Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-02-09 / 18. szám
8. old»!. , Komáromi Lapok* szitik ki ezt a tárlatot, mely nem mindennapi érdekessége az európai művészvilágnak. *(Ty B-a.)~ Mull vasárnap volt a Pruíyi színház bematató tlfiadftsa. A csatakos, paksoló, heiyenkint még a jóizlést is megbolygató szeles id6 sivársága közepette lopódzott be a napsBgár a kuli árpalota nagytermébe. Körülbelül 400 ragyogó gyermekmosoly kisérte a Kisüti baba, Praiyi-Zapi és a többi fa színész, a Bobóe és a Kakas mókáit. Jól maiattak, arról meggyőződtünk és biztosíthatjuk az egy két felnőtt migrénes gáncsoló*, hogy mindig jobban-jobban fognak mulatni azok, akiknek tnlajeonkép«n szól. Mert a mi tanitómestereink ők lesznek, a csöppségek, akiknek tiszta lelkületűhez, ragyogó kedélyéhez iparkodik simulni a Piniji szír,ház együttese. Hálás köszönettel vettük a K. L. kritikusának szives Útmutatásait és amennyire lehet, követjük is azokat. Köszönjük főleg indiszkrécióját, mert megtanultuk, hogy kulissza titkok közlésével óvatosabbak legyünk. Ami pedig a „P utyi“ elnevezést illeti, igazol minket a komáromi főgimnáziumban 13 év óta járó ifjúsága, melynek alsó osztályaiban Haimos tanár, egyes szemeszterek végeztével az utolsó órán mindig Piutyi Zupi merőkkel búcsúzott növendékeitől. Kö/isaiírt és közkedvelt m.-sealakokká váltak idők iolyemáu a gimnázisták es azokkal rokon, vagy ismerős gyermekeknél. A kővetkező előadás jan. 23. utáni héten lesz. olyan vevő, akinek gratulálni szeretnénk a választáshoz, ha ü *m utazott volna már el. Nc-m-a jelent ez versenyképességet ? 1 A Szép cimü folyóiratunk második szám» már habzsolja a cikkeket és sxücöíi a betű főtt kéziratokat. Művészettel teliive március havában fog megjelenni. SZÍNHÁZ. Bárdol&tlsn ég epéé emberek mindig veitaV, akik felbeyttit állapotban másokat pokolra kívántak, vagy az ördögöt uszították, hogy egye meg, vagy legalább is vigye <-l a kedves ellenfelet. Mint cimborával úgy intézkedtek az ördöggel, utasították, hogy a pokolba cipelést minél előbb lássa el, felszerelték útlevéllel a pokol legmélyebb fenekére. Dj mirt & manók csak Belzebub őfelségének parancsára hallgatnak, a tajtékzó düh lelohadt és így rendesen nem lett a dologból semmi. — Ez volt és lesz mindig, amíg az emberek a pokolba való internálást teljes szeparálásnak hiszik. Hogy azonban oly széles rétege a társadalomnak, férfiak-nők egyaránt oly csökönyösen, szivvei-lélekkel, jókedvvel vágyjanak a pokolba, mint most&uáb&n, anélkül, hogy küldené valaki, ha csak egy éjszakára is, az még nem fordult elő és mindenesetre az idők jele. Fahr. 23 án nyílik meg ezen infernáüs jókedv számára a Kultúrpalotában a stilizált pokol, melyben az öreg, a valódi pokolnak esak humora, fesztelensége yarietásza és ezobahömérséklttrd hütött melege Icbz imitálva, úgy hogy a sok jelmezes di&boló meggyőződhetik arról, hogy addig amíg stilizált és esak imitált a pokol, nem is olyan rossz. Aki a pokol mámorát, könnyelműségét, iinom léhaságát és testvériségét mega karja ismerni szánja rá azt a 23 ról 24 re jókedvtől átvijjogó éjszakát és táncolja át a JESZO álarcos bálját. Hogy időszerű volt a JESZO ötlete, jelmezes estélyét „a pokol“ mottójával ellátni, bizonyítja a széleskörű nagy érdeklődés, melyet valószínűleg az alepszándékkal, a praktikus mivoltával érdemelt ki. A pokol sajnos tényleg a lehető legheterogénebb elemeket zárja magába, tehát ha túlnyomók is az öslakók, az ördögök, ezeken kívül bármilyen jelmez beleillik majd a milliöbe. Hogy megkönnyítsük a hölgyek és férfiak ebbéli gondjait, jelmezterveket bocsájtunk az érdeklődök rendelkezésére. (A JESZO javára felajánlott maximum 20 kor. dij fejében. Főgimnázium II. em. műterem.).# A jelmezestélyre a JESZO tagjai meghívót kapnak. Vendégeket szívesen látunk, de kérjük azokat bejelenteni, hogy az egyedül igazoló meghívót elküldhessük. érdekes megfigyelést tehettünk a JESZO állandó mlivásárának immár három hónapján keresztül és pedig, hogy eredeti, a sablonoktól eltérő ötleteket rendesen idegenek, átutazók honorálják. Minden hónapban van egy két (*) Mi hír a színészekről? Az az állandó nagy érdeklődés, amely a kéthónapos komáromi sriniszezont kisérte, teszi indokolttá, hogy ú-m sok színházlátogató olvasónk óhajára időnkéit visszatérünk a Földesr-y színtársulatra, amrly már negyedik hete működik R maszombaton. Az ottani laptársunk legutóbbi számának színház rovata elején ezt írja: „A sziniszezoa negyedik h*téü-k méltatása előtt a legteij-sebb elismeréssel kell megemlékeznünk arról a fáradságot nem ismerő, die méretre méltó munkáról. amelyet a színtársulat ittléte óta kifejt. A műsoron szereplő újdonságok és nehéz klsszszikus darabok állandó tanulására és egész népi próbákra kárhoztatják a társulat tagjait éü rendezőit, akik minden igyekezetükkel és ambíciójukkal azon vaunak, hogy az egy«s előadások a legkifogást&lanabfc módon kerüljenek kivitelre.'1 De a részletes kritikánál a Lili bárónő előadásáról Írván, nagyon leszólja szereplőket, Faludi kivitelével a szerep nemtudásáért. Különösen Weszeiy fejét mossa meg nagyon. A rimaszombatiak a Lili bárónőt ugyanis Polgáréktől látták utoljára elsőrangú előadásban. I^y természetesig nagyon visszatetszett nekik a gyengébb előadás. (*) Szerződtetés. Krámmer Micit, a kit a komáromiak is jól ismernek, Föidassy Sándor színigazgató szerződtette társulatához, agy szintén Czeglédy Béla drámai színészt is. Mind a ketten a Sasfiók-ban mutatkoztak be. Czeglédi a címszerepet, Krámmer Mici a hercegnőt adta. A sajtó elismerőleg ír róluk. (*) Uj magyar darabok. Budapestről jelentik: Nagy Endre háromf«lvonásos vígjátékot irt, amelyet a Magyar Színház kötött le elődásra és még ebb u a szezonban bemutatja. A darab cime: „Szegény Maki.“ Hiromfelvonásos vígjáték, melynek hőse egy vidéki vaskereskedösegéd, akin keresztülgázolnak az élet és az emberek. A kereskedösegéd szerepét Gallért Lajos játsza. — Rieger Alfréd, az ismert zeneszerző, akinek komoly tárgyú müveit külföldön már nagy sikerrel adták elő, „A fekete huszár“ címen háromfelvonásos operettet irt. A szövegkönyvet Endródi Béla irta. Az nj operett a Blaha Lujza-Színházban fog szinrekerülni s a főszerepeket Vaály Ilona, Somogyi Nusi, Rozsnyai Ilona, Szirmai Imre és Dénes Oszkár játszák. A próbákat e héten megkezdték. Az úri csibészek nyelve. Sajnos, úri csibészek is vannak, azelőtt aszfalt betyároknak, hencegőknek, hősködőknek s efféle névvel nevezték. Ezek a szalon betyárok, ári csibészek aztán afféle tolvajnyelvet találtak ki, amellyel teljesen hadat üzentek a magyar nyelv törvényeinek. Mint minden fővárosban, ngy Badapesten is külön nyelv születik, amit ezek a csibészek találnak ki és a jobb társaságok hoznak forgalomba. A magyar főváros szótára különösen gazdag olyan kifejezésekben, amit a tökéletesen magyarul beszélő nem ért meg, mert egészen mást jelent, mint a nyelv akadémiai jelentősége, így lett évek során a Paliból, amely keresztnév volt: balek, hogy aztán ismét nj értelmet nyerjen. Ma már igy variálják: »Nagy Pali vagyok Móric Zsigmondra« — »szeretem olvasni Móric Zsigmondot.« Ezen rövid bevezetés után térjünk át a manapság használatos pesti szólásmódra. Sikított. A szótárban sikoltást jelent, a pesti életben sikkasztást. >E1 kellett neki menni a bankból, mert sikított.« De tágabb értelemben alkalmazzák más deliktnmok megjelölésére is. Jobb, mint a vonót Ezt egy népszerű kait? 4 február 9. barótrófából vették át a mindennapi életbe. Kapóidéul azt akarja mondani a pesti polgár, hogy ez a cseresznye nagyszerű, igy dicséri meg: »Jobb, mint a vonói« Éppen kérni akartam. Kelletlen beleegyezést jelent valamihez. Azt mondja a fiatalember' a nőnek: »Megengedi, hogy elkísérjem?« Mire a nő azt feleli: »Éppen kérni akartam.« Ilyenkor nem feltétlen kötelező el is kísérni őnagyságát Csak lakkcipő; húzok. Ez már visszautasítás. Például: »Kedves barátom, légy szives adj kölcsön tízezer koronát.« Mire a válasz: »Rögtön kérlek, csak lakkcipőt hozok.« Ilyenkor aztán reménytelen a tízezer korona. Ez a szólásmódi onnan eredhet, hogy nagyon kevés embernek van Pesten lakkcipője. Mint a medvék. A legbutább hasonlatok egyike, Rosonsagkaa van a »jobb mint a vontával, mert szintén nagy dicséretet jelent. Kártyánál; *0 yau négy alsóm van, mint a medvék.« Más: »Jó ez a cigaretta?“ »Mint a medvék, kérem.« Még egy példa: „Mit szólsz az uj Lehároperetthez?« »Miat a medvék.« Aki ennél butább moudast tud, az jelentkezzen. Illő jutalom. Ha karácsonyig nem jövök, Meghivás viszszautasitása. Péida: »Gyere el hozzánk uzsonnára.« Válasz: »Okvetlen elmegyek, de ha karácsonyig nem jövök, ne várjatok.« Lődd le ! Ahelyett, hogy tatáid ki. Például s »Lődd le, kivel találkoztam a Vígszínházban.« Vagy: »Lődd le, mennyibe kerül egy darab őszibarack.“ És ezek még magyaroknak merik tartani magukat 1 __________ KÖZGAZDASÁG. Solyemharnyó tenyésztés Stlovenszkóban, A földmivelésügyi minisztérium pozsonyi kirendeltsége a jövő tenyésztési évadra selyemhernyópetéket fog kiosztani azon tenyésztéssel foglalkozó egyéneknek, akik közvetlenül a földmivelésügyi minisztérium kirendeltségén, vagy pedig a pozsonyi „Selyemhernyótenyésztő Ipar r.-t.“ utján petékért jelentkeznek. A selyemgubókat csakis a föntnevezett társaságnak lehet eladni, amelynek a földmivelésügyi minisztérium az 1885. évi XXV. törvénycikk alapján a beváltásra jogot adott. A selyemgubók árát a földmivelésügyi minisztérium állapítja meg, a selyemhernyótenyésztőkkel és a Selyemhernyótenyésztő Ipar részvénytársasággal való megegyezés alapján. Minthogy a selyemhernyótenyésztés sok családnak s különösen a legszegényebbeknek jelentékeny mellékkeresetet nyújt, remélhető, hogy a selyemhernyótenyésztéssel foglalkozók a Szlovenszkóban lévő szederfákat legalább nagyobb részben kihasználják, Az 1924. évi mütrágyaárak. A földmirelésügyi minisztériumnak az 1924. évi műtrágyaárakat megállapító konferenciáján, melyen a mezőgazdasági szervezetek megbízottai, valamint a ", műtrágyaipar és a szakkereskedelem képviselői ! is részt vettek — a Deutscher Landwirt közlésé \ szerint — a következő árakat állapították meg: ij a szuperfoszfátban a vizban oldható fo3zforaav: tartalom árát százalékonként 3 45 — 3.60 koro- i nában, a Thomas-lisztben 2 65 koronában hatá; rozták meg, a szuperfoszfátnál franko vagon a gyárban, a zsákokat és a forgalmiadót beleértve a Thomas-lisztnél franko határállomás zsákokká! de a forgalmiadó nélkül. A mészlégeny ára franko vagon átvevőállomás körülbelül 9 korona lesz, a kálitrágyák ára nem változik. A csillesalétrom olcsóbbodására nem lehet számítani, az amonszulfát métermázsánkónt 200—21Q korona lesz. Szerkesztői üzenetek. Tempóra mutantiir és miegymás. Idejét múlta, mert augusztusban jelent meg ez a körlevél és a dolog so általános érdekű. Sajnálattal félre kellett tennünk. Kérünk mást. Pillanatfelvételek. Nem kaptuk meg. Így nem ig lehetett leközölnünk. — A pénz meg az asszony. A kereskedő panaszkodik a barátjának: — Borzasztó, mennyi pénz kell a feleségemnek! — Ne beszólj! — Reggel, amikor elmegyek hazulról, pénzt kér, délben, amikor ebédelünk, pénzt kér, este9 ha hazajövök, pénzt kér. — És mire költi azt a rengeteg pénzt? — Honnan tudjam? Hát adok ón neki?
