Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-04-26 / 50. szám
2 »14*1. > Kern árami Lapek« 1923. április 26; egy verekedésben sohasem lehet tudni, j hogy melyik fél kerekedik fölül. A magyar kormány álláspontja ebben a kérdésben telje- \ sen korrekt volt, amikor fölajánlott egy nemzet- [ közi, vagy pedig egy magyar és cseh bírák- l ból álló döntőbíróságot és annak döntésétől tette függővé további magatartását. A csehszlovák kormány azonban a döntőbíróság fölállításába nem ment bele és önkényes intézkedéseket tett. A cseh-szlovák kormány határzárt lép- í tetett életbe és ezzel a cselekedetével az ön- j segély eszközéhez folyamodott. A népszövet- f ségi paktum 12. § a szerint az önsegély esz- J köze nem vehető igénybe, hanem a vitás kér- í désben a választott bíróság döntését kell bevárni , és ha ez a választott búóság nem tudna a j felek között közeledést létrehozni, csak három f hónap múlva szabad háborút indítani. A csali- j szlovák kormány ezt a paragrafust nem vette ; figyelembe és ngy látszik, hogy az önsegély ' eszközéhez nyúlt. A körülmények azt mutatják, ; hogy vannak államok, amelyeknek a szerződé- ! seket be kell tartaniok és vannak olyanok, j amelyek e szerződéseket nem tartják be. ; (Taps a Ház minden oldalán.) Azt tapasztalom, hogy a népszövetségnek a kisebbségek jogainak j biztosítására vonatkozó szakaszait sem veszik j figyelembe egyesek. Jellemző egy román mi- i niszter kijelentése, amelyben az áll, hogy a i kisebbségek kulturális jogait fontos állami ér- \ dekből nem lehet tekintetbe venni. Úgy látszik, hogy az ököljog korszaká- j ban élünk. Bennünket két veszély fenyeget. Az : egyik a kalandos politika. Távol áll tőlem, j hogy erre biztassam a kormányt, hiszen nekünk konszolidációra van szükségünk. A másik < nagy veszély a halogatós politikában rejlik, j Ha a csehszlovák kormány represszáliákra ha- ; .tározta el msgát anélkül, hogy a döntőbíróság 1 Ítélkezését bevárta, akkor a magyar kormány- | nak is hasonló álláspontra kell helyezkedni és haladéktalanul retorziós intézkedéseket kell i foganatosítania, ami módjában is áll. Előtér- j jeszti interpellációját. Kérdi a kormányt, haj- i landó-e a csehszlovák kormány eljárására re- I torziós intézkedésekkel felelni és hajlandó e = ebben az ügyben az ország közvéleményét ki- { elégítő megoldást foganatosítani. (Nagy taps j és éljenzés a Ház minden oldalán.) Daruváry Géza külügyminiszter nyombaD ! válaszolt az interpellációra. Ismertette a magyar kormány állasfoglalását és eddig megtett intézkedéseit, majd a következőket jelentette ki: — Ebben a pillanatban kaptam táviratot, hogy a csehszlovák kormány elfogadja a mi 1 javaslatunkat, de fentartja a retorziós intézke- \ déseket. (Fölkiáltások: Hallatlan, hallatlan!) j Ez nyilvánvalóan igen baratságtalan intézkedés, j mert semmiféle velleitásban sem áll az incidens' ( sei. A csehszlovák kormány szándékosan fölhasz- j nálja ezt arra, hogy ellenünk barátságtalan akciót | indítson. Hogy mi ennek az akciónak céija, j mely ellentétben áll a csehszlovák kormány \ hangoztatott békeszándékával és ellentétben áll ! a nyugati államok intenciójával, — hogy mi j ennek a célja, e tekintetben csak föltevésre vagyunk utalva. Azt hiszem, nem tévedek, ha , összefüggésbe hozom ezt azzal, hogy a nyugati í államok felismervén a mi békés szándékunkat, . velünk szemben barátságos hangulatot tanusita- | nak és ezáltal javulóban van a mi politikai helyze- j tünk. Meg vagyok győződve, hogy ezt nem fog • sikerülni a csehszlovák kormánynak meg- j akadályozni. A magyar kormány igyekezete j oda irányul, hogy támaszkodva a három nagy- : hatalomra, Közép Európa békés konszolidáció- ! jáért dolgozzék. A magyar kormányt a cseh- j szlovák kormány váratlan akciója sem \ téríti el a nyugodt és higgadt politikától. Tiltakozunk ez ellen az intézkedés ellen, mely hasonló intézkedésre jogosít föl bennünket. Szorgalmazni fogjuk, hogy ez az intézkedés hatályon kívül helyeztessék és a pártatlan bizottság mielőbb összeüljön. Csak arra akarom kérni a nemzetet, hogy most is tartsa meg higgadtságát, mert ha higgadtságunkat elveszítjük, azt a célt szolgáljuk, melyet a csehszlovák kormány akar elérni. (Élénk helyeslés.) Apponyi viszonválasza után a nemzetgyűlés a külügyminiszter válaszát egyhangúan tndomásni vatta.____________________________ Ügy három szobás lakás a hozzátartozó mellékhelyiségekkel azonnali beköltözésre kerestetik. Cim a kiadóhivatalban. ! [|y oeifi folyóirat ipiercpil. 1 A „Reveue de Gensveu cimü genfi folyó' I : irat hosszabb cikuet közöl Apponyi Albert gróf j í tollából. E cikkből a R. M. H. legutóbbi száma az alábbiakat közli: E cikk bevezetésében reá mutat azon j törekvésekre, melyekkel & kisantant ez óv eleje ' óta teleküríölte a világot s melyek a kisantant • titkos céljainak szolgálatában állandó hadiké- i ? szüiődésüíil s békebontással vádolták míg Ma- ; ! gyarországot. Majd igy folytatja :: ? „Magyarországot vádolják békebontó iö- j \ rekvésekkel. holott ennek a vádnak semmi reális ’ j alapja sem lehet. A magyar hadsereg 36,000 í ; ember, Csehország hadseregének békelétszáma | ( 150,'000, Jugoszláviáé 140.000 és Romániáé i i 210,000. Magyarországnak 105 ágyúja van, i I Csehországnak 600, Jugoszláviának 722, Roma- j I niának 1522. Amikor azt állítják, hogy Ma- ; j gyarország ilyen körülmények között fényé- j j getést jelent számunkra, akkor valóban esufot f 1 űznek a világból. Amikor egy, nemzet ellenséges és állig j | felfegyverzett nemzetek gyűrűjébe zárva, fegy- f ] verteienül áll és stratégiai határok sem bizco- j | sitják: ez a körülmény magában idegességnek j a forrása. Érzi, hogy rosszakaró szomszédok \ ! kegyének van kiszolgáltatva és csak természa- I tes, hogy napról-nopra nő a belső elégedetlen- [ i ség a dolgoknak ilyen lehetetlen és ilyen mél- i • tánytalan állapotával szemben. A Népszövetség ; | egyezségokmánya elvben egyetemes lőfegyver- I zést mond ki; ennek az elvnek a végrehajtó- i j hát azonban ad graecas calendas tolták ki í j rendszeres szabotálással, ami egyike az uj { ; korszak botrányainak. Amíg az egyik fél még ' a belső rend szempontjából is egyenesen nyug- 1 talanitó módon leíegyversztetett, addig a másik fél megtartotta és tovább fejleszti hadseregeit ! és hadieszközeit, amelyek a múlt időkkel ] szemben példátlan hatalmat jelentenek. Ez az \ egyoldalú militarizmus, amely a lefegyverzett ] népeket rabszolgaságra kárhoztatja, sokkal • felháboritóbb, mint aminő az általános milita| rízmus volt; e mellett sokkal veszedelmesebb ) a világ békéjére, mert megengedi, hogy az jj erősek büntetlenül élhessenek vissza a maguk í erejével; végtelen lehetőségek reménységét csillogtatja előttük abban az irányban, hogy minden nagyobb kockázat nélkül kielégíthessék valamennyi vágyukat és áhitozásukat. Hogyan születhetne meg a lelkek békéje ilyen körül- i mények között? Na ringassuk magunkat illúziókban és nevezzük nevén a gyermeket: amig i a nemzetközi jognak két rendszere lesz érvényj b8n, egyik a győzők és másik a legyőzőitek ; számára, mindaddig tovább tart a hadiállapot f és nem tűnhet el a hadi gondolkozásmód. A tanulmány azután kifejti, hogy ebben \ a helyzetben a magyar politikának feltétlenül i korrekt magatartást kell követnie és a magyar \ kormány a többi pártokkal egyetértve, szilár- i dán ragaszkodik — még a leghallatlanabb \ provokációkkal szemben is — e politika fenn. tartásához. De mit használ a legkínosabb kor; rektség is, ha a másik oldalon viszont mindenáron belénk akarnak kötni? A rasszhisze- I müség mindig talál ürügyet, ha akar. Magyar•; országnak tehát élnie kell a megelőzés mind- i azon eszközeivel, amelyeket a dolgok nj rendje biztosit a nemzetek számára. Próbára kell tenni, 1 vájjon elegendők-e ezek az eszközök és vájjon jóhiszemünk-e azok, akik ezeket megteremtették. Kifejti aztán a tanulmány, hogy a Nép( szövetség révén Magyarország milyen lépéseket í tehet a megelőzés irányában. Végezetül meg- I említi a jóvátétel kérdését is, ami állandóan ■ érdeklődésben tartja a közvéleményt. Jóvátételt kérni egy olyan országtól, amelyet területének ; kétharmadától és erőforrásainak legnagyobb ; részétől megfosztottak, amely két forradalmat és egy ellenséges inváziót szenvedett végig: i valóban ez a legjobb módja annak, hogy vég■ i leg iönkretegyék és a nagy európai rokonstruk• ció egyik aktiv erejéből passzív tényezőt : teremtsenek, amely Ausztria példájára, a külföld segélyezéséhez lett kénytelen fordulni. Lehetetlen, hogy általános érdekkel ennyire ellení tétben álló lépésre komolyan gondolhassanak i azok, akik a kérdés megoldására hivatottak ; [ ám a háborúban felszabadult szenvedélyek soks kai több észszerűden cselekményre ragadták a Í tekintéllyel, tapasztalattal és tudással rendelkező embereket, hogysem ezen a ponton egészen nyugodtak lehetnénk“. HdM [iili Április 26. (csütörtök). 1424. Kr. e. Józsua, zsidó hadvezér meghal 110 éve», korában. 121. Kr. u. Marcus Aurélius római császár születik. 1425. Zsigmond magyar király a koraárommegyei Gesztes várában időzik és ott több okiratot állít ki. 1478. A Piazzi család lázadása Flórenzben a Medici, család etlen. 1495. 11. Ulászló országgyűlést hiv össze Budára. 1521. Magäelheus (Mageiián) Ferdinand hires utazót, a világ első körülutazóját Matan filippi szigeten a benszülöttek agyonverik. 1521. Luther elhagyja Vormsot. 1711. Pálffy gróf a magyar erdélyi rendeket Szathmárra hívja tanácskozásra. 1795. Markó Károly, jeles festő születik Lőcsén. 1824. Kenderessi Mihály iró meghal. Első csata Komáromnál. Gőrgely, Damjanich és. Klapka hadtesteikkel Komáromot egészen fölszabadítják az osztrák ostrom alól. Simonicb, (Gsortch, és Schlich Komáromtól Győr felé, elvonulnak. Áprili« 27. (pentsk). Ziska győzelme a prágaiak felett Horzicz mellett» A frankfurti egyetem tölavatása. Az első hírlap megjelenése Olaszországban. Sokoli Pétert, mint felségsértőt lefejezik Pozsonyban. 1737. Gibbon Albert, a nagy történetiró születik. 1744. XV. Lajos francia király hadat üzen Mária Téréziának. > 1795. Martinovicz Ignác szászvári apátot, a M. féle összeesküvés fejét, halálra ítélik. 1825. Greguss Ágost magyar tudós zzületik Eperjesen. 1827. Bihari János híres magyar zenész meghat Pesten. 1849. Jedacsics bán statáriumot hirdet a magyar érzelműek ellen Horvátországban. 184S. Bem megkezdi Temesvár ostromát. 1849. Az orosz külügyminiszter mosakodása, hogy azért segítik Ausztriát Magyarország ellen, mert Oroszország nincs biztonságban Magyarország réásérőL 1854. Ausztria megtiltja az amerikai K-Ossuth-dotlárok behozatalát.-m 1423 1506. 1563. 1612. lilkuél oisumot minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megsmzek. öidéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkkil háromszor megg küldönc Prágába Eljárási dij 25 korona. J cím: hászló Zsigmoísd iS Bruílslsua (Pozsony) Széplak-d- 12. sz. mmsr i ■ A szlovenszkói összes nem állami iskolák fentartóiüoz és iskolaszékeihez! A szlovenszkói állami tanítóság illetményei törvényhozásilag rendezve vannak. Az 1919. május 23 án kelt 274. sz. törvény kimondja, hogy a szlovenszkói állami elemi és polgári iskolai tauerók a velük egyenlő képzettséggel bíró állami tiszlviselóakel fizetés szempontjából teljesen egyenlő elbírálás alá esnek. Ezzel sztmbeu a nem állami tanítóság fizetési viszonyai még mindezidáig törvényes rendezést nem nyertek. Meghagyaitak a régi magyar törvénye« rendelkezéseinek megfelelő fizetési osztályokban és illetményeiket kormányrendelet utján, rendkívüli drágasági segély címén egészítették ki az állami tanítók fizetésének mérvéig. A rendkívüli drágasági segélyek utalása eddig sem történt teljesen simán, most pedig f. évi április 30 ával teljesen megszakadt, amennyiben a rendkívüli drágasági segélyeket biztositó és 1922. dec. 22-én kelt 390. sz. kormányrendelet hatálya lejárt és annak további meghosszabbítása elmaradt. A nem ailami eiemi és polgári iskolák tanerői folyó évi március és április hónapokra rendkívüli drágasági segélyeiknek már csak 50 százalékát kapták meg. Májas 1-én pádig már a régi magyar törvényekkel biztosított illetményeket utalták csupán, amely összegek egyénenként és havonként 100—400 K-t tesznek ki. így a nem állami tanítóság abba a szomorú hslyzetbe került, -hogy egzisztenciája teljesen bizonytalanná vált. A iRnsjßhh hprimláci aiándálA ovímoir
