Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-04-21 / 48. szám

4. oldal.

Komáromi Lapok“

I

1923. április 21.

•^.■bzben azonban olyan hírek érkeztek Európából Amerikába, hogy a jóvátétel mind közvetlenebbül fenyegeti Magyarországot és ezáltal lehetetlenné teszi a rekonstrukciót.

A szomorú hirek alapján a „New Brunswieki Magyar Újság“ szerkesztője, Fedik István néhány hét előtt felhívást bocsátott ki lapjában, szomorúan ecsetelte azt a jöoőt, ami Magyarországra a jóvátétel folytán vár és felhívta Amerika magyarságát, hogy szüntesse be a pártharcokat és egyesülve minden erejét arra íerditsa, hogy Magyarországot jelenlegi j rettenetes helyzetéből megmentse és az ame- ; rikai államlérfiak segítségével a fenyegető jóvátételi problémát megszüntesse. Fedák szcrkeaztö felhívása Amerika magyarsága körében példátlan eredménnyel járt. A felhivá3 alapon először az amerikai magyarság egyik legnagyobb és legtekintélyesebb tostűlete, a Trenton: Magyar Polgárok Társasköre foglalkozott a magyar jóvátétel kérdésével és a kővetkező határozatot hozta:

A hadisarc Magyarország pusztulását je- j lentil Tiltakozzon ellene az amerikai magyarság ! Az ezeréves Magyarország testéből le- ■ vágták a lábakat és a karokat. Meghagytak ? egy csonka törzsöt a pusztulás, a nyomorúság ; örvényében. Most már ennek a csonka, tehe- ] tetlen törzsnek a csontjait is kiakarják szívni. | Az amerikai magyarság várt és várt, minden- j kit meghallgatott, aki Ígért, tőle telhetőleg er- | kölcsileg és anyagilag támogatott minden ak- \ ciót, mellyel a szegény sorsüldözött hazánkon > segíteni akart. De letelt a várakozás és tűre- \ lem ideje és itt van az idő, hogy a megmen- j tést saját kezébe vegye.

Az amerikai magyarság csak erkölcsi segítséget tud adni, ha akar és megérti, hogy szülőhazája megmautése a saját érdeke. Ha az antant miiliárdokra menő hadis&rcot vet ki Magyarországra, úgy azok az értékek, amelyek itt koplalással eltöltött, gyöngyöző verejtékkel szerzett munkával lettek megszerezve, veszendőben vannak. Eltemeti azokat Magyarország gazdasági életének összeomlása. Sokat hangoztatott, de eddig alig bizonyított politikai erőnket csatasorba kell állítani. Harcoljon az amerikai magyarság minden szervezete a hadisarc ellen, mert nem más ez, mint egy legyőzött, letiport nemzetnek tönkretétele, a melynek a földön Isten nem teremtett barátot, mert a vak gyűlölet megölt minden érzést a győzők szivéből. Halálra ítélték Magyarországot.

A törvény a halálraítéltnek megadja utolsó kívánságát, szegény hazánknak ez nem engedtetik meg, siket fülekre, bezárt ajtókra talál mindenütt. Az amerikai magyarság politikai testületéi fogjanak össze és közös erővel ko- j pogtassanak azoknak az ajtaján, akiket a ma- \ gyár szavazatok Washingtonba segítettek. Most ] az örök pusztulást jelentő sir széléről igyekezzünk a mi szegény hazánkat megmenteni. Mert ha az antant éhes gyomra követeli és beszedi a hadisarcnak nevezett miiliárdokat, menthe- ; tétlenül elvaszett Magyarország ós benne min- j den, amit ezer éve odahaza építettek és ami- ! ért mi itt évtizedek óta robotolunk. Tiltakozzon az amerikai magyarság a világtörténetben páratlanul álló igazságtalanság ellen.

Ne keressük, hol vannak azok az amerikai magyarok, akiknek nem volt merszük eddig hangosan szólani, mivel mostan, a tizenkettedik órában mindnyájunk kötelessége, hogy minden utat, minden módot ezen magasztos cél érdekében felhasználjunk, tiltakozásunk — amely az igazság pilléreire támaszkodik — meggyőzze azt az Amerikát, amely vérével ós pénzével segítette győzelemre a hadisarcot követelőket. Amerika ne engedje ezeknek Európa térképéről levakarni az ezeresztendös, az emberiség kultúrájáért oly sokat vérzett országot. Ne aludjunk és ne vitatkozzunk azon, hogy ki kezdje meg a tiltakozást. Hangunkat ne egymás letorkolására használjuk, de tele torokkal, egész tüdővel ordítsuk, hogy mi, amsrikai magyarok nem engedjük, hogy hazánk néma szemlélője legyen a keselyük garázdálkodásainak, i

Polgári körök külön-külön, vagy együttes ? akcióval világosítsák fel államaik szenátorait és képviselőit, hogy Magyarországra kivetendő hadisarc egyet jelent a magyar nemzet temetésével. Ezek előtt mégis csak számítunk valamit, ezek az emberek nem lesznek süketek, amikor egy szerencsétlen nemzet sikolyát tolmácsoljak, mely nemzetet temetni készül az igazságtalanság. Most nincsen helye az érzékenykedésnek, mert kötelességet kell teljesíteni, a legnagyobbat, a legszentebbet, most I kell megmenteni a pokol tornácára hajított g magyar lelket.“

így fejezi be Fedák István felhívását, jj amelyet az Ungváron megjelenő Buszinszkói : Magyar Hirlftp egyik utóbbi számából vettünk át. ;

A Trenioni Magyar Polgárok Társasköre ezen felhívását megküidötte az összes többi amerikai magyar testületeknek és közzétette az eszme megpenditöjének, Fedák Istvánnak lapjában, a „New Brunswicki Magyar Újság“- \ ban. Az amerikai magyarság többi szervezetei j pártkülömbség nélkül óriási lelkesedéssel teszik f sorra magukévá a trsntoni magyarok határo- ’] zatát. A felhívás folytán Amerika magyarsága hatalmas demonstrációra készül a magyar jóvá- jj tétellel szemben. Az összes amerikai magyar 1 testületek szövetkezni fognak és igy akarják ) kényszeríteni Amerika szenátorait és képvisa- f lóit, hogy tiltakozzanak a magyar jóvátétellel jj szemben és az antantot kényszeritsék magyar- jj országi követeléseik elengedésére. A különböző í amerikai magyar körök most készítik elő az j amerikai magyarság együttes, hatalmas tilta- jj kozását, mely — agy lehet — történelmi je- jj lentőségü lesz nemcsak Magyarországra, hanem egész Középsurópára nézve.

I Útlevél

vlsumoí

i

minden államba a legggorssbbsn és legolcsóbban megszerzik. Didéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megg küldönc Prágába

eljárási díj Z5 korona,

cím: László Zsigmond

Bratisiaua (Pozsony) Széplak-o. 12. sz.

LlEí I Bratisls

■M

s

1

fl megkönngitett érettségi.

Annak az öreg urnák, aki ezen Lapok j 44 ik számában, saját szavai szerint irigységgel \ olvas az érettségi vizsgálatnak küszöbön levő 1 megkönnyítéséről, bizonyosan nincs gimnázium- ! ban tanuló gyermeke.

Azt hiszem, soknak nevében Írhatom, hogy mi, szintén a régi időben érettségizett apák, csak sajnálni tudjuk most tanuló gyermekeinket, éppen az érettségi vizsgának büszöbön levő megkönnyítése miatt.

A tndománynak, műveltségnek és igy a I falsőbb oktatásnak nem szabad az államok • szűkkeblű, soviniszta gondolkodású kormányai- jj nak korlátái közé szorulnia. jj

A gimnáziumi érettségi a legmagasabb j fokú tanulhatáskoz ajánló levél, beléphetési . bizonyítvány. Mint ilyennek egyetemes érdekűnek 1 kellene lenni, nemcsak az ország határain be- 5 lül, hanem kívül is.

Az érettségi vizsgának küszöbön levő megkönnyítése nem fogja-e az itt tanuló ifjak érettségi bizonyítványát annyira könnyűvé tenni, hogy rálehet nyomatni ezt a két szót: belkörü használatra ?

Az ilyen érettségi bizonyítvánnyal felveszik-e ifjainkat külföldi egyetemekre? Demokratikus államban helyén való-e az érettségi bizonyítványnak hazai határok közé való szorítása ?

A tetszetős látszat, a pillanatnyi előny félrevezetheti a felületesen gondolkozókat, de aki messzebbre szeret nézni, aki mélyebben szokott a dolgok következményeibe tekinteni, az aggodalommal látja a közoktatásügyi minisztérium ezen njabb intézkedését.

Szépnek, jónak tetsző dolog, hogy az érettségi írásbeli tárgyai csak a tannyelv, latin és egy élő nyelv és hogy elégtelen Írásbelivel is lehet szóbelire menni. Még tetszetősebb, hogy a szóbeli vizsgálat tárgyai a tannyelv, honi ismeret (történelem és földrajz) és matematika. Legnépszerűbb eljárás, hogy a latin nyelv megszűnik a gimnáziumi oktatás gerince, oszlopa

lenni. Csak olyan tantárgy lesz, mely a fokozatos kiküszöbölés uíján halad.

Az ilyen érettségivel rendelkező ifjakbél majd bőven elláthatja a köztársaság pénzügyi, pósta, vasút, jegyzői, tanítói hivatalait, felvehetik a honi egyetemekre, de felfogják-e venni a külföldiekre?

A csak szűk korlátok között forgó honi történelem és honi földrajz, tannyelv és gyakorlati matematika legalaposabb tudása mellett is nem lesz-e lehetetlenné téve, hogy ifjaink különbözeti érettségi vizsgát tudjanak tenni, ha bánni célból külföldi egyetemeden óhajtják folytatni tanulmányaikat ?

Persze, a mostani politikai felfogás szerint az már irredenta, aki külföldre akar menni tanulni, még In itt lehetetlenné van is téve továbbtanulásra azon a pályán, amelyre hivatása, tehetsége, kedve van.

Felmerül az a kérdés is, hogy ha ennyire megkönnyítik a? érettségi vizsgálatot, akkor miért gyötrik azokat a gimnáziumi tanulókat azzal, hogy már harmadik osztálytól kezdve négyféle idegen nyékét kell tanuiniok?

Ha a magyar tannyelvű gimnáziumokban írásbeli érettségi vizsgatárgy a német vagy francia nyelv, akkor a görög helyett miért naxn ezt teszik kötelező tárggyá?

Szóval az egész tervezetből csak a kapkodás, csak a bizonytalanság látszik, mely méltán fokozhatja a taníttató szülök aggodalmát.

A pápai református főiskola pecsétnyomójáb&n egy gyönyörű iombozatu, terebélyes tölgyfa van, alatta ez a felírás: Szabadon tenyészik. A felü'etesen gondolkozók megmosolyogják ezt a jelszót, de mi tudjuk, hogy az a terebélyes tölgy csak úgy állhatott silent a századok nehéz viharainak, hogy gyökerei mélyen és messze elágaztak a főidben, az árnyékában nevelt Petófiek, Jókaiah, Taiczyk, Kerkápolyiak, Antal Gáborok becsületet szereztek tudományukkal a hon határain kívül is.

Vágmelléki.

ü ftiiilius és a latéskéiÉ.

Schaefíle mondja, hogy a lakáskérdés törvényes szabályozása vau oly fontos, mint a muukásbiztoíitásé. Miqnel, hires német, szociálpolitikus pedig azt állítja, hogy semmi sem oly veszedelmes a törvényhozás számára, mintha elmulasztja a kellő időpontot a lakásügy szabályozásánál.

A lakásügyi kérdés komplexuma tuíajdondonképpen a háború utáni lakásínség következtében vetődött fel, de nem szabad azt gondolnunk, hogy ez a kérdés azelőtt nem létezett. Legföljebb, maga a közvélemény, a törvényhozás s a sajtó sem foglalkoztak vele oly intenziven, mint manapság. Pedig nincs az aktuális politikai kérdések között egy sem, mely annyira mélyen belenyúl nemcsak az állam, hanem egyes családok érdekébe is, mint a lakásügy.

Mulasztás terheli a megfelelő intézkedések halogatásáért a régi háborús kormányokat, mert a teljes megkötöttség nem bizonyult helyénvalónak akkor, amikor minden fontos közhasználati cikk ára is hegymagasságig emelkedést. A lakásügyben elfoglalt egyoldaln. szociálisnak kikürtölt álláspont a lakó és háztulajdonos közt oly diametrális ellentétet szült, amelyet áthidalni nehezen fog tudni a lakótörvény egyoldalú kedvezéseinek porszemnyi lefaragása. Normális viszonyok között a kereslet és kínálat törvényei szerint a lakó mindig megfelelő áron megfelelő lakáshoz jutott és ennek regulativuma az a, városok nagysága szerint több kevesebb üres lakás volt, mely a háztulajdonosok túlzott igényeivel szemben mintegy vastartalék szerepelt.

A kötött rendszer mellett, ezzel szemben, a lakó oly privilégiumot élvezett, mely a háztulajdonos szempontjából, de objektive véve is annál igazságtalanabb lett, mentői jobban romlott a pénz vásárló ereje. Állandóan hangoztatják, hogy a lakás közszükségleti cikket képez s a háztulajdonosokra nehezedő terheket mindenféle korlátozó rendszabályokkal már az elviselhetetlenségig fokozták. Hogy mennyire téves nyomokon indult a lakástörvények megszerkesztője, nemcsak Csehszlovákiában, de valamennyi európai háborús államban, legjobban bizonyítja az, hogy más, a lakásnál még fontosabb közszükségleti cikkek, jelesül az