Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-07-28 / 90. szám

U23 julius 28 „ívornÁromi Lapok“ 5. oldal. Mondja hí a város képviselőtestülete, hogy feliratban kérelmezi a város elsorvadt és hal dokió ip»ra és kereskedelmének orvoslása cél­jából az öt esztendőre 1923. juüus 31—1928. augusztm 1 ig térj- dö adós írnél ti idő engedő ly-zés re oiy értei-mben, hogy ez idó alatt Komárom város iparosai és k resbedői mind n állami adó'.ehnöl mentesítve, munkájuk er d mé yével és fáradozásaik gjün ö'c-ével a tönk széletg sodort vál ágos helyzetükből életre kapva, niegei ót-ödve keiüijen-k ki s így az állam iráut tartozó kötelességek teljesítésére képesekké váljanak. A közgyűlés egyhangú helyesléssel fogadta el a javaslatot, melynek elhangzása után a közgyűlés véget ért. IV. NEMZETKÖZI RE1CHENBERGI AUGUSZTUS MIN IAVASÁR 1923. A hatvanéves Daiegyesület. A Komáromi Dalegyesület történetéből. Irta Ftilöp Zsigmond. Igen érzékeny veszteségek érték 1887 ben az egyesületet. Julius 2-án meghalt Magyary Sulpicz, az egyesület buzgó és fáradhatatlan helyettes elnöke Esztergomban, szülei körében. Nagy veszteséget jelentett az ő legszebb férfi­­koraban bekövetkezett halála, mely az egylet­nek egyik igazán lelkes vezetőférfiát rabolta el az elök sorából. Fájdalmas részvéttel iktatta az egyesület emlékét jegyzőkönyvébe, a mű­­ködökar Tátray József t. tag vezetésével tes- . tületileg megjelent temetésén, koporsójára ko- ; szőrűt helyezett és egy megindító gyászdallal vett búcsút a korán elhunyt férfiútól. Vele a tudomány egy nagyképzettségü művelőjét, a Dalegyesület pedig felejthetetlen munkását vesz- j tette el. A másik veszteség Kossovits József le- j mondása volt, akit Budapesten megválasztottak karnagynak és ennek következtében meg kel­lett valnia az egyesülettől. Az ősz elején köl- : tözött el körünkből, a Dalegyesület tagjainak és működőkarának tiszteletét és szeretetét vivén magával. A működőkar vezetését a választmány Richter (Biró) Lajos helyettes karnagyra, a dalárda egyik leglelkesebb és legérdemesebb tagjára bízta. De a következő évben is érte veszteség az egyesületet. Nagy Vilmos dr. az évi rendes közgyűlésen kegyeietes szavakkal emlékezett meg elnöki beszámolója keretében Lázár Ru­dolf, az egylet ifjú jegyzőjének 1888 január 13-iki elhunytéról, valamint arról a nagy gyász­ról, mely az egyletet Ghyczy Kálmán diszel­­nöknek 1888 február havában történt elhuny­téval érte. Az ország kiváló fiának február 28 án ! végbement temetésén a működőkar mélyen megilletődött szívvel vett részt és gyászdal éneklésével vett búcsút nagynevű diszelnökétől. . Az 1888. évi közgyűlésen a tisztéről le- \ mondott Nagy Vilmos elnököt érdemeinek el­ismeréséül tiszteleti taggá választották meg és ; helyébe elnöknek Kacz Lajost helyezték az el- * nöki székbe. Ugyanezen közgyűlés választotta meg karnagynak Molecz Tivadart, jegyzőnek j Hittrich Józsefet és pénztárosnak a már egy j éviized óta e tisztet teljes elismerés mellett be­töltő Ányos Lajost újabb három évre megvá­lasztotta. A választmány az elnök-helyettesi tisztre pedig Vértesy Leándert emelte. E tiszti- 1 karnak működéséhez a Dalegyesület történeté- ■ nek kiemelkedő eseményei fűződnek. A müködőkar tagjai 1888 április 2-án újra kötelezték magukat további két évre a \ karban való szorgalmas működésre és a kar új vezére, Molecz Tivadar, nagy lelkesedéssel ■ fogott a munkához. A közgyűlés elhatározta, * hogy az egyesület fennállásának 25-ik évfordu- j lója alkalmából nagyszabású örömünnepet ren- j dez, melyen a letűnt negyedszázad eredmé­nyes tevékenységét kívánta megörökíteni. A jól szervezett működőkarnak méltó alkalom kínál- i kozott ismét, hogy hírnevét újabb sikerekkel j erősbítse. A nyári mulatságokat és a prog- ' rammszerü téli estélyeket ez évben is megtar- < tották, de a tisztikar és választmány is nagy- j ban készülődött a jubileumi ünnepségre. A huszonötéves jubileum igen széles és j fényes keretekben folyt le. 1889 június 9 és 10-én, pünkösd ünnepén tartották a város és vármegye közönségének és több vidéki test­véregyesületnek részvételével. E jubileum a társadalom ünnepe volt, mely ünnepélyesen erősítette meg azt az értékes benső kapcsola­tot, mely a derék egyesület és a város közön­sége között negyedszázad alatt létesült s mely harmonikus összhangban forrasztotta össze a letűnt esztendők változatos eseméoyeit. Fenn­állásának 25-ik évében a sikeresen végzett munka önérzetével tekinthetett vissza arra a nemes és ideális tevékenységre, melyet úgy a magyar kultúra művelésével, mint a társadalmi élet megteremtése körül végzett és azokra az eredményekre, melyek munkáját megkoronázták. Az ünnepély első akkordjai a díszköz­gyűlés előestélyén hangzottak ei Molnár Ádám tiszteleti elnök lakásán, akit a máködőkar Mo­lecz Tivadar vezénylete mellett, szerenáddal itsztelte meg. A működőkar és az egyesület legőszintébb tiszteletét és ragaszkodó szerete­tét Hittrich József jegyző tolmácsolta, ki me­leghangú, szép beszédben üdvözölte a Dal egyesület megalapítóját, legérdemesebb vezető munkását a jubileum alkalmából. Az ünnepelt megható köszönő szavai után Ziegler Nándorné j zászlóvédő előtt tisztelgett a működőkar, akit szintén szerenáddal ünnepelt. A díszközgyűlés délelőtt 11 órakor a vár­­megyeháza nagytermében folyt le, hova a Da­lárdakertben egybegyült dalosok és egyleti ta­gok az egyesületi zászló alatt vonultak fel a város fellobogózott utcáin, melyek ez alkalom­mal szintén díszt öltőitek. A díszközgyűlésen a Dalegyesület tagjain kívül a város szine-java megjelent, de az ország több kiváló közéleti férfia is emelte megjelenésével a diszközgyülés fényét. Az ünneplő közönség soraiban ott vol­tak Zuber József főispán, Győry Elek dr. a város orszgy. képviselője, Hentalier Lajos, Kun Miklós orszgy. képviselők, Tátray József pol­gármester és a város és vármegye más vezető előkelőségei. Kölcsey Hymnuszaval kezdődött az ünnepély, melyet a működőkar adott elő, majd Kacz Lajos elnök szónoki ékesszólással előadott, gondolatokban gazdag megnyitója kö­vetkezett, mely a nap jelentőségét gyönyörű szavakban emelte ki. Az elnöki megnyitó után Kenézy Csatár, a ,,Komáromi Lapok“ szerkesz­tője szavalta el a lelkesedés tüzével ünnepi ódáját, melyet Molnár Ádám t. elnök vissza­emlékezéseinek felolvasása követett, melyben közvetlen hangon vázolta az egyesület huszon­ötéves múltját, derűs epizódokkal szőve át az események mozaikszerü előadását. Ezután Kacz Lajos elnök a működőkarnak több mint tiz éven felül állandóan működő tagjait lelkes sza­vakban üdvözölte és Fábián Sándor, Angéli József, Györke Sándor, Hollé János, Kovács József, Kozák János, Merle Béla és Richter (Biró) Lajos tagoknak díszes kivitelű Elismerő oklevelet nyújtott át. Vértessy Leánder helyet­tes elnök pedig Kacz Lajos elnöknek nyújtotta át az elismerő oklevelet. A müködökar előadta Beliczay Hymnuszát, melynek hangjai mellett Ziegler Nándorné zászlóvédő és a koszorús lányok megkoszorúzták és felszalagozták az egyesület zászlaját. Kacz Lajos elnök zárósza­vaival ért véget az ünnepi közgyűlés. Este a színkörben fényessikerü hangver­senyt tartottak, melyen H. Pauli Mariska, az országosan ünnepelt művésznő, Ney Dávid, az operaház tagja és Kiss Péter hegedűművész is közreműködött. A Dalegyesület möködőkara Molecz karnagy mesteri vezetésével hat művet adott elő utolérhetetlen precizitással és Kacz Lajos pedig Ábrányinak egyik hatásos költe­ményét szavalta el. A hangverseny művészi értékét a teljesen megtelt nézőtér a legmele­gebb tetszésnyilvánítással ismerte el s valóban ez a hangverseny művészi eseménye volt Ko­máromnak. Hangverseny után a közreműködők a ve­zetőséggel együtt a Dalárdakertben levő va­csorára gyűltek össze, mely a legpompásabb hangulatban, a fővárosi művészek ünneplése közben folyt le. Másnap délben ugyancsak a Dalárdakertben ünnepi társas ebéd volt, me­lyen számtalan felköszöntőben ünnepelték a jubiláló egyesületet, annak alapitóit, működő­karát és vezetőségét. A diszebéd alatt érkezett meg több társegyesületnek üdvözlő sürgönye, többek között a Soproni dalfüzér férfidalegy­­let, az Esztergomi dal és zenekedvelők egye­sülete, a Pécsi dalárda és a Pozsonyi dalárda lelkes hangú üdvözletei. Igen meleg hangú táviratban üdvözölte a jubiláló egyesületet a város halhatatlan szülötte, Jókai Mór a Feszty család tagjaival egyetemben. Este hagyomá­nyos táncvigalom fejezte be a két napig tar­tott, minden részletében sikerrel lefolyt gyö­nyörű ünnepélyt. A jubileum alkalmából Kacz Lajos „Hu­szonöt év a Komáromi Dalárda történetéből“ címen megírta a lefolyt negyedszázad króoiká­­ját, mely a kiemelkedő események hű tükrét tárja az olvasó elé s becses forrásmunkát ké­pez az egyesület történetéhez. A „Komáromi Lapok“ pedig junius 8 án ünnepi számot szen­telt a jubiláló egyesületnek s Molnár Ádám arc­képét hozta sikerült reprodukcióban a lap ve­zető helyén. Az ünnepi számba sok jeles or­szágos nevű és helyi iró irt költeményt és ked­ves visszaemlékezést, többek között Pap Gábor ref. püspök, Molnár János apátplébános, Be­öthy Zsigmond, Beöthy Zsolt, id. Színnyey Jó­zsef, Erdélyi Pál, Győry Elek, Rudnyánszky Gyula, Molnár Ádám, Tuba János, Tátray Jó­zsef, Pulay Géza, Vértessy Leánder, Schnitzer Ármin dr, Gyulai Rezső, Konkoly Th. Balázs dr, Nagy Vilmos dr., Sándor Miklós, Hittrich József, Németh Vilmos, Csépi Dani, Ányos Lajos és mások neveivel találkozunk az ünnepi szám hasábjain. A jubileumi év történetéhez tartozik a zongoraalap létesítése, valamint annak az ör­vendetes felemlitése is, hogy az egyesület ez időben igen nagy népszerűségre tett szert, pártoló tagjainak száma 1889-ben 395 volt. (Folytatjuk.) hl KEK. Korai ősz. Senki sem érzi: Valaki úgy sir, Mert egyre hosszabb, hidegebb az éj.., Senki se hallja: Valaki imett, S az őszi csókok bús muzsikája Halkan beszólt: „Siess, ... mesélj!“ ... Senki se látja: Gyertyák lobognak, A néma éjben ravatal készül. — Fekete gyászban Valaki virraszt holt vágya mellett S kihűlt csókjánál árvultan ül. * Sohse tudják meg !! — Csak Ő, csak Ő — Miatta jár az ősz hozzám korán ... — De áldott asszony; Tudják mindenek!! S csak Érte hordom lázas, rossz szivem Bús ravatalra minden éjszakán S a könnyeimmel tömjénezgetem Szent csókja közt, egy életáron tán .. . — _______ Végh Géza. — A komáromi választók névjegyzéke. A törvény és rendeietek tárában levő 1919. évi december 19 iki 633 sz. törvény 12 §-a alapján köztudomásra adatik, hogy a reklamá­ciós rendtartás szerint hely sbitett állandó szavazati j-*i?yzékek 8 napra, azaz 1923. julius hó 24 töl 1923. julius hó 31 ig nefejezőleg nyilvános megtekintésre vannak kitéve és pe­dig a városházán, I. emelet, ajtó 6, a kővet­kező órák alatt d. e. 8—12 ig és d. u. 1—5-ig, vasár- é3 ünnepnapokon d. e. 9—12 ig. — A gutái negyedi vasút kiépítésének érdekében újabban életrevaló mozgalom indult meg. A mostani komárom-gútai vasút zsák utcához hasonlít, mivel nincs folytatása. Már a magyar kormány is erősen dolgozott annak id-jén azon, hogy a gútai vasat folytatása Negyedig kiépitessék. A közbejött változás azonban ezt a tervet keresztül húzta. Most a gútaiak veszik kezükbe az ügyet. — Kóstoló. A Protestáns Jótékony Nő­­egylet által augusztus hó 5-én, jövő vasárnap,' rendezendő Kóstolóra nagyban folynak az elő­készületek. A választmány tagjai már befe­jezték az adományok gyűjtését, mely szép eredménnyel zárult. A tagok áldozatkészságo csak elismerést érdemel, mert ezzel nagyban biztosították a jótékony célú mulatság sikerét. A kóstolóra úgy a város, mint a vidék közön­sége készülődik és ha kedvező idő lesz, a Dal­

Next

/
Oldalképek
Tartalom