Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-09-01 / 105. szám
*23 szeptember 1 Komaromi Lapok* 3. oktal. renden van ; ennek a tobzódó nacionalista szellemnek estek áldozatul az ottani magyar iskolák is. Napirenden van azoknak a tanítóknak a kiutasitása, akik állampolgárságukat igazolni nem tudják. Általában a politika annyira ráfeküdt az iskolára, hogy a legnagyobb megdöbbenéssel kell tapasztalnunk a tanítóságnak minden társadalmi és kulturális mozgalomtól való visszavonulását. Beszélhetnénk a magyar tankönyvekről, ahol a magyar gyermekeknek történelmük meghamisítását kell tanulniok, olyan hazugságokat, amelyek leírásában a tolinak is el kellett pirulnia. Szomorú állapotok azok, amikor a kultúra terén sovén is nacionalizmus és politika az uralkodó planéta. A rendeletek kiadása későn történik, át nem gondolják azokat; a rendeleteket pár hét múlva módosítják és pár hét múlva a rendelet módosítást is módositják. Ilyen kapkodás, ki nem forrottság észlelhető a minisztérium intézkedéseiben. Általában a tanügyi adminisztráció bürokráciája már nem ismer mértéket. így megy ez Európa kellős közepén egy köztársaságban, ahol a demokrácia az uralkodó elv, amely szerint minden állampolgár egyenlő jogokat élvez papiroson. De hát a papiros-demokrácia is elviselhető lenne, ha az egész magyar iskolakérdésen vörös fonálként nem húzódnék végig az a tendencia, hogy ezek a valamikor elsőrangú iskolák olyanok legyenek, mint a magyarság másod és harmadrendű állampolgársága. „Intézeti fehérneműt“ g és egyéb intézeti cikkeket legolcsóbban vásárolhat ELBERT divatáruházában! Komárom, Nádor-utca 19. a/, ára aiatfc Q Clott- és Ulster kötény, fiú ing és alsónadrág, steppelt kalap, leányka kötött kabát, flór patent harisnya, zsebkendő, torna-cipő stb. 1 pár 10. sz. 1. a. patent harisnya 7 K. Dús választék női- és férfi fehérnemű, combine baba-kelengye, legdivatosabb mogador csokor és magán-kötő, „Oroszlán“ védj. puha- Figyelem! és keménygallér. Figyelem! Gyári lerakat szőrmeáruban. (Boa és moúff legegyszerűbbtől a legfir.oiaabbig 110 K-tói 1250 K-ig. Skoungs-kanin, Zobal-kaniu. alaska-róka, ezüst-róka, kereszt róka, Nyest-Tybet, Cliinai macska stb. Eredeti gyári árak! Megtekinthető vételkötslezettség nélkül. ! Amerikai levél. Atlantic City—Ntw York, 1923. jnlius 31. — TrentoD! — ezt kiáltotta az imént a vasúti kalauz. S most már tudom, hogy az express vonatomnak még 1 óra és 15 percnyi útja van. amig New Yorkig ér. Addig szórakozzunk egy kicsit. Vájjon mi lehetne kellemesebb szórakozás, mint az, hogy az én kis városom magyar újságjának néhány magyar sort irhatok messze idegen országból. Ma délelőtt 10 órakor ültem fel a newyorki „Pennsylvania Station“ ról induló express vonatra és most éjfél körül már egy hangverseny kedves emlékével térek vissza Atlantic Cityböl Ntw Yorkba. Atlantic City! Őszintén bevallom, hogy nem tanítottak meg jól a földrajzra, vagy talán én voltam rossz tanuló. Egy bizonyos, hogy ezelőtt két hónappal nem tudtam még, hogy ez az Atlanti Óceán partján elterülő város, melynek ilyenkor nyáron háromszázezer lekósa van, a világ egyik legszebb és leggazdagabb fürdőhelye. New Yorktól három órányi ut. vasúton. És milyen kellemes három óra, ha a háború által megviselt európai országok lerongyolódott vonatjaira gondolok! Tudni kell azi, hogy az amerikai vonatokon nincsenek különböző osztályok, de ski biztosítani akarja magának az amúgy is kényelmes utazást, erre is megvan a módja. A Pulliuau Company csekély ráfizetésért valóságos szalonkoesikat bocsát az utasok rendelkezésére, melyekben minden utasnak számozott bársony fauteuilje van. Ezek a hatalmas karosszékek emlékeztetnek a borbélyok fauteuíljeire, amennyiben bármilyen irányba forgathatók, úgy, hogy a szédülésre hajlamos utasnak módjában van segíteni magán, ha nem akar háttal ülni a mozdony felé. Amikor belépünk az ilyen Pullman kocsiba, azt hiketnők, hogy egy kis hotel halijába érkeztünk. A hófehér kabátba öltözött kocsi - szolga kiveszi az utas kezéből a kézitáskáját és a számozott ülőhelye fölé helyezi. Itt említem, hogy az amerikai ember alig visz magával kézipodgyászt és így az utas életét sem veszélyeztetik a feje fölé elhelyezett podgyász tömegek. Ezt egyszerűen úgy oldották meg, hogy 150 fontig minden utasnak ingyen veszik fel a podgyászát. talok, a fogason függő nyűtt kabátok lomha körben megfordultak körülötte. Akkor már tudta, hogy ünnep van, de ez nem okozott neki sem örömet, sem boszuságot. Csak egy pillanatig foglalkozott ezzel a gondolattal, nyomban azután futni szeretett volna, el, messzire, ahová már nem hallatszik utána a porszagu csendesség, de csak inkább beljebb lépett és az ajtót behúzta maga után. Az átellenes ablakok nyitva voltak, a napsugár széles nyalábban hullt be rajtuk és mint fényes tavacska, rnegült a tintapettyes padlón. A fényességben billió porszem kavargóit, a szemközt fekvő ház nagy, puszta udvarán egy borbélylegény epedt a hegedűn, ezerszer is újrakezdve a szegény halászlegényt. Rombauer ur asztalán az iktatókönyvből kilógott az itatóspapír, a sánta kis Csécsy székén keresztbe volt téve a rövid félkéz-mankó, amelyet csak az irodában használt, mint ezt mások a munkakabátjukkal teszik. Fiiidor lábujhegyen lépdelt ide-oda, odaállt a mosdó felett lógó tükör elé, megnézte magát és látta, hogy a szeme törött fényben csillog, az arca sápadt és gyűrött, a haja ziláltan fityeg a homlokára. És nem volt sehol senki, mindenütt csak a napfényes csendesség és mindez oly végnélkülien, oly tikkasztóan fanyar volt a tündéri éjszaka után, hogy Fiiidor halkan hüppögni kezdett.. . Miért kellett ennek igy történnie . .. miért olyan förtelmes és kietlen az élet ? .. . Hiszen voltaképen sem történt semmi, mások talán valahol, távoli vidéken összekunkorodnak az éhségtől, mint a kigyók, ismét mások a kiteritett kedves fölé hajolva sírnak, van, aki fájdalmában féllábon táncol, van, akinek most olvassák fel a halálos ítéletét — ő pedig csak áll nyugodtan a küszöbön, nem bántja senki, nem fenyegeti semmi, ha csak a Csécsy kampós kis mankója el nem gáncsolja hirtelen — és mégis valami szörnyűség történik vele, talán úgy van, hogy valaki letaszította Szemirámisz függőkertjeiből és ő odazuhant Köves-Arábia izzó pusztáira, ahol nem hallatszik más, csak a borbélylegény siralma. ' * És azután az este is elfecsérlődött, másként lett. Délelőtt, ahogy a Dunaparton őgyelgett, hogy az elsietett időt utolérje, még visszasajdult néha a fülébe a nagybőgő reggeli bánata, hanem Melanie fehér arca fölé már a délután folyamán köd vonult. Este pedig, amikor Fiiidor befészkelte magát az ágyába és behunyta a szemét, sietve-sikló hajókat látott skárlátvörös és halálsárga lampionokkal díszítve és amikor az utolsó is eltűnt, a helyén hosszú, fekete koporsó ringott a tengeren. Hajnalban ólmos eső esett, de reggelre megszűnt. Amikor Fiiidor kilépett az utcára, már csak egy-egy pocsolya didergett a kövek között. És ilyen időben lehet csak felismerni az igazságot, hogy valamely barátságos épületet még sem kellene egészen magára hagyni, feltétlenül össze kellene építeni egy másikkal, hogy legalább a szél ne bánthassa minden ol- » dalról. Fiiidor mindezt az utolsó száz lépés alatt állapította meg. A hűs folyosókban már égtek a gázlámpák és alattuk ezer ismerős nyüzsgött. Odabenn a teremben a kis Csécsy már élénken gesztikulált a mankójával és kifejtette, hogy innen-onnan már szinte jó lesz a meleg szoba. Fiiidor lehajtotta a fejét, gyors egymásutánban háromszor idézte Melaniet, de mivel nem történt semmi, leült az Íróasztalához, kihúzta a fiókját, az írószereit kirakta a sötétkék posztóra és közben töredelmesen bevallotta magának, hogy : valóban, nemsokára már szinte jó lesz a meleg szoba. Azon sem kell aggódnunk, ha véletlenül elfelejtünk ivópoharat hozni maguakkal. (Régi tapasztalatom az otthoni utazásaimból, ha poharam volt, akkor biztosan nem jutottam ivóvízhez 8 ha meg már jó vizet kaphattam volna, rendesen nem volt poharam. Most nem történhetik meg az sem velem — es kivel nem történt még meg, hogy leszállt a vonatról egy kis falusi állomásnál, hogy a kerekes kút vedréből igyék és a nagy sietségben a torka helyett a nyaka közé csurgóit a viz, amikor a mozdony fütyülése az indulást jelezte.) Itt ugyanis minden vasúti kocsiban automaták vannak elhelyezve és csekély egy centért higiénikus papir-pohár hull a kezünkbe. Az meg már természetes, hogy egy rézcsapból jégbehűtött viz csurog a poharunkba. Az imént emlitett szolgán kívül minden kocsiban két ember teljesít szolgálatot; az egyik a dohányzó szobában, a másik a toilette helységekben. Azt sem szabad elfeledni, hogy minden utas ülőhelyénél egy villanyos csengő van fölszerelve és ami a fő, a csengő hívására meg is jelenik egy-egy szolga, hogy a kívánságokat teljesítse. így aztán nem kell erőművészi gyakorlatokat végezni az utasnak, ha egy-egy ablakot akar kinyitni. Nem hagyhatom megemlítés nélkül azt sem, hogy a kinyitott üvegablak mögött ‘ egy nagyon finom drótháló védi a szemünket a mozdony koronájától. De talán éppen elég ennyi egy három órás kis vasúti útról. * Ahogy az imént leírt amerikai vasúti utazás kényelméről Írok, önkénytelenül is fölmerül az a kérdés, hogy e tekintetben miért vagyunk Amerika mögött mi európaiak, mikor a kultúránk évezredekkel régebbi? Erre a kérdésre igazán könnyű válaszolni. Csakis a dollár csodálatos erejében keresendő ez a falsőbbség. Még nem is olyan régen megbámultuk a németországi vasutakat De hogyan vehetné fel a versenyt ma Németország Amerikával, amikor alig két hét elölt megdöbben; tünk, amikor az újságban azt olvastak, hogy I egy millió márka egyenlő öt dollárral! Enn-k j következtében ma már itt is sok márka millioí mos siratja a zöldhátu bankóit, amikor a tegnapi newyorki Times szerint 95 centért lehetett egy millió német márkát kapni! Amikor Németország éhen pusztul, Amerika annyira tömve van élelmiszerrel, hogy az utcákon százával, meg ezrivel járnak az élelmiszerekkel megrakott kocsik és kiabáló számokkal hirdetik az olcsóságukat. Aki megszokta a forintos számolást, annak igen könnyű kép t . alkotni az itteni árakról. Szerintem itten ma egy dollár annyit ér, mint amennyit nálunk régen egy forint ért. Habár az itteni féldolláros ezüstje akkora, mint a régi egyforintosé volt, a vásárló ereje nem nagyobb egy régi ezüst koronánál. Kitűnő négyfogásos polgári ebédet lehet kapni 40 centtől 80 centtig, de az utóbbi árért már fél sült csirkét is adnak a menühöz. Ez sok pénz otthon átszámítva, de nem szabad elfeledni, hogy például itten egy olyan kitűnő nyomdász, mint aki e sorokat hiba nélkül fogja kiszedni .. . hetenkint 50—60 dollárt keres napi 8 órai munkával I Tehát a legjobb táplálékot megszerezheti magának és a családjának is. A ruházkodás ugyanilyen arányú, 20-tól 60 dollárig a legfinomabb öltönyöket meg lehet kapni. D8 megint nem szabad átszámítani a dollárokat, hanem arra kell gondolni, hogy mindenki tud magának egy heti keresetéből egy ruhát venni. Bárki berendezhet magának 3—4 szobás lakást finom bútorokkal, ha csak heti egy dollár részletet fizet. Sajnos, ugyanilyen előnyös föltételek mellett árulják a grammofonokat és a zongorákat is és talán azért van az, hogy minden tizedik családban, ahol zongora is van, alig akad egy ember, akinek valami köze van a zongorához. A zongora igen sok helyen csak díszes bútordarab, vagy helyesebben mondva: egy háromlábú szörnyeteg, melyen a gyerekek egy ujjal játszanak és mintha csak azért találták volna ki e játékszert, hogy ne tadjam befejezni e cikket... Simor Jenő. Vidékről bejáró diák ebédkosztra elfogadtatik. T
