Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-05-03 / 53. szám

2 oldal. X „Komáromi Lapok t9‘3 május 3. r51 is ég miután igy alaposan leszólta a szom­széd országot, befejezte beszédét. Utána pénes Emil szólalt fel. A kom­munistákkal vitatkozik és azt bizonyítja, hogy a bolsevista elvek a falnak viszik az emberiséget és hogy a munkásságot nem lehet kísérleti nyúlnak felhasználni a szovjetberendezkedés próbálgatásánál. Szintén a kommunistákat vá­dolja a frontbontással. A szociáldemokrata magyar munkásság a régi rezsim alatt mindig egységes frontot alkotott és ez egységes front­tal tudott előnyöket elérni a magyar munkás­ság. ők, az itt élő magyar szociáldemokraták ebből az iskolából kerültek ki, amely nem en­gedi a frontbontást. Ezt a bűnt a kommunisták követték el a szónok szerint, aki szintén tar­tózkodott az itt élő munkásság helyzetének és annak okainak az ecsetelésétöl. Ehelyett a figyelmet mindvégig lekötő közvetlen elő­adásban ismertette a szocializmus mozgal­mainak történetét. Ezzel a népgyűlés, amely nagyon csendes mederben folydog&lt, véget ért anélkül, hogy határozati javaslatot terjesztettek volna elő. Szóval még e tekintetben is ellen­tétben állnak a kommunistákkal. = A franciák „törököt“ fogtak. A franciák ruhrvidéki megszállása mindnagyobb kudarccal látszik végződni. A franciák most már szeret­nék az egész megszállást visszacsinálni, de csak úgy, ha ezt nagyhatalmi presztízsüknek sérelme nélkül tehetnék. Különösen nagy izgatottságot kelt Franciaországban a lapoknak az a hire, hogy a Rnhr vidékre szállított koksz teljesen hasznavehetetlen. Németország a megszállott te­rületen eddig 430 kokszégető telepét szüntetett be és félő, hogy a megmaradt 300 is hasonló sorsra jut. Az az értesülés van elterjedve, hogy Briand volt francia ministerelnök újra a poli­tikai cselekvés terére lép s azt hiszik, hogy Briand lenne az az ember, aki Franciaországot presztizssérelem nélkül ki tudná vezetni a mos­tani nyugtalan és semmiféle megoldást nem nyújtó helyzetből. Angliában az a vélemény, hogy Curson beszéde rábírja a német kormányt, hogy rövidesen újabb ajánlatot tegyen Franciaország­nak és a Bergmann-féle javaslatba foglalt 30 milliárdnyi összeget felemeli. Curson beszédében felszólítást látnak arra, hogy Németország aján­latát Angliának nyújtsa át, melyet az továbbit Franciaországnak. VÍZUMOT útlevelekre és mindenféle útlevélügyet meg­bízhatóan, 24 óra alatt intéz el a „Hilfsverein derjüd. Hochschüler aus der Slovakei.“ 252 Praha I., Postfach 620. Közbenjárási dij vízumonként 20 korona. I magyal hatóság [sah Igazolt állampolgaiságu ki­utasítottál (total) vesz ót {Ma Komáromnál is visszaküldött a magyar hatóság két kiutasitottat.) Még mindig izgatottan tárgyalják az em­berek a hirtelen jött kiutasítottak ügyét. És a felizgatott kedélyek bizonyára addig le se fog­nak csendesüki, amíg a kiutasítások kérdését a közóhaj szerint általánosan el nem intézik. A kiutasítottak ügyében azonban egy váratlan fordulat állt be, amint arról az alábbi híradásunk beszámol. Mint Kassáról Írják, az ottani toloncügy­­osztály vezetője a következő felvilágosítást adta a K. U. munkatársának : „A magyar határőrség hónapok óta nem vesz át olyan toloncot, aki nem tudja magyar állampolgárságát, vagy azt igazolni, hogy a békeszerződésben előirt határ­időig — 1922 júliusáig — magyar állampol­gárságra optált. Sok esetben két-háromszor küldtük & toloncot a határra, de a magyar határközegek nem vették át. Az eredménytelen utazgatás még ráadásul pénzbe is kerül az államnak, amiből megállapítható, hogy a mai illetőségi bizonyítványok mellett rossz üzlet & toloneolás“. Eddig a K. U. hire. Mint lapunk zártakor értesülünk, ma reggel a komáromi hídon átment egyik komáromi kiutasitottat a fenti okokból a túloldali hntárrendőrség szintén nem vett át és visszaküldte, ugyanígy járt egy Dunaszsda­­helyről kiutasított is. Tehát egy uj helyzet áll elő. Innét kiuta­sították őket s ott nem fogadják be. Hol teleped­hetik tehát k az ilyen, a küszöbön álló ki­utasított ? A hetényiek megható módon búcsúztak el kiutasított lel­készüktől. {Az egész falu kikisérte a falu határáig. Száz kocsi kisérte be Komáromba.) Múlt számunkban megemlítettük, hogy a vidékünkről kiutasítottak között van Győry Elemér a hetényiek népszerű ref. lelkésze is. Győry Elemér volt komáromi ref. püspöki titkár három év»-, hogy a hetéuyi hivek egyhangúlag meghívták lelkészüknek. * Nasry látkörü, európai műveltségű ember, aki tanulmányai egyrészét külföldi egyetemeken végezte. Hetényeu eltöltött ideje a komoly lelkészi és kulturális, de politikától mentes munkálkodásban telt e), ami közte és hívei között a kapcsolatot még szorosabbá tette, ami külsöképen is megnyilatkozott szerdán, amikor kiutasított lelkészüktől el kellett bucsuzniok. Ma szerdán délelőtt lépte ugyanis át a határt Győry Elemér, a hetényiek impozáns módon megnyilvánult szeretőiétől kísérve. Reggel indult el a kiutasított lelkész ne­jével kocsin Hetényről Komáromba. A buesu­­zásnál elhalmozták virággal a távozókat és a világszerte hires hetényi kézimunkák legszebb remekeivel. A távozók kocsiját a hetényiek száz kocsiból álló kísérete és gyalogosan az egész lakossága több mint ezer ember kikisérte őket a falu határáig. Itt könnyezve, igen sokszor hangos zokogásba törve megható módon bú­csúztak el rajongásig szeretett lelkészüktől és nejétől. A falu határánál a gyalogos kísérők visszamaradtak és a hosszú kocnsor megindult Komárom felé. A lovakon gyászfátyol lengett, jelezve a hetényiek gyászát, amelyet a válás fájdalma támasztott szivükben. Az impozáns menet Komárom utcáin néma megdöbbenést, keltett. Sokan azt hitték, hogy a hetényiek uj harangokat szereztek be és azokért jött be a hetényiek bosszú kocsi sora. Csak a lovakon lengő gyászfátyol árulta el, hogy itt valami szomorú aktusról van szó. Lépésben haladt a hosszú kocsisor a komáromi hid közelébe. A menethez a ko­máromiak közül is igen sokan csatlakoztak. A Dunaparton megállt a kocsisor, a hetényiek le­szálltak a kocsikról és gyalogosan kisérték el a tározókat a hídfőig. Itt már hatalmas tö­meggé nőtte ki magát a kísérők serege. Megható bucsuzás következett most. Mind­egyik kezet fogott a távozókkal. Mindenki könnyezett, igen sokan hangos zokogás között mondottak Isten hozzádot a távozó lelkésznek, aki békés nyugalomra intette könnyes szemű híveit. Aztán kocsira ültek és kendőlobogtatás között távoztak el a túlsó oldalra. Megjelent a színi iskoláiétól. A középiskolák reformtervezetét az aláb­biakban adjuk : 1. Reformok a polgári iskolákban. Miután az elemi iskolák ötödik osztálya kötelező, a polgári iskolák csupán három osz­tályból fognak állni. Az első osztályba léphet­nek azok: a) akik az elemi iskola ötödik osztályát sikeresen elvégezték; b) akik a zárőosztályt sikeresen elvégez­ték s arról bizonyítványt kaptak, bogy a pol­gári iskola sikeres elvégzésére alkalmasak. (Ezek a záróosztáiyok a később kiadandó elő­írások szerint az elemi iskolák mellett volná­nak alkalmazva, azon ötödik osztályt végzett tanulók részére, akik gyönge előmenetelüek.) A tanuló, ha az iskolaév végén kellő ered­ményt fölmutatni nem tud, osztályt ismételhet, ha azonban másodszor sem mutat föl kellő ered­ményt, a polgári iskolát végleg el kell hagynia. Ha a tanuló az év végén csak egy tárgy­ból elégtelen, a szünidő végén javítóvizsgát tehet, ha azon tárgy tanítója, amelyből elég­telen volt, erre javasolja. A polgári iskolák eddigi köteles tárgyai ezután is megmaradnak, azonban kötelező tár­gyul még egy, az államban élő nemzetiség nyelve is fölvétetik. Azon tanulók, akik a polgári iskola har­madikosztályát eredménnyel végezték, igazoló bizonyítványt kapnak. Ez az abszolutórium ké­pesít minden olyan hivatásra, vagy szakiskolára, amelyekre előképzettségül a polgári iskola, vagy a középiskolák alsó osztályai elegendők. II. A középiskolák alsó osztályai, mint külön szakasz. A középiskolák első osztályába való föl­vételhez a polgári iskolánál megkívánt fölté­telek szükségesek. Az osztályismétlésre és ja'vitóvizsgálatra vonatkozó tételek is teljesen azonosak. A kőtelező tárgyak itt is ugyanazok, mint a polgáriban, amelynek tanítása olyaténképen módosul, hogy az alsó osztályokban a grama­­tikai ismeretekre szorítkozik. A ILI. osztály végzett tanulói, akik leg­­! alább „jó“ eredményt mutatnak föl, bizonyit- I ványt kapnak, hogy képesek a középiskolák felsőbb osztályaiban tanulmányaik folytatására. Az elégséges eredménnyel végzett tanulók, amennyiben a felsőbb osztályokba akarnak lépni, kötelesek külön fölvételi vizsgát tenni. III. A középiskolák felső osztályainak reformja. A felső középiskola I osztályába léphet­nek azok: akik a középiskola alsó osztályaiból ab­szolváltak ; a polgári iskolák abszolvált tanulói, ha fölvételi vizsgát tesznek. Az egy tárgyból bukottak javító vizs­gáira nézve ugyanazon föltételek iráuyadók, mint az alsóbb osztályokban és polgári is­kolákban. Több távgyból bukott tanulók csak egy­szer ismételhetik az osztályt s másodszori bukás esetén a középiskolák felsőbb osztályát végleg el kell hagyniok. A negyedik felső osztály végzett tanulói bizonyítványt kapnak, amellyel igazolják, hogy a felsőbb osztályokat sikeresen elvégezték. Ez i a bizonyítvány minden olyan hivatásra és fog­­\ lalkozásra képesít, amelyekhez előképzettségül j a középiskolák végzése kívántatik, de nem jo­­’ gositja a tanulót a főiskolákba való átlépésre. A negyedik felső osztályt végzett tanu­­; lók, akik főiskolai tanulmányokat akarnak foly­­\ tatni, az ötödik felső osztályba lépnek. Ebben az osztályban a tanulók önálló tanulmányokat és kutatásokat folytathatnak az irodalom föl­használásával. Ez a tanulmány azt célozza, í hogy a diákok látókörét és előző osztályokban | szerzett tudását fokozzák. Még pedig annyira, Ij hogy az iskolaév végén a tudományos magya­rázatokat követhessék. A tanév végén azok a diákok, akik az ötödik felső osztályt jó eredménnyel elvégezték és akikről a tanári kar igazolja, hogy az elő­irt tananyagot kellő méri ékben elsajátították, bizonyítványt kapnak, amely a főiskolák láto­gatására jogosítja őket. A negyedik osztály végzett tanulóinak, f amennyiben az ötödik osztály abszolválása | nélkül akarnak főiskolába lépni, a következő jj föltételeknek kell eleget tenniök : a) Azon esetben, ha a negyedik osztályt ■ kitüntetéssel végezték és b) érettségi vizsgálatot tettek, mely tanú- S sitja, hogy az ötödik osztályban követelt tár­­; gyakban kellő ismerettel bírnak. I Ugy a föntebb emlitett igazolvány, mint az érettségi vizsga, bármely főiskola látogatá­sára jogosítja a tanulót. ____________ «S«tSl Útlevél uisumot minden államba a leggyorsabban és leg­olcsóbban raegszerzek. Vidéki megbízá­sokat a leggyorsabban elintézek, mintán hetenklnt háromszor megg küldönc Prágába eljárási dij Z5 korona, űm: hászlő Zsigmond Bratislava (Pozsony) Széplak-n. 12. sz. iHJUU n. 12. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom