Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-09-13 / 110. szám
4. old I. 1928. szeptember 18. gyarság&t tovább is valló és tartó zsidóság elótt, hát kérdezzük, micsoda jogon m ri a zsidópárt a népszerűtlenség kain bélyegét rásütni a többi komáromi zsidó polgártársainkra, mert hiszen a szavazás titkos, igen sokat belekevernek a gyanúba. Ehhez önöknek nincs joguk t. párlvezetóség és elvárjuk önöktől, hogy nyíltan is szavazzanak le a nagy nyilvánosság elótt és ne hárítsák másokra is az önök jól megérdemelt népszerűtlenségét. A komáromi zsidópárt vezetői, jelöltjei, jelölői és támogatói ezeket mind jól mérlegeljék és aztán tessék, térjenek arra az útra, a mely a magyarság ellenségeinek a táborába vezet. Tanítók, vigyázzatok! ; Vigyázzanak az egyházak tanitóikra s j főleg a tanítók önmagukra, mert titkos akna munka folyik ellenük. Holmi politikai rgyesületbe csalogatják őket, a mely egyesület azu- ; tán kérné a törvényhozástól — nem az iskolák, hanem a tanítók államosítását. Megpuhitott ' tanítókból kikerült vigécek járjak be a közié- [ gek tanítóit, hogy rábírják ókét az egyesületbe való belépésre. Fellebbról pedig szép szó, igé- i rét s ha ez nem használ, fenyegetés, presszió vezeti az akciót. A tanítóság saját érdeke ellen cselekszik, ha e mozgalomba bele megy. Szolgáljon intő például a jegyzők államosítása. A cél ugyanaz: „megtisztítani“ a köztársaságot, főleg a határszéleket. Mig felekezeti tani! ók, addig elmcz dithatatlanok, de állami hivatalnok akár sürgönyileg is áthelyezhető. A fövigéc ugyan égre földre esküszik, hogy mindenki megmarad a helyén, de ki hinne egy felelőtlen tényező Ígéreteinek, mikor ő maga is csak presszionált szolgája a hatalomnak s szintén bármikor továbbítható 1 És ha az egyházak fegyelmit indítanak ily tanító ellen?! S ha az egyházak bezárják iskoláikat az államosított tanító előtt! Ds kérheti e egyáltalában egy felekezeti tanitó egyházhatósága háta mögött az államosítását? Felekezeti tanitó, aki egyháza tanitó képezdéjében lett emberré, a ki egyházának felesküdött hivatalnoka, a ki egyházának hive? Nem hálátlanság, nem árulás, nem j .dlemteienség-e orvul támadni azt az egyházat, a melynek hitét, neveltetését, állását köszöni? Ha panaszuk van az egyház ellen, álljanak eiő azzal nyíltan. Követeljék azoknak érdemleges tárgyalását. Ez jeliemes eljárás. De ne adják oda magukat ugródeszkául holmi akarnokoknak s na tartsák oda váltókat sen kinek stm, hogy azon emelkedjék az magasabbra s mikor felemelkedett, kinevesse és cserben hagyja őket. A szlovák tanítóság nem kapható ilyenre, rávetették tehát magákat a magyar tanítókra, annyival is inkább, mert így még dicsekedhetnek is, ime a magyar faji hü-,ég, iám a magyar tanitóság suttyomban egyháza ellen tör, felült felelőtlen ígéreteknek, behódolt a kilátásba helyezett mammomnsk. „Mindezeket neked adom, ha leborulva imádandasz engem,* mondja a sátán Krisztusnak a pusztában; a mostani sátánok is ígérnek mind nt, a mikor semmijük siucs, ök is csak lógnak állásukban, azt hívén, hogy a magyar tanitó bedül mézes-mázos szavaiknak, mint az „ó nép“ I Hogy nem tiszta munka, amit végeznek, matatja az, hogy titokban, suba alatt működ nek, privát lakásokban megy a léiekvásáilás. Tiltakozzék ily viselkedés ellen minden iskolaszék, tiltakozzanak első sorban a magyar tanítók, hogy ily jellemtelenségre vagy együgyüségre tartják képesnek őket. Le kell álcázni a vezetőt és gyász vezérkarát, hadd lássák a hívek, kik az 6 ellenségeik, kik a gerincetlen, meggyőződés nélkü l alakok s kik ráncigálják őket dróton. Nem kell semmi üldöztetéstől sem tartani. Ha az egyházi hatóságok látják tanítóik tántoríthatatlan hűségét, síkra fognak szállni azok érdekeiért. S ha egyes tanitó szenvedne ezért sérelmet, hozza a legnagyobb nyilvánosságra ügyét s védelmére lesz minden becsületes ember. Kitűnő próba ez most igazán, férfiak e a tanerők, vagy ingó nádszálak ? Most fog eldőlni bizhatnak-e az egyházak az ó tanitóik« Komáromi Lapok« ban, vagy pedig kígyót melengedtek eddig ; keblükben, most válik el érd.mesek-e arra, hogy az egyházak küzdjenek és áldozzanak érettük. Ha az egyházak és tanítók együtt küzdik végig e támadásokat, az ellenség meghunyászkodva sompolyog majd vissza odújába s mint leleplezett lélekvásárló szégyenkezve, szemlesiitve, megvert ebként nyuszink majd sötét odújában. ügy legyen 1 Bátorkeszii. n választások határidfinaptára. Szeptember 8-tól szeptember 16-ig: a jelölt névjegyzékek a községházán közszemlére kiteendök. Szeptember 16 óig: a választói névjegyzékek a községbázáu közszemlére ki vannak téve. Szeptember 16. regget 8 óráig: a községi választás megkezdéséig a pártok részétől bi zalmiférfiak megnevez hetők. Szeptember 16-áig: a pártok részéről a meghatalmazottaknak a kerületi választási bizottságokba a megbízottakat és a helyettes megbízottakat be kell jelentetiök a járási főnöknél. Szeptember 16áig: a járási jelölt-névjegyzék k összekapcsolása ('egyesítése) a pártok m*gh»taImazottainak nyilatkozatával a járási főnőknél bejelentendő. Szeptember 16-áig: a magyei jelölt névjegyzékek összekapcsolása (egyesítés) a pártok meghatalmazottéinak nyilatkozatával a zen pánnál bejelentendő. Szeptember 22 töt szeptember 30■ ig: a választói nevjagyzékf-k a községházán ismét ki vannak téve közszemlére. A hatvanéves Dalegyesület. A Komáromi Daleg-yesület történetéből. Irta Fülöp Zsigmond. Az 1920. év gazdag történetéből ki kell emelni a február 14-én, a Kultúrpalotában tartott hangversenyt, melyen Bottay Kálmán karnagy vezetése mellett nívós műsorral szerepelt a 22 tagból álló müködőkar. Meder Mihály, Hoppe Rezső és Gaál Ferenc szerzeményeit adta elő a kar, de kívüle közreműködött Komáromi Kacz Endre az egyaránt kitűnő festő- és hegedűművész, ki klasszikus hegedűszámokkal ragadta el a hallgatóságot, a zongorakiséretet Berzsenyi Janosits József zongoraművész i látta el. Gergelyi Alice pedig szavalattal működött közre. Rés2tvett a működőkar a Jókai Egyesület által március 14-én rendezett magyar hangversenyen is, melyen két műdalt adott elő. A nyárra sikerült a Dalegyesületnek az egyesület önzetlen tagjainak áldozatkészsége folytán az egyesület helyiségét renováltatni, a nagyteremben színpadot fölállittatni és a szükséges berendezést beszerezni. Nagy áldozatokat követelt ez az otthon-ujjáalakitás. Talán j soha nem lett volna képes az egyesület ezt a súlyos feladatot megoldani, ha tagjai között - nem akadtak volna olyanok, kik támogatására sietnek. Csak az elismerés őszinte szavával jegyezhetjük föl Kovách Tihamér gyógyszerész ; és Fürst Mihály festőiparos nevét, akik az i újjáalakítás költségeihez szükséges pénzt készséggel bocsátották rendelkezésére az egyesület Í vezetőségének, hálára kötelező szép példáját szolgáltatván ezzel önzetlen nemeslelkűségüknek. A kert újra parkírozását, egy kerti tekepálya építését is ezidőben hajtották végre, mig végre 30823 kor. költséggel sikerült a Dal■ egyesületnek otthonát újra megteremteni. A renovált helyiséget kertmegnyitó ünnepség keretében adta át a nyilvánosságnak, amikor gazdag műsorral kedveskedett a közönségnek. A május 16-án lezajlott minden | izében sikerült mulatság kiemelkedő pontját kél peztea Riszdorferné Moly Margit művésznő közre * működésével megtartott szinielőadás. Follinusz Aurélnak „Szeget szeggel“ c. három felvonásos népszínművét adták elő a Dalegyesület műkedvelői igen nagy sikerrel. Az előadáson a kiváló művésznőn kívül közreműködtek még Turny Sarolta. Riszdorfer Maca, Fritz Otti, Danis Dudó, Wánkay László, Kovács Károly, IBoross Géza, Rózsa Pál, Széles László, Berza József, Vidák László, Széles István, Stenger Gusztáv és Argay Lajos. Junius 6-án a gyermekeknek rendezett nagyszerű délutáni mulatságot az egyesület, amikor mindenféle szórakoztató játékokkal, ifjúsági előadással egybekötött „Gyermekdélutánt“ tartott. Ezzel a kedves mulatsággal, melynek ötletes programmját Karle Sándor főgimnáziumi tanár az ő ügyes cserkészeivel állította össze, a Dalegyesület maga részére hódította a gyermekvilágot is, melynek az idő óta legkedvesebb mulatsága az évenkint megismétlődni szokott „Gyermekdélután “ Az egyesület fáradhatatlan vezetősége julius 3-án újra nagyszabású dalestélyre gyűjtötte egybe tagjait és a közönséget. Ezen az estélyen mutatkozott be az egyesület uj vegyeskara, melynek hölgytagjai voltak Fritz Otti, Kovách Edith, Kurczmann Irén, Mikecz Bimbi, Szily Etus, Thurny Zsazsa (soprán) és Csikós Jolán, Joó Leonka, Kern Baby, Molecz Manci és Réb Stefiké (alt). A vegyeskar egy népdalegyveleget adott elő (Cserebogár . . . Magasan repül . . . stb.) igen nagy hatással, hasonló siker kisérte a férfikar felléptét is, amely Révfynek egyik gyönyörű szerzeményét énekelte el. Ugyanezen estén ifj. Nagy János, a müködőkar e fáradhatatlan és önzetlen tagjának rendezése mellett szinre került Herczeg Ferencnek „Péter és Pál" c. vigjátéka és Szini Gyulának „A fekete pásztor“ c idillje A darabok szerepeit Joó Leonka, Kovách Edith, ifj. Nagy János, Vaskó Imre és Wojtowitz Richárd adták igen nagy tetszés mellett. Kulturális tevékenységét megkoronázta az egyesület az október 16, 17 és 19-én megtartott nagysikerű műkedvelői előadással, amikor Vidor Pálnak pompás népszínművét a „Vörös sapká -t adta elő a közönség élénk érdeklődése mellett. Az előadások mindegyikén föllépett Riszdorferné Moly Margit, a komáromi közönség dédelgetett művésznője, akinek közreműködése biztosította a feltétlen sikert. Az ifj. Nagy János avatott rendezésében szinre kerülő darabban szerepeltek még Tóth Annuska, Széles Lina, Riszdorfer Maca, Tóth Mariska és Fritz Vali,^ továbbá Széles László, Wánkay László, Kovács Károly, V askó Imre, Wojtovitz Richárd, Uhereczky Géza, Rózsa Pál, Tóth József és Nedeczky Mihály. Az évadot november 20 án magaz nivóju hangversennyel fejezték be, melyen a vegyeskar és férfikar, az egyesület részére újra megnyert kiváló vezető: Molecz Tivadar karnagy dirigálásával remek számokkal szerepelt. A hangverseny műsorát Ágoston Miklósáé művészi zongoraszámmal, Joó Leonka hegedűszámmal és Turny Zsazsa sikerült énekszámmal gazdagították. Az év történetéhez tartozik még, hogy a május 2-án tartott közgyűlés az egyesület tisztikarát uj tagokkal frissítette föl, titkárnak Vaskó Imrét, háznagynak Kovách Tihamért választván meg. Ugyanezen közgyűlés hálás köszönettel adózott Pathó Flóris, Tfj. Nagy János és Klug Lajos e. tagoknak a helyiség és kert renoválása körül kifejtett önzetlen munkásságukért. Szeptember hóban újra szervezték a müködőkart, mely nagy lelkesedéssel fogott nemes munkájához. (Folytatjuk.) Hl — Ref. esperes-beiktatás Komáromban. A komáromi ref. egyházmegye uj espen-sét, Gyalókay László nemesócsai lelkészt, a szeptember 20 an tartandó egyházmegyei közgyűlésen iktatják be ünnepélyesen hivatalába. A komáromi ref. egyház az uj esperes iránt érzett szeretjének és tiszteletének külön Í3 kifejezést kíván adni és e végből ünnepi fogadtatásban részesíti az egyházmegye első funkcionáriusát. Az egyház vezetősége a szükséges teendőkre most teszi meg iutézkedéseit. — A Legényegylet szüreti mulatsága. A Komáromi Kath. Legényegylet hagyományos sikerű szüreti mulatságát október 7 én, vasárnap tartja meg Eötvös-ulcai helyiségében. A mulatság vidám és ötletes programmal lesz egybekötve és az agilis vezetőség nagy körültekintéssel fáradozik azon, hogy a szüreti mulatság az idén is az eddigi jó hírnevére méltó legyen. Vidékről bejáró diák ebédkosztra elfogadtatik.
