Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-07-28 / 90. szám
4. oldal. »Komáromi Lapok« 1923. jnliús 28. látszik az iskola mu’asztások számában. kazalt mulasztás vo't 16038 félnap, igazolatlan 7154, összesen 23192. Kívánatos volna, ha ezek az adatok is mót megjelenhetnének az iskola óvköayv b-n, mely félszázadon át kiadra, hfi tükre volt az iskola történetének. Ennek költségéit a szülök nagy része szívesen megtérítené, ha ez iránt az iskola őket megkérdezné. Ajánljak ezt igMZgatéség fuyeimób«. az KCM81 ICIERKISZEKBARSEÜS í TÍSOt I 1923. jú!. 7—21. T A városi lakosság legnagyobb része Shaw Bernát állítása szerint már gyermekkorától kezdve szabadságvesztésre vau Ítélve külön féle börtönökben. A szülői ház is, különösen azon ifjak részére, akiknek m-g van az a balsorsuk, hogy u. n. jó nevelésben részesülnek, sokszor kegyetlenül szigorú börtön. Ilyen börtön az iroda, hivatal és az iskola is, »bol a tanárok kénytelenek a fejlődő, az erőtől és •gyéni cselekvés váeyától duzzadó fiatul lelkeket az általános műveltség szellemi uniformisába, zubbonyába öltöztetni, a tantervek előirt skatulyáiba gyömöszölni és a tanköny vek Prokrusztesz ágyába fektetni. Azért tartják a diákok — különösen a tanév vége felé — az iskolát a pokol tornácának, ahol a jövő boldogságért előbb meg kell szenvedni s azért várják rab-vággyal azt a pillanatot, amikor széttárni a szabadság, a nagy vakáció kapuja, amely megnyitja számukra a diák-örömök meuyországát, ahol a maguk szabad, fesztelen éle tét élhetik. De még a felnőttek társadalmába beékelt diák vakáció is nagyon üres, tétlen és tartalmatlan lehet. Az igazi diák lélek és élet a felnőttek között, az egyedüüétb-n nem bontakozhatik ki a maga közvetlen, természetes szépségében. Az a sok sok eleven erő, akarat és érték, amely egy egy diák leikének mélyén szunnyad egymásra halmozva, mint bimbóba belegyürt szirmok — mindaz a sok érték, szín és szépség csak úgy nyilatkozhatik ki, ha a vakációban az iskolai korlátokon kívül egy külön diákvilágot, diák-társadalmat teremtünk, olyant, amilyen megfelel az ö színes, szivárványos képzeletüknek, a lelkűk méiyén 1 ■ ppangó robiuzoni vágyaknak, eleven frisseségüknek, ahol szabadon lehet alkotni, cselekedni, lármázni, játszani, küzdeni, mókázni^ kacagni, egyszóval sok sok mindent tenni-venni a tiszta, ifjúi lélek gusztusa szerint. Ez a vezér-gondolat hivta életre a cserkészet keretében a nyári diák-táborozást, ez teremtette meg azt a miniatűr diák-államot, melyben minden diák & maga életét élheti s ahol a szabad természft édes ölén jó pajtásai val összefogva, napsugárral, erdözugással, madárdallal, vadvirágokkal összebarátkozik. I * Und kíptelHd kőzgyölésB. — Határozat az adótürelmi időre. — Illetőségi kérvények tömeges elintézése. — I A folyó hó 27 én délután 5 órakor megtartott képviselőtestületi közgyűlésnek a város adózó polgárságát létérdekében érintő tárgysorozata sem tudta összehozni a képviseleti tagokat oly számban, hogy a közgyűlés a város pénzügyeit érintő ügyekben határozathozatalra képes lett volna. Az előre beharangozott pótadóemelés érthető érdeklődést, sőt jogos elkeseredést, mely meg nem nyugtató aggodalmat váltott ki a város közte rheihez járuló polgár- i Ságban, amelynek látható kifejezését Iá! tűk a ; város legnagyobb adófizető polgárainak a köz- !■ gyűlésen tömeges megjelenésében is. A pótadó- ) emelés réme a legközelebb augusztus hó 2 ára | kitolt közgyűlési terminusig tehát elmúlott, «mikor is joggal remélheti és várhatja el a működése alatt sok gáncs ért, elvitaihatlanul nagy szolgálatokat telt városának. Az ő működési idejére esnek a város négy kőzépitke* zései, melyek maradandóan hirdetik muukásj ságát. Javaslatára a közgyűlés jegyzőkönyvben örökíti meg érdemeit s a határozatról özvegyét értesíti. Htsouló meleg szavakkal emlékezik meg Végh Vilmos elöljáró tagról, akinek halála a képviselő.estületet érdemes, munkás tagjától fosztotta meg. Bejelentette, hogy helyébe Farkass Sámuel póttag hivatik be. A kórház javítási és tisztogatási munkálatára, a szegénysorsu asszonyok segélyezésére Í kiutalt összegekre vonatkozó bejelentéseit a közgyűlés tudomásul vette. Biró Sándor főmérnök jmslatot terjeszt ! be a varos határának kibővítése iránt. A ja’ zaslat szerint a város területéhez Heiény, Szentpéter és Issa község k területéből összesen 5096 hold lenne Komáromuoz csatolandó, miáltal ipartelepek elhelyezése és a város fej - lőd-ssének tere kínálkoznék, Javaslatát a közgyűlés egyhangú helyesléssel tette magáévá. Mihola Janos, dr. Alapi Gyula és dr. Petöcz Karoly a tanács javaslatai szerint vitás illetőségi ügyeket ismertették, melyek kapcsán dr. Kamrás József a tőle szokott alapos jogi ismeretekkel adott megszívlelendő tájékoztatást az illetőségi ügyek elintézésére vonatkozólag. Szerinte az iileiöség kérdésének elintézése pusziáo csak deklaráció és nem jogadományozás, mert az illetőséget nem az elismerés formai alakja, hanem a törvényes előfeltételek ténye, sót az előfeltételek igazolása visszamenőlegesen is megállapítja. Az élő jogot nem a törvény holt betűje jelenti, hanem a jogszokás, amely a való élet követelményei alapján tölti be a törvény hézagait a birói gyakorlat teremtette jogszabá- i lyok formájában. A régi magyar törvény 1918. okt. 28 ig érvényben volt, minden addig megszerzett illetőségi jog tehát vitás nem lenét. A törvény világosan kimondja, hogy pl. & közalkalmazottaknak a község közterheihez hozzá járulása a közszolgálati minőségükből folyik, ds kifejezetten kimondja azt is, hogy pl. az illetőség megszerzéséhez nem kívántatik a 4 évi folytatólagos adózás sem. Jávor Jenő főjegyző kijelenti, hogy az illetőségi ügyek elbírálásánál a legnagyobb jóakarattal jár el ő maga is és az előadók, de az időközben kiadott miniszteri rendeletek kényszerítik öt, hogy az illetőségi kérdések ! elbírálásánál e rendietekhez s ne a törvény| hez alkalmazkodjék Fried Jenő, Hickerítichárd, j Milch Dezső, Lenhardt Mihály, Stern Romát, í Mézes János felszólalásaikban hasonlóan hi- S vatkoznak arra, hogy nemcsak a törvényt kell I szamelőtt tartani, de éppen a közgyűlésnek kell a ; legnagyobb fokban hozzásegíteni önhibájukon j kívül illetőségüket uem rendezett, de óletícnn- 1 tartásukban emiatt megbénított polgártársai{ kát. Alig is volt illetőségi ügy, bár a tanács ‘ egy-kettő kivételével az illetők elutasítását javasolta, melyet a képviselőtestület a tanácsi , javaslattal szemben a kérvényezők javára nem i ismert volna el. Illetőségét elismerte a köz- i gyűlés az alábbi komáromi polgároknak : Já- I nossy Lajos esperes, Barus György, Tölts Béla, Sidner László, Részi Gyula, H-rczegh István, f Stern Lajos, Zalezsák József, Pető Ignác, Er■ délyi Elek, Vitai Gyula; községi kötelékbe való ; felvételt jóváhagyta a következő komáromi polj gárok részére: Vargha Sándor ref. lelkész, \ Vaskó Imre, Weiuer Sándor (1000 K fel. dij), \ Römer Imre (300 K felv. dij), Szabó Aladár, Hodossy István (500 K felv. dij), Weltner Vilmos (ÍO0O K felv. dij), Heimler Jenő (400 K 5 felv. di), Windeisen Gyula (200 K felv. dij), j Frühzeitig Korai Izidor (200 K felv. dij), Kolthay R->zső (500 K felv. dij), Domnánovics I János (200 K felv. dij) Ivanics Ferenc, B rinkey Zoltán, Herman Endre (200 K felv. dij). Dr. Alapi Gyula a munkanélküliek segé- I lyezési ügyében tett előterjesztését a közgyűlés i elfogadta. A jelen közgyűléséé kimerített tárgysoro| zat letárgyalása után Fried Jenő rámutatván i a város kereskedőit, iparosait súlyosan ériutö s már életfentartásukat veszélyeztelő egyre rosszabbodó gazdasági helyzetre, alapos indokolással alábbi határozati javaslatot terjeszti a közgyűlés elé a teljhatalmú miniszterhez, a pénzügyminiszterhez leendő felterjesztés céljából : tá? tere nyílik az ifjúi lélek legősibb és legerősebb ösztönének, amely fo’yton cselekedni, élni akar, itt kifejtheti alkotó vágyát, mert a diáktábor élete: c.-upa önfenntartó munka, az önállóság, fiatalos leleményesség és ügyesség iskoláj t, hadüzenet szélnek, esőnek, kemény tai-jnak, nélküözésnek. A tábtri élet nagy kivetkőzés a m 'gszokott társadalmi, kényelmes életből, kibontakozás az édesanya karjaiból, elengedése a támogató apai kéznek; a jelszó: légy résen, állj talpra, járj a magad lábán, segíts magadon s az 1st n is megsegít. Itt a táborban, a mesterséges E ibinzon szigeten, te csak te vagy: pusztán és csupaszon. Itt nem számit az, amihez apád vagy bátyád ért; itt csak az számit, hogy ta mihez értesz. Itt sátrat kell vrrned, cövnket sulykolnod fát vágni, élelem után szaladgálni, vizet hordani, tüzet rakni és minden téren a szűkös h-lyzet fölé kerekedni. Ide bizony sok robiuzoni muuk&ked/, szorgalom s önerőim veiett bizalom kell. És mégis a táborozás a cserkész vágyak vonzó mágnese, a cs-rkészélet koronája. Táborba szállnak: hadd táguljon a szabadoan a tüdő, feszüljön a mell, izmosodjék a kar, hadd pirosodjék az arc, ragyogjon a szem, hadd pezsdűljön és szaporodjék az erekben a friss vér, hadd harsogjon a dal, hadd szárnyaljon a lélek, a fantázia, gazdagodjék az ész, hadd legyen nemesebb a szív lüktető üteme, hiaZ-n a természetben is feszül, vágyik, küzd és fejlődik mind d, miut az ő ifjú szivükben. A cserkésztáborban minden kéz dolgozik, a lelkek megnyilatkoznak, a szivek összedobbannak, az akaratok ös z fotradnak a kölc-öaös bajtársi és testvéri szeretet tisztiló tüzében. A szabadság érzeteben kitágult szivök és üanepiö lelkűk urnák érzi magát a természeten és fölötte állónak az egész világ fölött, a világot boldogságában lábai zsámolyának érzi és lelkesedve daolják : Miénk a rét virága A sok madár dala, A nap arany sugára, A bérc, a patak zaja. Miénk a föld varázsa S a hivó messzeség, Isten minden áldása A föld, a viz, az ég. (Folyt, köv.) ! város lakossága, hogy a nevében és képvise- j Jetében a képviseleti tisztet betöltő elöljárósági j tagok teljes számmal fognak állást foglalni j minden néven nevezendő adóemelés ellen. Mint [ halljuk, a képviselőtestületnek pártállásra való \ tekintet nélkül majdnem minden józanul gon- 1 dolkodó és tisztán látó tagja egyszer és min- j denkorra kifejezést akar adni abbeli vélemé- \ nyének, hogy a felhalmozódott városi közterheket f újabb adóterhekkel rendezni nem lehet. E tekin- | tetben az utolsó szót a jövő csütörtöki köz- ;■ gjűíés fogja kimondani, amely elé bizakodó j szemmel tekint a város minden polgára. A közgyűlésről tudósításunk a következő: | Csizmazia György starosta megállapítván a I gyűlés határozatképtelenségét, az anyagi érdekű ! tárgysorozati pontok tárgyalását a legközelebb mngtartandó közgyűlésre javasolja elhalasztani. , K**gywletas szavakkal emlékezik meg az elhalt \ Filó János ny. városi főmérnökről, akit, bár I
