Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-04-19 / 47. szám
2 tidal. »Ksmirotii Lapok« 1923. április 19. kezóképan rajzolta me; Földessy szocialista karrierjét: — Földessy egyike azoknak az októberi szocialistáknak, akiktől — sajnos — még nem sikerült teljesen megtisztítani a pártokat s akik csak a munkásmozgalom terhére Tannak. Földessynek kiválását pártunkból épen azért mindnyájan örömmel üdvözöljük, mert tudjuk, hogy a munkásmozgalom ettől a súlyos tehertételtől most már végérvényesen megszabadult. — Földessy 1918 októberében jelentkezett a komáromi szoe. dem. pártnál felvételre. Nagy tevékenységet fejtett ki a városi alkalmazottak megszervezése körül, mint városi tisztviselő s radikálisabb volt valamennyi muakásvezérnél, így sikerült azután keresztül erőszakolni», hogy a választások alkalmával a komáromiak őt jelölték s igy jatott a mandátumhoz is. — Soha egy pillanatig nem élvezhette a munkásság bizalmát. Nemcsak a kommunista munkásság, hanem a szociáldemokrata munkások, saját párthívei a legnagyobb bizalmatlansággal voltak irányában. — Kilépése épen azért nem lepte meg a pártot. A komáromi pártvezetőség legutóbb kizárási indítványt nyújtott be eilen» a központi pártvezatöséghas s ö ezt megelőzendő, küldte be kilépő levelét. — A kizárási indítvány szocialistához nem méltó, gyanú* viselkedése miatt és amiatt, hogy egyáltalán nem vett részt a pártéletben, nyujtatott be ellene. — Földessynek Olaszországban valami rózsaolajvállalata van s képviselösködésének túlnyomó részét Olaszországban töltötte s nem alapnéiküüek a hírek, hegy ott íascista barátjainak társaságában rendkívül jól érezte magát — Egy alkalommal Olaszországból 180000 lírát hozott magával s akart becsempészni. Természetesen baja támadt a hatóságokkal, a pénzt lefoglalták. Ez a rugója a rendtörvény iránti szerelmének s nem családom, j ha azt hiszem, pénzét reméli visszaszerezni, ha kiválik as ellenzéki pártból. No meg, mint ] pártonkivkli az 500 K klabdijat akarja meg- ' spórolui, amely összeggel a képviselők a pártcélokhoz járulnak hozzá. — Miután Föld«s<y a szocialista erkölcsbe súlyosan vágó cselekedeteket követett el, már pedig az ilyenekre az alkotaánytörvény rendelkezése a mandátumok elvesztését Írja elő, pártunk természetesen nyomban beadta a parlament elnökségéhez felszólítását, hogy Földessyt mandátumától megfosszák. = Masaryk elnök nyilatkozatával és Daruváry magyar külügyminiszter válaszával foglalkoznak az angol lapok. Az „Observator“ kiemeli, hogy Magyarország kész megegyezni szomszédaival és hangoztatja, hogy Msgyaror.s/.ágnak a jóvátétel elhalasztására és külföldi töke támogatására van szüksége, hogy a koronát stabilizálhassa. — A „Westminster Gazette“ szerint Masaryk nagylelkű kijelentést tett a területi engedmények tekintetében, amit a magyar kormány melegen fogadott. A csehszlovák külügyminisztérium azonban közbelépett és visszavonta Masaryk nyilatkozatát, amelynek helyébe másik nyilatkozatot iktatott. = Magyarország meghosszabbította a Jugoszláviába optáltak költözési határidejét. Budapestről jelentik: A trianoni békeszerződés érteimében mindazon személyek, akik idegen állam javára optáltak, ez év juiius 36 lg kötelesek azoa állam területére átköltözni, amelynek állampolgárai lettek. A magyar és jugoszláv kormányok közt megegyezés jött létre e határidőnek 1926 juiius 26 ig való meghosszabbítására vonatkozólag. Ez idő alatt azonban az optáltak semilyen jogot nem gyakorolhatnak azon államban, amelynek állampolgárságáról lemondtak. Kisgazda is Kisiparos pl gyűlés Ipoljságos. Az Országos Magyar Kisgazda-, FöldmiTts- és Kisiparos Párt folyó hé 15-6n nagy sikerű gyűléseket tartott Ipolyságon és Ipoly nyéken. A gyűlésre Komáromból Flsxy Kálmán nemzetgyűlési képviselő, ifj. Koczot #yula ttgyv. elnök és dr. Kárpáthy Béla főtitkár szálltak ki. Az Ipolysági gyűlést az óriási tömegben összegyűlt hallgatók előtt délelőtt 11 órakor dr. Csermák Ernő volt orszgy. képviselő nyitotta meg, ki nagy hatású, mély érzéstől és a nagy eszme szeretetótől telített beszédben a magyar » nép egyöntetű szervezkedésének szükségességére i mulatott rá, mert egyedül csak ez biztosíthatja | nemzeti és gazdasági létünket. Utánna Füssy jj Kálmán nemzetgyűlési képviselő szólalt fel, első | sorban a súlyos betegen fekvő Szent-Ivány Józzef I nemzetgyűlési képviselő a pírt országos elnökének \ üdvösletet tolmácsolva. Majd hosszabb beszéd- | ben foglalkozott a párt megalakulására), annak f programjával és küzdelmeivel, ismertette a magyar | képviselők helyzetét a parlamentben, majd rá- \ mutatott azokra a sérelmekre, melyek a magyar f népét úgy gazdasági, nemzsti, valamint kulturális téren ért. Kifejtette, hogy a párt a békeszerződések s a köztársaság törvényeinek alapján áll, ] azoknak mindenaivel szemben való igazságos, az « egyenlőség elveinek megfelelő végrehajtását köve- | teli, s ennek dacára minduntalan a legízemér- i metlenebb módon az irredentizmus vádjavai illetik, noha a törvények betartásának követelése j még nem irredentizmus. Majd ifj. Koczor Gyula 1 szólalt fel és részletesen foglalkozott a magyarság ! gazdasági kérdéseivel és ismertette a földanivelés \ és a kisipar kívánságait. Bővebben kitért a kisipar súlyos helyzetére és a vele szemben el- ! követett igazságtalanságokra. Dr. Kárpáthy Béla ! rövid lelkes beszédben vázolta a nemzeti gon- ' dolatnak éltet adó és gazdasági érdakeiafcet is felölelő erejét. A beszéd befejezte után dr. Salkovszky \ Jenő határozati javaslatot terjesztett be, amelyben kimondják a körzet megalakulását és kívánják a hatóságoknak és hivataloknak Ipolyságon való meghagyását és kivánják, hogy a régi Hontvármegya vissxaállittassék, da legalább is a volt nyéki, pásztói és Ipolysági járásokból, amelyek összesen mintegy 56000 lélekszámút képviselnek, Ipolyság székhellyel önálló járási főnökség alakíttassák. Kívánják továbbá, hogy a vagyondézsma kivetése egyénenkénti tárgyalása alapján történjék. Kívánják a vagyondézsma kulcsnak novellám utón valé leszállítását és a vagyonszaporulati dézsma teljes eltörlését, illetve a kizárólagos háborús szerzeményre való szoritkozásál. Kívánjak, hogy a számtalan néven és cimea kivetett adók eltöröltessenek és egy egységes egyenes adó hozassék b», amely után semmiféle hadipótíék nem szedhető. Kivánják továbbá » józan és igazságos földreform keresztülvitelét úgy, hogy tisztességes áron minden földmi velő olcsó hitei segélyével i földhöz jusson, különös tekintettel arra, hogy : minden parcellázásnál a helybeli igénylők elsöbb; aégben részesülhessenek. Kívánják a magyar I gazdaifjak továbbképzésének lehetővé tétele vé| gett egy uj magyar földmives iskola felállítását. A kisipar részére kívánjak az adók mérséklése és olcsó ipari hitei nyújtása által való támogatását. Követtük, hogy az állami szállításoknál a helybeli iparos és kereskedő ne meliőztsssék. I Kívánják a szállítási, vasúti és posta tarifák leszállítását, amelyek ma gyakran az áru értékének 50®/o-át teszik. Kivánják a munkagbiztositó pénztárak reformját. Végül kivánják, hogy a magyar nyelv, mint az itteni lakosság 80%-áuak anyanyelve, a hatóságoknál és kulturális téren és az iskolákban is teljes mértékben érvényesüljön. Felkéri a párt képviselő tagjait, hogy 1 mindezen kérdések tekintetében, amennyiben | törvényhozási intézkedésre van szükség, megfeji lelő javaslatot terjesszenek elő. Biztosítják az í országos párt vezetőségét a helyi szervezet bi-Ízalmaról és támogatásáról. A gyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Dr. Csermák Ernő befejező * szavaival köszönetét f*jezte ki az egybegyüi| teknek, valamint a párt kiküldötteinek és indit- l ; ványozta, hogy a gyűlés táviratilag üdvözölje f j Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselőt I | és biztosítsa őtet szeretőiéről és ragaszkodásáról. j j A gyűlés az egybegyűltek lelkes éljenzése között | Iórt véget. D. u. 4 órakor a környékbeli közsé- j gek részvételével Ipolynyéken volt nagy sikerű gyűlés, melyet Bejnrór Dázeő nyitott meg. A jl párt kiküldöttei részletesen foglalkoztak itt is a (magyar nép összességét és a magyar főldmivelő és kisiparos népet érintő kérdésekkel és rámutattak arra, hogy csakis az összetartás és egyetértés hozhatja meg törvényben lefektetett jogaink feltétlen elismerését és érvényesítését. A gyűlés felemelő hangu'atban az egybegyült megértő szivek lelkes helyeslésével ás éljenzésével zárult. Magyarország és a kisantant közeledésének kérdése ma már nemcsak a kisantant országait és Magyarországot érdeklő kérdés, hanem középeurópai problémává nőtte ki m .gát. Már hetek óta élénk diszkusszió tárgya diplomáciai körökben annak a közeledésnek az eszméje, amelyet Magyarország és a kisantant államai között akarnak komoly politikai faktorok létrehozni. A kérdés napról napra mindinkább nyár fontosságában és jelentőségében « mindinkább előtérbe nyomai ennek a közeledésnek kérdése, amaly ma már annyira komoly formát öltött, hogy bizonyos politikai körö kén nemcsak magúnak a közeledésnek tényéröl, hanem hovatovább Magyarországnak a kisantantba való belépéséről tárgyalnak. A kisantant vezető államférfiai: Pasi®«, Jugoszlávia miniszterelnöke és Masaryk, & csehszlovák köztársaság feje legutóbb nyilvánosságra hozott nyilatkozataikban a leghatározottabb formában beszélnek az egymáshoz való közeledés lehetőségeitől és feltételeiről s ma már mindkét részen szorgos munka folyik, hogy a közeledés eszméjét tettre váltsák. Nem lehet elvitatni, hogy nagyon is fontos ez a kérdés nemcsak magára Magyarországra, nemcsak a kisantant államain belül élő nemzetiségi kisebbségekre. Pastes húsvéti nyi- I latkeaatábaa, amelyet egy angol újságíró előtt 1 tett s amelyet alább közlünk, már érintette a ’ kérdést, úgyszintén & csehszlovák köztársaság j elnöke is, akis mindketten már több-kevesebb : határozottsággal nyilatkoztak azokról a feltéte, lekről, amelyek mellett a kisantant államai készek a közeledésre vonatkozó tárgyalásokat megkezdeni. Még nemrég úgy állott & dolog, hogy Sebben a kérdésben Románia elszigeteltséget mutat. Egész eddig azt hitték, hogy Rumánia az az ország, amelynek államférfiéi közül j Még egyik sem hozta nyilvánosságra a \ közeledés kérdésében vallott álláspontját, de 1 elég arra a tényre rámutatnunk, hogy maga a i román kormány az a közvetítő, amely a köze| iedés ügyében a kisantant államait egymás! hoz közel fogja hozni. De kétségtelen az is, } hogy sem Pasics, sem Masaryk nőm tesznek ; éppen Magyarország ügyével kapcsolatban olyan j nyilatkozatokat, amelyeknek lényege nem volt | már megbeszélés tárgya a kisantant vezető ■ államférfiul között s igy kétségtelen az is, ; hogy e nyilatkozatok nem hangzottak el a | román kormány tudta nélkül. i Ma már asonb *n úgy áll a helyset, hogy I a román sajtó tekintélyes része ia egyenesen ; követeli a Magyarországgal való jó viszony j megteremtését. Magának az Adeverulnak ebben a kér| déaben kővetkező az álláspontja: „Magától értetődő, hogy ezekkel a feelgí rádi és prágai nyilatkozatokkal szemben, mell lyekröi nem hisszük, hogy a mi kormányunk \ tudta nélkül történtek volna s hogy ne lennének egy vonalban a kisantant minisztereinek többrendbeli tárgyalásaival, — helyénvalónak tartottuk volna, hogy a mi kormányunk is kilépjen a diplomáciai fedezékből és megmondja a maga véleményét. Különösen azért, hogy elkerülj# a hátrányt, mely abból a feltevésből I származhatnék, h(%y ami lehetséges Csehszle: váku és Jugoszlávia szempontjából, az okvet| len lehetséges Románia szempontjából is. Minden kétségen kívül áll, hogy Románia politikája egyértelmű a kisantant államainak politikájával arra nézve, hogy meg kell találni a békés megoldás s a jószomszédság útját Magyarországgal, miáltal a haderő-terhek csökkenjenek s visszatérhessünk a rendes kerékvágásba a magyarországi tűzfészek kiküszöbölése után. S ennek a sikernek az elérésére kétségtelenül az lenne a garancia, ha Magyarországot őszintén a barátunkká tennénk. Ám nem hiszazük, hogy Románia elmzhetna az engedményekben addig a határig, melyre Pasics és Masaryk hajlandóknak mutatkoznak.“ Ds nyilatkozik erről a kérdésről a bukovinai miniszter is. Mint Bukarestből jelentik Ni.?tor, bukovinai tárcanélkül miniszter nyilatkozott ma — kül- és belpolitikai kérdésekről és különösen arról a közeledésről, amelyet most Magyarország és a kisantant között akarnak létrehozni és megáliapitjc, hegy Romániának Magyarországhoz valé viszenya ma már sokkal
