Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-02-09 / 18. szám
IPS4 febraúr 9 »Komáromi Lapok* 7. olű&í. — Az utlevéllrodák visszaélései. A nyitlavármcgyei hivatalos lap közli a zsupán rendeletét az útlevél és kivándorlási irodák visszaélései ellen. Sok feljelentés érkezett ez irodák ellen és igy a rendeletet csak megelégedéssel lehet fogadni. Elfordult például, hogy egy ilyen »kivándorlási írodatnlajdonos« csak egy községben 21000 koronát vett fel »előlegkép« amerikai útlevelek szerzése céljából és aztán egyszerűen megugrott. Ami az utlevólirodákat illeti, bizonyos, hogy ezek között is kell küömbnéget tenni, mert a számos csalásra berendezett »iroda« mellett vannak olyanok is, amelyek olcsó díjért elvégzik azt a temérdek lőtás-futást, melyet ma a legbecsületesebb útlevél megszerzése kiváu. Amig ugyanis a legfelsőbb fórumok — a külügyminiszter vagy az egyes szakminisz terek — állandóan az útlevél és vizűm szerzés könnyebbitósérői tárgyalnak és erre vonatkozó intezkedeseket tesznek, a gyakorlatban, az alsóbb hatóságoknál újabb meg újabb nehézségeket támasztanak. így például újabban az útlevelet igénylőnek sorra kell végigjárnia a pénzügyigazgatóság összes adóosztályait és mindegyiktől küiöu kell megkapnia a nyugtatást, hogy adóját lefizette. Ezt az óriási időpocsékolással jaró munkát végzik el egyes utievélírodák és e működésükért aránylag szerény dijat szedve, ko- I moly kifogás nem is emelhető ellenük. — Gyógyithatók-e a tadébajosok? Aki asztmában, a tüdő- és gégetubarkulózisban, aszkórban, tüdőcsúcshurut- 1 ban, idült köhögésben, elnyálkásodásban, tartós és idült 1 rekedtségben szenved, az hozassa meg a fenti cimü \ brosúrát. Dr. med Guttmann ur, a Fiúsén gyógyintézet főorvosa abban a nép által is megérthető módon mutat í azon természetes utakra, amellyel ezen nehéz bajok , aihurithatók. Minden beteg ezen brosúrát kívánatra . teljesen ingyen kapja. Csak egy levelező lap írandó : Puhlmann <(■ Go., Berlin 780, Müggehtrasst 25. a. I címre. 613 Egy jéksrhan levő nssgy vaskályha eladó. Bővebbet a kiadó- ; híwataihan. — A komáromi köles önkönyvtár a kultur- ! palota emelelóu nyitva vau hétfőn d. e. 9—12, • szerdán és pénteken d. u. 2—5 ig. —- Helyreállították a bajomi Zsitvahidat. ; Még a kommunista támadás alkalmával 1919- | ben felrobbantották az érteknjvári vasútvonalon j a bajcsi Zsitvahidat. A hid helyreállításán 1923 ' tavaszától dolgoztak és vasszerkezetét most he- \ lyezték rá a pillérekre, melyi ken a vonatok pár i nap óta már akadálytalanul közlekednek. Jelmez ruhákhoz divatlapok kaphatók Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedésében Komárom, Nádor-utea 29. sz. — Kegyelem a szent szobornak. Galántán a róm. katli. templom előtt áll egy szent szobor már régóta. — A járási főnök beidézte Letocha József plébánost és felszólította, hogy a templom előtt álió Szent Ltván király szobrát távo- ; littassa el. Hosszabb tárgyalás után mindketten elmentek a helyszínére és a plébánosnak nagynehezeD, félórái bizonyitgstás után sikerült csak meggyőzni a járási főnököt, hogy az egy Szent j János szobor és nem magyar Koronát, hanem ; egy arany almát tart a kezében. A szobor kegyelmet kapott. — Schratt Katalin emlékiratai. Ferenc József hajdani intim barátnője Schratt Katalin végre engedett egy amerikai kiadó ajánlatának és 70.000 dollár honorárium ellenében megírta élete történetét, emlékeit a monarchia agg császárával kapcsolatban és a könyvben Ferenc József 200 eredeti levelét adta közre. Az üj köny már rövidesen egyszerre nyolc nyelven kerül a világpiacra, eddig még nem ismert részleteket fog tartalmazni Erzsébet királyné tragédiájáról, a hires tarokkpartik szereplőiről, Palmer bankeínökrői és Schule udvari tanácsosról, majd a főhercegnők összeesküvéséről Schratt ellen é3 dr Kerzl udvari orvos szerepéről, aki a vérig sértett művésznőt újra kibékíti az udvarral. — A könyvtár kérelme. A kultúrpalota kölcsönkönyvtára ezúton is kéri a közönséget, hogy kiolvasott könyveit ajándékozza a könyvtárnak, ahol sok százan olvashatják. Szives könyvadományokat hirlapilag nyugtáz a könyvtár vezetősége. Több évi gyakorlattal bíró hivatalnoknö állást keres. — Cim a kiadóban. — A Bajusz Aranyoson. Dr. Borka Géza., a jeles színműíró nagysikerű darabja, a Bajusz, melyet Komáromban a Legényegylet műkedvelői is bemutattak, február 24 én Aranyoson is színre kerül az ottani műkedvelők előadásában. A mindvégig mulatságos és ötletes falusi színműnek Aranyoson is nagy sikert jósolunk. Színre kerül még dr. Borka Géza »Seregü Gergő okulláréja« cimü egy felvonásom, bohókás énekes falusi története. A »Vonósnégyes« cimü, egy fel vonásos vígjáték is ez alkalommal kerül színre. A legjobb erőkből összeválogatott műkedvelő gárda garancia arra, hogy a kabarét a legnagyobb siker fogja koronázni. Csépi Hus a esapodár menyecske, Horváth Manci Boris, Horváth Eszti Jutka, Széuás Torus Balia, Török E zti pedig Tini szerepét fogja alakítani. A férfi t»z.e rep'ők is mind a legjobb és kipróbált erőkből regrutálódtak: Papp Gyula, Lőriucz József, Hegedűs Péter, Koczkás Karcsi és Szabó Gyula. Az előadás tiszta jövedelme a harangalap javára lesz fordítva. A rendezést Tóth Béla ref. Jeiké&z vállalta, ki sok rátermettséggel és szakavatottsággal fáradozik a darabok sikeres szinrehozatalán. — Két szobás konyháé lakääfc keresek azonsaira. Címem a kiadóban. — A „Grimasz“, Csehszlovákia egyetlen magyar nyelvű illusztrált élcapja, minden vasárnap változatos, nivos tartalommal jelenik meg A »Grimasz« élesít, tréfáit, humoreszkjeit a legkiiüaőbb magyar humoristák Írják, rajz át a legnevesebb művészek készítik; ennek tulajdonítható az a páratlan népszerűség, melyre a »Grimasz" rövid félév alatt nemcsak a kö?társaságban, de a külföldön is szert tett. A »Gri mász« negyedévi előfizetési dija 15 cX, egy szám ára cX 1'20. Minden tőzsdében kapható. Kiadóhivatal: Uzhorcd—Uagvár. — A pozsonyi Grand-Szanatörium kimu tatásának legújabb havi listája az uj gyógyintézetnek elénk látogatottságáról tanúskodik. Azok között, akik a szanatórium gyógytényezőit igénybe vették, nem egy ismert uévvel találkozunk. Ilyenek: BariC3, Balling, Bruuner, Dezső, Draehsler, Fiiipek, nagysárói Franki, Gesteuner, Hmer, dr. Herzfeld, Iaezédy, Kiár, Koliseh, Krüger, Leidenfrost, br. Maurer, Nauhauser, Papp, dr. Rainisch, Schwimmer konzul, Stefanik, Szakács, Treer, Trnovszky, gr. Üchtritz, Vlad, Wowy, Zoch. A művészi alkotás annyira azonos a világegyetem, a szélesebb értelembe vett természet fejlődési és életformáival, hogy csak az utóbbi dinamikai értelméhez kell igyekeznünk közelebb férkőzni és ezt az értelmezést viszonyítanunk a művész életformáihoz, hogy megértsük a művészi alkotás lényegét. Az egész világegyetem valaraaly magasabbrendü törvényszerűség szerint, minden miérten és hogyanon túl létezik ós teremt vagy mondjuk alkot, semilyen tudatossággal ki nem fürkészhető belső potenciális kényszerfolytán. Valahogy a maximált öntudatlanság, a végső, mégink&bb végtelen lehetőségre emelt naivitásnak a mérhatetlsn öntudatossággal, bz isteni Géniusszal való állandó egyesülésének, az örökkévaló plusszok és mínuszok mindig alkotó egymásbaharmouizálódásának kell világegyetemünket elképzelnünk. A természet tehát nem a bibliai teremtés által apriori megadott állat és anyaghalmaz, hanem egy, az idököa túli, önmagát teremtő organikus folytonosság. És ami a természet a maga végtel- őségében, ugyanaz a művész is emberi vetületien. A művész tehát maga is természet és amit csinál, az természeti jelenség, igazság, távol szükségességtől, szükségtelenségtől, jótól, rossztól, az — alkotás. Mint ahogy Schlegel a nsgy romantikus mondja: „A Géniusz az az intelligencia, mely természet gyanánt hat.“ Ha ezt elfogadjuk, tisztán látjuk most már, hogy a művészi alkotás egy a nagy természettel való olyan összefüggés, mely n8in kéri kölcsön a környezete maglevőségeit lemásolásra, legyen az tintával-tollal, vagy ecsettel és mássa], hogy azok mint fák. székek, sötét esték, vagy hájas tökfejak éljenek tovább, hanem mint el t»fc nyert alkotás, mint nagy g«niá)is egység külön és csak kü öu életet él. Ntm mint lopott holmik a természet asztaláról, hanem mint uj m igúraótelt teremtés. I. Majakorszk^ a m* élő ieguagyobb orosz költő, aki igy kezdi egyik versét : „Mi újra öntjük ki a teremtés káoszát.“ Nyugodtan azonosíthatják tehát lényeg ben a természeti ós művészi alkotást, m rt hi-iz egyik sem más, meg nem változtath vó Ihangzotc igazságnál, mely mL.dea kő* rüiméayak kör; éii nrngdöuthitien életét túl szép en és esutyái, ízlés >n, életen és halálon, au*,it kon árméd javítani, sem vissza* zivni m m ieheí. L gf-djebó azt mondhatjuk, aki bév heti, vegye be; a többiek prdig vagy taináskodj msfc, avagy 1 gyeaek közömbösek, csak nenk rossz, mert száraz az ő ólotük, mo-toha'gyermekéi ök a természetnek, akik sem nem tuda laaok, sem nem tudók. Sajnáljak ő.kst, >n rí, eih gyvft gyermekségüket, megszűntök csodálkozni és eas el n m ruuázva, fáivá fáznak. Reichental Ferenc. H y a müvéi-zet szuparnaeiouáiis egyetí:me,tsé;í:éh :z nem érhet fel a faktíliv nemzeti tófo mltsá*: legszebb n bizonyltja & bécsi „Se~ | cession“ -é i tárlata, bot németek és franci k j jü 1 tarnwk rgytzou épüli than és szerves egy* m&sbakapcíOiócUsukkJi adják a kor represenj táiíci kií rj ző képét. Még két mi is sz mpon'ból is érdékes ez a n m műd viuapi kiállítás. E öszőr: mert a ; világ egyik legnagyobb és légin, esőbb grafikai Í gyöjctóinéuy , az „Albertina“ rendezte; másodszor ni rt roppant jűüeuiző a mai knlturviszo■ uyotra, a közön .ég izlé én k abszoiat rekiám{ b. állítására, m-ly a nagyhírű és u&gymmtii ' Alii rüua gyűjt méuyt sóját, ősi termeiből, a l Frigye:-palotái ól & G-tíreidemarkt í „Secession* l apró, eleven kis Jiazáoa kénysz riti, hogy ott * rend-zzirn „vend g kiállítást*, ha a nagynyil| vánosságra is számítani »kr... Eí az ut a Frigyes pólóikból a Getreide? markira szooiá,ii áz-ompoatbói sokkal többet ' jelent, mint sem hinnők, mer^ azon kiyiil, h;.gy j a közönség leghübb spektrumát adjt: az első f lépés is az individualizmus által telj s<*a exűusivvá vált művészet dninokratizaiasa fölé. Az a körülmény pedig, hogy a „Kunst\ stelle* a kiálli'ásbau nyilvános vezetéseket í rtudez, már a logszólea .bb rótegak rezonálta* tását jelenti. II; . A németeket egy dűl Menzel képviseli, i fajának minden erejével és tökéletességével, | Senki se hiány/,ik itt mellőle: n^mzotenok év: ezred s művészi kultúráját egymaga képes mutatni. Ó.iási elevínrég, drámai erő, abszolút l realizmus mestere. A „nagyféjü kis ember“, > kit kora „uagy i.lu zuatbruak“, ám „kis művesének“ Luiuit cüák el, most, majdnem száz esztendő múlva, el tudta ismertetni magát a j világgal. Minden r?jz», mind *u vázlata místermű. A „Művész tö;di élete“ nea litográfiái f csodáia.os ihlottséga a tiztnayolcéves vateszuak. »Lulh. r eioto* már oiiudulás a minLáiól i az egyéniség f lé, melyet az „Első rézkarcpróbák“ betetőzünk. A közlük !evö ut a történej lemíndós Mmsel-ínüvészé, ki II. Frigyes korát örökítette köre, ré bu, iába és ezzel — önj kénteleníti is — a négy von ?s évok porosz nacioaalízmuján <k hirdetőihez szegődött. Munkái majdnem két gen- ráció életét öieiik át és roppant tökéletességgel, tiaomsaggal és elevenség\ gél emelik ki magúkból h Ihatatlanná vált mesterüket. III. A franciák közül Daumier emelkedik ki elsőnek, az ötvenes éven párisi kiállításaiból vett témáival. Erős humorral és roppant kifejj j'-zőerővél gza'cirizá’ja «.órának müvészietien ’ nyárspolgtrid oiógíáját és a poliükus müvész- attakjavai ront % elfogult közízlésnek. Delaeroix drámai adatképei ismosak, ele- i veuek és érdekesek. Corot kőnyomatai finomak és előkelők, | mig Lautrec Toulouses, Matisse litográfiái tele vannak a párisi Mont-Martra mondón mámorával, csupa elevenséggel, kokewtériával, búa! nel — hatalmas művészi meglátásokban. Még néhány francia és egy norvég égé.
