Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-04-24 / 49. szám
2. oldal. »Komáromi Lapok« 1923. április 24. magyar kormánnyal, de a tárgyalások eddig nem végződtek megfelelő eredménnyel. Az ügy mibenlétéről megfelelő tájékozást eddig nem lehetett szerezni, de az eddigi eredmény, sajnálatosan, igen érzékenyen érinti a hat&rvárosokat és határközségeket, mert az incidensek következtében az egész magyar határt lezárták. Komáromban április 22 én, vasárnap reggel megszűnt a dunai hidon való átkelés, ami első sorban igen kellemetlenül találta azokat, akik magyarországi illetőségűek és vasárnap haza kellett volna menniök. A magyar állampolgárokat azonban vasárnap délután átengedték a hidon. Hogya határzár meddig tart, azt természetesen előre tudni nem lehet, reméljük azonban, hogy a két kormány között a határsértések ügye rövid időn belül kielégítő megoldást fog találni. Mint értesülünk, a csehszlovák minisztertanács elhatározta, hogy magyar állampolgároknak beutazási engedélyt egyelőre nem ad. A határincidenssel kapcsolatosan magyar részről félhivatalosan jelentik: A magyar—csehszlovák határon történt határ3értésekre vonatkozóan, a magyar kormány tekintettel arra, hogy az eseményekről kiadott csehszlovák és magyar jelentések egymással szöges ellentétben vannak, azt javasolta a csehszlovák kormánynak, hogy a kérdés megvizsgálására és a vnló tényállás megállapítására vegyes csehszlovák—magyar, vagy pedig nemzetközi semleges bizottságot bízzanak meg. A magyar kormány ezen ajánlatával elejét őhajtja venni, hogy hasonló esetek a két állam közötti viszonyt esetleg megzavarhassák. Arról is hirt adnak a lapok, hogy Mittelhausen francia tábornok, a csehszlovák hadsereg vezérkari főnöke Pozsonyba érkezett, hogy az ottani katonai parancsnoksággal a szükséges teendők felöl tanácskozzék. A vazérkari főnök szemlét fog tartani a határok mentén. A cseh nemzeti szocialista párt egyik szócsöve, a „Ceské Slové“ estílapjában azt írja, bogy a kormány az állítólagos „magyar betörés“ represszáliájakép csütörtökön 64 Szlovéniákéban lakó magyar nagybirtokost kiutasított. A kintasitottaknak a köztársaság területét 24 óra alatt el kellett hagyniok. Ezt a hirt a legnagyobb fenntartással regisztrálják a lapok, mert noha a hivatkozott lap közel áll Benes külügyminiszterhez, mégsem hihető, hogy a külügyminisztérium a határincidensek dolgában ilyen eszközökhöz nyalt volna, külöaben is Szlovenszkóban a kiutasításokról semmi biztosat nem lehetett megtudni. A Komáromi Kereskedők Testületének közgyűlése. A komáromi kereskedők nagy többségének jelenlétében tartotta meg 15. közgyűlését a Komáromi Kereskedők Testületé f. hó 22»-én kulturházi saját helyiségében. Fried Jenő elnök üdvözölvén a megjelenteket, megnyitó beszédében röviden vázolván az elmúlt esztendő gazdasági helyzetét, rámutat arra, hegy minden erőfeszítés, jóakarat, mnnkakészség sem volt elegendő ahhoz, hogy megfelelő eredményeket matasson fel a testületi tagok érdekeinek megvédésében. Oly akadályokba ütközik a vezetőség leggyakrabban, amelyek ellen sem védekezni, sem orvoslást kapni remény sem marad. A jelen év sem indult kedvező auspiciumokkal s a testület vezetőségére, valamint összes tagjaira még sem vár más feladat, mint dolgozni, még ha nagy eredményekkel e munkálkodás nem is kecsegtet. Felhívja a megjelenteket, hogy a kritika szemével nézzék a vezetőség beszámolóját, mert csakis a nyíltan kimondott vélemény, a nem suba alatt hangoztatott nézeteltérések kitárása hozhat összhangot a' testület és a kereskedők érdekei között. A közgyűlés az elhangzott megnyitó után rátért a napirend tárgyalására, melynek első pontja a mait évi testületi működés ismertetése. Mivel a testület 1922. óvi tevékenységének beszámolója külön nyomtatásban is megjelent és az a tagoknak megküldetett, a közgyűlés annak felolvasását nem kívánta és jóváhagyólag tudomásai vette. Dr. Gaál Gyula testületi jogtanácsos felolvassa a Kereskedők Testületé Országos Szövetségének a közgyűlés megtartása alkalmából küldött üdvözlő átiratát, amelyben a Szövetség köszönetét fejezi ki a testületi vezetőségnek a Szövetség működését elismerő és jóindulata támogatásáért. Ivánfy Géza az elnöki megnyitó beszéd és a testület évi jelentésére hivatkozással rámu tat arra, hogy az évi jelentés oly gazdag tartalmú tevékenységről számol bs, amely megcáfolja az elnöknek azt a kijelentését, hogy a testület eredményt el nem ért. Igenis, a legnagyobb elismerés és köszönet hangján kell megemlékezni a testület fáradhatatlan elnökének Fried Jenőnek, valamint a választmánynak állandóan körültekintő, gondos működéséről. A Testület, ha nehez viszonyok között is volt kénytelen tevékenységét kifejteni s ha sötét színben látszik is még a jövő, a testület valamennyi tagjának éppen az a biztosítéka, mert vezetése az elnök személyében oly kezekbe van letéve, aki az összes tagok kísérő támogatásával egyszer mégis érdekeink hathatós megvédelmezését fogja biztosítani. Kéri a közgyűlést, hogy az elnök és választmány működéséért jegyzókönyvi elismerést és köszönetét szavazzon. A közgyűlés lelkes hangon járult hozzá az indítványhoz. A testületi zárszámadások és a költség- j vetés tárgyalásánál elnök utal arra, hogy a j testületi tevékenységet igen megbéníthatja az i a körülmény, hogy a tagok tagsági dijukat í nem fizetik rendesen. A testületi vezetőség j tagjai eddig is nem egy esetben külön is ] hozzájárultak a költségekhez, de ez nem mehet | igy, feltétlenül és biztosan kell számítania a * vezetőségnek a tagsági dijakra és kéri a ta- í gokat, hogy a teherbírásukhoz mérten fizessen \ ki mindenki tagsági dijából részletekben is anynyit, amennyit tud. Király Károly helyeslőleg veszi az elnök- jj nek a tagsági dijak megfizetésére vonatkozó \ kijelentéseit. A tagdíjak, ha teljes összegükben ’< befolynak, elegendők a testületi kiadások fe- i dezésére. Önmaga is felkéri a tagokat, hogy a tagsági dijak pontos fizetésével könnyítsék j meg a testület vezetőségének működését. A közgyűlés a tagsági dijat 120 K-ban állapítja meg. Kincs Izidor, mielőtt a választásokra térné- j nek át, kötelességet vél teljesíteni s az összes komáromi kereskedők óhajának kifejezést adni, midőn rámutat arra, hogy a testület működése oroszláuréazben Fried Jenő nevéhez, munkásságához fűződik. Az ő erélye, minden hatósággal szemben meg nem hátráló, bátor fellépése és önzetlensége tudta és tudja a kereskedőket érdekeik megvédésében egy táborban tartani é3 éppen Fried Jenőre van szüksége a jövőben is, hogy a megkezdett munka, a kereskedők tegtüieti szervezettsége látható és érezhető eredményeket teremtsen. Indítványozza, : hogy a választás formalitását is mellőzve, egy- I hangulag kérjék és válasszák meg Fried Jenőt | elnöknek. A közgyűlés nagy lelkesedéssel adott I kifejezést Fried Jenő iránt érzett bizalmának I és őt egyhangúlag elnöknek megválasztotta. Fried Janó köszönettel fogadja a választást. Ha mást nem talál a testület az elnöki székbe választani, ő elfogadja azt, de ősziuta szóval, nyíltan fordul a testület valamennyi í tagjához, hogy a nemtörödömség és a közöny, 1 amelyet eddig sajnálattal tapasztalt, nem azok a segítő erők, amelyek az ó működését eredménnyel biztosítanák. Kéri a tagok támogatását. Aleinökökké megválasztattak: Gulyás Zsigmond és Pollák Zsigmond; jegyzőnek : Gesztts Zoltán; pénztárosnak Politzer Mór, ellenőrnek : Király Károly. Elnök elengedhetetlennek tartja, hogy Politzer Mór test. pénztárosnak, aki a testületi munkából mindenkor legszívesebben vette ki részét, fáradhatatlan munkásságáért jegyzőkönyvi köszöuetet szavazzon a közgyűlés. A választmány megválasztása a javaslat szerint egyhangúlag történt. A választások megejtése ntán Fried Jenő ismertette a vagy on dézsma tárgyalásokat. Mindenkit legközelebbről érintő dézsma kivetésben a kereskedők testületének tagjai közül is többen résstvesznek, igy módunkban van, hogy a kivetésekről némi tájékozódást szerezzenek az érdekeltek. Felkérte ezért Milch Dszső tb. elnököt, hogy a dézsma ügyről a tagokat tájékoztassa. Milch Dezső a legteljesebb tájékozottsággal ismertette a dézsmatörvényt s a törvény é« rendeletek által megengedett kedvezményeket. A törvény minden egyes részét teljes egészében felölelő ismertetés valamint egyes esetekben szükségessé és megengedhetővé vált felebbezési .módozatok érintését, megmagyarázó át a megjelentek feszült érdeklődéssel hallgatták. Elnök a közgyűlés nevében mondott köszönetét Milch Dezsőnek, aki mindenkor értékes és felbecsülhetetlen munkásságot fejtett ki a polgártársai érdekében. Működésében teljesen önzetlenül járt el eddig is a rá a kereskedők mindenkor számíthatnak, hogy részükre szükséges tájékoztatást nyújtson. Az elnökség gondoskodni fog arról, hogy a testület tagjai akkor, midőn a dézsma kivetés megkezdődött és a feleknek kiadatott, a testület irodájában megfelelő tanácsadó bizottságot találjon. Egyébként is a kincstár képvúeletében működő pénzügyi előadót, mint minden oldalról hallható, semmiféle animozitás nem vezeti az adózókkal szemben, sőt számítani lehet arra, hogy megértve a speciális komáromi pangó gazdasági életet, a dézsmakivetésnéi erre figyelemmel lesz. Kiss Mór a tagok nevében mond köszönetét Müch Dezsőnek és a nagyhasznu tájékoztatásért jegyzőkönyvi köszönetét kívánja javasolni, melyet a közgyűlés elfogadott. Az ítalmérési és dohányárudai ügyben , elnök tájékoztatja aa érdekelteket, hogy eredményre nem számíthatnak a felsőbb hatóságoknál, mert a tervbe vett küldöttséget a pozsonyi vezérigazgatóság még fogadni sem volt hajlandó. Wtisz Pál, Scheiner József, Nádor Ernő felszólalásai után, sajnálattal állapítja meg az elnök, hogy a kérdésís ügyben a testület semmit sem tehet, s ez érdekelteknek maguknak kell ügyükat megvédeni. Dr. Gaál Gyula ismerteti a budapesti május 18-án tartandó mintavásárt, amelynek tiszteletbeli képviseletét & pozsonyi kamara vállalta, javasolja, bogy a komáromi testület Fried Jenő és Politzer Mórt bízza meg a képviselettel. Ismertette még a III. o. kereseti adó ügyben beadandó kérvényeket: közgyűlés köszönettel fogadta az ismertetést. Elnök bejelenti még, hogy az összpolgárság május 6 án egy nagygyűlést kíván tartani, a vagyondézsma ügybsn, melyben a dézsma| kérdést Ivánfy Géza fogja előadni, kéri a tagokat, hogy a gyűlésen teljes számban vegyenek részt. Egyéb tárgy nem lévőn, az ülés herekésztetett. A magyar kultúra külföldön. Az alábbiakban kimutatást közlünk a külföldi főiskolák magyar és magyarul beszélő tanárairól, melyből megközelítő fogalmat nyerünk a magyar kultúra külföldön való | elterjedtségéről. Kevesen tudják, hogy a külföldi egyete; meken mennyi magyar ember szolgálja a tu; dományt és az idegon tudósok közt mennyien I tudnak magyarul. A magyar egyetemi hallgató, ; ha külföldre utazik, ma már Enrópa legtöbb í egyetemén talál olyan professzort, akivel anya• nyelvén értekezhet. Alább közöljük az érdekes | listát, amely bizonyára még újabb nevekkel is í szaporítható. Becs: Szekfü Gyula egyetemi magántanár és Eckhardt Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Bécsi Magyar Történelmi Intézetben. R. F. Arnold irodalomtörténész és bibliográfus professzor, Károlyi Árpád történész, j Nepcsa Ferenc természettudós. Grác: Hugó Schuchardt egyetemi tanár, az európai hirü romantista, aki magyar folyóiratokba is dolgozott. Lipcse: Becker Fülöp Ágost, a román | filoiógia professzora, aki régebben a budapesti I egyetem tanára volt és kitünően beszél ma- I gyárul. Hans Stumme, az afrikai nyelvek tanára, 55 nyelven beszél. Schwartz Bertalan, a római jog tanára. Herbert Schönebaum, a Lamprecht-fele ’történeti intézet asszisztense. Heidelberg: Lee Spitzer romanista professzor magyar folyóiratok munkatársa, Lsnard Fülöp a világhírű fizikus. Göttinga: Zsigmondy professzor, a kémia tanára. Berlin: Haberlandt Gottlieb, a növényfiziolégia tanára, azelőtt Magyaróvárott, Eóna Péter, a fiziológia rk. tanára. Gragger Róbert,
