Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-06-23 / 75. szám
lafjjvsniegyedik évfolyam. 75. szám. Szombati I92S. juniut 23. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY X* O L I T I K A I LAP. £íife#iési á? eaash«í»Sovfik értékbömt iftaiybüB és vidékre peaial szétküldéssel: %'Sím évre 80 E* féíé^re 40 K, aegyeüém 20 Külföldön 160 Ke. így«« íBxám ára > 80 fillér. K. w ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Fősz«rk®8ztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÄ8ANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-H. 29., hová agy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedH csütörtökön is Uj próba elé állítják a magyarságot a községi választások, melyeket az ősz elején meg fognak tartani a köztársaság területén. A készülődésekből, melyeket a hatóságok és a különböző pártok végeznek, biztosra vehogy a régen várt választások végre megtörténnek, amikor ki fog tűnni, hogy Szlovenszkó őslakossága képes-e magának biztosítani azt a területet, amelyhez ezer év szenvedése és apái emléke fűzik. Mert annyi bizonyos, hogy a községi választások eredménye oldja meg azt a kérdést, hogy az itt élő őslakosság hivatott-e Szlovenszkó közigazgatását irányítani, vagy az idegenből idehelyezett »államalkotó elemek«. A választások egyúttal arra is példát fognak szolgáltatni, hogy Szlovenszkó autonómiájának kérdése a közeljövőben elérkezik a megoldás stádiumába. Nem találja készületlen a választás a magyar nemzeti kisebbséget sem, mely annyi sérelmet szenvedett az elmúlt esztendők alatt s amelynek igazi képviselői alig, vagy egyáltalában nem jutottak szóhoz saját érdekeik képviseletében, mert a volt törvényhatóságok és képviselőtestületek tagjait a helyi viszonyokat, sőt a politikai erőösszetéteieket is teljesen negligáló kinevezési rendszer meghonosításával ültették a zöld asztalhoz. Hogy ezek a legtöbbször a polgárság elenyésző hányadára támaszkodható képviseletek mint intézték a városok és községek ügyeit, arról nekünk komáromiaknak a legközvetlenebb tapasztalataink vannak, melyek kiáltó mementóként intenek felénk, hogy a községi választásoknál a város és lakosságának igazi érdekeit őszintén szivükön viselő képviselőket bizzunk meg ügyeink intézésével. A magyarság a küzdelembe tömör sorokkal kell, hogy induljon s szervezetei révén, egységes frontjával ki kell vívnia a közigazgatásban az őt megillető helyet. Magyar területeken, magyar lakosság által föntartott községekben egyedül csak magyar lehet a képviselet, minthogy egyetlen magyar sem kívánja, hogy például a cseh területeken más nemzetiség intézze az ottani őslakosság sorsát. Az eddigi önkényes kinevezési rendszer szomorú tapasztalatai eléggé felnyithatták a szemeket, s azok az intézkedések, melyek az ilyen összetételű képviselet határozatából születtek, még a legközönyösebb polgárokat is meggyőzhették arról, hogy ez a helyzet tovább fenn nem tartható. Erős szervezkedésnek kell megelőznie a községi választásokat, a pártoknak minden erejüket arra kell fordítani, hogy a választások az adófizetők érdekei szerint végződjenek. A magyarságnak tömöríi,áse az eddigi két nagy pártban történt elhelyezkedésével még nincs befejezve. Igen sokan vannak olyanok, akik nem tartoznak egyik párthoz sem, holott érdekeiknek teljesen megfelelő csoportokat találhatnának. Minden magyarnak kötelességéül kell elismerni, hogy állást foglaljon a választások dolgában és annak első bizonyságát akkor szolgáltatja, ha a magyarság érdekeit képviselő egyesült ellenzéki pártok kötelékébe lép és tőle telhető minden erővel támogatására siet a magyar kisebbség ügyének, melyet csak egyesült erővel lehet sikerre vinni. Nincs idő a habozásra tovább, itt a legszentebb érdek hiv föl bennünket munkára: a magyarság törvényes jogainak kivívása, a melyért semmiféle áldozat sem sok, semmiféle fáradság sem sajnálható. A községi választások közeledése a magyarság közös fron íj át teremti meg Szlovenszkóban és remélhető, hogy egy alaposan előkészített és ügyesen megszervezett választás csak győzelemre viheti a magyarság törekvését. A pártok mindkét oldalon megmozdultak, a kormányt támogató koalíciós pártok összefogása nemcsak ösztönzi, de egyenesen arra kényszeríti a magyar ellenzéki pártokat, hogy hasonló tömörüléssel mint áttörhetlen falanksz álljon szembe ellenfelével és öszszetartó egységével a községi választások eredményét a magyarságnak és az őslakosságnak biztosítsa. Uj erőpróba lesz ez, amelyet Szlovenszkó földjén a magyar nemzeti kisebbségnek győzelmesen kell kiállania! =s Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő beszámolói. Az Országos Magyar Kizgazda-, Földműves- és Kisiparo=párt népszerű nemzetgyűlési képviselője Fiissy Kálmáa vasárnap, junius 17 én kerületének két községében tartott beszámolót a választók ezreinek lelkes érdeklődése mellett. Megelőző napon a nagysallói szervezetet látogatta meg, hol a vezetőséggel értekezletet tartott. Vasárnap reggel a vonattal Zselizre utazott Prohászka Lajos osztálytitkárral, ahol dacára a zuhogó esőnek, igan népes gyűlés keretéb n tartotta meg Füssy Kálmán beszámolóját. A nagy tetszéssel fogadott beszédben rámutatott a magyarságnak gazdasági, politikai és kulturális helyzetére és világos példákkal bizonyította be, hogy az itt élő magyarság jövője azon fordul m g, hogy képes lesz ea saját kezében levő sorsát a ma követelményeihez híven irányítani. A magyarságot lelkes szavakban buzdította a testvéries összetartásra és szeretetve és felhívta a választók figyelmét azokra a fontos érdekekre, amelyek a közeledő községi választások alkalmával az itt élő magyarságra hárulnak. Majd Prohászka Lajos osztálytitkár beszélt a termelő nélkülözhetetlenségéről, valamint a magyarság politikai és közigazgatási szerepéről. Végül Büké István elnök mondott hálás köszönetét a képviselőnek be zámolójáért. Ezután Kissárób&n tartott Füssy Kálmán beszámolót, ahol bandérium és fehérruhás lányok élén, nagyszámú választókkal Szabó Zsigmond ref. lelkész üdvözölte őt. A gyűlésen Füssy Kálmán nagyhatású beszédet mondott, melyben a msgyarság helyzetét megjelölve, maga és nemzete iránti szent kötelességének teljesítésére hívta föl a választókat. A magyar lányokhoz és ifjúsághoz intézett meleg szavai a meghatottság könnyét sajtolták ki a szemekből. A lelkes éljenzéssel fogadott beszámoló beszéd után Prohászka Lajos tartott beszédet, majd a szervezet az uj tisztikart választotta meg. Füssy Kálmánt ezen útjában a választók nagy szeretettel ünnepelték és törhetetlen bifalmukrél biztosították. = A kepviselőház ülése. A koalíciós pártok elhatározták, hogy a képviselőház első ülését junius 27 éré hívják össze. Ugyanezen napon másik formális ülés is lesz. Az elő ülés napirendjén a jövedelmi adó novellájának második olvasása és több immunitási ügy lesz kitűzve. A képviselőház összehívása azáltal vált lehetségessé, hogy a koalíciós pártok, — a különböző lapok jelentése szerint — a függő kérdések tekintetében megegyezésre jutottak. = Keresztényszociálista nepgyülés Nagymegyeren Vasárnap délután a keresztényszociálLta pártNsgym-gyeren népgyülést tartott, amely? n a központ képviseletében Gregorovics Lípót jókai plébános, Varga István kisiparos, valamint Éaekes László és Knapp Vince párttitkárok jelentek meg. A népgyülést, amelyen igen sokan vettek részt, Lsszkay Sándor nagymegyeri plébános nyitotta meg. Gregorovics Lipót közel másfél óráig tartó beszédben vázolta a helyzetet. A választások idején — mondotta — elkápráztatta a népet a csillogó Ígéretek áradata és a nép a szociáldemokratákra adta le szavazatát. A szociálisták azonban — ezt ma már mindenki látja — a földi menyország helyett, amit Ígértek, poklot csináltak. A magyarságnak csak hat képviselője van a parlamentben, noha számarányához képest tizenkilenc képviselőjének kellene lennie. Majd fi/yeimsztette a megjelenteket az elkövetkező községi választásokra és fölhívta őket arra, hogy keresztény lelkiismeretük szerint adják le szavazataikat. Ezután az adózási sérelmekről beszélt, majd a magyarság kulturális sérelmeit tette szóvá. A harmincnégy magyar középiskolából csak egy maradt meg. Szobrainkat lerombolták. Ha panaszainkat szóvá tesszük, akkor mindjárt irredentának kiáltanak ki bennünket, pedig mi C3ak azt akarjuk, hogy jogainkat tiszteletben tartsák. Mi nem vagyunk irredentisták, de követeljük mindazt, amit a demokrácia hires zászlajára Írtak. Azu;án Énekes László párttitkár beszélt az általános politikai és gazdasági helyzetről. Szóvá tette a Csánki-Neumann féle kísérletezést is, amely nem egyéb, mint a nép újabb becsapása, öva intett mindenkit attól, nehogy Csánki Naumannék hálójába kerüljön, akik judási számítással a magyar szegénység szavazataira számítanak. Varga István kisiparos a Csánki-Neumann- féle kísérletezés kulisszatitkait és a tarthatatlan gazdasági helyzetet tette szóvá. Beszédéből az elkeseredett kisiparos maró gúuya érzett ki. Leszkay esperes zárószavai után az egybegyűltek a legnagyobb lelkesedéssel csatlakoztak a párthoz és nyomban megalakították a pártszervezetet, valamint a gazdaszervezeteket.
