatosítják, csak a kisebbségek jogainak érvényesítéséről nem akarnak hallani. Azokat a rendelkezéseket, melyek területi, politikai és gazdasági előnyöket biztosítanak a »győztes« államoknak, már mind érvényesítették, de amelyek valami kötelezettséggel járnak, ne adj Isten, hogy azoknak végrehajtására időt szentelnének.

A kisebbségek védelme első sorban azoknak az államoknak kormányait érinti, amelyek a békediktátumok érteimében volt országok területeiből és részeiből iet.ek megalakítva, tehát az utódállamok kormányait, amelyeknek kötelességük volna a szerződés idevágó rendelkezéseit végrehajtani. Az egész világ tudja azonban, hogy ezekben az államokban a nemzeti kisebbségek helyzete mennyire ellentétben van a békeszerződések intencióival s hogy az utódállamok td tengő nacionalista politikája egyenesen a kisebbségek ellen irányai, amely nemcsakhogy figyelembe nem veszi a kisebbségek törvényes jogait, de épen azok megsemmisítésére törekszik, A kisebbségek nyelvhasználati és kulturális jogai elkonfiskálására a példák százait tudnók mi is felhozni, de a helyzet semmivel sem jobb Jugoszláviában és Romániában, ahol az alacsonyabb kultorfokú kormányhatalmat gyakorló nemzetiség erőszakos magatartása következtében minden jogos kívánság céltalan a minden jogos védelem meghinsn!.

Másod- és harmadrendű polgárokként kezeltetnek a kisebbségek ezekben az országokban és megalázó helyzetük arra kény szelíd őket, hogy sebeiket európai fórum előtt tárják föl és nemzetközi bizottságoktól kérjenek orvoslást. Helyes e az olyan politika, mely ennyire engedi fejlődni a dolgokat, azt a kormányoknak kellene mérlegelni, mikor vállalt kötelezettségeik teljesítéséről van szó, de hogy a konszolidáció rovására esik, ha a különbőzé nemzetiségek saját államukban nem élvezhetik törvényes jogaikat, azt felesleges bővebben fejtegetni. A békeszerződéseket nem lehet egyoldalúan kezelni, azok nemcsak jogokat, de kötelezettségeket is rónak az államokra és előbb- utóbb teljesítem kell a kötelezettségeket is.

Érdekes jelenség és teljes politikai érettségről tanúskodik, hogy a kis, egyharmadrésxére oaonlított Magyarország készséggel kíván eleget tenni ennek a kötelezettségének és alig pár százezernyi nemzetiségi kisebbségei réssére a békesierzédésbe iktatott jogokat a legmesszebb-