Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-04-26 / 50. szám
iegyvannegyerfik évfolyam« 50. azém. CnOtörtSky 1923» április 26. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY túlfizetést ár ceehHncie.'álK értékben: Helyben ét vidékre pestül szétküldéssel: érre 80 K, félédre 40 K, negyedévre 20 E. Külfölden 160 Ke. Egy©» «»ám ám t 80 fillér. P O L, X TI KAI lu A P. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: SARAMYAY JÓZSEF dr. Szerkesitöség és kiidóbivstnl: Nádor-n. 20., hová úgy a lap szellemi részit illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küIdsadSk. Kéziratokat nem adunk vissza. Megielonik hetenkivt báranszor: toün csitiitikin és sztiktfog II kiül tűk Ma. Komárom legaktuálisabb kérdése ma kétségtelenül a hajógyár ügye. Úgy tudjuk, hogy az állam kivánja a telket megszerezni, miután a gyár épületeit és felszerelését már magához váltotta. A község képviselete fog ebben a kérdésben a közel jövőben állást foglalni. Ez az üzlet eszünkbe juttatja a sze- ' rencsétlen kikötő üzletet. A kikötő telkét | az 1921. évben a kommunista városi közgyűlés ingyen akarta eladni az állam részére azzal a megokolással, hogy az ; állam a munkát biztosítja. Ez a szándék j egy szavazattal maradt kisebbségben. Mikor ] a kikötőtelek eladása ismét szőnyegre ; került 1922. évben, a kikötő telket a pol- ! gári párt ellenzése és felebbezései után a | szocialista közgyűlési többség eladta 2 és j fél millióért azzal a feltétellel, hogy a > munka megindul és a munkánál helyi j munkások lesznek alkalmazva. A kikötőért a város becslés alapján 7 és fél milliót, tehát a beígért vételár háromszorosát kérte. Most ismét egy fontos vétel fog eldőlni a hajógyár eladásánál. Ezt a telket a Ma- ■ gyár Folyam és Tengerhajózási r.-t. bérelte és csak a tulajdon elismeréséért fizetett a városnak számba sem jövő összeget. Ez a szerződés a magyar iparfejlesztés kezdő időpontjában jött létre, amikor a gyárvállalatok mindennemű kedvezményeket kaptak azoktól a városoktól, ahol megtelepültek. A város nyilván előnyösebb helyzetbe kerülne, ha bérbe adhatná a gyártelket, mert igy az ingatlana megmaradna. A hangulat azonban az eladás mellett van és Úgy halljuk, hogy a városi tanács ez ügyben állást is foglalt. Mi nem vagyunk a városi ingatlanvagyon oknélküli elidegenítésének a hívei. Erre a kikötő-ügy elég intő például szolgál. De az ingatlan eladásánál feltétlen ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy annak ne csak forgalmi árát, de valódi értékét kapja meg a város. Nagy különbség van egy parlag terület eladása és egy iparosított, berendezett gyártelep telkének eladása között. Az előbbi esetben csak a telek ára mérvadó, a forgalmi ár, de a másik esetben már különleges értéket képvisel a gyártelep fekvése, felszerelése, alkalmassága és ezek a döntő tekintetek az érték megbecsülésénél. Roppant könnyelműség volna és elhamarkodott dolog, ha ezt az értékes telket becslés, szakértői vélemény nélkül adná el a város, anélkül, hogy tájékozódnék annak igazi értékéről. Hogy a kikötő telek túlalacsony áron kelt el, az már nyiit titok és a városnak minden lakója | meg van erről győződve. A legnagyobb óvatosságra és körültekintésre van szükség az eladás körül. Döntő szempont a város szomorú pénzügyi helyzete nem lehet egyedül, mert a város pénzügyi helyzete sokáig szomorú fog még maradni és mindig telekeladással azon nem volna célszerű segíteni. Az tény, hogy az államnak erre a helyre feltétlen szüksége van a hajózás szempontjából. Ha ez igy van, akkor meg kell adnia érte azt a vételárat, amit az a telek, mint gyártelep ér. Nagy hiba volna elhamarkodni a kérdés megoldását, mert azt utódainkkal szemben reparálni és helyrehozni nem lehet. — A kisgazda és kisiparos párt gyűlései. Az Orsz. Magyar Kisgazda és Kisiparos Párt komaromi központjából Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő és ifj. Koczor Gyula ügyvezető elnök vasarnap Kemoesán és Szimőn tartottak Dagy hallgatóság előtt gyűlést, amelyen mind a két szónok a magyarság helyzetével és a földreform kérdésével foglalkozott. Mindkét helyen lelkes hangulatban folyt le a gyűlés. = Határmsgállapitás. A salgótarjáni katármegállapítás ügyével most foglalkozott a népszövetség Genfben. A kérdés a határmegállapitó bizottság tagjainak^ kölcsönös megegyezése alapján került a népszövetség elé, mely hétfőn hozta meg döntését. A csehszlovák köztársaságot Osucky párisi követ képviselte, Magyarországot pedig Táncos tábornok, a határraegáliapitó bizottság tagja. A népszövetség I hosszas vita után döntött és pedig úgy, hogy ! a vitatott községek és bányák Magyarországnak jutottak. Így Sornoskő és Somosujfalu községek és a hozzájuk tartozó bányákat Magyarországhoz csatolták. A döntésbe mindkét állam képviselője belenyugodott. = A valuta védelme. A csehszlovák valuta és a pénzforgalom védelmére a kormány egy törvényjavaslatot készített, melyet hétfőn terjesztett a szenátus elé. A törvény szerint az idegen valutával és nemes fémmel való minden gazdaságilag káros spekulációt snlyos szabadságvesztéssel és pénzbírsággal sújtják. Szigora büntetés alá esik továbbá a törvényes fizetési eszközt helyettesitő pénztári jegyek, nevezete sen az úgynevezett szükségpénz kibocsátása, továbbá a fizetési eszközök normális forgalmának megzavarása hamis hírek, felhalmozás és hasonlók által. = Magyaroszág is résztvesz a népszövetség vámértekezletén. A népszövetség gazdasági albizottságának most tartott ülésén, elsősorban az október 15 éré egybehívott vámügyi értekezlet előkészítésével foglalkozott. Ez az értekezlet a vámügyi formalitások egyszerűsítéséről fog tárgyalni ; a gazdasági a bizottság ebben a kérdésben meghallgatta azoknak az államoknak szakértőit, akiket a vámkezelés egyszerűsítése a legközvetlenebbül érint. A meghívott szakértők között szerepelt magyar részről König Tivadar pénzügyminiszteri helyettes államtitkár. Nagy választék tavaszi és nyári divatlapokban. Nádor-utca 29. sz. A határzár. Represszáliák a határincidens miatt. — Kiutasítások a köztársaság területéről. — Interpelláció a magyar képviselőházban. A csehszlovák kormány elfogadta a döntőbíróságot, de eddigi intézkedéseit föntartja. — Beszüntették Komdrom és Új-Komárom között a vonaljárást. A csehszlovák-magyar határon történt incidensek következtében elrendelt határzárt mindeddig változatlanul fentartották, bár a csehszlovák kormány a magyar kormány által javasolt döntőbírósági eljárást a maga részéről is elfogadta. A csehszlovák kormány azonban i repreeszáliákkal él, amelyek közé tartozik több . magyar állampolgársággal bíró, de eddig a köztársaság területén tartózkodott lakosnak kiutasítása is. Egyik pozsonyi német nyelven irt kormánylap (B. Z. am Abend) arról ir, hogy. Pozsonyból hat magyar állampolgárt utasítottak ki, akik a csehszlovák hatóságoktól a múltban hosszabb időre szóló letelepedési engedélyt nyertek, azt azonban most visszavonták. A kiutasítottak 24 órán belül kötelesek elhagyni a köztársaság területét. A nevezett lap értesülése szerint nap-nap után csoportonként ismétlődni fognak a kiutasítások. Ezt látszik igazolni az a hir is, mely positiv formában lett ismertté városunkban s amely szerint a komáromi járás területéről hét kiutasítás várható, ezek közül Komáromból öt polgár tartózkodási engedélyét akarják megvonni. A külügyminisztériumhoz közel álló Ceské Slovó szerint, a csehszlovák kormány által elrendelt rendszabályok addig maradnak érvényben, amig a köztársaság kormánya nem kap elégtételt. A csehszlovák kormány ugyan hajlandó hozzájárulni a magyar kormány által a döntőbíróságra tett javaslatához, de olyan nyilatkozatot kér a magyar kormánytól, melyszerint oda fog hatni, hogy jövőben ilyen incidensek ne forduljanak elő és Szedlacsek őrmester halála ügyében a tetteseket kinyomoztatja és megbünteti. A határzár következtében, mint a vasútállomási főnökségtől értesülünk, az Uj-Komárom és magyar Komárom között átkelők számára löntartott vonatjáratot további intézkedésig beszüntették. A magyar nemzetgyűlés kedden foglalkozott a határzár ügyével. Apponyi Albert gróf interpellációt terjesztett elő, beszédében többek között a kővetkezőket mondotta: — A népszövetségi törvény becikkelyezéséről szóló javaslat tárgyalásakor elmondott beszédemben ki akartam terjeszkedni arra, hogy a kisantantnak a katárincidensek ügyében, továbbá a magyar határon tartott népgyülések, valamint az állítólagos magyar fegyverkezések ügyében támasztott követelései aggasztó tünetek. A kisantant annak ellenére, hogy antant-vizsga lóbizottság megállapította, hogy a határincidensek ügyében a magyar kormányt felelősség nem terheli, fönntartotta vádjait. Akkor nem mondottam el beszédemet, mert illetékes helyen olyan hangok hallatszottak, amelyek azt a reményt keltették, hogy a kisantant fölhagy a belénkkötés politikával. A cseh-szlovák határon történt incidens különböző beállításban került napvilágra. Ezt természetesnek is tartom, mert a különböző kormányok felelős közegei mást és mást jelentanek az esetről. Tény az, hogy egy cseh csendőrt meggyilkoltak. De ez bármennyire sajnálatos tett is, nem lehet perdöntő, mert hiszen
