Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-01-18 / 8. szám
A*foí*«wi»., 8. «s&sst» O&QtSrtök» 1823. január 18-KOMAROMI LÁM KOMÁROMMEGYE1 KÖZLÖNY nr ci^««toTÍk értékbe« : Halyfcsa ss vlnukrz postai tzétküldésssl: ÄjuMte» évre 80 S. Ném 40 K, .«igyedévre 30 K« Külföldön 160 Ke. Ejgfye. axám árs i SO fillér. Háborús szelek fujdogálnak Európa felett és úgy látszik, a világ fővárosában és külvárosaiban megdiktált bókemű tehcrpióbája van most folyamatban. A béke négy év alatt nem bizonyult életképesnek, mert Európa gazdasági és politikai konszolidációját, tehát végső célját, nem érte el. Óriási eltolódások keletk.ezlek nemcsak területi téren, de főleg gazdasági térén és a győztes államokat is utolérte végzetük: a gazdasági válság lázas betegsége. A legyőzött államok, amelyeknek a háború számláját kellene likvidálniok, fizetésképtelenek: fizetést fegyverre! kierőszakolni csak az éleslátástól megfosztott, boszuvágytól fűlött francia agyvelők szerint lehetséges, amely felfogás ma magában áll az egész művelt világon, melynek rokonszenve ma Német ország felé fordul. Németország nem fizethet, hadat sem viselhet, mert hadserege nincs, ez idő szerint ki van szolgáltatva a francia boszu vágynak. De vájjon gyakorlati eredménye lesz-e az erőszakos jóvátételnek? Nem hin nők, mert Németország gazdasági lerombolása a világgazdaságra is kihatással van és azt egész Európa megérzi. A győztes antant tehát ide juttatta Európát, melynek helyzetén a világ semmi konferenciája sem tud segíteni. A balkáni kérdést a lausannei konferencia. sikere sem fogja teljesen megoldani. Balkáni kérdés azonban Konstantinápoly és a Dardanellák kérdésén kívül is marad éppen elég és nem oldódik meg a török-görög viszály elintézésével. Bulgária és Jugoszlávia, Olaszország és Jugoszlávia, az Adria nagy nyílt kérdése a balkáni kérdést állandóan a felszínen fogja tartani. Olaszország nem szándékozik az Adrián vetélytársakat tűrni és ez a türelem éppen a fascista uralom idejében vékony szálakon lógg. A rejtélyes ismeretien, Oroszország, mély hallgatásba merült és ez a csend igen aggasztó, mert hátterét nem ismerjük. Tudjuk, hogy északon óriási hadsereg áll fegyverben s ha megmozdul, az Európában igen nagy változásokat idézhet elő. Hogy Törökország mellett történnék-e ez a megmozdulás, vagy Románia és Lengyelország ellen, azt nem tudhatjuk ebből a nagy távolságból, amelyre ma Oroszország jutott Európától. A köztársaságra nézve nem volna előnyös semmiféle háborúba keveredni, sem a francia jóvátétel érdekében a német szomszéd ellen, sem a lengyelekkel. Mert területi nagyobbodás nem lehet a célja egy ilyen vállalkozásnak, amennyi-POLITÍK AI L P. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GfAÁL GYULA dr. Szerkesztő: 8MAMYÁY IÖZSEF dr. ben ez a terület is akkora, hogy szinte teher magára a köztársaságra nézve is annak védelme. Az óriási katonai kiadások a közterheket oly magas fokra csigázlák, hogy azt elbírni nem lehet, mert ebben az egész gazdasági élet berendezkedése roppanik össze. A kisantantnak aggodalma Magyarországgal szemben és a most olyan sokat vitatott olasz-magyar szövetséggel szemben, azt hisszük, teljesen alaptalan. Magyarország gazdasági helyzete olyan súlyos, nogy gazdasági megerősítésén kívül más céljai nem lehetnek. Ezek a háborús szelek, amelyek fölöttünk fujdogálnak. egész Európában érezhetők és azt mutatják, hogy a béke nem tökéletes, az uj megfontolásokra szorul. Ez a helyzet az általános betegségnek a kórképe. A betegség a legyőzőitekről átterjedt a győzőkre is. A doktort, akit segíteni hívtak, hasztalan várják. Amerika meggondolta a dolgot: nem segít Európán. Sem pénzt, sem fegyvert nem szállít, sem wilsoni elveket. Ha ezelőtt tiz évvel is erre az álláspontra helyezkedik, ma nem lenne beteg Európa és nem fújnának felette fenyegető, háborús szelek. = Derer Magyarországról. A szlovák szociá'demokrata párt vezére, dr. Dérer, volt teljhatalmú miniszter a magyar kérdésről tetthoszszabb nyilatkozatot a magyar-román határincidens és annak következményei ügyében. A volt miniszter elítéli Magyarország viselkedését. A magyar kormányt gyöngének tartja a békeszerződés rendelkezéseinek betartására. Az utódállamok érdeke az országnak demokratizálása; a magyar nép nem akar militarizmust, csak békét és irtózattal fordul el minden habsburgi formától. A nagy és kis antantnak mindent el kellene követnie, hogy a Magyarországon a mai kormány helyére demokratikus kormány kerüljön és ez a trianoni béke rendelkezéseit a legszigorúbban végrehajtsa. — Dérer volt miniszterről, minden nemzetközi szocialistasága mellett is úgy voitunk mindenkor meggyőződve, hogy e mellett tizenharompróbás csehszlovák nacionalista. Mint ilyen másképpen nem nyilatkozhatik Magyarországról, amelynek vazallus szerepe legkényelmesebb volna a kisantantnak, amely nemcsak gazdasági rabszolgájává tenné a kis Magyarországot, megfosztva a Liánom békével erdői, bányái, gyáriparától, hanem politikaitag is diadalszekeréhez láncolná és igy állandóan megalázná azt. A kisautantnak az érdeke az, hegy a magyar földön az a demokrácia verjen gyökeret, amely az utódállamokban oly gyönyörű virágokat hajtott s amiről Magyarország vaggoalakóinak ezrei minden mesterséges irredentánál jobban beszélnek. Azt hisszük, hogy erre a demokráciára még nem érett meg a mai kis Magyarország. = A vasárnapi népgyiilés. Vasárnap délelőtt a Kossuth-téren a helyi kommunista párt népgyülést tart, melynek egyik érdekes szónoka Smeral képviselő lesz, aki a gazdasági és politikai helyzetről számol be. A másik szónok Darula István nemzetgyűlési képviselő a munkanélküliség és a segélyezés kérdésével fog foglalkozni. Ez a téma különösen aktuális Komáromban, Szerkesztőség és ki»dóhiv»t»l: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik betenkint háromszor: keiEn csütörtökön és szmabeltn mert a kormány itt még ebben az évben nem intézkedett a segélyek folyósításáról. A kormány két balkezü politikáját gyenge és sebezhető pontján fogják támadui előreláthatólag a szónokok. Különösen a segélyezés kérdése az, amely a munkauéiküliek tömegeit amúgy is izgatja. A kormány ezzel mintegy provokálja a mozgalmat, ahelyett, hogy nyugalmat es rendet igyekeznék biztosítani a törvény egyenlő végrehajtásával. A munkanélküliség. — Saját tudósítónktól. — Komárom város, mint határváros, különösen szenved a munkanélküliség miatt, mert itt a munkásfölösleg állandó. Iparvállalat, építkezés mar a városnak ezeu határ-fekvése miatt sem igen létesül benne és ami történt is ezen a tárén a legutolsó hetekben, az mind az áilam kezdeményezése. Az állami kikötő építése foglalkoztatott néhány hétre pár száz munkást, de ez decemberben teljesen megszűnt; a vasúti állomás mellett épült vasutas Jakás építése szintén megakadt, állítólag anyaghiány miatt és szintén szünetel most már harmadik hete. Ez idő szerint tehát teljes munkanélküliség van Komáromban. Mennyi a munkanélküli? A városi munkanélküliek jelentkezése még egyre tart és december óta több mint 500 jelentkező volt. A jelentkezés folyamatban van állandóan és naponta 20—25 munkanélküli jelentkezik. Szakértői becslés szerint 1500 munkás van teljesen n unkanélkül, akik közül legalább 1000 reá ' vau szorulva a segélyre. Ebben a számban nincsenek benne a munkanélkül álló kisiparosok, akik tudvalevőleg nem tarthatnak igényt munkanélküli segélyre. A város lakosságának körülbelül egyharmadrészét teszi a munka és kereset nélkül álló munkás családoknak a száma. Elképzelhető ebből, hogy a megélhetés gondjai milyen arányokat öltenek ebben a yárosban. Azokat a szegényeket, akik munkaalkalom idején so tudtak keresni, mert aggok, tehetetlenek és betegek voltak, vagy a gyermekeiktől dolgozni nem tudó anyákat külön kell számításba venni, azok ebben a becslésben nincsenek benne. A segélyezés. Lássuk a segélyezés ügyét, melynek teljesen utána jártunk. Megállapítottuk, hogy 1923 január 1. óta Komáromban senki részére nem fizettek ki munkanélküli segélyt. Ennek oka abban van, hogy Komárom ettől az időponttól nagyközség lett, tehát a segélyezés ügyében nem járhat el önállóan. Ez a hatáskör a főszolgabírói hivatalra szállott át. Ez a hivatal volna hivatva eljárni a munkanélküliek ügyében. Múlt év decemberében is csak 19 munkanélküli kapott segélyezést Komáromban, most meg egy se kap. Szinte nevetségesen hat ez a szám az ügy véres komolysága mellett. Ebben a szomorú helyzetben, amelyben a munkásság van, a kormány ezt az ügyet éppen nem kezeli úgy, amint azt egy szociális berendezésű államban joggal elvárhatná. A mindenható bürokrácia. A segélyezés a kővetkező formaságokhoz van kötve: T
