Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-04-26 / 50. szám

iegyvannegyerfik évfolyam« 50. azém. CnOtörtSky 1923» április 26. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY túlfizetést ár ceehHncie.'álK értékben: Helyben ét vidékre pestül szétküldéssel: érre 80 K, félédre 40 K, negyedévre 20 E. Külfölden 160 Ke. Egy©» «»ám ám t 80 fillér. P O L, X TI KAI lu A P. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: SARAMYAY JÓZSEF dr. Szerkesitöség és kiidóbivstnl: Nádor-n. 20., hová úgy a lap szellemi részit illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küIdsadSk. Kéziratokat nem adunk vissza. Megielonik hetenkivt báranszor: toün csitiitikin és sztiktfog II kiül tűk Ma. Komárom legaktuálisabb kérdése ma kétségtelenül a hajógyár ügye. Úgy tudjuk, hogy az állam kivánja a telket megsze­rezni, miután a gyár épületeit és felsze­relését már magához váltotta. A község képviselete fog ebben a kérdésben a közel jövőben állást foglalni. Ez az üzlet eszünkbe juttatja a sze- ' rencsétlen kikötő üzletet. A kikötő telkét | az 1921. évben a kommunista városi közgyűlés ingyen akarta eladni az állam részére azzal a megokolással, hogy az ; állam a munkát biztosítja. Ez a szándék j egy szavazattal maradt kisebbségben. Mikor ] a kikötőtelek eladása ismét szőnyegre ; került 1922. évben, a kikötő telket a pol- ! gári párt ellenzése és felebbezései után a | szocialista közgyűlési többség eladta 2 és j fél millióért azzal a feltétellel, hogy a > munka megindul és a munkánál helyi j munkások lesznek alkalmazva. A kikötőért a város becslés alapján 7 és fél milliót, tehát a beígért vételár háromszorosát kérte. Most ismét egy fontos vétel fog eldőlni a hajógyár eladásánál. Ezt a telket a Ma- ■ gyár Folyam és Tengerhajózási r.-t. bérelte és csak a tulajdon elismeréséért fizetett a városnak számba sem jövő összeget. Ez a szerződés a magyar iparfejlesztés kezdő időpontjában jött létre, amikor a gyárvál­lalatok mindennemű kedvezményeket kap­tak azoktól a városoktól, ahol megtelepültek. A város nyilván előnyösebb helyzetbe kerülne, ha bérbe adhatná a gyártelket, mert igy az ingatlana megmaradna. A hangulat azonban az eladás mellett van és Úgy halljuk, hogy a városi tanács ez ügyben állást is foglalt. Mi nem vagyunk a városi ingatlanvagyon oknélküli elide­genítésének a hívei. Erre a kikötő-ügy elég intő például szolgál. De az ingatlan eladásánál feltétlen ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy annak ne csak forgalmi árát, de valódi értékét kapja meg a város. Nagy különbség van egy parlag terület eladása és egy iparosított, berendezett gyártelep telkének eladása között. Az előbbi esetben csak a telek ára mérvadó, a forgalmi ár, de a másik esetben már különleges értéket képvisel a gyártelep fekvése, felszerelése, alkalmassága és ezek a döntő tekintetek az érték megbecsülé­sénél. Roppant könnyelműség volna és el­hamarkodott dolog, ha ezt az értékes tel­ket becslés, szakértői vélemény nélkül adná el a város, anélkül, hogy tájékozód­nék annak igazi értékéről. Hogy a kikötő telek túlalacsony áron kelt el, az már nyiit titok és a városnak minden lakója | meg van erről győződve. A legnagyobb óvatosságra és körül­tekintésre van szükség az eladás körül. Döntő szempont a város szomorú pénz­ügyi helyzete nem lehet egyedül, mert a város pénzügyi helyzete sokáig szomorú fog még maradni és mindig telekeladással azon nem volna célszerű segíteni. Az tény, hogy az államnak erre a helyre feltétlen szüksége van a hajózás szempontjából. Ha ez igy van, akkor meg kell adnia érte azt a vételárat, amit az a telek, mint gyártelep ér. Nagy hiba volna elhamarkodni a kérdés megoldását, mert azt utódainkkal szemben reparálni és helyrehozni nem lehet. — A kisgazda és kisiparos párt gyűlései. Az Orsz. Magyar Kisgazda és Kisiparos Párt komaromi központjából Füssy Kálmán nemzet­gyűlési képviselő és ifj. Koczor Gyula ügyvezető elnök vasarnap Kemoesán és Szimőn tartottak Dagy hallgatóság előtt gyűlést, amelyen mind a két szónok a magyarság helyzetével és a föld­reform kérdésével foglalkozott. Mindkét helyen lelkes hangulatban folyt le a gyűlés. = Határmsgállapitás. A salgótarjáni ka­­tármegállapítás ügyével most foglalkozott a népszövetség Genfben. A kérdés a határmegál­­lapitó bizottság tagjainak^ kölcsönös megegye­zése alapján került a népszövetség elé, mely hétfőn hozta meg döntését. A csehszlovák köz­társaságot Osucky párisi követ képviselte, Ma­gyarországot pedig Táncos tábornok, a határ­­raegáliapitó bizottság tagja. A népszövetség I hosszas vita után döntött és pedig úgy, hogy ! a vitatott községek és bányák Magyarország­nak jutottak. Így Sornoskő és Somosujfalu községek és a hozzájuk tartozó bányákat Ma­gyarországhoz csatolták. A döntésbe mindkét állam képviselője belenyugodott. = A valuta védelme. A csehszlovák va­luta és a pénzforgalom védelmére a kormány egy törvényjavaslatot készített, melyet hétfőn terjesztett a szenátus elé. A törvény szerint az idegen valutával és nemes fémmel való minden gazdaságilag káros spekulációt snlyos szabad­ságvesztéssel és pénzbírsággal sújtják. Szigora büntetés alá esik továbbá a törvényes fizetési eszközt helyettesitő pénztári jegyek, nevezete sen az úgynevezett szükségpénz kibocsátása, továbbá a fizetési eszközök normális forgalmá­nak megzavarása hamis hírek, felhalmozás és hasonlók által. = Magyaroszág is résztvesz a népszövet­ség vámértekezletén. A népszövetség gazdasági albizottságának most tartott ülésén, elsősorban az október 15 éré egybehívott vámügyi értekezlet előkészítésével foglalkozott. Ez az értekezlet a vámügyi formalitások egyszerűsítéséről fog tár­gyalni ; a gazdasági a bizottság ebben a kérdés­ben meghallgatta azoknak az államoknak szak­értőit, akiket a vámkezelés egyszerűsítése a legközvetlenebbül érint. A meghívott szakértők között szerepelt magyar részről König Tivadar pénzügyminiszteri helyettes államtitkár. Nagy választék tavaszi és nyári divatlapokban. Nádor-utca 29. sz. A határzár. Represszáliák a határincidens miatt. — Kiuta­sítások a köztársaság területéről. — Interpel­láció a magyar képviselőházban. A csehszlovák kormány elfogadta a döntőbíróságot, de eddigi intézkedéseit föntartja. — Beszüntették Komdrom és Új-Komárom között a vonaljárást. A csehszlovák-magyar határon történt incidensek következtében elrendelt határzárt mindeddig változatlanul fentartották, bár a csehszlovák kormány a magyar kormány által javasolt döntőbírósági eljárást a maga részéről is elfogadta. A csehszlovák kormány azonban i repreeszáliákkal él, amelyek közé tartozik több . magyar állampolgársággal bíró, de eddig a köztársaság területén tartózkodott lakosnak kiutasítása is. Egyik pozsonyi német nyelven irt kormánylap (B. Z. am Abend) arról ir, hogy. Pozsonyból hat magyar állampolgárt utasítottak ki, akik a csehszlovák hatóságoktól a múltban hosszabb időre szóló letelepedési engedélyt nyer­tek, azt azonban most visszavonták. A kiuta­sítottak 24 órán belül kötelesek elhagyni a köztársaság területét. A nevezett lap értesülése szerint nap-nap után csoportonként ismétlődni fognak a kiutasítások. Ezt látszik igazolni az a hir is, mely positiv formában lett ismertté városunkban s amely szerint a komáromi járás területéről hét kiutasítás várható, ezek közül Komáromból öt polgár tartózkodási engedélyét akarják megvonni. A külügyminisztériumhoz közel álló Ceské Slovó szerint, a csehszlovák kormány által el­rendelt rendszabályok addig maradnak érvény­ben, amig a köztársaság kormánya nem kap elégtételt. A csehszlovák kormány ugyan haj­landó hozzájárulni a magyar kormány által a döntőbíróságra tett javaslatához, de olyan nyi­latkozatot kér a magyar kormánytól, melysze­­rint oda fog hatni, hogy jövőben ilyen inci­densek ne forduljanak elő és Szedlacsek őr­mester halála ügyében a tetteseket kinyomoz­tatja és megbünteti. A határzár következtében, mint a vasút­állomási főnökségtől értesülünk, az Uj-Komá­­rom és magyar Komárom között átkelők szá­mára löntartott vonatjáratot további intézkedésig beszüntették. A magyar nemzetgyűlés kedden foglalko­zott a határzár ügyével. Apponyi Albert gróf interpellációt terjesztett elő, beszédében többek között a kővetkezőket mondotta: — A népszövetségi törvény becikkelye­zéséről szóló javaslat tárgyalásakor elmondott beszédemben ki akartam terjeszkedni arra, hogy a kisantantnak a katárincidensek ügyé­ben, továbbá a magyar határon tartott nép­­gyülések, valamint az állítólagos magyar fegy­verkezések ügyében támasztott követelései aggasztó tünetek. A kisantant annak ellenére, hogy antant-vizsga lóbizottság megállapította, hogy a határincidensek ügyében a magyar kormányt felelősség nem terheli, fönntartotta vádjait. Akkor nem mondottam el beszédemet, mert illetékes helyen olyan hangok hallatszot­tak, amelyek azt a reményt keltették, hogy a kisantant fölhagy a belénkkötés politikával. A cseh-szlovák határon történt incidens külön­böző beállításban került napvilágra. Ezt ter­mészetesnek is tartom, mert a különböző kor­mányok felelős közegei mást és mást jelenta­­nek az esetről. Tény az, hogy egy cseh csend­őrt meggyilkoltak. De ez bármennyire sajná­latos tett is, nem lehet perdöntő, mert hiszen

Next

/
Oldalképek
Tartalom