Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-02-10 / 18. szám
2. oldal Komáromi Lapok* 1993. február 10. a nyomor és szenvedés ezernyi sóhaja egy nagy jajkiáltásban olvad össze. Csak azok nem hallják ezt, akiknek a lelkűk süket a közélet bajaival szemben. Hasztalan tehát a külpolitikai siker, amelyre a kormány hivatkozik, ha befelé teljesen rothadásnak indul a helyzet. A gazdasági politika szörnyű kérdéseinek vagyunk mi az áldozatai és nem a világháború gazdasági krízisének, melyre a felelősséget hárítják. A kormány belpolitikájának kell teljesen irányt változtatni, ha a mai lelki feszültséget kívánja kiegyensúlyozni. Az imperialista álmokról való lemondás, a komoly munka terére való lépés és a nemzetiségeknek a békejobb nyújtása szüntetheti meg egyedül azokat a bajokat, amelyekről a külügyminiszter is bizonyára tud, de a külföld számára nem beszél. = Lusta, vagy buta. A pozsonyi „Slováá“ vasárnapi számában kézölte a kassai lapok nyomán Juriga Nándor szlovák néppárti képviselő kassai pályaudvari afférját a két cseh vasutassal. Emiatt az államügyészség elkoboztatta a lapot immáron ki tudja hányadszor. A „Slovák“ minden kommentár nélkül közölte az esetet, az elkobzás azért is érthetetlen. Amit szabad Kassán, azt nem szabad Pozsonyban és főként nem szabad a Szlovák nak. A „Slovák“ egyik munkatársa megkérdezte Jurigát a Vyctaod-ban megjelent tudósitásra vonatkozóan. — A Vychod nagyjából helyesen közölte az esetet — mondotta Juriga — csak ez a kité tele nem helyes: „minden Szlovenszkön élő cseh buta és paraszt. Ezt én így mondtam: minden Szlovenszkön élő cseh lusta vagy buta. Lusta az, aki 4 év alatt nem akar megtanulni szlovákul és buta az. aki nem tud megtanulni.* — A Népszövetség szegénységi bizonyítványa Önmagáról Az amerikai szenátus ülésén Cornick szenátor az európai helyzettel kapcso latban kifejtette, hogy a Népszövetség eddig hibáknál egyebet nem produkált és minden cselekedetével csak szegénységi bizonyítványt állított ki magáról a béke megóvásának mun kájában. Kijelentette Cornick szenátor, hogy ei a meggyőződése napról-napra csak erősödik. Megérkeztek a legújabb zongora és hegedű hangjegyek. — Kapható könyvesboltunkban — Nádor-utca 29. Telefon 80. — Mélyen leszállított árakért. Zenéhez szükséges cikkek nagy raktára. Cirmoska naplójából. Irta Tartallyné S. Ilona. Egy kis finom csirkelábevés után. Ebéd után a legkellemesebb szórakozásom itt a széken, a diványpárnába süppedve nyújtózkodni. Úrnőm ilyenkor rendesen az ablakon át beszélget egy nyurga, bajusztalan fiúval, aki, ha nincs itt, vékony papirszeletet szokott rejteni az ablakrepedósbe. Úrnőm ilyenkor elmegy valahova, kis gömbölyűre csavart börtáskát vesz a kezébe, megigazítja zubbonya piros másliját (azzal én is szoktam játszani), nagy piros kalapot tesz a fejére és megsimogatva engemet, mondja: „Szervusz, CirmosI Míg én zongoraórán leszek, eine árulj 1" (Nem vagyok benne bizonyos, de úgy hiszem, hogy zongorának azt a háromlábú óriási macskát hívják, amelyik a másik szobában áll.) Ilyenkor súgva beszél velem úrnőm, nehogy Máli néni meghallja, mert nem szereti, ha ő mindenről tud. A kávéjából is titokban szokott nekem adni. Ma délre csirkepecsenye volt. Mig a szolgáló tisztította, ott sírtam, nyávogtam mellette, de végre is az orromra koppintott csontos mutatóujjával. Fájdalmamban jajgatva szaladtam a szobába s ott úrnőm ölébe kuporodva vártam a delet. Ebéd alatt aztán az asztal lábához húzódtam csöndesen gubbasztva, hogy a többiek észre ne vegyenek. Éhesen hallgattam a tányérhoz ütődő kanalak csörömpölését, lesve, hogy hátha nekem is jnt valami?! 1 Egyszer csak úrnőm kis rózsaszín kezét | Komárom nagyközség. A nagyzsupák felállításával és a városi szervezetek megváltoztatásával beköszöntött közigazgatási reform uj helyzet elé állította Komáromot is, mely ha a múltban sok nehézséggel küzdött gazdasági egyensúlyáért és fejlődéséért, most még nehezebb helyzetben egyenesen főnmaradásáért kénytelen a küzdelmet folytatni. Városunk jövendő sorsának alakulása jogos aggodalommal tölti el szivüaket. A hányát lás a háború kitörése óta, sőt még élőbbről kezdve, szinte egyenes vonalban és az esés fizikai törvénye szerint fokozódó gyorsasággal foly tatódik s úgy látszik, hogy még mindig nem ért el a lejtő legmélyebb pontjához. Sikerül-e megállítani a lecsúszás folyton fokozódó iramában? Olyan kérdés ez, melyre választ csak a jövő adhat, de sok reménységet semmi esetre sem táplálhatunk, mert minden tényező hiányzik, amely gátat vethetne a megindult sülyedésnek. Három tényezőre kell gondolnunk, amelyek részben okai a mai helyzetnek s amelyeknek megváltozása segíthetne a mostani bajokon. Komárom földrajzi fekvése következtében jutott abba a helyzetbe, hogy határvárossá lett, de anélkül, hogy a határvárosok előnyei reá nézve beállottak volna. Nincä gazdasági forga lom, nincs kereskedelmi élet a két állam között s ami van is, a vasúti hálózat miatt másfelé terelődik. így a határ közelsége csak bénító hatását éreztetheti. A gazdasági elzárkózás megszűnése, a határforgalom megindulása, a közlekedés békóinak enyhítése lehetne egyik tényező a város felvirágoztatására. A segítség másik forrása az államkormány kellene, hogy legyen. Itt nem a készpénzben kifizetendő államsegélyeket értjük, bár ezeknek is megvan a méltányossági alapjok, hanem olyan politika gyakorlását, mely nem veszi el a fejlődési lehetőséget, még a levegőt is a város elöl, sőt inkább módot nyújt, segítséget ad a város haladására. Állami hivatalok és intézmények elhelyezése helyett azoknak idetelepítése és újak létesítése, jövedelmi források (eoadó, kövezetvám stb.) megvonása helyett az eddigi jövedelmi források meghagyása és újak lehetővé tétele, vasútvonalak létesítése, szóval megértés és jóindulat lehetnének az emeltyűi a bajba jutott városnak. A harmadik tényezőt magunkban, a város polgárainak erejében, munkájában, egyetértésében, városához való ragaszkodásában, szeretetébon kell keresnünk. A mostani viszonyok között alkotásokról alig lehet szó, de a város mai községi szervezete is módot ad a saját gazdasági ügyeinknek autonom kezelésére. A baj azonban abban leledzik, hogy a város ezen veszem észre, majd valamit, valami finom ínycsiklandozót az ujjai között. Felágaskodtam s a két első lábammal ügyesen elkaptam és egy nagy iramodással a szekrény alá szöktem. Egy darab finom falat volt a csirke combjából. Gyut-i bácsi rámkiáltott s a néni sipitva mondta: — Talán ellopott valamit az a haszontalan. — Nem — nem, — szólt .úrnőm— csak egy csontot adtam neki. En akkorra megettem a húst s bátran, a számat nyalogatva jöttem elő s mint illedelmes kis cirmoshoz illik, a szőnyegre ültem. Farkamat magam köré csavartafh s hálásan pislogva néztem úrnőmre, mig végig ette az ebédet. Ebéd után Gyuri bácsi a hivatalba ment, Máli néni pedig leteküdt a hálószoba pamlagára. Úrnőm csendesen az ablakhoz lépett, kikönyökölt s a nyurgával beszélgetett. Sokat nevettek mind a kitten, de csak igen halkannehogy Máli néni felébredjen. Én a díványpárnán nyújtóztam s örültem úrnőm jókedvének. Aludtam is egy kicsit, de azért félfüllel mégis hallottam, amint úrnőm mondta: — Sohase féljen, Janika! Erről a kis helyről senki sem tud, csak maga, én meg a Cirmos. Már pedig a Cirmos el nem mondja senkinek. Ugy-e, Cirmos ?! — fordult hozzám és megsimogatta a hátamat. En behunytam a szemem és úgy muzsikáltam neki. — Ne higyjeu a cicának — mondta nevetve a nyurga — a cicák mind ravaszak. — Ó, az én kis cicám nem olyan, mint ügyeinek intézése is a politikai pártok retortáin keresztül kinevezés utján összeállított képviselő testület kezében van, amely a pártviszonyok eltolódása miatt ma már nem egésze^, felel meg a tényleges sz ímarányoknak, de semmi esetre síjcs arányban az itteni magyar lakosság túlnyomó többségével és súlyával, aminthogy maga a kinevezési rendszer sem egyeztethető össze még a községi szervezet önkormányzatával sem. Mindazonáltal a város közönsége számit arra, hogy a községi szervezet mai vezetői és a községi képviselet tagjai, habár nem is a közvetleu bizilomayilváuitás alapján jutottak felelősségteljes helyeikre, a város jól felfogott érdekeit nem tévesztik szemeik elől és a város háztartásának, vagyonának kezelését, kiadásainak és bevételeinek egyensúlyba állítását egyenlő alapon, tárgyilagos szempontokra helyezkedve, osztálykülönbség nélkül fogják intézni Ezt kívánja az a hely, ahol tanácskoznak, az a súly, mely pozíciójukban rejlik és az az érdek, hogy ennek a városnak őslakosai megélhessenek továbbra is apáik földjén, ragaszkodjanak hozzá, szerethessék városuk régi falait, melyeket annyi viszontagság közt el nem hagytak. I vágyóim Mm niiozása. A pozsonyi kereskedelmi premium ülésén egy nyilatkozat haugzott el, amely szerint Novák miniszter a vagyondézsma kivetések megfelebbezssénél bizonyos méltányos eljárást helyez kilátásba, főleg a vagyonszapornlati dézsmánál. Ismételten rá kell mutatni arra a nagyigazságtalanságra, amely a dézsma törvény által éri az adózókat. A dézsma törvénynek egyik feladata volt a nagy bankjegy inflációt megszüntetni és eredményeképpen ma már több mint 2 miiiiárddal járult a deflációhoz, eredeti feladatát tehát betöltötte, a szaporulati dézsma legnagyobb igazságtalansága pedig abban állapítható meg, hogy a javak, értékpapírok értékcsökkenése következtében a dézsma ma már nem, ahounau kellett volna, a vagyonból, hanem a jövedelemből tud csak kielégítést nyerni. Az 1919. évi vagyonszaporulat vagy csak fiktiv volt, vagy, ahol még arany-értékben is kimutatható lett volna a szaporulat, az utolsó évek alatt más címeken ment el adókban. Az 1920. évi augusztus 3. kelt rendelet értelmében 100 Márka 157 Kc-bau állapitatott mag értékviszonyiatban. Ha valakinek volt tehát 100.000 márkája, azt 157.000 K-val kellatt vallomásába beállítani. A fizetési meghaa többi — mondta nrnőoi nevetve s mivel gyanús neszek hallatszottak a másik szobából — olyanformán, mintha a néni ébredezne — hamar kezet nyújtott a nyurgának bucsuzásnl. Az hirtelen lehajolt és egy csókot csókolt nrnöm rózsaszínű körmöcskéire. Ettől úrnőm olyan piros lőtt, mint zubbonyán a másli és mosolygó arcát hamar a függöny csipkés szövetébe rejtette. Azután elment a nyurga s úrnőm könyvet vett eló s olvasott, mire a néni benyitott a szobába, ügy látszik, hogy a néni nem szereti a nyurgát. Én sem szeretem. De hát mit tehetek én ? Csak egy árva cica vagyok, aki titokban kap a csirkecombból is. Holdvilágos séta után. Ma este igen kellemes volt fenn a háztetőn. Vacsorák finom illata szállongott a levegőben 8 a hold kerek arca szépen mosolygott rám. Hosszúra nyújtott testtel, lassan járkáltam ide oda, mig egyszer csak megjelent a szomszéd háztetőn egy nagy csúnya kandúr, akitől én nagyon félek. Hízelegve surran mind közelebb hozzám g megszólított: — Hallja-e, kisasszony! Magának van a legfénylőbb szeme s a legpuhább, a legbársonyosabb ruhája. Nagy kedvem volna magának súgni valamit 1 Tavasz van 1 É3 tudja-e maga, szép Cirmos kisasszony, hogy mi a szerelem?! Furcsa. Nem tudom, hogy mit jelent ez a szó, de egészen bizonyos, hogy a nynrga Jani is szokott úrnőmmel erről beszélni. Kiváncsi vagyok nagyon. De ennek a csúf veres kandúrnak az egyik füle is hiányzik! Csak nem fogok vele szóba állani? Várok. Talán
