Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-05-10 / 56. szám
KOMAROMMEOYEl KÖZLÖNY POLITIKAI T-j Jtk. IP. £!ifft«íésí a? eaw&««aácNrák értékbe®? Helybei; ét vidékre potíei szétkE-iíéssel: ®jféw érre 86 £, félévre 40 K, sejíjMévre 20 Sí. > KüifüMön IS® Ke. ALAPÍTOTTA: TUSA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL ÖYDLÄ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mádür-u„ 2.1,, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Egyes szám áras SO fillér. Szerkesztő: SÄRÄNYAY JÓZSEF dr. Ili Ilit i isii semmit. Csallóközi .járás, — , most Komáromról nevezik, mint legnagyobb községről — udtíardi járás, mély csöndben hallgatnak. A vetés nő és haragos zöldjén végighuílámzik a tavaszi szellő és a föld népe elégedetten szemléli munkája eredményét. Vajha meghozná annak eredményeit ás. Nem tudni azonban, hogy a bőnek Ígérkező termésben lesz e köezönet: a kermáu-y állítólag már a gabona árát meg is állapította volna — száz koronán alul. ganak, községről községre csak a mai rendszer hibáiról szállnak a hírek, terjednek az anekdoták. De ezeket a panaszokat, kifogásokat, sérelmeket rendszerbe kellene foglalni és a járásban erre alkalmas egyéneknek találkozniok kellene, hogy a képviselőtestület utján, ha másképpen nem lehet, ezeknek hangot adjanak. A járások csendje helyett több pezsgést szeretnénk látni azokban a téli begubózás helyett. A járások élete valamikor mozgalmas volt és lüktetett. Ma a vérkeringés alig vall életre, olyan lassú. Pedig a mozgás jelenti az életet és a mozdulatlanság a halált. .Csallóközi járás, udvardi járás, gazdái még csak megvarrnak valamelyes szervezetben, de csak & gazdasági kérdésekben találkoznak és cserélnek eszméket. (Pedig mennyi kérdés van ezen kívül, ami mindkét járást érdekli: iskoláink ügyei, az utak, a közrend és közbiztonság kérdései mind megannyi olyan ügy, amellyel foglalkoznunk kellene. De ki és hol foglalkozzék? Az aj közigazgatási törvény valami vérszegény szervet létesített is a járásokra nézve, a járási tanács személyében, melyet a járási főnökké avanzsált főszolgabiró volna köteles összehívni. Ebben az irányban azonban még eddig semmi sem történt és a járási tanács a papiroson él csak. A rendeleteket kiviszi a posta a községekbe, községi autonómia nincsen; illetve annyi mégis csak meg van engedve, hogy a községek maguk tanácskozhatnak az apaállatok tartásáról, mini gazdasági kérdésekről anélkül, hogy az állami jegyző ez ellen vétót emelne. Hogy az utak rettenetes karban voltak a télen és vannak azonnal, mihelyt egy napon eső csurog rájuk, hogy itt van a nyár és azoknak javítására is kellene gondolni, ez nem jut eszébe senkinek. Pedig a 130% útadó elég emlékeztető volna arra. De hol mondja el ezeket a panaszokat a komáromi és udvardi járás lakosa: járási tanács nincs, megyei bizottság nincs. Népgyűlést ezért összehívni nem lehet, legfeljebb az újságban teszik ki a szerkesztő urak. A járások népe mélységes csendben van. El van foglalva a maga kisebb nagyobb bajával és a közügyeket is a saját nézőpontjából tekinti. Annak ellenére, hogy a mai közigazgatás minden demokráciája mellett sem érhet nyomába sem a réginek, ahol a panaszokat felvették, meghallgatták és elintézték, a közönség beéri a közigazgatás elemi formáival: a csendőr, finánc mint fórumok jelennek meg a járás közéletében. Ez a dekadencia rosszul esik nekünk, mert a panaszok állandóan zson— Ruszinszkoi magyar pártok kongreszszusa. A Ruxziiü-zkói Magyar Pártok Szövetsége f. hó 6-áu Munkácson Dagy arányú, impozáns lefolyású jeDntőségleljes és következményeiben messzebató képviself-ti kongresszust rendezett, melyen több mint 2000 ember vett részt, 117 ruszinszkói község magyar szervezetének képviseletében. Részivel t & kongresszuson a Szövetkezet Ellenzéki Pártok, f. lió 5 iki ungvári vezérlő bizottsága alkalmából éppen Ruszinszkóban tartózkodó több tekintélyes szlovénszkói magyar és uémet politikus is, így ott volt, a megjelentek között Dr. Körmendy Ékes Lajos, dr. Jabloniczky János és Fiissy Kálmán nemzetgyihési képviselő, továbbá dr. Petrogally Oszkár a. Szövetkezett Ellenzéki Pártok központi irodájának igazgatója, Szilassy Béla az Ellenzéki Párt Szövetség elnöke, dr. Klein Géza a Szepesi Német pártok vezértitkára és mások. A vendéglátó Munkács város magyarsága nevében az üdvöziö beszédet Bíró István nyugalmazott igazgató intézte a kongresszusra érkezőkhöz. Utána még dr. Bakó Gábor a kisgazdapárt beregi osztályának elnöke és Fiissy Kálmán komáromi képviselő beszéltek. A jelenlevők a nagygyűlés elnökévé közfelkiáltással Bohner Jákó nyug. gimn. igazgatót választották meg, aki lelkes üdvözlő beszéd kapcsán általános érdeklődés közepette megnyitotta a kongresszust, hangsúlyozván, hogy az mint a magyarság egyetemének nagygyűlése sérelmeinek föltárására és a követendő politika irányelvének a meghatározására hivatott. — Ezután a Russinszkói Magyar Pártok Szövetségének elnöke dr. Korldih Endre tartotta meg hatalmas beszámoló b. szódét a Rnsziuszkói Magyar párt helyzetéről, a Magyar Pártok Szövetségének eddig kifejtett működéséről s további céljairól és törekvéseiről. Dr. Paulik János a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének főtitkára az ipari és kereskedelmi sérelmekkel, Hokky Károly kér. soc. párt főtitkár a kulturális és egyházi sérelmekkel, Jaross Gyula a magyar Kisgazdapárt főtitkára pedig a mezőgazdasági sérelmekkel foglalkozott. Tarján Ödön gyáros a losonci Jogpárt vezetője szakszerű mély átgondolással és ügyes csoportosításban fejtegette Ruszinszkó és Szlovenszkó gazdasági kérdéseit. Ezután Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő felszólalása következett. Konstatálta, hogy az emberi kultúra kétségtelenül a tulajdon intézményen keresztül alakul ki és fejlődik. Idők folyamán azonban a tulajdonjog rendszere épp úgy, mint minden más emberi intézmény változásoknak van alávetve. Megjelenik heteakint háromszor: Mán csütörtökön és szambáin Ilyen változás a mai kor szellemének minden 1 tekintetben megfelelő földreform is, melyet meg j kelloidani. Ez az igazságos megoldás pedig ; Ruszinszkóban nem jelent mást, mint a föld I nélküli őslakosság földhöz juttatását. A földj reform végrehajtását nem lehet a minduntalan 1 politikából a közigazgatás diserétionális hatás* ' körébe utalni, hanem a bíróság kezébe kell í letenni megfelelő jogorvoslatokkal és védelem| mel. Ezután az autonómia kérdésével foglalko- 1 zott és ennek mié.őbb kivívása érdekében szük- I ségesnek találja, hogy a küzdelem során a I pártokon és köztestületeken kívül minden j egyes ember a maga erejével külön-külön is j jáiuljoa hozzá a siker eléréséhez. Fiissy Kálmán komáromi képviselő ha| sonló értelemben nyilatkozott, midőn azt fej-I* tegette, hogy nemzeti megaláztatásaink mai nehéz napjaiban ki kell irtani a köztudatból azt az elcsépelt régi mondást, hogy: a politika úri huncutság. Ellenkezőleg ma nem úri kedvtelés é3 kártyakeverős játék a politika kérdése iuek állandó felszínen tartása, hanem magyar közkötelesség, amelyet mindenkinek, igy elsősorban a csehszlovákiai magyarság gerincét képező föld művelő népnek lelkiismeretesen teljesíteni kell. Hangsúlyozza a nemzeti művelődés nagy fontosságát, mert csak az képes megacélozni jogos ellenállásunk erejét. Kemény szavakkal ostorozza a kislelküektí, megalkuvókat és főleg a renegátokat. A balta és a balt&üyélről szóló tanulságos régi mesével példálózik, amely szerint a legélesebb balta sem tudná kidöníeci az erdők hatalmas fáit, ha nem akadna pusztító munkájához mindig egy fából készült nyél, amelynek segítségével aztán üti, vágja és aztán megöli a gyilkos balta az életképes fát. Majd a magyar nőkhöz, a magyar nemzeti érzés és öntudat hivatott őreihez, a magyar családok családi tűzhelyből kiáradó öntudat megteremtőihez fordul, a legnagyobb anyát, Szilágyi Erzsébetet állítva példaképen eléjük, akinek nevelését fiának, a magyarok későbbi hatalmas királyának leikéből nem tudta kiölni a rossz szándéka idegeneknek semmiféle rontó ereje. Szeretettel köszönti a magyar élet most viruló virágait, nemzeti jövendőnk sorsának későbbem hordozóit, a kongresszuson magyar nemzeti viseletben szép számmal megjelent magyar leányokat is! Végezetül a mezőgazdasági sérelmek ügyében be-, terjesztett határozati javaslat pótlására indítványt terjesztett elő az Országos Magyar Gazdasági pénztár felállításának sürgetésére. Ezután R. Vozáry Aladár és az elnöklő Bohner Jákó a Ruszinszkóba zárt magyar nemzeti kisebbség kívánalmait magában foglaló határozati javaslatot terjesztették elő, melyben a határok végleges megállapítását, az autonómia megadását és a prágai parlamentbe képviselők és szenátorok küldését követelik. A határozati javaslathoz dr. Nagy Kálmán, dr. Körmendy Ékes Lajos nemzetgy. képviselő, Egry Ferenc, dr. Klein Géza és mások szólaltak hozzá, mely után a kongresszus a javaslatot egyhangúan elfogadta. = Befejezik a parlament ülésszakát. A parlament tavaszi ülésszaka közeledik végéhez. A képviselöház és a szenátus a még hátralevő javaslatokat hamarosan lefogja tárgyalni s azután a törvényhozás újra szünetelni fog. Tomasek nemzetgyűlési elnök a koalíciós pártok előtt azt az óhajtását fejezte ki, hogy & képviselöház munkája lehetőség szerint még e hét végéig nyerjen befejezést.
