Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-07-19 / 86. szám
&«girv«nnegye3fife éwfsSI^aKm. 86« szém. ess Csütörtök. 1923. julius 19. POLITIKAI L A IP. SifeStsí'íSi ár cMJxHHiiováiK értékbe* t rielybae és vesékre póttal ttétklSdéa««!: %«*» évre 80 K, félévre 40 K, aegyedévre 20 X. Ettlfdldön 160 Ke. Egye* a&ém áras 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. főszerkesztő; GAÁL GYULA dr, Szerkesztő: BARANVAY JÓZSEF dr. SserkeKtöoög é* kiadóhivatal: Nádor-n. SS., hová úgy * lap szellemi részét illető közlemények, mini a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendői' Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik helenkinl háromszor: kedH. csütörtökön ás szmabstoi B) .* folyik a kisantant részéről Magyarország talpraállitásával szemben. Ez a vád most már külföldről éri a cseh szlovák külügyi hatóságot és Benes is szükségesnek látja az ellene való védekezést. Benes szerint minden megegyezést valamely kicsinyes követelés vagy incidens hiúsított meg a köztársaság és Magyarország között. Hajlandó volna Benes a kölcsön előmozdítására, ha Ausztria mintájára történhetnék a két ország közt való -megegyezés. így szól a külügyminiszter egy angol lap utján a külföld közvéleményéhez. A belföldön a német nyelvű (prágai kormánylap utján egészen másképen nyilatkozik Magyarországról. Valami hihetetlenül sértő és gúnyos hangon foglal állást Magyarországgal szemben, amelyet megleckéztet és azt adja tudomására, hogy a kisebbségi kérdésről semmiképen sem hajlandó tárgyalni. Természetes, hogy a félhivatalos ismét a magyar irredentával hozakodik elő, amelyben már egészen hozzáedződünk idegeinkkel és demokratikus kormányt sürget szóval egész szerényen egy idegen ország belügyeiben kíván intézkedni. A diplomáciában szokásos jóizléssel áll ellenkezésben, ami itten történik. A tárgyaló telek sohasem hadakoztak a tárgyalások alatt. Láttuk a himi határincidens körül, hogy a tárgyalások alatt a csehszlovák kormány olyan politikai retorziókkal élt, amelyek békésen tárgyaló felek közt teljesen szokatlanok. Az ötödfél esztendő alatt most tető alá került pénzügyi egyezmény az első a két ország között, amelyek gazdaságilag teljesen egymásra vannak utalva. A megegyezés azonban csak olyan mentalitás mellett lehetséges, amely a két állam egyikébeu sem feltételez ellenséget, mint azt ma tapasztaljuk. A kisebbségi kérdés megoldása nem lehet közömbös Magyarországra, ahol a kisebbségi kérdés meg van oldva. Ha Magyarország teljesili e téren kötelességét, kövesse azt mindegyik utódállam. Mi Magyarországgal közös történelmi, faji és kulturális kapcsolatunkat sohasem adhatjuk fel. Az emigráns tajték hiába hull Magyarországra, a szökevények hiába igyekeznek megmételyezni az itteni magyar kisebbséget, ezt a kapcsolatot megszüntetni sohasem fogják, mert ez történelmi erők hatása, az ő rágalom hadjáratuk minden kiáltásából a harminc ezüst pénz csörgése hallatszik elő, melyet túlharsogniok nem lehet. A kisebbségi kérdés igenis van és létezik, nem mint az ellenzéki politika alapja, de mint a gyakorlati élet és élniakarásnak a kívánsága és követelménye. A kisebbségi jogo- 1 kát a kormány Janus arcú külpolitikája 1 el nem takarhatja a külföld elől és igenis ! a Magyarországgal létesülő minden megegyezés csak a kisebbségi politika megj változtatásával jöhet létre, a békeszerző! dések és az állami alaptörvények lojális í végrehajtásával a kisebbségekkel szemben. . ! = Pénzügyi megállapodás Csehszlovákia és Magyarorszag között. A magyar és a csehszlovák kormány közt a pénzügyi kérdésekről folytatott tárgyalások mint jelentettük, véget értsk. Megáll podás jött létra: 1. a letétek szabaddátételéről és értékpapírokból és ezek szelvényeiből eredő kötél z itséeek t^ljesirésén-'k módjáról. 2. a pénzbetétek és nem könyvelt utó tagos összeírásáról, amelynek csehszlovák adódok Magyarot>zágou lakó hitelezői alávetik mágusát abból a célból, hogy az említett be étek és követelések szabaddátételét elérjék. 3 az osztrák magyar koronákban keletkezett adósságok összeírásáról, ami e jogviszonyok kő ceöuös érdemi szabályozá ái ól folytatandó tárgyalásokon statisztikai adattárként szolgál 4. a magánbiztosító vállalatok ügyében követendő kölcsönös eljárásról és az osztrák magyar K bau köiött régi életbiztosítási szerződéseknek a trianoni békeszerződés 197. cikkelye alapján leendő rendezéséről. 5 az egyenes adóknál a kettős megadóztatás elkerüléséről. Ezeket a megállapodásokat most it ták alá, még pedig magyar részről Öltük Iván dr. államtitkár, csehszlovák részről pedig Viasak Bohumil dr. osztályfőnök. Árvaszék, illetően gyámpénztár birtokában levő vagy ilyenek részéről kezelt értékek szabaddá! ételéről ezidő szerint tekuikai okokból még nem lehet megállapodást kötni, az előmunkálatokat azonban annyira siettetik, hogy az erre vonatkozó megállapodást a már megkötött megállapodásokkal egyidőben ratifikálhassa a két kormány. = Benes külügyminiszter külföldön. Banes dr. külügyminbzternek külföldi útjáról sokat írnak a francia és angol lapok, melyek foglalkoznak Banesnek az antantnak két nagyhatalmával való tanácskozásaival. Banes dr. Londonból való visszatérése után Párisban kihallgatáson jelent meg M lterand köztársasági elnöknél, akinek a csehszlovák kitüntetések legnagyobb rendjelét, a fehér oroszlán rend nagy keresztjét nyújtotta át. A párizsi Havas ügynökség londoni értesülése szerint Benes utjának Londonban rendkívüli nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert B-nes mindent megkísérel, hogy Londont és Párist a megegyezés útjára vigye és azt hiszik, hogy ezt a célt el is lehet érni. Ehhez azonban bizonyosan sok idő kell. Ez értesülés szerint francia részről mégis közvetítő szerepet tulajdonítanak Banesnek, noha a külügyminiszter ezt ismételten megcáfolta. — Az elnyomott bécsi csehek. A mait héten a bécsi népszövetség-konferencia éppen a szlovenszkói magyarság helyzetét és sérelmeit tárgyalta, amikor egy küldöttséget jelentettek be. Dickinsen elnök azonnal félbeszakította a konferenciát, hogy a kisebbségi szekció tagjai a deputációt meghallgathassák. Mindenki azt hitte, hogy valahonnan messziről egy elnyomott nemzet képviselői érkeztek, annál nagyobb volt a meglepetés amikor jól táplált bécsi bürgerek léptek be, akik mint a bécsi csehszlovák nemzeti tanács delegátusai mutatkoztak be. Bemutatásuk után előadták, hogy a bécsi cseheket az osztrák kormány v&iosággal elnyomja. A Becsben létesített cseh iskolákban számos osztrák tanitó van, ezek azonban, noha cseh nyelven adnak elő, nem nevelik a gyermekeket cseh szellemben. Ezért azt követelik, hogy cseh nemzetiségű tanítókat alkalmazzanak a bécsi állami és városi cseh iskolákban. Sziutugy azt is követelik, hogy a cseh iskolák számára külön iskolaügyi bizottságot létesítenek, amely teljesen szuverén legyen és ne legyen alárendelve sem az állami sem pedig a városi iskolabizottságoknak. Számos más követelés felsorolása után kijelentették még azt, hogy a bécú csehek tiltakoznak az ellen, hogy az iskolai hatóságok gyermekeik bizonyítványait német nyelven állítsák ki. E helyett azt követelik, hogy a bizonyítványokat úgy az elletni miat a közép és szakiskolákban cseh nyilven ál itsák ki. Követeléseik előterjesztése uián ismét rátérnek az osztrák kormány—szerintük—elnyomó törekvéseire, kifejtették, hogy noha az összeomlás uíán ezrével vándoroltak ki a csehek Bécsből Csehszlovákiába, még má is több miat 200 000 C3eh él B csben, vagyis jóval több mint amennyit a legutóbbi idei népszámlálási statisztika kimutat. A bizottság tagjai a bécsi csehek deputációját meghallgatva, barátságos beszélgetésben megnyugtatták őket, hogy az osztrák kormány előtt az ő kívánságaik érdekében is fellépnek, egyelőre vaunak azonban olyan kisebbségek is még Középeurópában, amelyeknek sokkal súlyosabb sérelmek vannak, mint az, hogy a bizonyítványokat nem az ő nyelvükön állítják ki. II Kisgazda és Kisiparos Pírt gyűlései. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt folyó hó 15-én N mesabony és Szeutmihályfa községekben pártgyűlést tartott, mdyen a párt tagj*i, dacára a szorgos munkaidőnek, igen nagy számban jelentek meg. A pártgyülésen megjelent Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő is, akit a közönség őszinte szeretettel vett körül. Füssy nemzetgyüési kepvs'dó tartalmas beszámoló beszédében ismertette a politikai helyzetet és a magyarságra a súlyos viszonyok között váró feladatokat jnlö te nug. Kiterjeszkedntt beszédében a köze edő községi választásokra és fölhívta a magyarságot arra, hogy ezen választásoknál egyesült erővel járnljun az urnák elé, mert saját létének és jövőjének biztosítása azt követeli tőle, hogy józan ésszel gondolkozva, szivvel és lélekkel fogjon össze ügyeinek egyöntetű intézésében. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Bazsó Kornél körzeti titkár intézett beszédet a hallgatósághoz, melyben a pártnak hivatását méltatta közvetlen szavakkal és a párthoz való hűségre buzdította a párt minden tagját. Szentmihályfa községben Énekes László k-r. szoc. párttitkár meleg szavakkal üdvözölte Füssy Kálmán képviselőt és klsérótársát és felhívta a község lakosságát, hogy a két pártot, mint a magyarság egyedüli képviselőit tántoríthatatlan bizalommal kövessék és ne üljenek föl a hamis tanokat hiidető és a magyarságot törbecsaló reklámpártok apostolainak. A párt pozsonyi titkársága f. hó 15-én, vasárnap Csallóköz-Fél községben is sikerült népgyülést tartott. Az ottani vendéglős kerthelyi, ségét szinültig megtöltötte Fél és a környékbei falvak kisgazda közönsége, mely nagy figyelem*
