Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-06-28 / 77. szám

fligjr van negyedik évfoly«no 77. szám. Csllt5rt5k) 1923« junius 28.

KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY

£ltflzetésl ír cseh>*mlovák értékbe. :

Helybe, él vidékre p rutai ezétklildéssel: lyé*. évre 80 K, félévre 40 K, «egyedóvre 20 K. Külföldön 160 Ke.

Ejjyes *xám ára t 80 fillér.

POLITIKAI LA P.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr.

Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.

SzerkesztSiég éi kiadóhivatal: Nidor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stÜ. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik heteiig! háromszor, kein csütörtökön ás szombatéi

A lojalitás

körül a népszövetségi ligák uniójának bécsi közgyűlésén érdekes vita hangzott el. A javaslat az volt, hogy a kisebbségek önkormányzatát a lojalitásuktól tegyék függővé. Ezt mi is elfogadjuk, akik lojálisán illeszkedünk bele a köztársaság kereteibe, de először látnunk kellene az önkormányzatot, amelyet kapunk. A lojalitás a magyarból hiányzik legkevésbbé, amelynek hűsége és törvénytisztelete közmondássá vált a történetem folyamán.

Igen, a lojalitás, az két oldalú, a kölcsönösség és a viszonosság alapján kifejlődő érzés, amely egyoldalúan nyilvánulva mega hatalommal szemben:nem lojalitás, hanem felkinálkozás, amelyre

jogok deklasszifikálását jelenti. Az amerikai delegátus tehát fején találta a szeget, mikor lojális törvényeket sürget a nemzeti kisebbségek részére.

Mi sem akarunk egyebet, mint állampolgári egyenlőséget s ezt készségesen hajlandók vagyunk elfogadni a kötelesnél is nagyobb lojalitás kifejtésére; mert ez nyugalmat és megelégedést szülne és ebből elősarjadzhatnék a lojalitás csemetéje, amelyet a meg nem értés és a mostoha bánásmód dérlepte rügyeiben szomorúan látunk idő nap előtt elhalni még mielőtt kivirulhatott volna. Az, ha felénk állandóan az irredenta vád kórusa harsog, nem tesz bennünket lojálisabbakká. Füleink ezt a lármát megszokják és a karaván nem zavartatva attól magát, folytatja tovább nyugodt lelkiismerettel vándorutját.

dseménye lesz. Az előjelekből Ítélve, a Dárt rokonszenves fogadtatásra talál az említett körökben és igen sok kereskedő, hivatalnok és lateiner fog tagjai gyanánt felsorakozni. A jogpárt programmja sok azonos pontot tartalmaz a Komáromban, 1920-ban térvbevett Magyar Nemzeti Párt programújával, gazdag kulturális és szociális programja arra is alkalmas, hogy a szociáldemokráciában csalódott osztályok e párt keretében helyezkedjenek el.

A jogpárt a városi polgárság körében találhat leginkább hivekre, akik bizonyos mértékben emancipálni kívánják magúkat az osztályszempontok alól. Abban az esetben, ha az nj párt megalakul és a polgári blokkhoz csatlakozik, az erősségre nézve a város legnagyobb pártjává lesz, amely döntő tényezőként fog szerepelni a város jövő közigazgatásában.

Felhívás a közönséghez. A Szlovepszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának ungvári illése megbízta a

azonban a magyar nemzet sohasem volt kapható. A magyar ember dereka egyenes, megtörni megtörik, de meg nem hajlik, hogy könyörögjön és kolduljon jogokat.

Nagyon helyesen határozta meg Petrogally Oszkár vasárnapi beszédében a lojalitás mértékét, amely ma a köteles törvénytiszteleten túl nem mehet. Adózunk és katonáskodunk, — de lelkesedést vagy lángoló szeretetet ne várjon tőlünk a hatalom mindaddig, mig törvényekben és a békeszerződésekben biztosított jogaink kiszolgáltatva nincsenek. Ezernyi orvosolat- j lan sérelem, megalázás nem alkalmas ut | arra, hogy a lojalitás messzebbmenő mértékéig vezessen bennünket.

Igen érdekes a népszövetségi ligák uniójának az a megállapítása, hogy nem tekinthető illojalitásnak az, ha a kisebbségek panaszaikkal a népszövetséghez fordulnak. Tehát Benesnek az ezzel ellenkező felfogása így megdontöttnek tekinthető, ami természetes is, mert a panaszok csak akkor kerülnek a külföldre, ha a belföldön minden jogorvoslat hiábavaló volt.

Az amerikai delegátus nyilatkozata igazán méltó egy szabad állam szabadságban felnőtt és nevelkedett polgárához, mikor kijelenti, hogy a lojalitás szép dolog, azonban a törvényeknek, melyeket a kisebbségi ügyekben hoznak, szintén lojálisaknak kell lenniük. Tehát nem lojális az olyan törvényhozás a kisebbségekkel szemben, amikor megkülömböztetéseket tesz állampolgár és állampolgár között.

Ha a magyar nemzetiségüeket kirekesztik az állami hivatalokból, ha a magyar választókerületeket úgy kerekítik ki, hogy azokban egy képviselőre háromszor annyian szavaznak, mint a csehországi kerületekben, ha a szlovenszkói adózás alapja kedvezőtlenebb, mint a cseh- és morvaországi, ugyebár ez az állampolgári

— A kér. szoc párt képviselőinek beszámolói. Az országos keresztényszocialista párt az újabb időben nagy agitációs munkát fejt ki, úgyszólván egész országszerte. Az elmúlt vasárnap három helyen tartattak beszámolókat a párt nemzetgyűlési képviselői s mindenütt nagy tetszés kísérte a szónokok beszédeit. Komáromban, mint tudjuk, Lelley Jenő dr. tartotta meg beszámolóját és ugyanazon időben Párkányon Palkovich Viktor nemzetgy. képv. számolt be működéséről és ismertette a párt programmját. A vasárnap megtartott beszámolók között á legnagyobb érdeklődés Jabloniczky János dr. nemzetgy. képv. beszámolója iránt nyilvánult meg Vágsellyén, ahol ezrekre menő közönség gyűlt össze a kér. szoc. párt e kiváló tagjának meghallgatására. A pártgyűlésen a környék községeiből is igen nagy számban vettek részt.

A jogpárt Komáromban.

—jun. 27.

Általánosan tudott és érzett baj volt az, hogy a városi polgárságnak egyes rétegei nem tudnak elhelyezkedni a meglevő politikai pártkeretekben, sem a keresztényszocialista, sem a kisgazda párt nem biztosítja részűkre azokat a politikai kívánságokat, melyek a múltak tradíciói alapján ezek lelkében ideálként élnek. E társadalmi elemek részvételével alakult meg 1921. évben Kassán a jogpárt. Szlovenszkó és Ruszinszkő nagyobb városaiban megalakultak szervezetei és Komárom is csatlakozni kiván a szervezet kiépítéséhez, hogy a küszöbön levő községi választásoknál ezen párt programmja alapján vehessen részt.

Ebben az ügyben tegnap elöértekezlet volt, amelyen az egybegyűlteknek dr. Kamrás József ügyvéd fejtette ki a pártalakulás gyakorlati célját és programmját. Az uj párt a kereskedő és intellektuel osztályokból várja tagjai tömörülését.

A mozgalom, értesülésünk szerint, egész komoly és Komáromnak legalább ezer szavazója fog az uj párt köré tömörülni, amelyről sem kétséges, hogy a községi választásoknál közös működésre lép a keresztéDyszocialista és kisgazdapárttal.

A legközelebbi időben a párt alakulása is várható, amely Komáromnak fontos politikai

Központi Irodát, hogy az állampolgárság és a községi illetőség megtagadása teréo előfordult sérelmeket gyűjtse Össze és azokat dolgozza fel oly célból, hogy a rendelkezésére álló adatok segélyével a mostaoi sérelmes állapot megszttntetésére minden lehetőt megtehessen. Ezen megbízásnak megfelelően azzal a kéréssel fordulunk a közönséghez, hogy mindazok, akiket e téren sérelem ért, vagy akik tudomással bírnak arról, hogy máson esett ilyen sérelem, az eset terjedelmes ismertetését (föltétlenül a hivatalos végzések tartalmának és azok számának közlésével) a Központi iroda cimére (Losonc Lucenec, Füleki nt 12 ) folyó évi julius hó 20 áig beküldeni szíveskedjenek. Losonc, 1923. junius 5. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi irodája.

fi uaggondézsma és szaporulati adó csökkentése.

A vagyondézsma és a vagyonszapornlati adó novelláról a következő részletek váltak ismeretessé: Legnagyobb könnyítésekben a legkevésbbé tehetős rétegek részesülnek. Természetes, hogy ezeket a könnyítéseket csak a vagyon bizonyos határáig fogják engedélyezni. A vagyondézsmánál csak a legkisebb mértékben fognak könnyítéseket eszközölni egyidejűleg a vagyonszapornlati adónál engedélyezendő könnyítésekkel. Itt a vagyonkatárt 50,000 K-ban állapították meg és pedig az 1919 március elsején mutatkozott állapot szerint. Ebben az esetben úgy a vagyondézsmánál, mint a vagyonszaporulati adónál 50'/O.ot tesz ki az engedmény. Azok, akiknek vagyona 1919 március elsején nagyobb volt mint 50,000 K, a vagyondézsmát minden levonás nélkül tartoznak lefizetni és csak a vagyonszapornlati adónál részesülnek könnyítésben azon elv szerint, hogy minél nagyobb a vagyon, annál csekélyebb a levonások százaléktétele. Ezeknél a nagyobb vagyonoknál az 1913. évi vagyoni állapotot veszik alapul, mert az ez után a vagyon után a szaporulatnál engedélyezendő könnyítés aszd-