Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-01-18 / 8. szám
2. oldal. „Ko máromi Lapo* 1923. január 18. A maukaDélküli a városházán jelentkezik, ahol kitöltik jelentkezési ivét, amelybe minden adat belekerül, vagyoni és családi viszonyaival; legutolsó munkaadójától kell bizonyítványt hoznia, amelyben igazolva vau a munkanélküliség oka. Ez csaknem minden esetben a gazdasági helyzettel függ össze. Ezt a jelentkezési lapot a városi elöljáróság azonnal átküldi a városi rendőrségre; mivel az áílamrendörség van hivatva a nyomozást végezni ebben az ügyben, a jelentke- ? zési lapok odakerülnek. A nyomozás azután a j jelentkezők száma szerint folyik, de rendszerint heteket vesz igénybe. Minden segélyre jj jelentkezőhöz állami polgári rendőr megy ki ! és vagyoni viszonyait, esasádi helyzetét kiku i tatja, esetleg szomszédait is kikérdezi. így ; tesz jelentést a hivatalban, ennek eredménye j azután a jelentkező lapra és ez ismét a vá- j rosházára kerül. Az állami rendőrség véleményével ellátott \ jelentkezési lapokat azután tárgyalás alá ve- l szí a munkanélküli segélyeket véleményező j bizottság, mely csaknem teljesen munkásokból j áll, ezek mondanak azután véleményt a segé- ; lyezési ügyekben, akik az egyes segélyigény- | löket csaknem mind ismerik, tudják kereseti : viszonyaikat és elfogulatlanul megítélik azok ] helyzetét. Ez a bizottság hetenkint kétszer ül , össze, mihelyt az állami rendőrségtől vissza- • érkezik a jelentkező iv, azt azonnal letárgyalja, s A letárgyalt munkanélküli jelentkezők \ kimutatásba foglalva a járási hivatalhoz ke- j rülnek; ez a hivatal küldi fel azután a po- • zsojyí minisztériumba beosztott szociális mi- : nisztériumi kirendeltséghez. Á múlt évben ez az ügyosztály adott felhatalmazást a segélyek folyósítására. Mint értesülünk, most a munkanélküli segélyeket a prágai népjóléti minisztérium engedélyezi: Ez a rettenetes bürokrácia az oka annak, hogy ma Komáromban nem fizetnek munkanélküli segélyt, amelyre eddig több százan jelentkeztek. Hét hatóság kezén megy keresztül az ügy, mig elintézést nyer. Holott sokkal egyszerűbb volna az a megoldási mód, melyet a város a múlt évbeu is ajánlott s amely szerint a munkanélküli segély egy ideig folyósítva is lett, hogy az a munkanélküliek számához köpést konüugentáltassék. Tehát 1500 jelentkezőnek például egyharmadrészti okvetlen részesüljön családi és vagyoni viszonyai figyelembevételével segélyezésben. Mire a minisztérium ebben az ügyben intézkedik, talán kitavaszodik. Holott most, amikor a tél minden nyomorúságával ránk köszöntött, most volna a munkanélküli segélyezésnek gyakorlati jelentősége. Mi volna a teendő! Mint látjuk, a városnak ebben az ügyben most már nincsen semmi hatásköre, ez a járási hivatalt illeti. Tehát a járási hivatalra naliezedik a felelősség a munkanélküliek segélyezése ügyében. Minisztériumi rendelkezés szerint ezek az ügyek soronkivül intézendök el. Azonban a minisztérium, úgy latszik, ezt csak az alsóbb hivatali kategóriákra vonatkoztatja. A járási hivatal uj vezetője, Novotny Eichárd, úgy halljuk, elfogulatlan és igazságos érzésű hivatalnok, aki a hivatal ügyeit igen lelkiismeretesen intézi. A járási főnöknek kellene a legsürgősebben közbelépni talán közvetlenül a prágai minisztériumnál, hogy a segélyek utalványozására felhataimazäst kapjon Az érdekelt munkásság pedig szintén tehetne annyit a saját érdekében, hogy a pozsonyi minisztériumban megsürgetné a segélyezések ügyét. Ez a lehetetlen helyzet, mely napról napra sulyosodik, nem tarthat igy a legnagyobb télben, ezen segíteni kell. Ha Pozsonyban, Érsekújvárban, Léván, Kassán és a többi városokban pontosan tudják fizetni a munkanélküli segélyeket, miért kivétel éppen Komárom ezen a téren, ahol sokkal súlyosabb kereseti viszonyok vannak, mint a köztársaság bármely vársában? Nem tudjuk, hogy a helyi munkásszervezetek ebben az ügyben tettek-e, és milyen lépéseket? De hogy tenniök kellene, az tény, hiszen a munkásság megélhetési viszonyait ök tudják és ismerik legjobban, mennyire nem rózsásak. A muukás szervezeteknek hivatalosan kellene lépéseket tenniök képviselőik és szenátoraik bevonásával, akik a kormányra ebben az ügyben nyomást tuduak gyakorolni. Elvégre nem különös kegy gyakorlásáról van itt szó, hanem törvény végrehajtásáról. A munkanélküliek segélyezéséről törvény intézkedik. és ennek hatálya Komáromra is kiterjed. Legalább úgy tudjuk, hogy ez alól kivéve nincsen. A munkásságnak törvényes jogcíme van a munkanélküli segélyhez ott, ahol munka alkalom és kereset nincsen. Komáromban pedig mi igazán nincsen muuka&lkalom. Most teljes tárgyilagossággal csak ezeket állapítják meg és nem keressük azokat az okokat: miért nem folyósítják ezeket a segélyeket éppen Komáromban ? pás lOf! Utleuéi uisumoí minden áliambs e leggyorsabban és legolcsóbban megsaierzek. Didékl megbízósokat a leggyorsabban elintézek, miutdn hetenkint háromszor megg küldönc Prágába eljárási dij Z5 korona, cím: László Zsigmond Bratislaur« (Pozsong) Szépiak-n. t2. sz. Népegészségügyi Intézet. Egy nj és céljaiban, hatásában nagyszabásúnak induló intézmény van Komáromban kialakulóban: a Népegészségügyi Intézet. Még 1921 év végén a kormány képviseletében megj lent Komáromban egy főtisztviselő, aki a helyi érdekeltséggel érintkezésbe lépve, elvi megállapodásokat létesített az nj intézmény megalakítása érdekében. Azóta egy hosszú év múlt el és szemmel látható eredményről beszélni nem lehetett. Eunek okait most nem kutatjuk, a tény az, hogy az uj intézet életre kelésének most már semmi akadálya sincsen. A Népegészségügyi Intézet tulajdonképpeni főcélja az, hogy szociális-egészségügyi irányban, tehát a közegészségügy terén társadalmi propagandát fejtsen ki az állam üdvös és hasznos közegészségügyi törvényeinek végrehajtása és alkalmazása körül, azok útjait egyengesse és ebben a hatóságot támogassa, föképen pedig, hogy ennek meg nyerje azokat a rétegeket, akiknek javára ezek a törvények szolgálnak: a népet. A népbe kívánja bevinni azokat az egészségügyi elveket, amelyek annak testi jólétét emelnék és ezzel életszínvonalát is javítanák. Különösebb gyakorlati céljai ennek a Népegészségügyi Intézetnek: az anya és csecsemőoédelem ügye, amely ma Komáromban igen szépen és igen eredményesen működik, a gyermekvédelem, amelynek terén a Népjóléti Központ buzgólkodik gyermekkoayha fenntartásával, népruházati akcióval; a serdülő ifjúság védelme, amely eddig sziute teljesen figyelmen kívül hagyatott, az iskolákban a serdülök egészségügyi kioktatása, a nemi betegségek elleni védekezés, az alkoholizmus és a tüdő vész elleni küzdelem. Az állami szociálpolitika irányítása nyugszik ezeken a pilléreken, amelyek a nép egészségét támasztják alá. A csecsemő halandóságnak a minimumra csökkentése, a gyermeknevelés ügyének helyes irányítása a legfontosabb állami feladat. A felserdült ifjúságnak megóvása a reá leselkedő egészségügyi bajok és veszedelmektől a társadalom nagy érdeke. A tüdővész és az alkohol elleni küzdelem szintén nagy és fontos szociális érdek, hiszen az előbbi a halandóságot teszi sűrűbbé, amellett fertőző és öröklékeny voltával nemzedékeket tehet tönkre és irthat ki, éppen úgy mint a vérbaj is, az alkohol pedig, mint jól tudjak, roppant sok társadalmi bajnak eredője: nyomornak, bűnözésnek és szintén reá nyomja bélyegét a jövő nemzedékre is, amely lakói az apák bűneiért. Ezak még mindig nem mentek bele eléggé a köztudatba, ezekről még mindig nem gondolkodik az ezekben legközvetlenebbül érdekelt nép. Pedig ezekről gondoskodni kell, mert esek a bajok azok, amelyek oly sűrűén szedik áldozataikat. A népnek hármas irányban való felvilágosítására volna szükség: egészségi, kulturális és gazdasági tekintetben, hogy a miveltségnek bizonyos" kívánatos életszínvonalára emelkedjék. Ezek helyett azt látjuk, hogy annak politikai szervezése és felvilágosítása folyik, mely gazdasági helyzetének adottságával függ össze. Pedig egészségügyi és kulturális színvonalának emelése volna a sürgősebb és eíöbbreyaió, mert az egyénnek ezen a téren van több és nagyobb követelménye az élettel szemben. A Népegészségügyi Iutézet feladata azonban nemcsak az említett és felsorolt célokra szorítkozik. Nemcsak az orvosi tudományt, az iskolát, az egyesületek szervezettségét és a hírlapok publicitását kívánja szolgálatába állítani, de tényleges befolyást kíván biztosítani minden irányban a maga részére, hogy a népegészségügyet előbbre vigye. Ehhaz szükséges elő feltételit«!, a hatósági támogatással, rendelkezik. Az állam nagy és szövevényes apparátusa mozdul meg az érdekében, és mivel a célok, amelyeket szolgál, az egész lakosság közérdeke, nagyon természetes, hogy az államnak anyagilag is hathatósan kell támogatnia az intézet törekvéseit, Elkezdve a lakáshigiéniától, amely a közegészségügynek talán a kiinduló pontja, a gyárak és ipartelepek higiéniájáig, minden közbeeső állomás, mely az egészségügy szempontjából figyelembe jöhet, utcák, terek, házak j köztiiztasága, a közélelmezés ügye, az iskolák, a gyermekek nyaralása és játékai, a fürdők i ü&Je) a járványok, a tájkóiok, a fertőzések körülményei, mind érdbkíődési körét képezik az uj Népegészségügyi Intézetnek, amely e : viszonyok javításától várja a közegészségnek ! javulását is, hiszen ezek szoros oksági viszony- I ban állanak egymással és szervesen kapcsolódnak egymásba. A Népegészségügyi Intézet feladata nem az egyének társadalmi segélyezése, ez más térre fog a jövőben is tartozni, de feladata az, j hogy mindenkinek legyen módja bizalommal l fordulni olyan helyre, ahol bajaiban tanácsot | és támogatást kap. Tanácsadó intézet lesz, j amely nem ctak statisztikát csinál, da bele- I kapcsolja magát az életbe és leszáll annak mélységeibe, hogy annak hű tükrét tartsa a társadalom szemei elé. A gyakorlati élet tapasztalataiból leszűri következtetéseit, melyeket közöl azokkal a hatósági és (kormányzati szervekkel, amelyek hivatva vannak segíteni társadalmi bajokon és súlyos helyzeteken. Az előmunkálatokat az intézet életrehivása körül dr. Mezey János járási főorvos végzi, aki az Iotézet alapszabályait kidolgozta és az érdekeltséget már a napokban összehívja az alakuló gyű ésre, A Népegészségügyi Intézet gondnoksága és elnöksége már korábban megalakult; elnöke az itteni zsupán volt, akinek helye betöltésre vár. Mi igen sok reménységet fűzünk az nj intézmény működéséhez, mert meg vagyunk arról győződve, hogy ez lesz az a kapocs, amely összefogja ennek a városnak egész társadalmát, minden tagozódásával és rétegével. Úgy célját, mint kiterjedt és elágazó feladatkörét tekintve, az intézmény a mai ! modern idők szellemében kívánja azokat megoldani és működését végezni. Mindenképpen méltó tehát arra, hogy a társadalom tömör falankszaival sorakozzék fel melléje és vegye védelmébe a messzemenő célokat szolgáló ez igazán hézagot pótló intézményt,------—■ ■----------- ---------------- ■ A drágasági hullám. A fölfelé törekvő árak. Drágább a liszt, a kenyér, a zsir. A legújabb árak. Az olcsósági hullám elkerült bennünket, ellenben a drágasági hullám az erősen idetaíált és ostromol bennünket. A múlt héten elterjedt mozgósítási és más fairek a német francia eseményekkel, a magyar-román határincidensekkel kapcsolatban lázas állapotot idézett elő gazdasági téren, ahol először is a
