Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-01-01 / 1. szám
2. oidai „Komáromi Lapok* i§ 4. január i. Közigazgatás-Január elseje uj állapotokat teremtett. Á nagymegyében ébredtünk fel, amely kerületekre oszlik és annak városai nincsenek, csak községei. Komárom is törvényhatóságból községgé fokozódott le. A zsupáui hivatal feloszlott. Vele együtt távozott az államépitészeti hivatal, állami erdőhivatal, erdőgondnokság, kultúrmérnöki hivatal, melyek Pozsony, Nyitra és Besztercebányára költöztek. A törvényszék egyelőre még itt van. mert Érsikojvárott építeni nem tudtak részére helyiséget. Feloszlik a komáromi pénzügyigazgatóaág is. Uj hivatal: a járási hivatal és az állami rendőrbiztosság Erőnek főnöke; dr. Novotny Richárd, a rendőrségé dr. Hyza Gusztáv rendörtanácsos. A volt zsupán múlt év december utolsó napján távozott és bucsuzásul 84000 korona jutalmat osztott ki központi munkatársai közt a kezelése alatt álló szesz jótékonysági alipbói. A megyei ái vaszéket államosították és a járásbíróság mellett működik mint elsőfokú gyámügyi 6Í7atal. A m gyei árvaszéki magyar tisztviselőket természetesen nyugdíjaz! ák. Erre a sorsra jutott magyar községi jegyzők nagy része is, akiknek a magyar nyugdijat szabták ki éhbórül. A volt megyei nyugdíjasok nyugdíj töbletét március 1-töl beszüntették és szintén a magyar nyng'ijra korlátozták; melyen tiz hónapja tengődnek a legnagyobb nélkü özések között a közigazgatási bíróság döntése ellenére, melyet a kormány egyszerűen nem is vett figyelembe. A közigazgatás menete általánosan rosszabbodott ; az ügyeket lassabban intézik és a felekkel a hatóságok csak az itt nem értett cseh és szlovák nyelven érintkeznek. Községi bizonyítványok, anyakönyvi kivonatok, törvényszéki ítéletek előttünk idegen nyelven kerülnek kezeink közé. A törvényszéken megtiltják a magyar hivatalnokoknak egymás közt a magyar beszédet, szóval a áemokratikns jogegyen.és szabadságtól egyr8 távolabb odrődon'*. A nyeivrendelot kiadása egyre késik és a kisebbségi jog alapjául szolgáló törvény sincsen végrehajtva, hasztalan hoz döntvényeket & legfelsőbb közigazgatási bíróság ez ügyben (cégtáblák nyelve). A járási bizottság nem működik, a megyei képviselőtestület összehívása — ha ugyan a terminusokban bízni lehetne — január második felére remélhető. Nines változás az útlevél kényszer terén, mely ez év végéig állott fenn, csak megszorítások léptek éleibe (32 oldalas útlevél); a kis hatá-f^rzalom könnyítései is jelentéktelenek. ) zási engedélyeket eltörölték, de magyar gár vízumot csak 2—7 napra kap telt ári járásra, ezek itt miudeuféle jelent- Tannal korlátozva. A közig, bíróság ), hogy az útlevél megadása nem a tiv&talok mérlegelésétől függ, tehát ; nélkül meg nem tagadható. Adók, közterhek. ülőn fejezetbe kívánkozik, bár a kőzáshoz tartozik: az adók ügye. Ez évnek :edö eseménye volt a vagyondézsma és izaporulati adó kivetése. Ez ellen egész szkóban általános volt a felzúdulás, m lakossága is tiltakozott a dézsma nert a terheket viselni nem képes a ozott gazdasági viszonyok és válság ztében. A vagyondézsma novella csak j évben lép életbe. A jövedelmi és forgalmi adók, a többi iók megsokszorozása irtózatos teherrel esnek ■i adózókra, akik a tönk szélén állanak. Ehhez árulnak a községi terhek, amelyek az államiakat messze felülmn'ják. Az adó igazgatásban az a változás állott be, boey a községek az adókezelési ól részben, 1924 töl pedig teljesen felmentettek. Mindent az állami adóhivatalba kell befizetni. Itt azonban még az 1923. évi adók előírva tincsének és így a közönségre ajabb m»gleletések is várhatnak. A kereseti adőnak 10 zásalékrö! 4 százalékra való «mérséklésé?* ran ilátás és a földadó bizonyos • ökkenésére. ▲ énsIebAiyegzési utalványok beváltásáé« erben au Komárom. Az ér utolsó napján szolgabirói rendelet adta tudtul, hogy a városi autonómia megszűnt: Komárom nagyközséggé lett; ezen azt kell érteni, hogy nincsen más joga. mint háztartása felett rendelkezni, de ezt is a felettes hatóság, a járási hivatal jóváhagyásától feltételezetten: szóval a valóságban még vagyona felett sem rendelkezhetik. Élén a városbiró és helyettesei állnak és a tiz-nkét tagú tanács, másodfokon a 36 tagú képviselő testülettel. Első városbirája volt: Cdzmazia György, he lyettesai dr. Alapi Gyula és Stván János. A város utolsó polgármestere, dr. S?ijj Ferenc, április hóban nyugalomba vonult. A változott helyzet folytán a városi alkalmazottak közül 60 vált feleslegessé, ezeket részben nyugdíjazta, részben végkielégitotte, részben elbocsátotta a város. Az így csökkentett létszámú rendőrség, mint ügyosztály került május 1-től a városházára, a mérnöki hivatallal együtt. A rendőrségből csak két rendőrt vett át az állam. Az uj közigazgatás teljesen a bürokrácia vágányaira csúszott át; nyelvi tekintetben a magyar nyelv mindiukább háttérbe szorul és j lassanként csak a tanácskozás nyelve m trad. I R, ngeteg bajok vann-k ez illetőség körül, j mely az uj rendietek alapján a polgárok szá- ? zait fosztja meg mozgási szabadságától, az \ utlevélszerzéstöl és áüampo'gári jogokról, de • az adózási és katonáskodási kötelezettségeket j nem érinti. A városnak reménytelen pénzügyi hely- ] zete volt a legnagyobb baja. Ezen átmenetileg \ csak a 2 milliós államkölcsön felvétele segített, \ mely lehetővé tette a sürgős adósságok kifize- \ tését. Ez az injekció azonban csak időlegesen í segített a háztartás krónikus deficitjén, riyo * mon követte azt egy uj rendkívüli b vétel: a ? hajógyár telkének eladása 880000 K összegen, j mely ennek a fontos telepnek korántsem az ! igazi értéke. Az állam tekintélyes haszonnal adott túl rajta a Skoda müvek részére. A tavasz folyamán felmerült a Délszloveuszkói Villamos r. t. terve, de ez a meg- j valósulás stádiumába nem jutott. E helyett a I volt lőszergyár szolgáltat elektromos áramot a katonai kórháznak és ezt a vezetéket építették ki mm éppen esztétikus módon. A községi adók beszállítását a város meg. kezdte az állampénztárba, ahonnan bizonyos késedelemmel utalják vissza százalékos arányban. Ez a háztartásban állandó zavarokat idéz elő. A pénztár sokszor fizetésképtelen és volt rá eset, hogy alkalmazottait csak a hó végén tudta kifizetni. A helyzet az év vége felé va. lamGyest javuk. A vátos költségvetése 600000 K hiányt mutat, ezt csak 300 % os pótadóval Írhatna megszüntetni, ezt azonban ez a halálraítélt város nem bírja el. A helyzetet jellemzi, hogy 600 ház eladó; a háztulajdonosok a házaikat tatarozni sem képesek; sok kkás tönkremegy: igy állt elő a lakásínség, melyet az utóbbi évek bevándorlása fokozott. 40 u.uukáslakás építésével kivánt ezen a város segíteni, mely 650000 K ba került és az év vécéig nyert befejezést. Egyéb közmunkák voltak: az Erzsébetsziget partvédelmének helyreállítása az árvíz után, uj vásártér létesítése a term tök mögött, a Gazdautca és a vasúthoz vezető ut kikövezéss és az utc-burkolatok javlása. Eí is több százezer koronát vett i«éoybe a költségvetésen kívül. Nyitott sebe a várouak a kiköpő ügye, melynek beigért közmunkái mind elmaradtak. A kikötő ügye állandóan napirenden van az állam által önkényesen elfog alt attest és az ezzel kapcsolatos kisajátításokkal való összefüggésben. A nagy munkanélküliségnek ez is az egyik oka. A városban kellemetlen helyzetet teremtett a bányász sztrájk és a gázgyár üzeme a minimumra korlátozva teljes sötétséget borított a váios utcáira két hónapon át. A város bine vezett képviselet^ a választásig (szeptember 16) afitödött; ez időtől kezdve november végéig nem tudott ülésezni, m rt a régi bizottság és tanáé« erre nem volt hajlandó. Úgy a járási, mint a zanpáui hivatalok ezt erő.telték, de a képviseLt a polgár-ág közvéleménye nyomása alatt ellenállott. Végre november végén a zsupáui kiratal a fel rbb zéseket elintézve, a tanáé* és elöljáró választást megtarthatta az ij képviselő-testület, városbiróvá egy szótöbbséggel C.-izmazia Györgyöt választotta meg, a helyetteseket a kommunista párttal egyesült szociáldemokrata és csehszlovák kormánypártok választották, a szövetséges pártok a város vezetésében ré^ztvenni ily körülmények közt nt-m kívánnak és ellenzékbe mentek. Az uj városbiró pártpolitikától tartózkodást és a közterhek rendezését ígérre beköszöntőjében, de a támogató pártja teljesen ellenzéki deklarációt tett. Az ellenzéki pártok teljes cselekvési szabadságot tartanak fenn az aj rezsimmel szemben, mely a város közterheihez semmivel sem járul. A városnak sok baja és gondja mellett a felettes hatóságokban kellene támaszt találnia. Sajnos, erre a közelmúlt tapasztalatai szerint nem számíthat, tanulságos példák erre a választási ügy sorsa, a városi nyugdijatok féléve húzódó ügyei a felettes hivatalokban még mindig a megértés hiánya uralkodik. A jövő sem kecsegtet rózsás kilátásokkal, mert a munkáspártok egyoldalúan, a közteherviselő lakosság helyzetének íigy lembavóteíe nélkül kívánnak befolyni a közügyek vezetésére és irányítására, amelyet a teherviselő lakosság képviselői nem nézhetnek tétlenül ág igy erős harcokra van kilátás a város zöld asztalánál. Az eddigi tanácskozások erre engednek következtetni. Szociális ügyek. A városra a nagy munkanélküliség nyomta rá szomorú bélyegét az egész éven át. Etek a munkások roppant sokat kénytelenek szenvedni, némelyik alig dolgozott h t hatét. A munkanélküli segélyt csak egyes elenyészően csakéiy munkásrétegek kapták: a zöme, az építők és a segédmunkások nem részesülnek segélyben, az épitők csak hat hét tartamára. Eszel a navy bajjal sem a hivatalos város, sem a társadalom nem tudott megküzdeni. A csekély középitkezés csak egy kis töredékén segitett a munkásságnak, százan és százan nem jutottak még keresethez. Úgy a Népjóléti Közpout, mint az év elején szervezett Népegészségügyi Intézet mindent elkövetett a nyomor enyhítőiére. A munkanélküli két ingyen orvosi kezelésben részesítették a komá’omi orvosok, a Népegészségügyi Intézet pedig ingyenes gyógyszersegélyben. A munkanéhülitíég ügyében a város ankétet is tartott és azon programmot dolgozott ki. Sikerrel működött az Anya és Csecsemő Intézet, a gyermekkoDyka intézményé, mely az évnek csak négy hónapjában szünetelt és naponta 200-250 gyermeket látott el. A nőegyletek a szegények támogatásában a Népjóléti Központtal karpitve működtek. A rokkantak, hadiözvegyek gyermekeit a Vörös Kereszt támogatásával felruházta, az iskolás gyermekek | közül több, mint 300 at cipővel látott el. Mint diákjóléti intézmény, a Diákmenza ; fajt ki elismerésre méltó működést, melyei a j Fógimn. Diáksegélyző Egylet egészít ki könyv ■ és ruha-segélyezéseivel. Külön szervezetbe tömörültek érdekeik védelmére az év vége felé a hadikárosultak és rokkantak. Á város ezek ügyeit kü ön ügyosztályban intéztette a munkanélküliek ügyeivel és a szegényüggyel kapcsolatosan. A koldulás megrendszabályozását is előkészítette ez ’ az ügyosztály. Az erkölcsrendészet ez év elejétől a nyilvános éjjeli mulatóhelyeket meg. , szüntette, ami az erkölcsökre nem volt kedvező; a közegészségügyre pedig egyenesen káros. Közgazdaság. A közgazdasági életet a növekvő válság í üzlettelensége jellemezfa. Számos csőd és kéay; szeregyezség járt ennek a nyomában. A Komáromi EUÖ hitelintézet szanálása 97 évi köz| gyűlésén megtörtént; e régi intézet tehát i r- mélhetőleg talpra áll éa folytathatja régi | közhasznú kiválását. Kiemelkedő eseménye az évnek a Komá! rom Vidéki Hitelbank 50 éves fennállása, moly | ünnepi közgyűlés keretében nyert méltatást. Ez évben a vis-zatartott betétek visszafizetése is megkezdődött és igy a pénzforgalom ; bizonyos mértékben megindult. Sajnos, a hitelnyújtás a pénznek drágasága folytán még min* | dig nem tért vissza régi medrébe. A hajógyár az év elején a Skoda mlvek- 1 tulajdonába ment át, mely ké-öbb annak tel, 1 két is megvásárolta. Az év utolsó heteiben nyílt meg a komáromi dohánybeváltó, sajnos
