Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-07-24 / 88. szám
iiegirvsnnegyeilib évffolymm, 88. szám. Keddi 1923. julius 24. POLITIKAI LAP. iEi&lIxstés* ár cs«K»im lávák értékben: He!ybeR és vidékre po»iaí szétküldéssel: 8gá$i érre 80 K, félévre 40 K, aegryeöévre 20 K. Külföldön 160 KC. Egy«* izám ára* 80 fillér. SiilOlii BllDil nyújtott át az angol kormány szövetséges társainak, amely a Németországnak szóló válaszjegyzéket tartalmazza. Kiséró'jegyzéket is csatolt az angol kormány az okmányhoz és ez iratban, megjegyzi, hogy j a küldött okmány egyélőre csak tervezete j annak a vátaőzjegyaéknek, melyet Német- j ország fog kapni a Ruhr kérdésben tett diplomáciai megkeresésére. A kiszivárgó hírek szerint ez a jegyzéktervezet nagyon óvatos hangon van megírva és kifejezésre jut benne az a felfogás, hogy a német jegyzéket a tár- j gyalásra nézve alapnak tekinti. A német ! teljesítőképesség megvizsgálásának elvével j egyetért az angol kormány, de annyiban ; mégis eltér a német felfogástól, hogy nem I nemzetközi, hanem szövetségközi szak- j értő bizottságot ajánl, melyet a jóvátételi j bizottság nevezne ki és abban résztvenne ’ Amerika képviselője is. Ez a bizottság j nem csak arra lenne hivatva, hogy Né- j metországnak teljesítőképességét megvizs- j gálja, hanem azoknak a biztosítékoknak I hatályosságát is, melyeket a német jegy- j zék javasolt, de amelyeket az angol kor- j mány nem tart teljesen kielégítőknek. Noha maga a jegyzéktervezet nem terjed ki a Ruhrkérdés legkényesebb részletére, a passzív reszistencia megszüntetésére, melyre nézve igen éles ellentét van az antant hatalmak között, mégis nagy megnyugvással veheti az egész világ, hogy végre ebben az ügyben az angol kormány a maga bölcs belátása szerint hajlandó külön is lépéseket tenni, még pedig olyan értelemben, hogy Németország jóvátételében végre is eredményt érjenek el. Lesz-e ennek a lépésnek gyakorlati eredménye, attól függ, hogy Franciaország mit válaszol a tervezetre és hogy a jóvátételben legközvetlenebbül érdekelt társa, Belgium, továbbra is kitart-e nagy szövetségese mellett. Az bizonyos, hogy a legutolsó órában történik ez a lépés, akkor, amikor a rettenetesen feszült helyzetben Németországot ’ a teljes összeomlás veszedelme fenyegeti, remélhető azonban, hogy mielőtt a katasz- I trófa bekövetkeznék, az angol jegyzéket magáévá fogja tenni a francia kormány is, hogy ekképen bebizonyítsa a békére való komoly törekvését. Az egész világ felszabadulna ez esetben a kétségbeejtő lidércnyomás alól és Európa konszolidációját végre abba a kerékvágásba terelné, mely a gazdasági rendezettséghez vezetne és amely végre is a nyugalom és béke korszakát teremtené meg a közel egy évtized óta lázas izgalomban élő népek számára. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY IÓZSEF dr. Szerkesztőig é. kiadóhivutal: Náúor-u. 28., horá úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkinl háromszor: ked^i. csütörtökön és szombatok — A csehszlovák nacionalista sajtó és a kisebbségi jogok. A magyar nemzetgyűlésen Darnváry külügyminiszter nagyobb expozét mondott, melyben megvilágította Magyarországuak a szomszéd államokhoz való viszonyát. Az expozé során foglalkozott a nemzeti kisebbségek helyzetével is és rámutatott arra, hogy miiyen mérvben vannak a kisebbségi jogok végrehajtva az utódállamokban. A külügyminiszter tárgyilagos hangon pertraktálta e kérdéseket, mely a csehszlovák sajtó soviniszta részében vehemens támadások alakjában talált visszhangra. A szokott túlzásoktól nem épen mentes cikkekből közöljük a következő lapok Jde vonatkozó részeit. így a Cseszkosziovenszka 'Republika azt Írja többek között: A mi kisebbségeink jogait alkotmányunk és a népszövetség védi. Semmiféle budapesti miniszter uem érhet el többet ennéi magyar állampolgárai javára, beavatkozásával legföljebb ronthat helyzetükön. A Narodni Politika szerint a kisantant államaival való tárgyalás nehézségeit D&ruváry azzal a bizalmatlansággal magyarázhatná meg, amelyet ezek az államok Magyarországgal szemben éreznek. Az erre irányuló tárgyalásokra való őszinte hajlandóságot azzal bizonyíthatná, hí olymódon gondoskodnék saját kisebbségéről, mint például Csehszlovákia (!). A Lidove Noviuy szerint a csehszlovák kormány több jogot biztosit a kisebbségeknek, mint az államot alkotó nemzetnek (//). A Stoveaski Danáik támadásában többek között magához méltóan a következőképen nyájaskodik: A magyar politikusokról tudja az egész világ, hogy gondolataikat és tetteiket áthatja a hazudozás erkölcstelensége és hogy az egész magyar állam, az t-gész magyar élet az erkölcsi és politikai felfogás lazaságával tűnik ki. Magyarország soha nem volt demokratikus, ma sem az. A magyar demokráciában nem lehet hinni mindaddig, amíg a budai várban oly zsarnok ül, mint Horthy s mig Magyarországon a csehszlovák kisebbségeknek egyetlen iskolájuk sincsen. A Yeukov Magyar szemfényvesztés cimü cikkében többek között azt irj*, hogy a kisebbségi kérdés egyáltalábau nem elintézetlen, sőt a lehető legvilágosabban van elintézve a békeszerződésekben. Ezek az apró szemelvények, melyeket a nacionalista lapokból kötöttünk bokrétába, vaióbau nem alkalmasak arra, hogy polémiába elegyedjünk velük. Annyira elfogult és egyoldalú felfogás nyilatkozik meg azokban, hogy teljesen hiábavaló lenne velők bővebben foglalkozni. A magyar nemzeti kisebbség elég szomorúan érzi, hogy nem úgy fest a ha yzet, mint ahogy azt ezek a sajtóorgánumok Írják, de épen az ilyen minden megértést nélkülöző közlemények ösztönöznek bennünket arra, hogy kisebbségi jogaink teljes érvényesítését állhatatosan követeljük. Annak megítélése azonban, hogy az ilyen és hasonló közlemények mennyiben segítik elő a szomszéd államokkal a megegyezés lehetőségét, a kormányköröknek föladatát képezi. Benes dr. útja Angliában ós Belgiumban. Egyik előkelő angol lap, a Nation foglalkozik Benes dr. külügyminiszternek az Angliával és Belgiummal tervezett kereskedelmi szerződések megkötése körül kifejtett buzgolkodásával. A lap annak a véleményének ad kifejezést, hogy Csehszlovákia részére sokkal értékesebb volna, ha közvetlen szomszédaival egyeznék meg, mint az, hogy távol fekvő országokkal köt szerződéseket. Ha Benesnek sikerül a kisantant-ellenkezések leszerelésével a magyar kölcsön módozatait megteremteni, sokkal többet tesz az utódállamok gazdasági rekonstrukciója érdekében, mint azokkal a célokkal, amelyeket mostani londoni tartózkodása alatt óhajtott elérni. Hol és Hogyan lett put a Népszivetsbghez a nemzeti kisebbséget? A Népszövetség titkársága most közli azt az eljárást, amelyhez a kisebbségi panaszok dolgában a Népszövetség ragaszkodik. Az eljárás röviden a következő : Ha a Népszövetség titkári hivatalához beérkezik egy kisebbségi panasz, vizsgálat alá kell venni. A panaszok elfogadható voltára irányadó, bogy aj a panasznak a békeszerződésben megállapított kisebbségi jogvédelemre keli szorítkoznia : b) a panasz nem terjeszthető elő olyan kérvény formájában, amely .megszakítani kívánja a politikai köteléket az illető kisebbség és az állam között, amelyhez tartozik ! c) nem származnat névtelen vagy hamisan megnevezett forrásból ; d) nem szövegezhető meg sértő hangon. E kikötések megtartása esetén a panaszt közük az érdekelt állammal, hogy két hónapon belül megtehesse észrevételeit. Ezután az érdekelt kormány feleletével együtt tájékozásul tudomására hozzák a szövetség valamennyi tagjának. Az elnök két tanácstagot hív meg s azokkal előkészítő bizottságot alakit, hogy a panaszt s az érdekelt kormány nyilatkozatát áttanulmányozza. Ha a bizottság tagjai a panaszt helyénvalónak látják, javaslatot tesznek a tanácsnak. A tanács azt az eljárást követi s olyan utasításokat ad, amilyeneket a körülményekhez képest leghatásosabbaknak vél. Eirendelheti például, hogy bizottságot küldjenek ki a helyszínre. Ha az érdekeit állam és a tanács valamelyik tagja között jogi vagy ténykérdésben véleményeltérés merül föl, a vitás kérdés az állandó nemzetközi bírósághoz teendő át. Íz 1923. évi városi költségvetés. u. Irta: dr. Alapi Gyula polgármester helyettes. A fedezetlenül marndt félmilliós költségvetési hiány megszüntetésére eddig egy javaslat van: a pótadónak 100% os felemelése. Nem hisszük, hogy ezt a javaslatot megszavazhatná a képviselőtestület többsége. Ma a helyzet olyan, hogy adóemelés még vita tárgyát sem képezheti; az állam gondoskodik uj&bb és újabb adónemek életbeléptetéséről és az állammal szemben vitának helye nincsen. Ellenben községi terheink megállapítása a mi feladatunk és hatáskörünkbe tartozik és mi tudjuk, hogy a húrt tovább feszíteni nem szabad. A közönség váliaira több terhet rakni nem lehet. Természetes, hogy a fedezet kérdése magától megoldódni nem fog és arra módozatokat kell keresni. Az első gondolat, ami már a váro3 tanácsában és pénzügyi bizottságában több Ízben beható eszmecserék tárgyát képezte, hogy az állami természetű terhekből miképpen szabadulhatna meg a város. Mert amig a város bevételi forrásait egymás után szünteti meg az állam, elkezdve a tisztviselők és alkalmazottak államsegélyétől a partvámig, addig az állami feladatok egész sorozata nehezedik a köz-
