Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-01-18 / 8. szám

A*foí*«wi»., 8. «s&sst» O&QtSrtök» 1823. január 18-KOMAROMI LÁM KOMÁROMMEGYE1 KÖZLÖNY nr ci^««toTÍk értékbe« : Halyfcsa ss vlnukrz postai tzétküldésssl: ÄjuMte» évre 80 S. Ném 40 K, .«igyedévre 30 K« Külföldön 160 Ke. Ejgfye. axám árs i SO fillér. Háborús szelek fujdogálnak Európa felett és úgy látszik, a világ fővárosában és külvárosaiban meg­diktált bókemű tehcrpióbája van most folyamatban. A béke négy év alatt nem bizonyult életképesnek, mert Európa gaz­dasági és politikai konszolidációját, tehát végső célját, nem érte el. Óriási eltolódá­sok keletk.ezlek nemcsak területi téren, de főleg gazdasági térén és a győztes államokat is utolérte végzetük: a gazda­sági válság lázas betegsége. A legyőzött államok, amelyeknek a háború számláját kellene likvidálniok, fizetésképtelenek: fize­tést fegyverre! kierőszakolni csak az éles­látástól megfosztott, boszuvágytól fűlött francia agyvelők szerint lehetséges, amely felfogás ma magában áll az egész művelt világon, melynek rokonszenve ma Német ország felé fordul. Németország nem fizethet, hadat sem viselhet, mert hadserege nincs, ez idő sze­rint ki van szolgáltatva a francia boszu vágynak. De vájjon gyakorlati eredménye lesz-e az erőszakos jóvátételnek? Nem hin nők, mert Németország gazdasági le­rombolása a világgazdaságra is kihatással van és azt egész Európa megérzi. A győz­tes antant tehát ide juttatta Európát, melynek helyzetén a világ semmi konfe­renciája sem tud segíteni. A balkáni kérdést a lausannei kon­­ferencia. sikere sem fogja teljesen megol­dani. Balkáni kérdés azonban Konstanti­nápoly és a Dardanellák kérdésén kívül is marad éppen elég és nem oldódik meg a török-görög viszály elintézésével. Bul­gária és Jugoszlávia, Olaszország és Jugo­szlávia, az Adria nagy nyílt kérdése a balkáni kérdést állandóan a felszínen fogja tartani. Olaszország nem szándékozik az Adrián vetélytársakat tűrni és ez a türe­lem éppen a fascista uralom idejében vé­kony szálakon lógg. A rejtélyes ismeretien, Oroszország, mély hallgatásba merült és ez a csend igen aggasztó, mert hátterét nem ismer­jük. Tudjuk, hogy északon óriási hadse­reg áll fegyverben s ha megmozdul, az Európában igen nagy változásokat idézhet elő. Hogy Törökország mellett történnék-e ez a megmozdulás, vagy Románia és Lengyelország ellen, azt nem tudhatjuk ebből a nagy távolságból, amelyre ma Oroszország jutott Európától. A köztársaságra nézve nem volna előnyös semmiféle háborúba keveredni, sem a francia jóvátétel érdekében a né­met szomszéd ellen, sem a lengyelekkel. Mert területi nagyobbodás nem lehet a célja egy ilyen vállalkozásnak, amennyi-POLITÍK AI L P. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GfAÁL GYULA dr. Szerkesztő: 8MAMYÁY IÖZSEF dr. ben ez a terület is akkora, hogy szinte teher magára a köztársaságra nézve is annak védelme. Az óriási katonai kiadá­sok a közterheket oly magas fokra csi­­gázlák, hogy azt elbírni nem lehet, mert ebben az egész gazdasági élet berendez­kedése roppanik össze. A kisantantnak aggodalma Magyar­­országgal szemben és a most olyan so­kat vitatott olasz-magyar szövetséggel szem­ben, azt hisszük, teljesen alaptalan. Ma­gyarország gazdasági helyzete olyan súlyos, nogy gazdasági megerősítésén kívül más céljai nem lehetnek. Ezek a háborús szelek, amelyek fö­löttünk fujdogálnak. egész Európában érezhetők és azt mutatják, hogy a béke nem tökéletes, az uj megfontolásokra szo­rul. Ez a helyzet az általános betegségnek a kórképe. A betegség a legyőzőitekről átterjedt a győzőkre is. A doktort, akit segíteni hívtak, hasztalan várják. Amerika meggondolta a dolgot: nem segít Európán. Sem pénzt, sem fegyvert nem szállít, sem wilsoni elveket. Ha ezelőtt tiz évvel is erre az álláspontra helyezkedik, ma nem lenne beteg Európa és nem fújnának felette fenyegető, háborús szelek. = Derer Magyarországról. A szlovák szo­­ciá'demokrata párt vezére, dr. Dérer, volt telj­hatalmú miniszter a magyar kérdésről tetthosz­­szabb nyilatkozatot a magyar-román határinci­dens és annak következményei ügyében. A volt mi­niszter elítéli Magyarország viselkedését. A magyar kormányt gyöngének tartja a békeszerződés ren­delkezéseinek betartására. Az utódállamok ér­deke az országnak demokratizálása; a magyar nép nem akar militarizmust, csak békét és irtó­­zattal fordul el minden habsburgi formától. A nagy és kis antantnak mindent el kellene kö­vetnie, hogy a Magyarországon a mai kormány helyére demokratikus kormány kerüljön és ez a trianoni béke rendelkezéseit a legszigorúbban végrehajtsa. — Dérer volt miniszterről, minden nemzetközi szocialistasága mellett is úgy voitunk mindenkor meggyőződve, hogy e mellett tizen­­harompróbás csehszlovák nacionalista. Mint ilyen másképpen nem nyilatkozhatik Magyarországról, amelynek vazallus szerepe legkényelmesebb volna a kisantantnak, amely nemcsak gazdasági rab­szolgájává tenné a kis Magyarországot, meg­fosztva a Liánom békével erdői, bányái, gyár­iparától, hanem politikaitag is diadalszekeréhez láncolná és igy állandóan megalázná azt. A kisautantnak az érdeke az, hegy a magyar föl­dön az a demokrácia verjen gyökeret, amely az utódállamokban oly gyönyörű virágokat hajtott s amiről Magyarország vaggoalakóinak ezrei min­den mesterséges irredentánál jobban beszélnek. Azt hisszük, hogy erre a demokráciára még nem érett meg a mai kis Magyarország. = A vasárnapi népgyiilés. Vasárnap dél­előtt a Kossuth-téren a helyi kommunista párt népgyülést tart, melynek egyik érdekes szónoka Smeral képviselő lesz, aki a gazdasági és poli­tikai helyzetről számol be. A másik szónok Da­­rula István nemzetgyűlési képviselő a munka­­nélküliség és a segélyezés kérdésével fog foglal­kozni. Ez a téma különösen aktuális Komáromban, Szerkesztőség és ki»dóhiv»t»l: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik betenkint háromszor: keiEn csütörtökön és szmabeltn mert a kormány itt még ebben az évben nem intézkedett a segélyek folyósításáról. A kormány két balkezü politikáját gyenge és sebezhető pont­ján fogják támadui előreláthatólag a szónokok. Különösen a segélyezés kérdése az, amely a munkauéiküliek tömegeit amúgy is izgatja. A kormány ezzel mintegy provokálja a mozgalmat, ahelyett, hogy nyugalmat es rendet igyekeznék biztosítani a törvény egyenlő végrehajtásával. A munkanélküliség. — Saját tudósítónktól. — Komárom város, mint határváros, külö­nösen szenved a munkanélküliség miatt, mert itt a munkásfölösleg állandó. Iparvállalat, épít­kezés mar a városnak ezeu határ-fekvése miatt sem igen létesül benne és ami történt is ezen a tárén a legutolsó hetekben, az mind az áilam kezdeményezése. Az állami kikötő építése foglalkoztatott néhány hétre pár száz munkást, de ez decem­berben teljesen megszűnt; a vasúti állomás mellett épült vasutas Jakás építése szintén megakadt, állítólag anyaghiány miatt és szintén szünetel most már harmadik hete. Ez idő sze­rint tehát teljes munkanélküliség van Komá­romban. Mennyi a munkanélküli? A városi munkanélküliek jelentkezése még egyre tart és december óta több mint 500 je­lentkező volt. A jelentkezés folyamatban van állandóan és naponta 20—25 munkanélküli je­lentkezik. Szakértői becslés szerint 1500 mun­kás van teljesen n unkanélkül, akik közül legalább 1000 reá ' vau szorulva a segélyre. Ebben a számban nincsenek benne a munka­­nélkül álló kisiparosok, akik tudvalevőleg nem tarthatnak igényt munkanélküli segélyre. A város lakosságának körülbelül egyhar­­madrészét teszi a munka és kereset nélkül álló munkás családoknak a száma. Elképzel­hető ebből, hogy a megélhetés gondjai milyen arányokat öltenek ebben a yárosban. Azokat a szegényeket, akik munkaalka­lom idején so tudtak keresni, mert aggok, te­hetetlenek és betegek voltak, vagy a gyerme­keiktől dolgozni nem tudó anyákat külön kell számításba venni, azok ebben a becslésben nincsenek benne. A segélyezés. Lássuk a segélyezés ügyét, melynek tel­jesen utána jártunk. Megállapítottuk, hogy 1923 január 1. óta Komáromban senki ré­szére nem fizettek ki munkanélküli segélyt. Ennek oka abban van, hogy Komárom ettől az időponttól nagyközség lett, tehát a segélyezés ügyében nem járhat el önállóan. Ez a hatáskör a főszolgabírói hivatalra szállott át. Ez a hivatal volna hivatva eljárni a mun­kanélküliek ügyében. Múlt év decemberében is csak 19 munka­­nélküli kapott segélyezést Komáromban, most meg egy se kap. Szinte nevetségesen hat ez a szám az ügy véres komolysága mellett. Ebben a szo­morú helyzetben, amelyben a munkásság van, a kormány ezt az ügyet éppen nem kezeli úgy, amint azt egy szociális berendezésű államban joggal elvárhatná. A mindenható bürokrácia. A segélyezés a kővetkező formaságokhoz van kötve: T

Next

/
Oldalképek
Tartalom