Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-07-19 / 86. szám

1 óllal.

»ÜLoEMromi hayok«

*í»28 július 19.

mel és egyre erősbödő lelkesedéssel hallgatta a szónokokat. Ifj. Klimits Károly sorsorjai gazdálkodó meleg hanga üdvözlése és bevezeti szavai után, melyekben e magyarságot erői összetartásra és kölcsönös megértésre buzdította, Kárpáty Béla dr., a párt pozsonyi főtitkára egy órás beszédben fejtegette mindazokat a kérdéseket, amelyek a magyarságot gazdasági, kulturális és politikai téren közvetlenül érintik. Említette, hogy mig régen a fala csak a képviselő választások alkalmával avatkozott a politikába, addig ma, ha csak idegen érdekek szolgájára nem akar várni, szervesen és állandóan bele kell kapcsolódnia a politikai életbe, mert politikai jogainkat csak a párt keretein belül gyakorolhatjuk. Különös figyelmükbe ajánlotta a közelgő községi választásokat. Ismertette a magyar, de főként a kisgazda érdekeket és szoros összetartásban mutatott rá arra az útra, amely egy szebb jövő reményeivel kecsegtet. Megemlítette, hogy a magyar vidékeket idegen, a magyar nyelvet és magyar lelket nem ismerő tisztviselőkkel árasztják el, ami a közigazgatás csődjéhez fog vezetni. Hibáztatj a az adópolitikát, amely tönkreteszi a mezőgazdaságot, messze tulbacsű ve a falusi gazdiközönség fizető képességét. Áttérve a földbirtokreformra, erősen állást foglal azon terv ellen, amely idegen telepeseket akar a magyar falvakba hozni, mi-lött az őslakosság földigényét teljesen kielégítené. A népies hason- j latokkal és jóizü magyar adomákkal is erősen J fűszerezett beszéd, az egybegyűltekre szem- i melláthatólag nagy hatást tett.

I

„Kis jégkorszaknak“

a beköszöntését jövendölik amerikai tudósok < Európára, mert ez év junius hónapja Közép- j Európa-szerte hűvösebb volt a normálisnál, j Sőt mi több — állítólag már az Északi Sarkon 1 expedíciót is szerveztek a bekövetkezendők megvizsgálására. — Állításunk igazolására felemlítjük azt, hogy az újkor elején szintén volt Európában egy kis jégkorszak.

Álljunk meg ennél a dolognál egy pillanatra kedves olvasóm 1 — mert ez is ott termett, ahol a tavalyi kedves hir, hogy a Dana völgye megreped a Gellérthegytől a Mohács körüli lápokig és legalább két tucat vulkán fog kitörni. Ennek múlt év augusztusában kellett volna lejátszódni — nemsokára egy éve l Amerikai tudós jövendölte azt is, jövendöli a kis jégkorszakot is — és európai újságok hirdetik íennszóval.

Amilyen igaz volt a múlt évi jövendölés, ami nélkülözött minden realitást, hacsak a budai melegforrásokat nem vesszük vulkáni előhírnököknek, épugy nélkülöz ez is, hacsak azt nem vesszük a jósláshoz kiinduló alapul, hogy az ez évi jnnins hó 4 G°-kal hűvösebb volt péld. Ógyallán is az 50 évi normális júniusoknál. A junius bó 50 évi megfieyelésekböl kiszámított középhömórséklete 18 8 0°, mig ez évben 14 8 C° volt. Erre a tüneményre a meteorológiában járatosak csak azt mondják, hogy a szokott junius havi hőcsökkenés ez évben erősebben jelentkezett, mint más években. Ez pedig azt jelenti, hogy az Enrópa-Ázsiai kontinensen, amit jó 30 éve már Enraziának neveznek egy névvel és az őt körülvevő óceánok között a szokottnál nagyobb hőmérséklet különbség állott elő. Az Eui-aziai kontinens és az óceánok közötti hőmérséklet különbség miatt keletkezik egy hatalmas szélrendszer : a monznn, amely télen & Kontinensről kifelé fnj az óceánokra ; nyáron pedig az óceánok nedves, hűvös levegője faj be a kontinensre. A kontinensre fújó szélrendszer vagy nyári monznn jnnins 20 a körül indal meg, néha előbb (Medardus napja körül), néha később. Ilyenkor a levegő hőmérséklete az óceánokról jövő hűvös levegő hatására lehűl. Ez okozza a junius havi hőcsökkenést 1

Hogy már most ezt az idei erősebb lehűlést épen mi okoíta, azt ma még nem tndjnk megállapítani, de ha az adatok, észlelési, megfigyelési sorozatok rendelkezésünkre állanak majd, kiböngészhetjük belőle. Lehetséges, hogy a napfoltnélkűliség, mint „pönnnn ágens“, ha a legfőbb kozmikus okot keressük, de lehetséges, hogy Kelet-Európa és Közép-Ázsia azért melegedett fel jobban, mert a nagy Orosz birodalomban sok föld maradt bevetetlenül parlagon, megmüveletlenül, öntözetlentil. Mert hiszen a megművelt talaj fásképpen melegszik fel, mint a parlagon hagjfett s ilyen természetű kiima változásra okot is adhat.

Ami mármost a „kis jégkorszakot“ illeti, hát azt nem tudom milyen tudós, mikor szopta az ujjábái? Hogy a XVI. sz.-ban befagyott egyszer-kétszer a Busa, meg a fUjaa fenékig, hogy Triesztből Velencébe, meg a befagyott Qu «merőn1 a keresked-jlem tengelyen bonyolódott ie, hogy a Duoa jegét a zajtó Fekete tenger Konatant'nápoly mólóihoz verte és azokat megrongálta: ez mind tény! Da ez előfordult Cüsknem 100 évenként egyszer, tehát a XIII., XIV., XV., XVL, XVII. és XVIII. században is, egyedül a XIX sz. ban nem, de ebben is voltak bizony kemény, fogedkorgató hidegek pld. 1829-30 tele, 1892—3 tele, amire már magam is emlékszem. Hat mármost ez mind „kis jégkorszak“ volt? — Dehogy, csak Európa igen szeszélyes időjárásának túlságos kilengései. Ennek a kilengésnek a másik o dala az, amikor a rettentő hidegre

I—2 évre (!) oly meleg következett, hogy pld. 1287 karácsonyakor a hajadonok a templomot búzavirággal, violával díszítették és friss levendula- és zsálya szag töltötte be a templomot még Kelet Erdélyben is! Februárban érett a szamóca, áprilisban érett a cseresznye és virágzott a stőilő. Fel van jegyezve, hogy 1458 ban Mátyás királyt a Duna jegén gyülekezett választók kiáltották ki királlyá, de azt is följegyezte a történelem, hogy szintén Mátyás király 147-6 df-cember 10-én Székesfeaérvár előtt sátorokban táborozva várta mennyasszonyát Beatrixot enyhe, meleg, tavaszias időben. Aki több adatot is akar, az elmondottak bizonyságára nézze meg „Az Időjárás“ (Bpst. Meteor, közp. Intézet folyóirata) 1898—1899 évfolyamaiban Müihoffer Sándor közléseit.

A pólusra küldött expeditió biztosan nem „kis jégkorszakot“ ment tanulmányozni, hanem a sarki vidék éghajlatát, mert annak pontos ismerete igenis szükséges az európai légnyomási minimumok u. n. depressziók vagy mérsékelt égövi ciklónok keletkezésének megmagyarázásához, amint azt a svéd tudósok ie teszik.

A „kis jégkorszak“ teljes mértékben humbug, ostoba fecsegés t Napilapjainkban oly ritkán jelennek meg természettudományi értesítések, hogy az olvasó közönség ebből a szempontból teljesen iskolázatlan és éppen ezért aztán el is hisz minden amerikai vagy nem amerikai butaságot t Nem tudom, hogy venné be akárkinek is a gyomra azt, ha pld. azt írná valamelyik „tudós“, hogy Arany János elsőrangú „drámaíró“, vagy Zriuyi Miklós »török basa“ volt. Pedig természettudományi téren mozgó csaknem valamennyi újságcikk ilyen tárgyi tévedésekkel vau tele I

Azon pedig a sajtónak is gondolkozni kellene, hogy hogyan segíthetne ezen a dolgon, mert feltétlenül kell. Ma már az értelmes olvasó közönség hitelt érdemlő adatokat kíván minden téren, nemcsak a politikai téren, hanem a megjelenő természettudományi kérdéseket tárgyaló cikkekben is. Ilyeneket a sajtó kérjen szakemberektől, vagy nyomdafesték előtt azokkal biráltassa el & dolgot, ne sajnáljon arra egy kis áldozatot is hozni. Ma már az olvasót oda kell nevelni, hogy „revolver riportokat“ ne vegyen be.

Ógyalla. Dr. Kenessey.

Az illetőség megszerzése.

— Aí ináig rosszabb és nehezebb lesz. —

Sokat irtunk és Írunk a legújabb magyar szenvedésről, az illetőség kérdéséről, amelyről meg lehet állapítani, hogy napról-napra nehezebb lesz annak megszerzése. Ügy látszik, hiába hivatkozunk legfelsőbb közigazgatási bírósági döntvényekre is, a hatóságok mereven ragaszkodnak nem a törvény betűjéhez, hanem a saját gyakorlatukhoz, mely a törvénnyel nem kongruens.

A magyar törvény, mely az illetőséget szabályozza, nem kíván egyebet az illetőség megszerzésénél négy évi egyhelyben lakásnál és a községi terhekhez való járulásnál. A törvény nem mondja meg azt, hogy négy éven át négy évig kell adóznia a folyamodónak, csak a hozzájárulást kell igazolnia.

A hozzájárulásról nem mondja a törvény hogy annak községi pótadónak kell lennie hiszen vannak vagy legalább is voltak községek, ahol a pótadót nem is ismerték. Lehet az minden községi természetű járulék, közmunka teljesítés, tűzoltói szolgálat, ha az községi jellegű volt, vizdij, csatornadíj, házbérfillér, cselédaaó és más címeken fizetett községi természetű járulék. A törvény azt sem írja elő, hogy ezeket a járulékokat egymásután négy évig kellett fizetnie annak, aki illetőséget akart szerezni, elég volt négy éven belül egyszer adózni, vagy valamely módon járulni a községi közterhekhez a múltban annak, aki illetőséget szerezni óhajtott.

Ma azonban a községi közterhekhez való hozzájárulást adó alakjában kívánják a hatóságok és ezzel fonák helyzetek állanak elő. Említettük, hogy különösen kisebb községekben, ahol a községi vagyon eléggé tetemes volt, nem ritka az. olyan év, amelyben községi adó kivetve nem volt. Itt tehát senki sem szerezhetne illetőséget.

A második szövegű igazságtalan és méltánytalan joggyakorlat az, hogy aki Magyarországon született és 1910 előtt nem adózott, bár évtizedeken át itt lakott, például a munkások nagy része, itt illetőséget nem nyerhet, bár itt élt, katonáskodott és dolgozott. Ott, ahol született, illetőségét régesrégen elvesztette, hiszen az illetőség négy évi távoliét után csak abban az esetben nem szűnik meg, ha az illető a kérdéses községben adózott. Nyilvánvaló tehát, hogy az illetőséget el is lehet veszíteni épp úgy, mint megszerezni. Ha valahol huzamosabb ideig nem lakik és nem adózik valaki, illetőségét rendszerint elveszti.

Felesleges zaklatások és jogfosztások folynak ezekből a tényekből, amelyekbe a községi választások előkészítése világított bele nagyobb fénnyel. Ezeket a békeszerződés szülte nehézségeket a kormány és a hatóságok jóindulatú és megértő-munkájának kellene kiegyensúlyozni. Ha mi a kormány jóindulatát semmi téren sem látjuk és tapasztaljuk, hogyan követelhetik tőlünk azt, hogy illeszkedjünk bele a demokratikus köztársaság kereteibe. Hiszen illeszkedni akarunk, de aa illeszkedés nem sikerül, mert nem engedik a hatóságok annak zavartalan keresztülvitelét. Ha mi a hadseregnek katonát adunk, adózunk, akkor lojalitásunk kétségen felül áll és ezt az illetőségi ügynél kell honorálni.

Már csak néhány napig!

a világhírű mnemotechnikai

gondolatolyasónd,

ki mindenkit nevén szólít, csak pár napig fogad a „Horváth“ szállóban

(Komárom, Dunapart) a kapu alatt jobbra.

Jelenjét, múltját, jövőjét és jellemét megmondja mindenkinek. Életének minden fontosabb eseményeire előre figyelmezteti.

Mindent tud és megmond.

Saját érdeke, hogy beszéljen vele. Fogad egész nap este 8 óráig.

A gondolatolvasás

már nem megy csodaszámba. Pár évvel ezelőtt még meggazdagodtak e tehetséggel, ma csak leégni lehet vele. A „titokzatos“ elvesztette tekintélyét. A titok nem érdekes. A v. b. t.*tók képletszerü címéből a v és az egyik t betű kihullott, mint antik bútorból a gyöngyház intazia. Tanácsolni még lehet, de csak nyilvánosan. A titkos diplomácia ellen minden ország fórumán harcot hirdetnek a józanok. A titkos szerelem is a múlté, a házasságközvetitök gondoskodnak radikális reformokról.

„Csak titokban akartalak szeretni . . .“ nem hangzik-e ma abszurdumnak a gondolat-