Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-01-20 / 9. szám
2 oldal. Komáromi LapoJt* 1923. január 20. ^intélyük súlyával ás hatalmával csak ritkán engedték az eseményekben felcsillanj a nemzet osztatlan akaratát. Egyéni hatalmi érdekek legázolták legtöbbször a nemzeti önreodelkező gondolatot s hadseregek fegyverzajában elveszett e jog igen gyakran, még mielőtt megszülethetett volna. Az események váltakozása, nagy eszmék térhódítása után, az úgynevezett modernizmus általános uralma közepette fordult a világ 1914. évébe, amikor egy pisztolydurranás felborított mindent, amiről azt hittük, hogy megváltozhatatlan emberi érték s egy időre porbadölt a képzelt bálvány: az emberi béke. Hosszú néhány éven át csak a fegyverek beszéltek és egy amerikai ember, egy tanár, — aki mellesleg az Egyesült Államok elnöke is volt. S nem a fegyverek, hanem a tanár szózata megnyerte a háborút. A tanár — mindenesetre az elsőség érdeme az övé — távirója tudtára adta az emberiségnek, hogyha békét kötnek, úgy az önrendelkezés jogán épülhet fel az uj világ. S az önrendelkezés ogába vetett hit letette a fegyvert. Első publikálása, elismerése mint jognak óriási eredményt ért el. Egy képzelt ideál nagysága előtt kész volt mindenki behódolni. Ma pedig 1923 at Írunk. 4 teljes év meddő sivársága ásít ránk, ha e négy év emléke elvonul előttünk. 1918-ban kodifikálták az önrendelkezési jogot s néhány ember kisajátítva magának a milliók jogát, átrendezte Európa térképét s néhány hü csatlósuk az áléit közvéleményt kihasználva 100 ember demonstrációjára az önrendelkezési jog alapján uj államokat alapított. S a tanár, eszmék lovagja, néhány ügyes képmutatónak áldozatul esve, kénytelen elismerte, hogy az önrendelkezési jog alapján ime megalakult az igazságos állambeosztás Európában, és utána gyorsan visszahajókázott Amerikába, — de vájjon milyen lelkiismerettel? S Amerika nem ratifikálta a békeszerződést. Európának el kellett volna kezdeni az nj életet, az uj állambeosztás alapján, mely uj államoknak létalapjaként az önrendelkezési jogot tekintették. Csakhogy az újonnan elismert jog csak keveseknek szólott, csak kevesen voltak a választottak. A szövetségesek az önrendelkezés jogának alapján bővíthették ki határaikat s a kis népek — kik Páris zenéjére táncoltak — az önrendelkezés jogán építhettek uj államokat a nagy szövetségesek oltalma alatt az úgynevezett legyőzött népek területeinek rovására. Tombolt az önrendelkezés a győzök oldalán, azaz megindult az okkupáció s az uj államok határaikat addig tolhatták — tekintet nélkül arra, hogy tulajdonképan most már nem „ön“ hanem mások felett rendelkeztek — ameddig azt még a legmerészebb nemzeti túlzók sem merték álmodni. Azaz életbelépett nem az önrendelkezési jog, hanem a győzők kérlelhetetlen akarata, mely az önrendelkezési jogot csakis a szövetségesek részére ismerte el. A legyőzött részére maradt — miután kifosztották, kirabolták — a létezési jog. 1918 év tehát nem tudott mást teremteni, hanem maradt az erősebb, a hatalmasabb akarata, érdeke a parancsolás, mint, akárcsak az ókor assyr-babyloni idejében. Évezredek vaskeze hiába próbálta átgynrni az embert, mint politikust. Nincs jog a legyőzött számára, jog csak egy oan: a győző akarata. A huszadik század minden felvilágosodottsága, emberiessége, műveltsége nem volt elég hozzá, hogy az igazi értelemben vett önrendelkezési jogot annak étheri magasságából lehozza a földre. Az önrendelkezési jog maradt egy ideál, melyet ugyan elismertek, de érte még hosszú időn keresztül kell küzdeni az emberiségnek. De vájjon az önrendelkezés gondolata keresztülvihető-e a gyakorlatban s elképzelhető e az emberiség olyan összeharmonizálása, hogy az önrendelkezési jogot minden nemzet a másik részére elismerje feltétlenül. Itt az általános világbéke horizontjára kezdünk tévedni, ha a gondolatot tovább fűzzük. S tényleg egy igazi, a világ összes népeit magában foglaló népszövetség s nem a mostani entente népszövetség felállítása, megszervezése lenne az első lépés, hogy azután egy ilyen az egész világra végrehajtó hatalommal bit-ó szervezet az önrendelkezés jogának elismerése alapján rendezze az államok nemzetközi és határkérdéseit. Hogy ennek megoldási módja egy komoly, pártatlan, teljesen idegen, nemzetközi vezetés alatt álló népszavazás lenne, azt majdnem felesleges megemlítenem. Európa ma a hatalom rendjét éli, a fegyverek még mindig uralkodnak, de az önrendelkezés jogát egyszer már világgá kürtölték, de ezt elismerve, még sem respektálták. Ejog ott lappang mindenütt, ahol el nem ismerték s ott van nyíltan az államok alkotmányában, ahol már elismerték. Tehát letagadása, elhallgatása ma lehetetlenség. E jogot ébresztgetik, sőt gyújtogatják a kisebbségi sérelmek majd mindennapi ismétlődései. Ahol az uralkodó nemzet minden törekvése, egész törvényalkotási szisztémája úgy van felépítve, hogy a kisebbségi nemzetek tervszerű megsemmisítését célozza, ott minden lélek az önrendelkezés jogára gondol, mindenki ebbe kapaszkodik mint mentsvárba. S lehet-e ezt csodálni? Középeurópa nemzetiségi államainak politikája olyan propaganda az önrendelkezési jog számára, hogy azzal még Amerika propaganda művészete sem tudna versenyre kelni. Itt nem kell plakát, nem kell népgyülés, nem kell forradalom, csak be kell fordulni egy kis falusi ház kapuján s meghitt beszélgetésbe bocsájtkozni a ház magyar, német, vagy szlovák lakosával. A többit ö elmondja. Népek, nemzetek elnyomása, középkorian durva megsértése a fegyvertelen, védtelen államalkotó nemzethez tartozó lakosságnak : ez a helyzetkép. A „ma“ valami rossz, elviselhetetlen, mindenki szívesen gondol a „holnapra“, melynek el kell jönnie. Ma még csak sóhajok, panaszok, holnap kérések, kívánságok, de holnapután már követelések egész nemzetek ajkán. S ha nem teljesitik? akkor minek kell kekövetkezni ?!. .. Az uj államok alkotmánya az önrendelkezési jogból mint jogforrásból indul ki. Egy állam, mely az önrendelkezés elismert jogából származtatja létét, vájjon veszélyeztetheti-e annyira életét? Az önrendelkezés jogát felírták fehér krétával egy fekete táblára s utána rögtön szivacsot vettek elő s gyorsan letörölték. A betűk azonban ott maradtak emlékezetünkben s emlékezetünk bevéste azt szivünkbe. Onnan letörölni pedig nem leheti I Útlevél visumot I minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. Dldékl megbízásokat a leggyorsabban elintézek, mintán hetenkint háromszor megg küldönc Prágába eljárási díj 25 korona. cím: bászló Zsigmond Bratislava (Pozsony) Széplak Cím I Brotisla A magyar kisgazda, kisiparospárt országos pártnapja. — Saját tudósítónktól. — Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparospárt január 17-én és 18-án tartotta országos pártnapját Léván, a párt nagyszámú tagjainak részvételével és a köztársaságban élő magyarság nagy érdeklődése mellett. Az elmúlt év politikai eseményeiről, a párt tevékenységéről és a magyarságot érdeklő politikai, gazdasági és kulturális kérdésekről számolt be a párt e nagyjelentőségű országos választmányi ülésén, mely valósággal a magyarság helyzetképét tárta föl a felsorakoztatott események hű képeiben. A kisgazda és kisiparospáft önzetlen munkásságáról, a magyarság érdekeiért kifejteit küzdelmes tevékenységéről nyertünk világos képei a tanácskozásokon, melyek a magyarság vezetőinek odaadó és áldozatkész, lankadást nem ismerő, kitartó munkájáról nyújtottak értékes adatokat. A pártnap becses adatokkal szolgált a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság történetéhez is és arról győzött meg bennünket, hogy a magyar nemzeti kisebbség elvitathatatlan jogaiért céltudatos állandó munka folyik, melynek lelkes és ideális részesei iránt az itteni magyarságot legteljesebb ismerése és hálája kötelezi. Az országos párlnapot január 16-án d. u. a párt országos vezetőségének ülése előzte meg, melyen Szent lvány József elnöklete mellett a pártnapot készítették elő. Első nap. A pártnap január 17-én délelőtt fél tiz órakor kezdődött a lévai ref. iskola dísztermében, melyet a párt tagjai teljesen megtöltöttek. Az emelvényen a párt országos vezetősége, a vendégek és hírlapírók foglaltak helyet. Megjelentek a pártnapon Szent-Ivány József nemzgy. képviselő, a párt politikai elnöke, Fussy Kálmán nemzgy. képviselő, Petrogalti Oszkár dr. a szöv. ellenzéki iroda igazgatója, Mohácsy János dr., Törköly József dr., Bakó Gábor dr. országos elnökök, Baríal Ferenc körzeti elnök, Szilassy Béla, Kukán Béla, dr. Hangos István, dr. Holota János, Fülöp Zsigmond, Egyed Aladár, Bándy Endre, Soós Károly. Hlavicska János, Telek A. Sándor, Kelemen Ferenc orsz. pártvezetőségi tagok, ifj. Koczor Gyula ügyv. elnök, Lukovlcs Ferenc orsz. pártigazgató, Nagy Sándor, Kristóf Sándor, dr. Kárpáthy Béla, Jaross Gyula párttitkárok, Szabó S. Zsigmond, dr. Baranyay József főszerkesztő, Ágoston Miklós, Szkalos Emil, Jaross Andor és mások. A vendégek sorában megjelentek a magyar képviselők parlamenti klubjának elnöke Jabloniczky János dr. képviselő, az országos keresztényszocialista párt rászéről Lelley Jenő dr., a magyar jogpárt részéről Forgács Antal és Tarján Ödön, a „Zipser deutsche Partei“ képviseletében Nitsch Andor, továbbá megjelentek Windirsch Ferenc és Janausch József német képviselők is. A pártnapot Mohácsy János dr. országos elnök nyitotta meg, aki tartalmas beszédében áttekintést nyújtott Európának mai vészes és felhőkkel borított politikai horizontján jelentkező kétségtelenül zivatarokat sejtető készülődésekről, melyek állandó nyugtalanságban tartják a lelkeket. — Látjuk — úgymond — és önmagunkon is tapasztaljuk, hogy az egyre fokozódó gazdasági válság mind szélesebb rétegeket sújt. A munkanélküliek száma ijesztő mértékben terjed és a küszöbön álló fenyegető nyomor megszüntetésére nem történt semmi. Ahova tekintünk, mindenütt csak rut emberi önzés, meg nem értés, gyűlölet és bosszú szenvedélyét látjuk. Nemzet — nemzet ellen, ember — PFAFF és KAYSER varrógépek világhírnek kaphatók 10 évi jótállás- UnffniQnn Qi Hifin Kossuthsal, részletfizetésre is. s IlUlilUdllll UlillUH tér 3. szám alatt. Mindennemű mezőgazdasági gépek nagy választékban raktáron. — Géprészek nagy raktáron,__________Nagyon olcsó árak.___________Carbid kapható.
