Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-02-10 / 18. szám

^&fijj¥V«tnnegye«3tfc évrfolyasw* 18. czámi. Bzombatji 1923. február 10. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. ElMzatési ár oseís-iísílo'sák értékbe*; Meíybea és vidékre postát szétküldéssel: StjjNIB érre 80 K» félévre 40 K„ negyedévre 20 K» Külföldön 160 Ke. E|fy«s sxám ára s 80 fillér. f A helyzetkép a kormány bei- és külpolitikájában egy­­aráot nem rózsás és korántsem aggodal­maktól mentes. A külügyminiszter az Európát érdeklő nagy krízisben, a béke­­mű ellenpróbájában nyiítan a francia he­gemóniát siet biztosítani, amellyel szem­ben, ha nem is nyíltan és hivatalosan, de érzelmileg szembe helyezkedik a sem­leges országokon kiviil magának az an­tantnak másik két tagja is: Olaszország és Anglia. Mindkét nagyhatalom közvé­leménye elítéli a francia erőszakot és a békeszerződés megszegésének tekinti Ang­liában nem kisebb emberek, mint Lloyd George és Asquith, akik a háborút vezet­ték Németország és szövetségesei ellen, továbbá a hatalmas munkáspárt elitéli a Ruhrvidék megszállását és olyan hangok hallatszanak a szigetországban, hogy Angliának Franciaország a legnagyobb ellensége. Az olasz közvéleményt is élén­ken foglalkoztatja ez az esemény és a bonyodalom megoldása. A francia elszi­geteltség lassan bár, de bizonyosan indul a kialakulás felé és Benes minden igye­kezete sem tudja azt feltartóztatni. Nézzük higgadtan, hogy a belpoliti­kában rnegvan-e Benesnek, az államférfi­nak és diplomatának az a támasztéka és biztos talapzata, amelyre ilyen főbenjáró külpolitikai kérdésben helyezkednie kell. A helyzetet úgy Ítéljük meg, hogy a né­met és magyar kisebbség már azoknál az érzelmi kötelékeknél fogva is, amelyek a múlt tradíciói alapján a nagynémet nem­zette! összefűzték, ezt a külpolitikát he­lyeselni sohasem lesz képes; a szlovákság is ezen az állásponton van, mert az a nép, amely önállóságra törekszik és sza­badságjogokat vívott ki magának, nem törekedhetik arra, hogy egy szabad és nagy nép rabszoígasorsba jusson és a francia imperializmus áldozatává legyen. A közvélemény mérlegének túlsúlya máris Benes külpolitikája ellenére billen, amin keveset változtat az, hogy a nemzetgyűlés és szenátus sajátos tanácskozási rendjével és'a parlamentárizmus elveivel ellentétes ÄLÄPiTOTTÄ: TUBA JÁNOS. főszerkesztő: 6 A ÁL GYULA dr Szerkesztő: BÁRÁNY A Y SÖZSEF dr. berendezkedésével a kormány külpolitiká­ját helyesli is. A helyzet adottsága tehát az, hogy a közvélemény túlnyomó nagy többsége előtt a külügyminiszter állásfoglalása a Ruhr-kérdésben nem rokonszenves és alul­ról támogatásra nem számíthat. Ennek következményeire nem a mi feladatunk a kormányt figyelmessé tenni. Tapaszta­lati tény, hogy minden külpolitika csak akkor lehet sikeres és eredményes, ha a mögött ottan áll a tömegek kifejezett aka­rata is, mely hajtó és fűtő erejével an­nak nyomatékot adni képes és abba egy nemzet egész lelkesedését viheti bele. Ámde most feltesszük a kérdést: vájjon vannak-e még a kormány mögé sorakozó cseh politikai pártok között is olyanok és sokan vannak-a azok, akik lelkesedni tudnak a Ruhr-vidék megszállásáért ? Nem hisszük. A szociálisták az egész világon egyértelműen állást foglaltak ez ellen az erőszak ellen s a kormányt támogató ilyen pártárnyalatok csak kényszerűségből, kel­letlenül, meggyőződés nélkül helyeselhetik ezt a politikát. Benes ezenfelül alig számolt a köz­társaság belső helyzetével, midőn a fran­cia politika támogatására vállalkozott. A szomszéd államokkal való viszony sem mondható barátságosnak. És ez a pont szintén bővebb megfontolásokra adhatna okot a köztársaság kormánya részére, mert az erőt a szuronyok erdeje repre­zentálhatja ugyan, de csak akkor, ha az erő a meggyőződés és lelkesedés forrásai­ból táplálkozik. A nép nem kíván semmi háborút, mert azt megelégelte, csak békét és munkát. A békés munka azonban államunk­ban nem akar megindulni. Hiszen már Szlovákiában is százezrek vannak munka­névül, ami az államra sok száz millió improduktív kiadást jelent. És e kiadást honnan varázsolja elő az államkassza ? Erre megfelelnek az érdekelt adózók, akik már összeroppantak a terhek súlya alatt és az adóterheket többé nem birják. A föld és házadó, a keresetadó, a jövedelem adó, a forgalmi és fényüzési adó, a va­gyonadó és a vagyonszaporulati adó, a ^ liszt adó és műtrágyaadő, a községi és Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-a. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik betenkist hároioszar: kedH csitőttiköe és szobáim imanmag útadó, a betegápolási pótadó, a munkás­­biztositási dij és legújabban a szociális biztosítási dij a földmivest, iparost és kereskedőt létében támadta meg, ezek az osztályok már nem tudnak annyit ke­resni, amely életfentartásukat biztosíthatná és az anyagi romlás lejtőjén csúsznak lefelé. Egyfelől a kényszer tétlenségre kár­hoztatott munkásság és e helyzet nyo­mában járó tömegnyomor, másrészt a termelő osztályok gazdasági leromlása a legnagyobb elégedetlenségnek forrása és a nyomott lelki hangulat előidézője, mely közéletünkön és a gazdasági életben egy­aránt visszatükröződik. A külföldtől irigyelt jó valutának itt rajzolódnak ki sötét ár­nyékai, amelyek kifelé nem látszanak a vakitő világítás mellett. Nem csak a politikai elégedetlenség az, mely a lelkekben úrrá lett, de főkép­pen gazdasági vonatkozásainál fogva s ennek mindenkit legközvetlenebbül, leg­érzékenyebben érintő hatásaiban nyilvánul meg az a megnevezhetlen lelki állapot, amelynek még egyelőre nevet nem adott a tömegérzés, de ez olyan mint a meg­áradt folyónak sodra, amelyben a min­denfelől megduzzadt patakok és folyók találkoznak. A kormány nem számol vagy nem eléggé számol ezzel a lelki krízissel, amely ma az állam polgárainak érzésvilágában lezajlik és konvulziókat okoz. A legegy­szerűbb munkástól kezdve a legnagyobb gyárosig ugyanaz a lelki folyamat állt be és az elégedetlenség csatornáiból tengerré növekszik. Mit mos ez alá; azt nem tud­juk megállapítani, de két tény a logika kényszerű igazsága fényénél megállapít­ható: a konszolidációt nem mozdítja előre és a kormány iránt érzett bizalmat sem teszi szilárdabbá. Kétségtelen, hogy ennek következ­ményei politikai téren fognak lecsapolódni. Ha a kormány erőszakkal, hatalmi utón akarna ennek gátat vetni, erre nem ké­pes, mert az elkeseredésnek és az elége­detlenségnek elemi ereje van. A tömegek tapsát hasztalan várja tehát Benes a Ruhr megszállásához. A taps helyett más hangokat hallunk ma a mélyből feltörni: PFAFF és KAYSER varrógépek világhírűek kaphatók 10 évi jótállás- UnffYtl!2mi Qininn Komárom,KossMth­­sal, részletfizetésre is. I llUlllHűIlii ÖIliiül! tér 3. szám alatt. Mindennemű mezőgazdasági gépek nagy választékban raktáron. — Géprészek nagy raktáron.__________Nagyon olcsó árak.___________Carbid kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom