Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-04-19 / 47. szám

i«0yvom«|y0diki évfolyam, 47. 8zHm> OsOtSrtSky 1121« április 19* KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. £!éflieté*l hr csafa-twtotrák értéibe« t Heiyiea és vidékre posta' szétküldéssel: ■igém énre 88 K, félévre 40 I, nesryeíévre 20 K. { KilföMiln 166 Ke. Sfyes sxám ára t 90 fillér. sem produkált még hasonlót ahhoz, ami most a Ruhr-vidéken történik s amit egy nagy történelmi múlttal bíró nenmt fiai négy hónapja kénytelenek tehetetlenségük- j ben tűrni önuralmuk végsőkig megfeszített j minden erejével. A győzőnek a mindené­től megfosztott iegyőzöttön való kérlelhe- ■ teilen erőszaka üli kétes diadalát a fran- ; dák mostani eljárásában s a kultúra és j civilizáció zászlaját lobogtató nagy nyu- j gáti államok ölhetett kezekkel nézik, hogy mint árasztják el francia csapatok Német­országnak a békeszerződés szerint még : meghagyott területének nyugati részeit, j mint foglalják el as országot fenntartó j ipar és bányatelepeket és mint zaklatják ; és üldözik a német lakosságot. Németország jóvátétel! kötelezettsé- : gének teijesálőképeaségén felül nem tud • eleget tenni, súlyos milliárdokat fizetett ' már eddig is, de ellenfelének oithatatlan ? szomja nem tud betelni az eddig teljesi- ; tett fizetésekkel és a további kötelezett- \ .ségek biztosítására zálogot vesz magának j .abból a területből, mely Németországnak ; valóságos ütőerét képezi. Negyedik hónapja, hogy a frandák nagy katonai csapatokkal és háborúba illő hadi felkészültséggel be­hatoltak a nyugati ipari városokba, rette­netes helyzetet teremtve a megszállott { vidékeken. A német kormány kitartásra j és tűrésre buzdítja a német népet, de ‘ hogy a végletekig feszitett húr a végig­szenvedett atrocitások, vérengzések rette­netes nyomása alatt meddig bírja a hely­zetet, azt senki sem tudja megmondani. A világháború alatt keletkezett axiómának, mely szerint a háború addig tart, mig az idegek bírják, a németek halálra gyötrő állapotában újra érvényesülni kell 3 a né­metek példátlan megpróbáltatása között is el vannak határozva arra, hogy a passziv­­rezisztenciát föntartsák, amig csak arra a meggyőződésre nem jutnak a franciák, hogy a megoldást kölcsönös megegyezés­sel lehet csak megtalálni. Fájdalom, erre egyelőre még kevés ■ a kilátás. Franciaország harci tüztől Ián- \ goló miniszterelnöke a napokban tartott j beszédében még mindig eddigi álláspont- , ját hangoztatja, kitűnőnek tartja amit j eddig cselekedett és nem hajlandó tágítani j eddigi politikájától, inert meg Van győ- ? ződve arról, hogy a siker elmaradhatatlan. \ Azzal Poincaré nem tprődik, hogy Fran- » ciaországban a pesszimisták száma napról- j napra nő, akik kételkedni merészkednek a sikerben, ezeket elenyésző csekély tőre- é déknek tartja és folytatja megkezdett munkáját tovább, amely abban csucsoso-ALAPITOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BAHANYAY JÓZSEF dr. dik ki, hogy Franciaország elengedhetet­lennek tartja a zálogokat, amelyekről nem mondhat le s Németország hiába várja, hogy a franciák csak egy pillanatra is engedjenek. Ezzel szemben Németország ma is hangoztatja, hogy kész a békés megoldás Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 28., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Migjtlenik hetenkint báiomszoi: csütörtökül is sankt« = A keresztény szocialista párt közgyű­lés«. A komarom körzeti kér «az tény szocialista part vasárnap délelőtt x\tU órakor tartja randes közgyűlését a Vigadó nagytermében. A közgyűlés tárgya a tisztikar és a választmány megalakítása és indítványok lesznek. A párt es alkalommal tölti be & vezetéstől régebb idő óta visszavonult elnökének dr. Bardócz Józsefnek helyét. céljából tárgyalásokat kezdeni, de ezeknek | a megállapodások kölcsönösségén kell ala- j pulniok és a felségjogokat érintetlenül kell ; hagyniok. Az olyan megoldás azonban, mely a Ruhr vidéket és a megszállott egyéb terü­leteket cserben hagyja, amely a rajnatar- | tománybeli jogfosztásba belenyugszik, a letartóztatott németeknek szabadságát és kártalanítását nem biztosítja, a németek által elfogadhatatlan. A tervezett kiürítési rendszerbe, mely a megszállott terület íakósságát állítólag csak ideiglenesen, de a gyakorlalban állandó francia rabszolga­ságnak teszi ki, a német birodalmi. kor­mány nem nyugodhatik bele. Németország a tárgyalásoka* mint egyenlő fél kívánja Franciaországgal folytatni, mert csakis igy biztosíthatja azt az eredményt, melyet a sulyo3 kérdés megfelelő megoldására el kell érnie. íme a két álláspont, melynek össze­egyeztetésére kellene törekednie nemcsak a súlyos konfliktusba került kéthatalomnak, hanem azoknak a szövetségeseknek is, amelyeknek segítsége nélkül Franciaország­nak nagy büszkeséggel hirdetett győzelme soha be nem következett volna. Anglia és Amerika azonban elvi jelentőségű nyilat­kozatoknál tovább nem megy és bár a jelek arra mutatnak, hogy nem helyeslik a franciák önálló akcióját, mégsem lépnek föl az események követelte határozottság­gal és csak nézik, hogy Európa közepén tüzesővák égnek és pusztító lángjuk mind tovább és tovább terjed, erősen veszélyez­tetve újra egész Európát. Ha a lelkiisme­ret szavára hallgatnának, már régen meg kellett volna szüntetni azt az erőszakos­kodást, mely a Ruhr vidéken és a Rajna­­tartományokban folyik, deugylátszik, köny­­nyebb néma szemlélőnek lenni, mint komoly elhatározással megfékezni az em­beri szenvedély pnsztitó kitöréseit. Ilyen körülmények között aztán még nehezebbé válik Németország helyzete, mely magára­­hagyottan, bár fogait összeszoritva, de az igazságának erejébe bízva s élniakarására támaszkodva, összetartó megfeszített erő­vel tűri tovább sorsát és tart ki az ellent­­állásban. Európa népei pedig izgatottan figyelik az eseményeket, melyek nem békét, hanem nyugtalanságot és újabb megpróbáltatásokat hordoznak méhükben. Nagy választék tavaszi ós nyári divatlapokban. Nádor-utca 29. sz. = Uj törvényjavaslatok. A nemzetgyűlés elé kerülő 70 aj törvényjavaslat között az egyes szakminisztériumok a következő fontosabb ja­vaslatokat terjesztik elő. A vasutögyi miniszté­rium a buschtehradi vasút államosítását. — A belügyminisztérium a községi választások átszer­vezését, a csendőrség fegyelmi ssabá yzatát és az ünnepnapok szabályozását. — A pénzügymi­nisztérium a betétek és a devizakereskedelem védelmére vonatkozó javallaton kivtil a cseh­szlovák érték védelmére, az általános jövedelmi adó fizetésének megkönnyítésére és a vagyon­adóra nézve terjeszt elő újabb javaslatokat. — A kereskedelmi minisztérium szabályozni óhajtja a külföldi kereskedelmet és a szlovenszkói, va­lamint rnszinszkói ipartörvényt. — Az iskolaügyi miDiezteriam újonnan szervezi a megyei tanfel­ügyelőségeket, szabályozza a hit- és erkölcstan tanítását a középiskolákban és tanítóképzőkben és javaslatot terjeszt elő ai államnyelv és ki­sebbségi nyelv oktatására vonatkozólag. — A külügyminisztérium a légi forgalom és Lettország, Portugália és Görögországgal való kereskedelmi szerződésekre nézve nyújtott be aj javaslatokat. = Határmegállapitás a Népszövetség előtt. Ma szerdán ült össze Genfben a Népszövetség tanácsé, Nagybrittania képviselőjének, Eduard Wood közoktatási miniszternek elnöklésével. A népszövetségi tanács fog dönteni Csehszlo­vákia és Magyarország határának, a salgótar­jáni bányavidéken való megállapítása ügyében. = Bethlen és Daruváry prágai látoga­tása. Már hetekkel ezelőtt fölmerült a hir, hogy Bethlen István gróf magyar miniszter­elnök látogatást fog tenni a külföldi kormá­nyoknál és ezen útjában fölkeresi Prágában a csehszlovák kormányt is. Annak idejében ezt a hirt mindkét részről megcáfolták, most azon­ban két bécsi cseh lap a magyar kormány hi­vatalos cáfolatával szemben azt mondja, hogy Bethlen és Daruváry rövid időn belül Prágába mennek, hogy a kisantant és Magyarország között fennálló vitás kérdéseket elintézzék. A lapok szerint Daruváry külügymiuiszter április 23-án érkezik Prágába. = A Kassai Napló a Földesey ügyről. Rózsaolajgyáros Itáliában vagy szocialista képviselő Sslovensskón? fősimmel és több al­címmel a Kassai Napló sgyik utóbbi száma cikkben foglalkozik dr. Földessy József ko­máromi szocialista képviselő ügyével és többek között esektt írja: Megírtuk, hogy Földessy József dr. ko­máromi szocialista képviselő kilépett a magyar szocialista parlamenti klubból s kilépését azzal indokolta meg, hogy a párt taktikájával nem ért egyet. Az egyik kassai — délutáni lap és és nyomában egy másik reggeli — njság Föl­dessy kilépését úgy állítja be, mintha őt a párt habozó taktikája nem elégítette volna ki s ezért az elégi dstlenkedők élére állva, sza­kított volna a magyar szocialistákkal. Megkérdeztük Borovszky Gáza képviselőt, a magyar szocialista parlamenti klub tagját, hogy Földezsy dr. kilépésének körülményeiről informáljon bennünket. Borovszky a követ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom