Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-02-28 / 26. szám
iegyrwftftStSfíite éwfvlyan« <3H ItflptSk, 1814. fahruAp 18, —1 *iwaHggB——ws> POLITIKA I I- P. SüSto&äsi Sí ®s9h«*ast®«áSs éríékiseai Mesyte» I» i'4$kt9 s*st»; ízéUilsiém!. wgíss (in #8 f„ félévre (0 X, M)f}e((m Í55 S. HJÍÖMÖ* 160 se. Sg’yes *s&si ára s 8@ fillér«. 9 lililEt cikkelyei közé »ok egyéb rendelkezése melleit beiktatták a leszerelés éj katonai ellenőrzés föltételeit is, amelyeket elsősorban azoknak az államoknak kell teljesíteni, amelyek mint vesztes országok kerültek ki a háborúból. Tehát a volt középeurópai szövetség területben és népességben alaposan megcsonkított államai kötelesek keresztül vinni a leszerelést és tűrni a katonai ellenőrzést. A leszerelést a győzőállamok saját bizottságaik közbeajöttével mindjárt a szerződések ratifikálása után végrehajtották, ezek az országok azután hadseregeiket nevelségesen kicsire redukálták, amit annyival is inkább kénytelenek voltak megtenni, mert a háborúban megmaradt összes fölszerelésüket és a hadianyagukat a leszerelőbizottságok elszállították. Németország, Ausztria, Magyarország és Bulgária oly minimális zsoldos hadsereget tarthatnak esak fenn, amely még a belső rend biztosítására sem elégségek. De mert a békeszerződések ezt igy követelik, ezek az államok a kényszer hatása alatt teljesítik ezt a súlyos föltételt is. A békeszerződések másik feltételét, a katonai ellenőrzést, különböző antant bizottságok hajtják végre az egyes országok terhére, amelyek állandóan ügyelnek arra. hogy az illető államok a megengedett redukált létszámnál nagyobb létszámú hadsereget ne szervezhessenek. De az állandó felügyelet mellett még mindig nagy az idegesség és izgalom úgy a nagyantant, mint a kisantant kormányainál, ami nem mutat valami túlságosan nyugodt lelkiismeretre és legkevésbé sem bizonyít a békeszerződések igazságossága mellett. Ezek az államok a legnagyobb bizalmatlansággal vannak eltelve a megnyomorított országokkal szemben és a tőlük lelhető erővel és módon igyeznek megakadályozni még azt is, hogy ezek az államok valamiképen lábraálljanak. Részükre az volna az ideális állapot, hngyha Németország és vesztes társai évtizedekig romokban hevernének, mert ez alatt az idő alatt remélik, hogy úgy megerősödhetnek, hogy semmiféle veszélytől nem kell tartaniok. A leszerelést természetesen még mindig nem hajtották végre, ellenben olyan fegyverkezést fejtenek ki, amilyent még nem tapasztalt a világ. Franciaország például ma nagyobb hadsereget tart fenn, mint a békebeli u. n. militarista Németország, de szövetségesei is állandóan fejlesztik hadseregüket, anélkül, hogy valaki azt a bizonyos katonai ellenőrzést gyakorolná. A leszerelés ügye határozottan balul áll, csak ALAPÍTOTTA: TUBA IÁ*Q$ isaorkeestS; GAÁL GYULA & Szerkesztő: BAftAMYAY JÓZSEF ár. most oszlott szét eredménytelenül a Rómában tartott tengeri fegyverkezések korlátozására összehívott konferencia s azt is tudja mindenki, hogy a nagy antant államai légi flottáik gyarapítására újabb nagy összegekkel terhelték meg költségvetésüket. Ha igy áll a dolog, valóban erőszakolt dolog a legyőzött államok leszerelését követelni, amikor ezek a szerencsétlen országok nagy nyomorúságukban mindenre inkább gondolhatnak, semmint milliárdos hadseregek föntartására. A katonai ellenőrzés bevezetésére nagyon is megérett az idő elsősorban a győzteseknél, akik képzelt veszedelmek hatása alatt népeiket rettenetes áldozatokra kényszerítik a Moiochért, mely az adófizetők millióinak keservesen kiizzadt keresményét nyeli el a világbéke nagyobb dicsőségére. A lesaerelésnek csak akkor van gyakorlati értéke, ha az kivétel nélkül minden államra nézve kötelező és pádig általáaos ellenőrzés mellett, mert csak igy szolgálja a nemzetközi konszolidációt és igy biztosítja a világ békéjét. = Nagygyűlés Érsekújváron. Az érsekújvári községi választások megsommisitóse, mely a város lakosságából a legnagyobb elkeseredést váltotta ki, még esak fokozódott az által, hogy a kormány exponensei minden lehetőt elkövetnek — bár eredménytelenül — az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt és a vele szövetkezett Keresztőnyszoeiaiista Párt sorainak megbontására. Érsekújvár választó - közönsége f. hó 21 én impozáns gyűlésen bizonyságot lett, hogy a szövetkezett pártok mailett minden fenyegetés és Ígéret dacára kitart. A gyűlés délelőtt fél 10 órára a Kossuth térre volt kilfzve, de a nagy hideg miatt az Arany oroszlán helyiségében tartották meg, melyet az érdeklődők nagy tömege már sokkal előbb annyira megtöltött, hogy a hatalmas helyiségbe később lehetetlenség volt bejutni. A gyűlést Néder János nyitotta meg, aki sajnálatának adott kifejezést, hogy Fiitsy Kálmán nemzetgy. képv. betegsége miatt a gyű ésen meg nem jelenhetett, majd Lelley Jenő nemzetgy. képviselőt kérte fel beszédének megtartására. Lelley Jenő tartalmas beszédben mutatott rá a kormányrendszer igazságtalanságaira, melyeknek a választás megsemmisítése is a folyománya. Hivatkozott a magyarságnak becsületére, melyet nagy csapások mellett is mindig megtartott és amelynek az uj választáson is összetartás áital meg kall maradnia, Dr. Petrogalli Oszkár, a Szövetkezett Ellenzéki Pártok központi irodájának igazgatója az aktuális kérdésekkel foglalkozva megkapó módon, nagy szem előadással a zsidóság magatartásával és állásfoglalásával foglalkozott, hangsúlyozva azt, hogy mikor a zsidóság egy része nem vállalja a magyar néppel a sorsközösséget, akkor saját létérdekei ellen is cselekszik. Mérey Lajos volt negyvennyolcas or&zággy. képviselő, többször hatalmas lelkesedést kiváltó szavakkal figyelmeztette a magyarságot és a város lakosságát kötelességére, majd Tarján Ödön a közismert kiváló közgazdász a gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Vargha Ferenc a munkássághoz szólt, aki után dr. Holota János erőteljes, tüzes beszédben a helyi viszonyokat és azoknak sokféle viszássigát fejtegette, Kukán Béla dr. pedig és kiadóhivatal: Náéor-s. 28,, hová agy a lap azeüuai részét illaté kőkemények, atal a tüntetések, előfizetési és hirdetési dijak stb, kUkku*-£ késtratekal dmb adnak vissza. HegM betsikiif béres»!: Wá»\ tsöfrtikfa ii mahtti lelkes szavakban a választók egységességér«, összetartására buzdította a hallgatóságot. Ezután Néder János elnök úgy a hallgatóságnak, mint a szónokoknak köszönetét mondva, a gyűlést lelkes é j ínzés közben barekeszlette. Dé után 1 órakor az Iványi-féla vendéglőben több száz teritőkü bankett volt, melyen dr. Ozoray József a sz ovenszkói magyarság jelenlevő vezéreit köszöntötte és nagy lelkesedés fcö epelte indítványozta, hoay a magyarság egyik kimagasló vezérét, Szeni-Ivány Józsefet táviratilag üdvözöj k. A foikös-zömőre Lelley Jenő, majd dr. Petregally Oszkár válaszolt. Este tét 6 órakor az Iványféle vendéglőben iparos gyű és volt. A gyűlést Pliehta Ferenc kisiparos, a párt alelnöke nyitotta meg, igaz érzéstől áthatott szavakkal üdvözölve a teljes számban megjelent kisiparosságot és a szónokokat. Boldoghy Gyula a komáromi ipartestület elnöke és a Kisgazda és Kisiparos Párt körzeti elnöke magavai ragidó beszédben a kisiparosság kötelességeire mutatott rá, hangsa, lyozva az iparosságnak a magyar nemzet történetében eddig is kimagasló szerepét és annak a reményének adott kifejezést, hogy ez az iparosság kötelességét a jövőben is teljesíteni fogja. Szappanoz Lajos a Kér. Szec. Part igazgatója feiszó alasában az aktuális kérdésekkel foglalkozott, megkapó példákkal igazolva a mai helyzet tarthatatlauiágát, majd ifj. Koczor Gyula orsz. alelnök a kisiparosságon elkövetett igazságtalanságokat,» különböző adóelbánást, a vasúti tarifákban levő eltéréseket stb. ismertette és feltette azt a kérdést, hogy miért nem szüntette meg ezen egyenlőtlen elbánást a kormány eddig, mikor az módjában lett volna és miért igér moat a választások előtt minden elképzelhetőt. Dr. Holota János a kisgazdapárt pártvezetőségi tagja a helyi jellegű kérdésekkel foglalkozott, mely ntán Plicha Ferenc elnök az ülést nagy lelkesedés között berekesztette. A mi bajaink. Hol kezdjük, melyiket mondjuk el ? Nem keressük a stílust, csak úgy iruuk, ahogy érezünk. A béka ötödik esztendejét éljük és állapotaink sokkal rosszabbak, mint a bábom alatt. Nincs meg a szabad mozgásunk! A dunai vashídon talán 100, vagy 150 embernek van engedélye az órákhoz kötött átjárásra és 1500 ember nem járhat át. Az nem átjárási szabadság, hogy egy nappal előbb a rendőrséghez el kell mennünk éa iskolás gyerek módjára engedélyt kérnünk, hogy tessék bennünket holnap néhány órára átengedni a túlsó oldalra. Lag több ideje, hogy a határforgalomban minden idevaló, itt lakó polgár minden külön engedély nélkül résztvehessec. A határforgalomban & dunai hid kell, hogy éjjel-nappal Byitva legyen, azon bármikor az itteniek egyszeiü és legalább egy évre szóló igazolvánnyal szabadon, akár gyalogosan, akár járművel átjárhassanak. Ha a vámvizsgálat megejthető az esti órákban a vasúton átkelőkkel, ép igy megejthető az a hídon járókkal is. A határforgalom legalább 25 kilométerre terjesztendő ki. A lokális viszonyok itt ezt igy követelik. Akkor majd Ácr, Igmánd, Ószőny régi jó fogyasztóink talán újra idsszoknak. A határforgalomban mindkét félen az a. n. „saját szükséglet" bevásárlása kell, hogy vámmentes legyen, szabad a be- és kihozatali Est nem értjük a kereskedelmi beszerzési, hanem az egyéni szükségletek bevásárlására.
