Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-07-07 / 81. szám
1923. julius 7. Komáromi Lapok“ 7. oldal ma még egyiptomi vagy török mintát lehet látni, rendszerint oly diszkrét és finom, hogy keleti eredetét alig lehet felismerni. — Öngyilkosság. Sidó Katalin 26 éves csilizradványi lakós házak padlásán felakasztotta magát. Mod István, kinek a padláson dolga volt, vette először észre a felakasztott leányt, azonban már minden éiesztési kísérlet hiába való volt. Tettét szerelmibánatában követte el. — Betörések. Az utóbbi időben Bucson gyakran fordulnak elő betörések. Egy éjszakán három helyen is kísérleteztek, Varga András földmivestöl, Hercfeld Ignác kereskedőtől húsnemüeket és más élelmiszert vittek el, Dávid Já-ios gazda idejében észrevette a szokatlan neszt és a betörők elfutottak. Újabban Csekes András katalinpnsztai gazdasági alkalmazottól vittek el csizmát, zsirt és hnsnemüeket. — Andrásovics Károly kicsindi hazában betörők jástak és 2 sonkát, nagyobb mennyiségű kolbászt 300 K összértékben elloptak. A betörőket nyomozzák. — Igló — Igló marad. A »Lidové Noviny» Pozsonyból keltezett táviratot közöl, mely szerint a pozsonyi minisztérium megkeresésére agy intézkedett, hogy Iglót továbbra is, hivatalos használatban a is a régi magyar nevén Iglónak nevezzék. A rendelkezésre az adott okot, hogy a posta forgalmában Iglónak Spiska Nova-Vesre való elkeresztelése számos félreértésre vezetett, amennyiben Spiska Nova Vesnak nevezett község több is van Szlovenszkón. Ezért rendelkezett így a »Lidové Noviny» szerint a pozsonyi minisztérium. A minisztériumnak ez az intézkedése az iglóiak között bizonyára érthető örömöt okozott. — Vízbe fűlt. Bugár Dezső nagybodaki gazda a Dunán csónakon fát szállított. A csónakot kötélen vontatta, mig 13 éves Jenő fia a csónakban ült. Az ár a csónakot elragadta a vontató kötél elszakadt és az apa a vízbe ugrott, hogy a csónakot elkapja, de az ár őt is magával ragadta. Miután a közelben senki sem volt, Bugár Dezső a vizbefuiadt. — Felakasztotta magát. Kubik József 23 éves garamkövesdi lakost Jibatopásért 8 napi elzárásra Ítélték. Szombaton kezdte meg a reá kiszabott büntetés kitöltését. Kubik első perctől kezdve remtenskedett cellájában, vasárnap azután diihöngeni kezdett, letépte ruháit, azokat darabokra szaggatta, majd egy rongyokból csavart kötéllel az ajtósarokra felakasztotta magát. Tettét azonban még idejében észrevették és levágták a kötelet. Kubik még ekkor is dühöngött és hangoztatta, hogy inkább meghal, semhogy a kirótt büntetést elszenvedje. A hatósági orvos megállapította, hogy az ÖDgyilkosjelölt fogoly nem teljesen beszámítható. Ezen vélemény alapján az ügyész Kubikot szabadlábra helyezte. — Síinte hihetetlen, de mégis úgy van, hogy minden országos vásáron sikerül egy-két hiszékeny embert kifosztani a vásári csalóknak. A csalási módjuk mindig ugyanaz. Azt hinné az ember, hogy a legkisebb pendelyes gyerek is tudja már ezt a csalási eljárást és mégis sikerűi ezeknek a szélhámosoknak a piszkos munkájuk. Hogy azok, akik még erről a csodákcsodájára nem tudnak, ide iktatjuk a legújabb vásári csalási elveket. Okuljon belőle mindenki és ha ilyen csalóval akad össze, csípje nyakon vagy legalább is üsse nyakon. Junius hó 26 án volt Dunaszerdahelyen országos vásár, ahol a régi erszénytrükköt alkalmazó tolvajok eredményesen működtek. A délelőtti órákban egy öreg gazdát kicsaltak a gőzmalom felé, azzal a kifogással, hogy ott csempészett szép ökrök állnak s olcsón lehat azokat megvenni. A vásárra azért nem lehet behozni, mert nincs passzusuk. Az öreg gyanútlanul követte a tolvajt, aki amikor a városon kivöl voltak, észrevétlenül elejtett egy zsebkendőt, melybe egy erszény volt belekötve. Majd — mintha más vesztette volna el — felkapta azt és azt mondta a mitsem sejtő öregnek, hogy menjenek be egy kicsit egy mellékutra és ott majd megosztoznak a talált pénzen. Ekkor megjelent egy idegen, az előbbinek társa, aki azt állította, hogy az erszényt ö vesztette el és reá fogta az öregre, hogy az nála van. Levetette a csizmáját és a nadrágját megmotozta a zsebeit, az erszényéből kilopta 5900 K-t és ezzel mindketten tovább álltak. A károsult rögtön jelentést tett a csendőrségnél, ahol két egyént tartóztattak le, akik ellen sulyo3 gyannokok merültek fel. Közben ugyanezen a vásáron még egy ilyen hasonló eset történt, sőt nincs kizárva, hogy egy egész tolvajtársaság lepte el a dauaszerdahelyi vásárt. Az ilyen esetekből már tanulhatott volna a közönség. Ne menjünk egyedül idegen emberrel sehova, különösen ha pénz van nálunk. — Megakarta ölni magát és gyermekét. Fekete Józsafnó szül. Berueth Teréz 22 éves köbölknti asszony összeszólalkozott férjével, aki a háborúban súlyos idegbajt kapott és ennek következtében az előbb békés, nyugodt természetű ember, könnyen ingerlékennyé és ezáltal néha brutálissá is lett. Pénteken reggel perlekedés közben megverte feleségét, aki efeletti elkeseredésében felkapta tíz hónapos gyermekét és vele együtt az udvaron lévő kútba ugrott, melyből azonban mindkettőjüket kimentették. Miután az asszony megmaradt öngyilkossági szándéka mellett, behozták a járásbírósághoz, ahol később megígérte, hogy letesz sötét szándékáról, mire hazaengedték. — Láb- és kézizzadás ellen azonnali biztos hatású a „Pedln“, egyszeri használat után a kellemetlen szagot is teljesen megszünteti. Ára 4 cK. Kapható jobb fodrász üzletekben és Mórocz Zs. droguista üzletében. Saját érdekében utánzatokat ne fogadjon el! Postán Kovách gyógytár, Komárom küldi. 264 — Liliomtipró. A csendörség eljárást indított Dick Vilmos 71 éves bátorkeszii lakós ellen, akit Rejher József jelentett fel és azzal vádol, hogy 4 éves Gizella nevű leánykáját cukorral kinálgatva magával csalta és egy árokban erkölcstelen merényletet kísérelt meg ellene, amit csak az épen arra haladó Mocsányi Erzsi akadályozott meg. A vizsgálat során kiderült, hogy az öreg ember már egy 7 és egy 12 éves gyermekleány ellen is követett el a múltban hasonló merényleteket. Ügyét átteszik az ügyészséghez. — A csirkék miatt. Fekete Lajos helembai lakos Mayer Magda nevű nőt, mert ennek csirkéi az ő földjére tévedtek, súlyosan bántalmazta és egy fogát kiütötte. Eljárás indult meg ellene. — Verekedés. Egy korcsmái összeszólal“ kozás során Simon Elek bajtai lakos egy söröskancsóval úgy vagta fejbe Kónya Kálmán garamkövesdi földmivest, hogy annak fején 8 — 10 napon belü; gyógyuló sérülést okozott. Az eljárás folyik. — Betöréses lopás. Csekes András bátorkeszii lakós házába egyik éjjelen a folfeszitett ablakon át betörők hatoltak be és 3 pár csizmát, 1 pár cipőt, valamint egy zsákot elloptak. Később kiderült, hogy a tettes a lopott holmikat egy közeli pusztán el akarta adni. Az illető Brolivan Irán malackai lakósnak mondotta magát. A nyomozást megindították. — A köztársaság viziutjai. Ziramler mérnök, közmunkaügyi miniszteri osztályfőnök tanulmányt irt a csehszlovák köztársaság vizi gazdaságának nemzetközi jelentőségéről. Foglalkozik a moldvai, elbei, a komáromi és pozsonyi kikötők épitésével, a Moldva szabályozásával és a csapitiszai kikötőkérdésével. Az Elbéröl a Danára irányuló nemzetközi kereskedelmet helyes tarifa politikával csehszlovák területre lehet áthozni, dacára a Rajna—Majna—Dnna-i csatorna tervének, mert az Elbe—Odera—Dnna-i csatorna Németországra nézve is kedvezőbb Antwerpen és Rotterdam felé. A jövő nagy tervei közt szerepel az Elbe—Odera-i és a Visztula—Duna-i összeköttetés. A Pardubitz—Dóvény-i és a Prerau—Közli i csatorna tervei készülnek és a csatornákat kiépítik akkor is, ha, ami nem valószínű, Németország az Északi Tenger felé a francia vizek elkerülésével a Rajna—Duna-i vagy Düna—Werra — Weseri i csatorna által akarna utat nyerni. A két utóbbi cseh-szlovák csatorna kimérési munkálatait Göding—Dévény és Pardubitz—Prerau közt kbl. 5 milliárd koronát emésztenek fel. — Állatkínzás. Durnik Ferencet pozsonyeperjesi gazda rakoncátlan lovát megakarta fékezni, nyelvénél megkötötte s úgy verte. A gazdája kezéből kitépte magát, azonban a nyelve kiszakadt. A csendőrségnél Darnik azt vallotta, hogy a lovaknak ily módón való megfékezését a katonaságnál tanulta. Ellene állatkínzás miatt megindították az eljárást. — Kokain járvány Bácskán. A Franciaországban divatos kokain-mánia Bécsben is egyre jobban terjed, úgy, hogy a rendőrség félév óta kénytelen a legszigorúbb rendszabályokhoz nyalni a méreg becsempészésének megakadályozására. Kokainért óriási összegeket űzetnek. A nagykereskedelemben nyolc millióba, kicsinyben pedig harminckét millió koronába is kerül kilogrammja, a csempészek pedig hatvanszázmillió koronát is kérnek egy kilóért. A csempészek főképpen a kávéházakat és éjjeli mulatóhelyeket keresik fel, ahol számos vevőre találnak. Néhány nappal azelőtt egyik kriminálpszichologiai szakértő tartott előadást a kokainszenvedély veszedelmes következményeiről. Előadása közben vetített képen matatta be a kokainnak az emberi szervezetre gyakorolt hatását 8 azt & pusztítást, amit úgy a lelki, mint a testi életben ez a rettenetes szenvedély véghez visz. — Vulpes apai intelmei. Az asszony nem lehet olyan néma, hogy ne tudná magát megértetni és nem lehet olyan süket, hogy ne tudna meghallgatni . .. Ne siess a házassággal, — hátha elkésel... Sokat tapasztalni annyi, mint sokszor csalódni és még többször felsülni. .. Búzát é3 gondolatot mindig tegyél el magnak ... Ki akarsz jozanodui? Előbb próbálj berúgni ... Csak egy örök igazság van, hogy egyetlen örök igazság sincs . .. Nem az a szójáték, ha a szavaddal játszol ... — Egy francia tudós kutatásai Magyarországon. A magyarellenes körök bizonyára nem szívesen veszik, hogy már a francia tudományos világ tekintete is Magyarország felé fordul. Napok óta Budapesten tartózkodik Breuil abbé francia tudós, aki a magyar őskori emlékek kutatása céljából érkezett Magyarországra. A kiváló tudÓ3 megjelent Hillebrand Jenő és Heckler Antal egyetemi tanárok kíséretében Klebesberg Kunó gróf kultuszminiszternél, aki hosszú ideig tartó eszmecserét folytatott a francia tudóssal. Breuil abbé részletesen informálta a kulturminisztert Magyarországra jövetele céljairól és feltárta előtte azokat a lehetőségeket, amelyek az őskori kutatások terén Franciaországot és Magyarországot szoros kapcsolatba hozhatják egymással. Hangoztatja a francia régiségbuvár a miniszter előtt, hogy a francia tudományos kutatások eredményeinek a magyar tudományos kutatások eredményeivel való öszszehasonlitásától az őskori tudomány nagy előrehaladását reméli. Éppsn ezért fel óhajtja keresni Magyarországnak mindazokat a helyeit, amelyek őskori leletekben gazdagok és kérte kutatásaihoz a kulturminiszter támogatását. Kleibersberg Kunó gróf kulturminiszter a legnagyobb örömének adott kifejezést, afölött, hogy a francia tudományos világ végre meglátta azokat az értékeket, amelyek a magyar földben rejlenek. A magyar régiségkutattó tudomány — folytatta a kultuszminiszter — hosszú évtizedek óta folytat igen eredményes ásatási munkálatokat és a magyar koltuszmioisztérium, amely különösen tudatában volt annak, hogy Magyarország, mint őskori leieleteknek Európában leggazdagabb forrása, a kutatások tekintetében nagymértékben viheti előre a tudományt. Hangoztatta még a kultuszminiszter a francia tudós előtt, hogy ő mint eddig, úgy a jövőben is a legnagyobb készséggel segíti elő a Magyarországon eszkőzlendő kutatásokat őskori emlékek után és a francia régiség búvárnak. Magyarországon való tartózkodása alatt is minden lehetőt el fog követni tudományos munkásságának sikere érdekében. A miniszter ezután behatóan érdeklődött a francia őskori kutatások eredményei felől és több mint egy óra hosszat hallgatta a francia tudós érdekes előadását a Pireneusi-hegyekben folytatott ásatásairól s különösen a jégkorszakbeli ember művészetének föltárásáról. A miniszternél tett látogatása ntán Breuil abbé magyarországi látogatásának céljáról a kővetkezőkben nyilatkozott: Magyarországi utazásom célja első sorban az, hogy bizonyos irányban biztosítsam a tudományos együtmű*ödést Franciaország és Magyarország között. Tanulmányozni óhajtom a magyarországi őskori gyűjteményeket, főképpen természetesen azokat a részeket, amelyek engem, mint bizonyos korszakok specialis kutatóját érdekelnek. Bár leginkább az őskori emlékekkel foglalkozom, mindazonáltal a magyar művészet minden megnyilatkozása rendkívül érdekel és épen ezért módját ejtem a magyar művészet legfőbb ágai tanulmányozásának is. Elsősorban azonban az őskori * emlékekben leggazdagabb vidékeket keresem fel
