Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-05-03 / 53. szám
^•ilS'VttiiiiegyesSiSc évfolyam» . —mm—»—■———— i *~i 53. szám. Csütörtöki 1923. május 3. Ti ^ i II 7QH. POLITIKAI L.AP. Előfizetési ár cneh-eslovák értékben s Keiybeo ét vidékre pneiai szétküldéssel: Igéla évre'80 K, félévre 40 X, segyedérro 20 X. Külföldön 160 Ke. E«gy*® mám. ára a 80 fillér. Dogot a népnek!— hangzott eddig május első reggelén a jogtalanok ajkairól. Azután elkövetkeztek az idők történelmi fordulatai, s a követelő szózat teljesedésbe ment: a jog megadatott a népnek, a nép bevonult az alkotmányba és elküldte képviselőit a nemzetgyűlésbe. Azután megint fordult egyet az idők kereke és most május elsején más kiáltások hangzottak, ez a két sző mint súlyos pőröiyütés hat az ember idegeire: kenyeret a népnek! A kenyér! Ez az éltető áldás hiányzik ma a munkás asztaláról. A jognak asztala üres maradt, nincs rajta kenyér. Akinek érző szive és lelke van, megdöbbenik e kiáltás szörnyű értelmén, mert az nemcsak annyit jelent,hogy ninesen munka, hanem azt is, hogy emberek ezrei, ártatlan gyermekek és tehetetlen aggok szentednek szükséget, lerongyolt ruhájukat pótolni nem tudják és nélkülözik azt, amiért mindennap imádkozunk: a mindennapi kenyeret. Vájjon elhallatszik-e ez a kiáltás, százezrek fájdalmas felhördülése oda, ahova el kellene hallatszania, a kormányhoz, amelynek kötelessége volna gondoskodni a kenyérről, hogy a dolgozók ma kényszer tétlenségben ülő százezrei munkához és igy kenyérhez jussanak! Ez a kiáltás rettenetes vádat tartalmaz a demokrácia ellen, mely ma itt intézményesen rendezkedik be és elfeledkezik a kenyérről, amelyen alapszik a rend, a konszolidáció és a béke. Óh a munkanélkül levők nagy tömegeinek ez a követelése a legjogosabb kívánság, mert a hiba nem az ő részükön van, hanem az állam berendezésében, a közgazdasági rendszerben, a pénz értékének hallatlanul magas emelkedésében, mely megakasztja a termelést, kioltja a kohókat, megállásra készteti a gyárak gépeit s az életet adó szerszám helyett vándorbotot és koldustarisznyát juttat a dolgozni akaró munkásnak, nyomorúságot és szenvedést zúdítva a nagy tömegekre. Micsoda nagy ellentét: a gazdag ország óriási értékeket felhalmozó bankjai, bőségben úszó állami- intézményei mellett a munkanélküliek lerongyolt tömegei, mily sötét árnyéka a csillogó fénynek, mely Európa szemeit elkápráztatja. Május elseje, a munka világünnepe, tegnap inkább fájdalmas, mint diadalmas ünnep volt. A kivívott jogokhoz hiányzik a kenyér, mely a nyugalmat, a megelégedést jelenti, s amely nélkül a jog csak írott maiaszt, amelynek haszna vajmi csekély. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. FÍÍSEorkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARÄWYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Náder-it. 29., hová úgy a lap szellemi íészét illető közlemények, wht a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők, Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik ketenkint háromszor: totód csütörtökén is szántaim = Az Országos Magyar Kisgazda, Föld - t míves és Kisiparos Párt gyűlése Somorjan. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt nagyszabású gyűlést tartott április hó 29 én a pozsonymegyai Somorjání A párt képviseletében ifj. Koczor Gyula ügyv. ? elnök és dr. Kárpáty Béla központi titkár j jelentek meg. A gyűlés d. e. 11 órakor a Korona j vendéglő zsufolá ig megtelt hatalmas termében a ■ jelenvoltak nagy érdeklődése és lelkes hangulata • mellett folyt le. Dr. Rock Ernő a komorjai , szervezet elnökének rövid, mélyreható megnyitója usán, melyben a magyarság összetartásának szükségességét, mint léi feltételünket hangoztatta. Dr. Kárpáty Béla titkár szólalt fel, ki hosszabb, tartalmas beszédben vázolta a párt piogrammját és foglalkozott azokkal a támadásokkal, melyek azt határozott magyar álláspontjáért érik, Uiánna ifj. Koezor Gyula tigyv. elnök részletesen foglalkozott a párt megalakulásának történetével. Rámutatott a párt ellenségei által terjesztett hírekre, melyeknek ellenkezőjét, a párt tevékenysége megcáfolta és bebizonyította, hogy azon meggyőződéséből és alapdvből kifolyólag, hogy az itt élő magyarság fennmaradását éa jobb jövőjét csakis a magyar nép minden egyes tagjának boldogulása által érhetjük el, kivétel nélkül az egész magyar nép érdekeit képviseli és arra hivatott. Foglalkozott a párt ellen újabban felhangzó nagyon jól ismert forrásokból táplálkozó támadásokkal is. Kijelentette, hogy a párt szégyelaé, ha azok, akik most támadják, meg volnának vele elégedve, mert akkor nem a magyar nép érdekeit képviselné. A párt nemzeti állásfoglalására vonatkozóan megjegyezte, hogy: Magyar párt, mindenekelőtt magyar párt vagyunk! Meg vagyunk győződve arról, hogy a magyarságot csakis a nemzeti összetartozás érzése tarthatja fenn, az olyan népnek pedig, i melyből a mmzeti érzés kipusztul, erős nemí zeti érzésű népek között pusztulás, megsemmij sütés a sorsa. Mi békességben, egyetértésben i akarunk élni minden néppel, de megköveteljük, j hogy ha valaki csehoek, vagy szlováknak nej vezketi magát, mi is bátran mondhatjuk ma! gunkat magyarnak és ebből senkit hátrány, vagy károsodás ne érjen. Részletesen foglalkozott a mezőgazdaság és a kisipar nehéz helyzetével és azoknak napirenden levő kérdéseivel, majd az adórendszer egyszerűsítését Lé3 az egységes adózás behozatalát követelte. A földreform kérdéséről kijelentette, hogy a párt a.legteljesebb mértékben kívánja é3 követeli annak igazságos végrehajtását, mert szent meggyőződése, hogy a magyar nép tömegeinek földhöz való juttatása és igy megélhetésének biztosítása által a magyar nemzet létének legl biztosabb alapköve lenne lerakva, mert akkor I nem lehet a nagy tömegeket soha be nem * váltandó Ígéretekkel félre vezetni és a nemzet- i köziség jelszavával megfertőzni, mert az akkor | százszor erősebben fog ragaszkodni fajához és ősei földjéhez. A magyarság kívánságainak teljesedésbe menését és a földhirtokreformnál való megillető figyelembevételét csak akkor fogja elérni, ha egységes, erős táborba tömörül, mert szétforgácsolódása esetén lehet, hogy pillanatnyilag talán itt ott kedveznek neki, de bizonyos, hogy mikor a kormány mai ingadozó hatalmát megerősítette, annál mostohábban bánnak majd vele. A zajos tetszésnyilvánításoktól gyakran megszakított és a lelkes éljenzés közepette befejezett beszéd után dr. Röck Ernő berekesztette a gyűlést. = Kommunisták nópgyülósa. A komáromi kommunista pán május 1-en föivonulással egy. bekötött uépgyülést rendezett a Kossuth-téren. A Munkásotthonból kiinduló menet vörös zászlók alatt és fúvószenekar hangjai mellett vonult a városon keresztül a Kossuth-tórre, hol délelőtt 10 órakor kezdődött a népgyülés. Az ! érdeklődés nem volt olyan nagy, mint tavaly, | noha az időjárás kedvező volt, a szervezetek I zászlai alól sokau hiányoztak, akik tavaly még j lelkesen esküdlek az ötágú csillag jelvényére. ! A nép^yülésen semmi uj&bb dolog nem történt, í a beígért ünnepi szónok nem jött el, helyette | Grünbauiu kiküldött tartott hosszú beszédet, , melyben magasztalta a Szovjet Oroszországban ■ uralkodó paradicsomi állapotot és párhuzamot ; vout az ottani és a csehszlovák köztársaság! ban éiö munkásság helyzete között. Ostorozta ! a burzsoáziát, a nagytőkét, a kapitalizmust és 5 az egyedül megváltó III. Internacionálét jelölte S meg ezeknek letörésére szolgáló csalhatatlan I eszközül. A szociáldemokratákat frontbontókj nak és árulóknak nevezte, akik támogatják a \ kormányt és képviselőkké, miniszterekké vedí lettek át. Megemlékezett a munkanélküliségről | és mankáSDyomorróí is, úgy szintén a fóldrej form igazságtalan végrehajtásáról. Utána Ma} darász kiküldött lépett az emelvényre, aki az | ifjúmunkások helyzetével foglalkozott. Majd ■ Grünbaum egy határozati javaslatot terjesztett l elő a munkásságnak egységes kommunista i frontba való tömörüléséről és a mai kormány i elleni állásfoglalásról, amit a népgyülés elfoí gadott. Végül Varga Pál mondott köszönetét a kiküldött szónokoknak, mely után a népj gyűlés véget ért, A különböző szakszervezetek : azután rendben visszavonultak a Mnnkásj otthonba. = A szociáldemokraták népgyűlése. A \ kettészakadt munkásság másik frakciója, a komáromi szociáldemokraták, szintén tartottak i május elsején uépgyülést a Dózsa-féle Vigadó ! emeleti nagytermében, amelynek széksorait j megtöltötte a hallgatóság. A ‘központból várt • Mayer nemzetgyűlési képviselő szintén nem I jött el, mint a komáromi kommunisták által i várt Nagy Gyula képviselő. Mayer helyett ki; küldött szónok Pozsonyból szintén foglalkozott ; a munkásfront szétszakításával és ennek ódiu] mát a kommunista munkásságra hárítja. Az | itteni állapotok bírálatától óvatosan tartózkodott és inkább dicsért, mint bírált és a mun; kásság általános bajainak okait a kommunisták; ban látja, akik megbontották a munkások I frontját. Védekezik a kommunisták ama vádja j ellen, hogy a szociáldemokraták elárulták : a szocializmus elveit akkor, amikor a kor! mányb&n résztvettek és a kormányt támo| gatják. Ellentétben a kommunistákkal, akik i Szovjetorossorezágot a földi paradicsomnak \ festik, Oroszországról, mint förtelmes pokolról ■ emlékezik meg, ahol a munkásság sokkal nagyobb zsarnokság alatt nyög, pusztul, éhezik | és larongyosodik, mint azelőtt. Az itt élő mun| kásság helyzetének árulását abban látná, ha a \ csehszlovák köztársaság a lerongyolódott és ! mindenéből kifogyott Oroszországban keresne I piacot gyáriparának. Hogy a csehszlovák szokol ! és az orosz rubel között fennálló örületes dif. ferenciát hogyan képzeli áthidalni, azzal adós ! maradt az előadó. Az Oroszországba való ex- I portálást még a messze jövö zenéjének tartja ; különben maga az előadó is, aki hogy a meg- I szokott sablontól el ne térjen, megemlékezett a „véreskezüHorthyország hóhérairól“, börtönei-
