Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-07-07 / 81. szám
8. oldal»Komaromi Lap-ok* 1823. julius 7. Magyarországon, Tegnap a Bükhegységben jártam és a Seleta-barlang rendkívül érdekes Őskori emlékeit tekintettem meg. Magyarországot kutatásuk őskori szempontjából rendkívül értékesnek és fontosnak tartom, mert azok az emlékek, amelyeket eddig itt feltártak, az általános tudomány szempontjából is óriási jelentőséggel bírnak. Elmondotta még a francia professzor, hogy a magyar tudományos kutatások eredményeiről jelentést készit a francia Ősembertani Intézet számára és törekedni fog arra, hogy Magyarország és Franciaország tudományos kapcsolata a jövőben minél intenzivebb legyen. — Elfogták a vásári csalókat. Az országos vásároknak valóságos rémei azok a lelkiismeretlen csalók, akik a hiszékeny falusiakra vetik ki hálójukat, olyformán, hogy kilesik, midón a falusi lovat, vagy tehenet akar venni, hirtelen ott teremnek és olcsó állatot, előnyős vételt ajánlva neki, elvezetik valamely messzire eső hely felé. Útközben azután „véletlenül“ találnak egy tömött erszényt, elvonulnak a jámbor vidékivel osztozkodni. Osztozkodás közben meglepi őket egy másik „ur“, aki történetesen az elveszett tárcáját keresi. Természetes, hogy az osztozkodókbsn sejti pénzének megtalálóit, lármát csep, majd megmotozza a megrémült falusit, közben ügyesen kiemeli a mándli zsebéből a tehén vagy lóra szánt összeget és társával annak rendje és módja sz riut eltűnnek. Ezeket a vásári csalókat sikerült most az * udvardi csendörségnek két lévai illetőségű egyén jj személyében ártalmatlanná tenni. Az illetők j Gérik János és Hecs Pál, már büntetett elő- ä életűek és a vallatás során beismerték a csa- ' lásokat. A. nyomozás erélyesen folyik, hogy ; teljes irünlajstroinuk összeállítható legyen. — Leszállt repülőgép. F hó 3-án a Franco- Romaine társaság Páris — Prága — Budapest közt közlekedő Blériot postarepülőgépje motor defektus miatt kénytelen volt a sárosfai határon leszállni. A francia pilóta és kísérőn kívül egy pesti utas is voit veiük, az utóbbi Bécsbe készült. A repülőgépen hozott póstát vonaton a nagylégi állomásról Pozsonyba szállították, a a gépet pedig felügyelet mellett „Gulyakoi“ nevű tanyan hagyták hátra, inig a kijavításra mechanikusok Prágából megérkeznek. Érdekes látvány a szomszéd községek vándorlása a ritka látványosághoz valóságos bucsujáró hely lett a különben egyszerű falusi tanya, ahol még késő este is vásári forgalom van. KÖZGAZDASÁG. II Mom-Wi TaMpMi. 1872—1922. Irta: dr. Alapi Gyula. Egy pénzintézet félszázados jubileuma semmiképen sem lehet lekicsinyelhető esemény, valamint teljesen elhibázott dolog volna azt csapán rideg kalmár szempontokból értékelni is. A félszáz&d egy takarékpénztárra nézve olyan erkölcsi bizonyitváDy, amelyet az idő és a benne élő nemzedékek áilitanak ki igazolva létének jogosultságát, közhasznú voltát és szükségességét. A Komárom-Vidéki Takarékpénztár azért alakult, hogy a kereskedelmi hitel terén tegyen szolgálatokat a helyi kereskedelmi életnek a magyar közgazdasági élet reggelén, melynek napja a kiegyezéssel kelt fel. Komáromot földrajzi fekvése kereskedelmi várossá predesztinálta. Lakosai a XVIII. század későbbi szakaszán virágzó gabona és épületfakereskedést folytatnak. A várost ért roppant nagyméretű katasztrófákból is talpraáll, nnrt hatalmas emelőereje a pezsgő kereskedelmi élet, mely a város falai közt nagy eleven erővel lüktet. A régi Magyarország első elemi kárbiztositó társasága Komáromban létesül*), mely nagy alaptőkét tnd összehozni hatalmas érdekeltsége révén. Ebben a napóleoni háborúk után a városra köszöntött aranykorban bontakoznak ki a komáromi íakereskedelemnek nagy arányai is. Komárom a nagy befogadó telep és az elosztó állomás: Pest, Baja, Titel, roppant vidékek épületfa szükséglete innen nyer kielégítést. *) A cs. kir. szabaditékos Hajóbiztósitó Társaság. A gabonakereskedelem súlypontja a negyvenes évek után Győr felé tolódik el. De a fakereskedelem Komáromé marad, rengeteg hajós népet (talpas) foglalkoztat, mert a termelő a Vágón csak Komáromig szállít; Komáromtól lefelé a komáromi talpas viszi le Bajáig vagy tovább a deszkát, fazsindelyt és a szálfát. Az építési kedv, a gazdasági fellendülés korszaka a hetvenes évek elején jelentkezik az egész országban; az első gyárak megépülnek és kialakul lassacsként az uj társadalmi rend j is, a munkásosztály. Ebben a pezsdülni kezdő | gazdasági fellendülésben a Komáromban mü- | ködő egyetlen takarékpénztár*) mellé, mely j nem képes a fokozódó hiteligényeket kielégi- ! teni, uj takarékpénztár alapításáról gondol- j koznak a helyi kereskedő világ tagjai. Pulay Koraél, a város akkori polgármes- j tere és későbbi orsz. képviselője, a Takarékpénztár első elnöke, Hefler Szilárd tekintélyes és vagyonos komáromi iparos, a takarékpénztár első vezérigazgatója, Weisz Lipót gazdag kereskedő, a későbbi alelnöfc, állanak a mozga lom élére Foghtüy Dénes ügyvéddel, az intézet j lelkes ügyészével, mig a megyei érdekeltség j részéről Pdzmándy Dénes fejt ki propagandát j a megyei körökben. így alakul meg 1372. Dya- | rán (augusztus 14.) a takarékpénztár, mely ] a mai föposta helyén bérelt üzleti helyisége ! megszerzése után, 1872. október 17. elkezdi « működését a kibocsátott 1000 darab 100 fo- j rintos részvéDyr* befizetett 30000 forint alap. I tőkével; ezt 1875 ben teljes mértékben befizu- í tik a részvényesek. Üzleti köre éppen olyan, mint más intó- i zeté, fő üzletágai a takarékbetét é3 a váltó- j lerzámitolás. Az a körülmény, hogy igazgatásában Komárom akkori társadalmának szine- j java résztvett, biztosította a közönség rokon- ; szenvét és fokozta bizalmát. A közönség előtt még uj fogalom vo t a takarékpénztár. A ko- ; máromi szekeresgazdák a ládafiában tartogat- j ták az ezüst lázsiásokat, meg az almáriumok fiókjaiban. Lassan lassan ütött a konzervatív felfogáson réseket a takarékpénztár gondolata, mely megindította a pénz-tezaurálás elleni hadjáratot és a pénznek vérkeringését. A betét összeg az első év végén 151837 ft, de tiz év év múlva, 1882- ben eléri az első millió forintot. Ezzel tart lépést a váltó-forgalom is, meiy a takarékpénztár első negyedszázadában állandó, j bár !a;su emelkedést mutat. A takarékpénztár, mely kezdetben szűk pénzviszonyok közt mozog, a nyolcvanas években bőséges esztendők sodrába kerül. Részvényeseinek 10—15—20% osztalékot fizet és megszilárdulásának kétségtelen külső jeleit mutatja. 1887. elején veszti el első vezérigaz; gatóját Hefler Sziiárdot és ettől az évtől kezdve 1890- ig anyagi veszélyek is érik, amelyek a j takarékpénztárra kedvezőtlen hatással vannak. ■ Elnöke Pulay Kornél is visszavonul e tisztétől ; és e néhány esztendő nem mutat fejlődést. A takarékpénztár első évtizedei sem nagyobb lendületet, sem pénzügyi koncepciót nem mutatnak fel, becsületesen, csendesen, szinte nyárs- i polgári számítással halad előre pályáján a kitűzött cél felé irányozva tekintetét. Tagadhatatlan dolog az, hogy az intézmények sorsa, mindig és mindenkor azok vezetőinek kezébe van letéve. Ezt igazolja a Komárom Vidéki Takarékpénztár története is. 1891- ben Ziegler Nándor helyére Tuba János lép vezérigazgatónak, az elnöki állást pedig Szombathely Győző alispán vállalja. Az uj vezérigazgató programmja a pénzintézet alapjainak megerősítése és ezt vaskövetkezeteséggel viszi ! keresztül a tartalékalap áldozatkészebb javadalmazásával, mely az osztalék rovására megy agyán az első években, de viszont a tartalék\ alapot s igy az intézet szilárdságát követeli. : A két első évtized után csak 6332 ft a tarta\ lékalap, öt év malva már tízszerese annak: | 63254 forint. Tuba János vezérigazgató markáns egyé- i nisége más téren is a fejlődés uj korszakát : nyitja meg; a takarékpénztári üzlet a maga ■ keskeny vágányán haladva előre, nem tudta a lendület menetsebességét fokozni, tehát annak ! átépítésére és megerősítésére kellett gondolni. | így kapcsolódott bele az ügykörbe elsőnek a biztosítási, később a bankosztály, amelyek *) Komáromi Takarékpénztár, alakult 1845. azután jelentékeny emelőerőt képviselnek a takarékpénztár további pályáján. Az 1901. év a takarékpénztár életében nj fordulatot is jelent; házat vásárol, ahol felépiti mai díszes otthonát és a Szt-nt János épületben*) töltött 12 év után, fennállása harmincadik évében uj otthonába vonul át. Az uj otthon uj terveknek és koncepcióknak válik színhelyévé. A pénzintézet megszilárdulása erős lépésekkel halad előre; tartalékai 1899 ben 200000 K-ra emelkednek, az 1906-ban keresztülvitt tőkeemeléssel pedig elérik a 300,000 K-t, tehát a részvénytöke magasságát, a különleges tartalékalap pedig ugrásszerűen emelkedik 1900 tói kezdve 28656 K-ról 1903-ban 100145 K, 1906-ban 149594 K, 1908-ban pedig 300048 Kra. E helyes és reális üzleti' programra vált eredőjévé a többi vállalkozásnak is, megszervezi az áruosztályt mely a több és kevesebb szerencsével működött géposztály helyébe lép, életre kel a gabonaosztály is, amely virágzó üzletággá fejlődik. Az intézet nagyobb vállalatokat bonyolít le, de ehhez még hiányzik a tőkeereje. így létesít kapcsolatot a Magyar Ált. Takarékpénztárral és életre hiyja a Tatai Közgazdasági Takarékpé íztárat 1908 ban. A Magyar Agrár óa Járadékbank valamiül a Magyar Jelzálog Hitelbankkal létesült kapcsolata a törlesztése» jelzálogkölcsön üzletágat fejleszti ki, a Magyar Általános Hitelbankkal létrejött egyezménye pedig az áruosztály fejlődésére volt jótékony hatással, utóbb pedig közös akciók medrét mélyítette ki. a helyzet helyes felismerése adta mag mindenkor e pénziutézet vezetőségének az elhatározások gyors és célszerűnek bizonyult kezdeményezését, ami a nagy pénzbőség idején, de különösen az 1910—1912. nagy pénzügyi krízis idejében hasznosan gyümölcsözött a takarékpénztárnak. A helyesnek bizonyait tartalékolás, az Osztrák Magyar Bankkal való szoros üzleti kapcsolat, melynek 1886. óta mellékhelyeként működik, a takarékpénztár átvezeti e válságos esztendőkön is minden nagyobb zökkenő nélkül. A megszilárdulás állomásait jelzik a takarékbetétek emelkedésének számai: 1882-bea 2,089644 K, 1892-ben 2,244590 K, 1902 ben 2,672567 K, 1912 ben 4,879222 K, 1922 ben 12,762225 K. A takarékpénztár üzlet i forgalmára nézve tájékoztatást nyújtanak a pénzkihelyezések* : amelyek egyúttal megjelölik azok irányait is. ' így a váltó forgalom 186633 ft (1873), 864656 ft (1882), 760232 (1892). 1614881 K (1902), 2784110 K (1912) és 4421476 K (1922). A jelzálog 22675 ft (1873), 253624 ft 71882), 412889 ft (1892), 1143356 K (1902), 1133435 K (1912), 697584 K (1922), vagyis a pénz mobilizációja érdekében ezen üzletágat i visszafejleszteni volt kénytelen az intézet a i változott körülmények folytán. A folyószámla-üzlet csak késön indul meg; 1 1873-ban 85 ft, 1892-ben 58800 ft, 1902-ben 184356 K, 1912 ben 1772748 K, 1922-ben 12803309 K-ra emelkedik a hitelezés. Ezek a számok beszélik el legpontosab\ ban az intézet fejlődésének félszázados törtó| netét, amelynek nagy teherpróbája volt az 1914—1918. évi világháború, annak soha nem : sejtett pénzbőségével, a vállalkozások teljes ; szünetelésével, továbbá a háborút követő át; meneti évek válsága, amelyeken többmilliós t hadikölcsön érdekeltség súlyával kellett áteveznie. A háború alatt 1916-ban a Magyar Ált. Hitelbankkal kapcsolódván, végrehajtotta második tőkeemelését, amellyel a részvénytőke 500000 K-ra emelkedett, 1918-ban a harmadik tőkeemelés következett be és ettől kezdve 1 760000 K részvénytőkével szemben 750000 K tartaléktőke áll az intézet rendelkezésére, melynek különleges tartalék-alapja is az 1908. évi 300000 K-val szemben annak kétszeresére emelkedett és meghaladja a 600000 K-t. Amint a bábom első évét, a pénztár pánikszerű ostromát a betétek zavartalan visszafizetésével hatalmas felkészültséggel várta be, az intézet épp úgy bölcs előrelátással készült el a háború utáni évek pénzszükségleteinek kielégítésére is. Az intézet igazgatásától 1917. év végén * *) A mai Kaszinó emeleti helyisége.
