Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-04-24 / 49. szám

1 1 itgfvisniiefyeilik évfolyam* 49« szám» Keddi 1923» április 24« KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY £l*flz«íést ár cMh-miovik értékbe* s Helybe* és vidékre postai szétküldéssel: %ó<w érre 80 IT, félévre 40 K, »egyedévre 20 K. Külföldön 160 Kő. Egyes szám ára < 80 fillér. melyet törvények és törvényerejű rendel­kezések szabályoznak, beszünteti a kor­mány. Egy tanító, ha nős vagy családos is, havi száz-kétszáz koronáért fog tanítani, ha ugyan ennyiért lehet egyáltalán munkát teljesíteni. Volt idő, nem is olyan régen, mikor a demokrata köztársaság kormánya, a tanítók mostoha helyzetén segített olyan mértékben, amelyről azok nem is álmod­tak s amely legvérmesebb reményeket is felülmúlta. Tízezrek és tízezrek jutottak államsegély címén a tanítónak. A kormány ezzel a tanítóság háláját nyerte el, amely­­lyel hivatását fokozott erővel teljesíteni igyekezett, az államnyelvet kettőzött szor­galommal és igyekezettel tanulták meg és lelkileg teljesen beilleszkedtek a köztár­saság kulturális programjának kérdéseibe. Most pedig egy kormányintézkedés egy tollvonással megsemmisíti az eddigi eredményeket, családokat juttat a nélkü­lözések rögös országutjára és taszít a nyo­morba. Hogyan, hát a tanító munkája már nem olyan fontos és becses az államra nézve, mint eddig volt? Hiszen a tanító becsülettel felel meg hivatásának, munká­jának, erről a kormánytól megbízott tan­­felügyelők is beszámolhatnak. Milyen szociális intézkedés az, mely a demokrácia jelszava mellett, ami vég­eredményben a munka megbecsülését jelenti, elveszi tőlük jogos illetményeiket és máról-holnapra egy szörnyű kérdés elé állította őket. Ha az állam a felekezeti és POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYÁT JÓZSEF dr. pését, amelynek a tanügy is kárát vall­hatja; mert szociális elv az, hogy becsü­letes munkát csak tisztes munkadijért lehet várnunk. A munka végzéséhez nyugodt lelki állapot szükséges és a tanítóság igen nagy része önhibáján kívül egy rettenetes katasztrófába zuhant bele, melyben lelki egyensúlyát is elvesztheti. Ez nem állam­érdek, ez megboszulja magát a rosszul végzett munka után, amelyben nincsen kö­szönet. = A képviselcház bizottságai. A képvise­lőház különböző bizottságai fognak a héten ülést tartani. A külügyi bizottság kedden d. e. kilenc órakor, az ipari bizottság pedig délután egy óra­kor tart ülést. Szerdán délelőtt a mentelmi bi­zottság, valamint a földmivelésügyi bizottság ülé­sezik. = Eredménytelen látogatás Rómában. Ismeretes, hegy Sramek közlekedésügyi minisz­ter Rómában járt, hol a Vatikánnal tárgyaláso­kat folytatott az egyháznak az államtól való szétválasztása és egyéb egyházi ügyek kérdésé­ben. A Vatikán a miniszter előterjesztett javas­latait elutasította. Cseh lapok értesülése szerint, Micara pápai nunciusnak lehet tulajdonítani, hogy Sramek római útja eredménytelen maradt, mert állítólag a nuncius a Kúriát már előzőén értesítette a csehszlovák kormány javaslatairól. A Ceskó Slovó szerint az eredménytelenségre a Habsburgok befolyása is hatást gyakorolt, kik még mindig nagy összeköttetésekkel bírnak a Vatikánban. = Földessy kontra Borovszky. Dr. Föl­­dessy József komáromi szociáldemokrata kép­viselő egyik érsekujvári lapban, »Borovszky ur rágalmaz« címmel nyílttéri nyilatkozatai tett közzé, amelyben kijelenti, hogy Borovszky képviselőnek a Kassai Napló hasábjain ellene intézett rágalmaira, amelyet a Komáromi Lapok is leközölt, intézkedett, hogy Borovszky kép­viselő ellen a kassai törvényszéken rágalmazás miatt a sajtó per folyamatba vétessék. községi iskolák államosítását vette tervbe, ezt miért nem intézi el törvényhozási utón? A kormány bizonyára attól tart, hogy a felekezetek és községek ragaszkodni fognak intézményeikhez. így, kerülő utón, a ta­nítók fizetése elvonásával gyakorolható nyomástól várja az iskolafentartók állás­pontja megváltoztatását. Ha igy van az ügy, ez nem méltó a kormány szociális programjához, meg­csúfolása a demokráciának és a tanítók testületének, az állam e nagyszámú és tekintélyes szellemi munkás csoportjának a lekicsinylése, munkájuk meg nem be­csülése. Nem szülhet jó vért ez az intéz­kedés, amikor tudott dolog, hogy a taní­tóság bőségszaruját akkor oldotta meg a kormány, amikor reájuk szüksége volt, mert a választások álltak a küszöbön. így a ki­csavart citrom példája juta tanítóság eszébe, mely ezt az elbánást megérteni’ és össze­egyeztetni a korábbival hBm tudja. Úgy erkölcsi, mint szociális szempont­ból helytelenítenünk kell a kormány e lé­== Az emigránsok cikkei. A különböző cseh lapokban elég*-gyakran olvasunk cikkeket, amelyekben az emigráció vezérei Magyarország ellen támadnak. Jászi Oszkár előszeretettel ir a Venkovba, a cseh agráriHspárt lapjaba. Kanfi is cseh lapokat keres föl soraival. Az emigráció fraternizálásának egy ajabb bizonysága Rév Bé­lának a Tribunába irt cikk«, amelyben a magyar­­országi legitimista mozgalommal foglalkozva, a köztársaság eszméjét propagálja, noha a köz­­társasági államformát éppen az emigráció disz­­kreditálta Magyarországon. Rév Béla cikke nem érdemli meg, hogy vele polemizáljunk és esak azért említettük meg, mert belőle is kitűnik, hogy az októbristák mindenkivel összefognak, akinek segítségével Magyarországon és a magyar­ságon üthetnek egyet. = A kisantant és a magyar jóvátétal. Magyarország legtekintélyesebb és rendszerint legjobban értesült közgazdasági hetilapja, „A Pénzvilág — amely értesüléseit rendszerint a magyar kormány köréből kapja — ma szenzá­ciós jelentést közöl a kisantant frontváltozá­sáról a magyar jóvátétel kérdésébeo. A szen­zációs értesülésről okvetlenül tudomást kell venni a többi utódállamokban is, ezért a kő­vetkezőkben szó szerint közöljük: „A legilletékesebb helyről kaptak az Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők, Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik ^etenkint háromszor: kedH csütörtökön és szoabataa I alábbi információt: Taleszki János és Sehrobár Béla külföldi útjainak jelentései után az ille­­' tékes, hivatalos körök enyhébben ítélik meg a ! magyarországi jóvátétel ügyét. Főleg angol ! nyomás alapján az utódállamok engedtek fék­­j télén követelések hangjából, annál inkább, mert ■ Londonban olyan igyekezet észlelhető, amely ’ hajlandó a magyarok külföldi kö’csöneinek ut­­' ját egyengetni. Hollandia és Svájc ilyen irányú maga­tartására is jelek mutatkoznak s a helyzet szanálása után az utódállamok most főleg a törlesztések pontosságában bíznak, amire Ma­gyarország — szerintük — képes lesz. Az '■ ilyen felfogás egyengetésben része van dr. ' Stojadinovics belgrádi pénzügyminiszternek is, j aki úgy nyilatkozott, hogy „Jugoszlávia pénz­ügyi helyzetét részben az teszi ma kielégítővé, \ mert bízunk abban, hogy az Osztrák-Magyar ) Banktól tiz-tizenöt millió aranykoronát ismét í kspunk“. Az utódállamok felfogása tehát oly \ irányban módosult, hogy igen fontos, vájjon | Magyarország eleget bir e majd tenni jóváté- i teli kötelezettségének, tehát erre a lehetőséget \ meg kell adni neki. Bécsban különben az utód- I államok delegátusai husvétkor befejezték a ; konferenciájukat és letárgyalták a magyar jó­vátétel ügyét. Annak figyelembevételével ke­resték a kibontakozást, hogy a magyar- és a kisantant jóvátételi bizottsága a régi, nagy Magyarország államadósságát már elvileg el­döntötte ilyen alapon; Magyarország, illetve az utódállamok is évenkint a 4 százalékos kölcsön fejében 1,035.5*69 millió K-át tartoznak fizetni. A jóvátételi bizottság végeredményben ennek a felosztási arányait, ép úgy a nem fnndált adósságoknál is, az utódállamokra bízza. Igen lényeges a jóvátételi bizottságnak \ az a döntése, hogy a magyar járadékadóksá­­j gok ugyanolyan beszámítás alá esnek, mint a ; fundált adósságok és ennek a döntésnek kö­vetkeztében az utódállamok közül Magyaror­szág jár a legjobban, hiszen a régi Magyaror­szágnak alig volt fundált adóssága és Csonka­­m&gyarország tétele eléggé összezsugorodik. Az a rész is figyelmet érdemel, hogy a döntés folytán a hadikölcsönök értéküket ve­szítik s a budapesti kormány azoknak értékét a hadikötvények külföldi tulajdonosainak nem tartozik visszafizetni. Ha még hozzávesszük ehhez, hogy Budapest külföldi kölcsöneinek ügyében szintén megegyezés várható, akkor elmondhatjuk, hogy a helyzet feszültsége enyhül és közeledik az az idő, amikor Magyar­­ország gazdasági és pénzügyi helyzete tuljut a krizisen, melynek kulminációs pontja ép a na­pokban zajlott le és okozott indokolatlanul oly temérdek kárt.“ Határincidens és határzár. — Magyar részről vegyes vagy semleges bízott- Ságot javasolnak. — 64 nagybirtokos kiutasítása. — A vezérkari főnök a határon. — Említettük mi is, hogy Salgótarján kör­nyékén határincidensek történtek. A határjár­­örök között a két ország határán fegyveres összeütközésre került a dolog és mindkét részen súlyos sebesültjei vannak az incidenseknek. A határsértésekről, melyek semmiképpen sem al­kalmasak a jó szomszédi viszony ápolására, a két fél sajtója különbözőképpen számolt be és a részletek dolgában is nagy eltérések mutat­koztak. A csehszlovák külügyminisztérium dip­lomáciai utón azonnal összeköttetésbe lépett a

Next

/
Oldalképek
Tartalom