Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-07-07 / 81. szám

6. oldal. «Komáromi Lapok« 1923. július 7. Géza vezetésével. 5. Magyar dalegyveleg. (Bána­tos a falu népe ...) Vegyeskarra szerzetté: Molecz Tivadar. Előadja a Dalegyesület, a Róm. Kath. Énekkar, és a Ref. Ifjúsági Egyesület egye­sített vegyeskara a szerző vezetésével. Szünet. 6, Szentgály Gy.: Három magyar dal. E őadja az egyesitett vegyeskar. 7. Dr. Horváth Ákos. Őszkor. Előadja a Komáromi Ref. Ifjúsági Egye­sület férfikara Nagy Lajos karnagy vezetésével! 8. Noseda Károly: KataliDpusztai nóták. Előadja a komáromi »Egyetértés« Munkásdalárda Krausz Mér vezetésével. 9. Molecz Margit—Molecz Tiva­dar: Rám borult az őszi alkouy Előadja a Róm. Kath. Egyházi Éaekkar vegyeskara Molecz Ti­vadar karnagy vezetésével. 10. Révfy Géza: ba­latoni rege. Előadja a Komáromi Dalegyesület férfikara Molecz Tivadar karnagy vezetésével. 11. Endrődy Béla—Stoiber Ernő: Esti dal. Elő­adja az egyesitett férfikar. A zártkörű táncos­­tély este 9 órakor. — Ezüstlakodalom. Dr. Róth Miksa, Érsek­újvár tiszti főorvosa és neje a múlt hó 26-án, a legszűkebb családi körben ünnepelték házas­ságuk 25 ik évfordulóját. A közkedvelt családot igen sokan felkeresték üdvözlő soraikkal. — Jegyzői nyugdíjazás. Többször megem­lékeztünk már arról, hogy több jegyzőt nyug­díjaztak, illetve elbocsátottak az állami szol­gálatból. Most újabban Bugyács János kémendi jegyzőt nyugdíjazták. — Halálozás. Sulyo3 csapás látogatta meg Major István nyug. árvaszóki ülnököt és csa­ládját. Mint részvéttel értesülünk, leányuk, Er­zsiké csütörtökön elhnnyt. Temetése ma, szom­baton délután lesz a róm. kát. temetőben. A halálesetről az alábbi gyászjelentést adta ki a gyászoló család: Alulírottak a maguk s a ro­konok nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik forrón szeretett leányuk, nővérük, illetve unokája Major Erzsiké f. hó 5-éa d. e. 10 óra­kor a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után 22 éves korában történt gyészos elhunytát. A boldogult hűlt teteme f. hó 7-éu d. u. ^6 órakor fog a r. hat. temető kápolnájából örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise­áldozat í. hó 7-én reggel 8 órakor fog a szent András templomban a Mindenhatónak bemutat­­tatni. Komárom, 1923. julius 5. Nyugodjál bé­kével! Major István s neje szül. Keő Ilona szülői. Major Jenő, Major Béla fivérei, özv. dr. Keő Jenőné szül. Amtman Lenke nagyanyja, — Slmor Jenő Amerikában. (Amerikai Magyar Népszava New-York, 923. V. 31.) A New-Yorkban megjelenő Amerikai Magyar Népszava most érkezett számában örömmel olvassuk neves földink Simor Jenő hegedű­művészről az alábbiakat: Az amerikai magyar művészgárda újabb értékes taggal gyarapo­dott. Néhány nappal ezelőtt Amerikába érke­zett Simor Jenő hegedűművész, aki hosszú, sikerekben gazdag művészi múltat hagyott maga után Németországban és Erdély váro­saiban. Simor Jenő Marosvásárhelyről érkezett, ezért kijár neki is az a szeretet, amellyel felkaroljak az Amerikába szakadt tehetsége­ket. — Simor Jenő kitűnő művész, imponáló technikával játszik, tudás és mély átérzés jellemzi játékát. Hisszük és reméljük, hogy sikere lesz az uj hazában és ö is megfogja találni azt az elhelyezkedést, amit minden kitűnő művészünk elóbb-utóbb megtalál. — Gyászhir. Juuius hó 26-&n hunyt el Juhász József köztiszteletben levő bánkeszii igazgató kántor-tanító negyven évi fáradhatlan munkálkodás után életének 65. évében. A meg­boldogultat junius hó 27 én helyezték örök nyugalomra a bánkeszii kath. sirkertben az egész falu és környék óriási részvéte mellett. A temetési szertartást dr. Jantausch apostoli adminisztrátor végezte nagy papi segéglettel. — Feld Irén tréfás csevegő napja Komá­romban. Feld Irén, a budapesti színház köz­kedvelt tagja vidám estét tart jövő szombaton és vasárnap, a komáromi Városi Mozgószinház­­ban. Feld Irén tréfás csevegései karakterizál­­ják az előadást, minthogy a művészieknek olyan intuitiv, ötletes megnyilvánulásait fogja kapni a közönség, mely be fogja bizonyítani, mint lehet fel nem tűnő dolgokról szellemesen, újszerűén úgy beszélni, hogy élvezetet nyújt­son és mulattasson. Feld Irén repertoirja kü­lönben végtelenül érdekes, mert pesti nagysá­gokról : Zsázsáról, Jászai Mariról, Beregiről és sok másról fog csevegni. Ennek keretében az élet állandóan felszínen levő problémáira is kitér, ami itt is, mint minden városban frene­tikus hatást fog kelteni. Feld Irén művészete felfokozott eredetiséget és értékes vidámságo­kat fog adni. Az est iránt óriási az érdeklő­dés. Ülőhely 10, 6 és 4 K. Szombaton 63te egy, vasárnap pedig két előadást fog tartani a neves művésznő. — Iskolai kirándulás. A komáromfüssi r. k. népiskola vezetősége, sikerült kirándulást rendezett növendékeivel. A kirándulók meg­tekintették az ócsai vasútállomást ós a tanyi Fiedler féle lenfeldolgozógyár berendezését. A gyermekek az utat gyaldg tettók meg és az egész délutáni igénybe vevő kirándulásról a legkelle­mesebb hangulatban, dalszóval tértek haza este 8 órakor. — Felvétel a siketnéma intézetbe. A si­ketnémák komáromi csehszlovák állami magyar tannyelvű intézetében felvételt nyerhetnek Slo­vensko és Podkarpatská Hús területéről oly 7. életévüket betöltött magyar nemzetiségű siketnéma gyermekek, kik e fogyatkozáson kívül más, őket a tanulásra alkalmatlanná tevő hi­bában nem szenvednek. Kérvények az intézet igazgatóságához mielőbb, legkésőbb azonban jnlius hó végéig küldendők be s felszerelendő a következő melléklettel: 1) Születési anya­könyvi kivonat, 2) Illetőségi bizonyítvány, 3) Orvosi bizonyitvány, 4) Családi és birtokálla­potról szóló kimutatás, 5) A szülök és nagy­szülők kereseti viszonyait feltüntető bizonyit­vány (esetleg szegénységi bizonyitvány is), 6) A szülő, vagy a gyermek felnevelésére a tör­vény értelmében kötelezett más egyén nyilat­kozata arról, havonta mily összeggel hajlandó az ellátási költségek fedezéséhez hozzájárulni, 7) Ugyanolyan nyilatkozat az illető község ré­széről. A3., 4.és 6. pont alatti nyomtatványo­kat az intézet igazgatósága dijtalannl megküldi. A tanítás teljesen ingyenes. Az ellátási díj (havonta legalább 150 K) igazolt szegénység esetén teljesen, vagy részben elengedhető. Ru­házatról a szülök kötelesek gondoskodni. Az iniézetnek internátu3sal való kiegészítéséig a gyermekek megbízható családoknál helyeztet­nek el. Az elhelyezésről az igazgatóság gon­doskodik. — Német tannyelvű továbbképző iskola fiatal leányok számára. Prospektus kapható Kintzler Árpádnénál, Spisská Nová Vés (Igló). — Internátus elemi, polgári és gimnáziumi leánytanulók részére az irgalmas nővérek ko­máromi intézetében. Az internátus növendékeinek jónevelést és gondozást, izietes táplálékot, szép berendezésű tiszta, világos és egészséges ott­hont, nagy tágas kertben szabad mozgást biz­tosítanak az intézetet vezető Irgalmas Nővérek. — Az Iparoskörből. A Komáromi Iparos Kör augusztus hóban ismét egy kerti ünnepélyt rendez, melyet igen változatos programmal köt össze. A kör vezetősége máris nagy buzgalom­­mol fogott a kerti ünnepély előkészítő munká­lataihoz s mint értesülünk, a műsor Kersék János dr. legjobb mi veiből lesz összeállítva. A rész­letekről majd legközelebb. — Kiadó lakás. Bútorozott hónapos szoba és konyha kiadó. Tolnai-utca 25. — Felhívás Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar értelmiségéhez! Lúgoson Jakabffy Ele­mér, dr. Sulyok István dr. ós Wilier József dr. szerkesztésében második esztendeje jelenik meg a »Magyar Kisebbség« cimü nemzetpolitikai szemle. A kéthetenkint megjelenő 40—50 olda­las, magas színvonalú politikai és társadalmi folyóirat programmjának alapgondolata az, hogy a Nemzetek Szövetségében intézménnyé lett eszmének és magának ennek az intézménynek minél nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk s ezen nemzetközi jogalapon állva közös nem­zetvédelmi munkára kell összehoznunk a magyar nemzeti kisebbségek értelmiségének minden szel­lemi és társadalmi erejét. E közös munka célja és értelme: kisebbségi jogainknak és nemzeti egyéniségünknek védelme és fejlesztése. A »Ma­gyar Kisebbség« e nagyszabású programmjával Erdély magyar értelmiségének szine-javát meg­hódította már s kétezer példányával a kisebb­ségi nemzeti élet irányitó tényezője lett. A »Magyar Kisebbség« szerkesztői ez év elején összeköttetést kerestek a szlovenszkói ós ruszinsz­­kói szövetkezett ellenzéki pártok Központi Iro­dájával s javaslatot tettek a szlovenszkói és ruszinszkói magyar értelmiség bekapcsolódása és a lapnak további programmszerü fejlesztése érdekében. E javaslat értelmében a lap a cseh­szlovák köztársaságban élő magyar kisebbség nemzetpolitikai szemléje is lesz s így ennek szerkesztésében a cseh szlovákiai magyar értel­miség képviselői is részt fognak vénái. A lap az itteni kisebbségi kérdésekkel is épp úgy fog foglalkozni, mint a romániaiakkal s ennek meg­felelően kibővíti terjedelmét, továbbá a magyar szöveg mellett néhány oldalas francia nyelvű tájékoztatót is ad, hogy igy a külföldön is el­terjedjen és ennek révén a magyar kisebbségek helyzetével szemben a külföld figyelmét is ál­landóan ébren tartsuk. Hogy ez a javaslat ke­resztülvihető legyen, ahhoz 80 cskorona évi elő­fizetési dij mellett 250 szlovenszkói és ruszinsz­kói előfizetőre van szüksége a »Magyar Kisebb­­ség«-nek. A szövetkezett ellenzéki pártok Közös Bizottságának ungvári ülése e javaslatot egy­hangúan tudomásul vette és megbizta a Köz­ponti irodát azzal, hogy az előfizetők gvűjtését vegye a kezébe és hogy a »Magyar Kisebbség« szlovenszkói és ruszinszkói szerkesztését szer­vezze meg. A Központi Iroda e megbízás alap­ján ezúton hívja fel Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar értelmiségének minden tagját, továbbá a magyarság minden szervezetét, hogy a »Magyar Kisebbség« előfizetőinek az Irodánál (Losonc, Füleki ut 12.) mielőbb jelentkezzenek. A jelent­kezőknek az Iroda rövidesen megindittatja a lapot, vagy egyelőre mutatványszámot fog kül­deni; továbbá az előfizetési dij befizetési módo­zatairól is idejében értesíteni fogja az érdekel­teket. A szemle szellemi részére vonatkozó fel­világosításokkal az érdeklődőknek a Központi Iroda kulturreferense, dr. Sziklay Ferenc (Kassa, Éder-u. 9.) szolgál, aki — mint a szemlének szlovenszkói és ruszinszkói szerkesztői teendőivel megbízott munkatárs — kéziratokat is elfogad. — Katóka őrm6sterné Bajoson. A bajcsi műkedvelő iparos ifjúság folyó évi julius hó 1-én templomuk barangalapja javára szinielőadással egybekötött táncmulatságot rendezett. Színre került Nagy Dénes népszínműve a »Katóka őrmes­­terné«. A szerepek betanítását és a rendezés fáradságos, nehéz munkáját Szkacsik Margit tanítónő látta el, aki őszinte elismerést érdemel, mert az ő ügyességének köszönhető az előadás szép sikere. A szereplők valamönnyieu jól ját­szottak, de közvetlen, szép játékukért dicséretet érdemeltek : Szántay Mariska (Katóka), Bankovicä Gyula (Gábor, huszárkáplár), Horváth István (Makkai biró), Ruczman Imre (Füzes huszárőr­mester), Nagy József (Tornyos huszár), Kollár János (Virág huszár). Fekete Károly (Pajtás csizmadia) ós Kuharik Ferenc (Pantoffel gyűrűs zsidó). Az előadást reggelig tartó tánc követté, melyre a zenét Pepes jóhirnevü kürti cigány­zenekara szolgáltatta. — Szegény férjek, akik állandóan a női divat hóbortjairól és a számlákról panaszkod­nak, bizonyára érdeklődve olvassák az alábbi­akat. A női divat, amely szeszélyes és könnyed, mint a tavaszi felhő, legújabb, gyorsan terjedő szeszélyével, kedvei, fiús gallérokat illeszt & női rukákra. Utcán, cukrászdákban, társas he­lyeken, szalónokban, amerre csak megy az em­ber, míndenftlé fetünnek a fiatal és idős hölgyek, akiknek nyakán kedves „pnbigallér“ díszeleg. A kirakatok is megtelnek a pnbigallérokkal. Felénk mosolyognak a sötétkék zsorzsetruhák, amelyekre meglehetősen széles fehér pubigallért varr az uj divat, máshol sötétebb, helyenként egészen fekete modellt lehet látni, amelyen kicsiny és keskeny a gallér. Néhány esztendő óta a divat a fiatalság jegyében születik s hölgyeink öltözködése egyre jobban visszaszáll a gyermekkorba; családos anyák, akiknek férj­­hezadó leányaik vannak, öltözködésükben lehe­tőleg tnl akarnak tenni leánynk ruháin. A pubi­­gallérok felelevenítették a matrózruhák divatát is és számos hölgy kecses matrózruhákban je­lenik m8g a délelőtti korzón. Ez a divat is, mként a közelmúlt esztendők számos divatja, túlságosan gyorsan jelent meg és terjedt el, kogysem tartósnak lehetne tartani. Majdnem együtt tűnt fel a török és egyiptomi stilnsokat utánzó szövetekkel és szabásokkal. Most már nyilvánvaló, hogy például a török színek és minták meglehetősen rövidéletüek voltak. Gyor­san túlzásba vitték s ezzel megfosztották von­zóerejüktől. Néhány hónapon át szalmának és selyemnek, szövetnek és szalagnak, mindennek egyiptominak kellett lennie. A divat ma már kezd elfordulni ezektől a túlzásoktól és ahoi

Next

/
Oldalképek
Tartalom