Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-04-24 / 49. szám
1 1 itgfvisniiefyeilik évfolyam* 49« szám» Keddi 1923» április 24« KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY £l*flz«íést ár cMh-miovik értékbe* s Helybe* és vidékre postai szétküldéssel: %ó<w érre 80 IT, félévre 40 K, »egyedévre 20 K. Külföldön 160 Kő. Egyes szám ára < 80 fillér. melyet törvények és törvényerejű rendelkezések szabályoznak, beszünteti a kormány. Egy tanító, ha nős vagy családos is, havi száz-kétszáz koronáért fog tanítani, ha ugyan ennyiért lehet egyáltalán munkát teljesíteni. Volt idő, nem is olyan régen, mikor a demokrata köztársaság kormánya, a tanítók mostoha helyzetén segített olyan mértékben, amelyről azok nem is álmodtak s amely legvérmesebb reményeket is felülmúlta. Tízezrek és tízezrek jutottak államsegély címén a tanítónak. A kormány ezzel a tanítóság háláját nyerte el, amelylyel hivatását fokozott erővel teljesíteni igyekezett, az államnyelvet kettőzött szorgalommal és igyekezettel tanulták meg és lelkileg teljesen beilleszkedtek a köztársaság kulturális programjának kérdéseibe. Most pedig egy kormányintézkedés egy tollvonással megsemmisíti az eddigi eredményeket, családokat juttat a nélkülözések rögös országutjára és taszít a nyomorba. Hogyan, hát a tanító munkája már nem olyan fontos és becses az államra nézve, mint eddig volt? Hiszen a tanító becsülettel felel meg hivatásának, munkájának, erről a kormánytól megbízott tanfelügyelők is beszámolhatnak. Milyen szociális intézkedés az, mely a demokrácia jelszava mellett, ami végeredményben a munka megbecsülését jelenti, elveszi tőlük jogos illetményeiket és máról-holnapra egy szörnyű kérdés elé állította őket. Ha az állam a felekezeti és POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYÁT JÓZSEF dr. pését, amelynek a tanügy is kárát vallhatja; mert szociális elv az, hogy becsületes munkát csak tisztes munkadijért lehet várnunk. A munka végzéséhez nyugodt lelki állapot szükséges és a tanítóság igen nagy része önhibáján kívül egy rettenetes katasztrófába zuhant bele, melyben lelki egyensúlyát is elvesztheti. Ez nem államérdek, ez megboszulja magát a rosszul végzett munka után, amelyben nincsen köszönet. = A képviselcház bizottságai. A képviselőház különböző bizottságai fognak a héten ülést tartani. A külügyi bizottság kedden d. e. kilenc órakor, az ipari bizottság pedig délután egy órakor tart ülést. Szerdán délelőtt a mentelmi bizottság, valamint a földmivelésügyi bizottság ülésezik. = Eredménytelen látogatás Rómában. Ismeretes, hegy Sramek közlekedésügyi miniszter Rómában járt, hol a Vatikánnal tárgyalásokat folytatott az egyháznak az államtól való szétválasztása és egyéb egyházi ügyek kérdésében. A Vatikán a miniszter előterjesztett javaslatait elutasította. Cseh lapok értesülése szerint, Micara pápai nunciusnak lehet tulajdonítani, hogy Sramek római útja eredménytelen maradt, mert állítólag a nuncius a Kúriát már előzőén értesítette a csehszlovák kormány javaslatairól. A Ceskó Slovó szerint az eredménytelenségre a Habsburgok befolyása is hatást gyakorolt, kik még mindig nagy összeköttetésekkel bírnak a Vatikánban. = Földessy kontra Borovszky. Dr. Földessy József komáromi szociáldemokrata képviselő egyik érsekujvári lapban, »Borovszky ur rágalmaz« címmel nyílttéri nyilatkozatai tett közzé, amelyben kijelenti, hogy Borovszky képviselőnek a Kassai Napló hasábjain ellene intézett rágalmaira, amelyet a Komáromi Lapok is leközölt, intézkedett, hogy Borovszky képviselő ellen a kassai törvényszéken rágalmazás miatt a sajtó per folyamatba vétessék. községi iskolák államosítását vette tervbe, ezt miért nem intézi el törvényhozási utón? A kormány bizonyára attól tart, hogy a felekezetek és községek ragaszkodni fognak intézményeikhez. így, kerülő utón, a tanítók fizetése elvonásával gyakorolható nyomástól várja az iskolafentartók álláspontja megváltoztatását. Ha igy van az ügy, ez nem méltó a kormány szociális programjához, megcsúfolása a demokráciának és a tanítók testületének, az állam e nagyszámú és tekintélyes szellemi munkás csoportjának a lekicsinylése, munkájuk meg nem becsülése. Nem szülhet jó vért ez az intézkedés, amikor tudott dolog, hogy a tanítóság bőségszaruját akkor oldotta meg a kormány, amikor reájuk szüksége volt, mert a választások álltak a küszöbön. így a kicsavart citrom példája juta tanítóság eszébe, mely ezt az elbánást megérteni’ és összeegyeztetni a korábbival hBm tudja. Úgy erkölcsi, mint szociális szempontból helytelenítenünk kell a kormány e lé== Az emigránsok cikkei. A különböző cseh lapokban elég*-gyakran olvasunk cikkeket, amelyekben az emigráció vezérei Magyarország ellen támadnak. Jászi Oszkár előszeretettel ir a Venkovba, a cseh agráriHspárt lapjaba. Kanfi is cseh lapokat keres föl soraival. Az emigráció fraternizálásának egy ajabb bizonysága Rév Bélának a Tribunába irt cikk«, amelyben a magyarországi legitimista mozgalommal foglalkozva, a köztársaság eszméjét propagálja, noha a köztársasági államformát éppen az emigráció diszkreditálta Magyarországon. Rév Béla cikke nem érdemli meg, hogy vele polemizáljunk és esak azért említettük meg, mert belőle is kitűnik, hogy az októbristák mindenkivel összefognak, akinek segítségével Magyarországon és a magyarságon üthetnek egyet. = A kisantant és a magyar jóvátétal. Magyarország legtekintélyesebb és rendszerint legjobban értesült közgazdasági hetilapja, „A Pénzvilág — amely értesüléseit rendszerint a magyar kormány köréből kapja — ma szenzációs jelentést közöl a kisantant frontváltozásáról a magyar jóvátétel kérdésébeo. A szenzációs értesülésről okvetlenül tudomást kell venni a többi utódállamokban is, ezért a kővetkezőkben szó szerint közöljük: „A legilletékesebb helyről kaptak az Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők, Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik ^etenkint háromszor: kedH csütörtökön és szoabataa I alábbi információt: Taleszki János és Sehrobár Béla külföldi útjainak jelentései után az ille' tékes, hivatalos körök enyhébben ítélik meg a ! magyarországi jóvátétel ügyét. Főleg angol ! nyomás alapján az utódállamok engedtek fékj télén követelések hangjából, annál inkább, mert ■ Londonban olyan igyekezet észlelhető, amely ’ hajlandó a magyarok külföldi kö’csöneinek ut' ját egyengetni. Hollandia és Svájc ilyen irányú magatartására is jelek mutatkoznak s a helyzet szanálása után az utódállamok most főleg a törlesztések pontosságában bíznak, amire Magyarország — szerintük — képes lesz. Az '■ ilyen felfogás egyengetésben része van dr. ' Stojadinovics belgrádi pénzügyminiszternek is, j aki úgy nyilatkozott, hogy „Jugoszlávia pénzügyi helyzetét részben az teszi ma kielégítővé, \ mert bízunk abban, hogy az Osztrák-Magyar ) Banktól tiz-tizenöt millió aranykoronát ismét í kspunk“. Az utódállamok felfogása tehát oly \ irányban módosult, hogy igen fontos, vájjon | Magyarország eleget bir e majd tenni jóváté- i teli kötelezettségének, tehát erre a lehetőséget \ meg kell adni neki. Bécsban különben az utód- I államok delegátusai husvétkor befejezték a ; konferenciájukat és letárgyalták a magyar jóvátétel ügyét. Annak figyelembevételével keresték a kibontakozást, hogy a magyar- és a kisantant jóvátételi bizottsága a régi, nagy Magyarország államadósságát már elvileg eldöntötte ilyen alapon; Magyarország, illetve az utódállamok is évenkint a 4 százalékos kölcsön fejében 1,035.5*69 millió K-át tartoznak fizetni. A jóvátételi bizottság végeredményben ennek a felosztási arányait, ép úgy a nem fnndált adósságoknál is, az utódállamokra bízza. Igen lényeges a jóvátételi bizottságnak \ az a döntése, hogy a magyar járadékadóksáj gok ugyanolyan beszámítás alá esnek, mint a ; fundált adósságok és ennek a döntésnek következtében az utódállamok közül Magyarország jár a legjobban, hiszen a régi Magyarországnak alig volt fundált adóssága és Csonkam&gyarország tétele eléggé összezsugorodik. Az a rész is figyelmet érdemel, hogy a döntés folytán a hadikölcsönök értéküket veszítik s a budapesti kormány azoknak értékét a hadikötvények külföldi tulajdonosainak nem tartozik visszafizetni. Ha még hozzávesszük ehhez, hogy Budapest külföldi kölcsöneinek ügyében szintén megegyezés várható, akkor elmondhatjuk, hogy a helyzet feszültsége enyhül és közeledik az az idő, amikor Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzete tuljut a krizisen, melynek kulminációs pontja ép a napokban zajlott le és okozott indokolatlanul oly temérdek kárt.“ Határincidens és határzár. — Magyar részről vegyes vagy semleges bízott- Ságot javasolnak. — 64 nagybirtokos kiutasítása. — A vezérkari főnök a határon. — Említettük mi is, hogy Salgótarján környékén határincidensek történtek. A határjárörök között a két ország határán fegyveres összeütközésre került a dolog és mindkét részen súlyos sebesültjei vannak az incidenseknek. A határsértésekről, melyek semmiképpen sem alkalmasak a jó szomszédi viszony ápolására, a két fél sajtója különbözőképpen számolt be és a részletek dolgában is nagy eltérések mutatkoztak. A csehszlovák külügyminisztérium diplomáciai utón azonnal összeköttetésbe lépett a
