Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-04-12 / 44. szám

i«flvvMnegy«dik évfolyam* 44. ssém. Csütörtöki 1923. április 12.

KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY

POLITIKAI L.AP.

Slófortést ár caehnnlovák »rtékbea s Nslyton ét vidékre portai széiktóldés8«l: évre 80 K, félévre 40 8, aegyedévre 28 K. Külföldön 160 Ké.

E®ye# ifJHtm ára i 30 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Ftfsaarkssatő: GAÁL GYULA dr.

Szerkesztő; BARANYAY 1ÓZ8EF dr.

Sierkeíztöaég éi kiadóhivatal: Nádor-u. 29 , hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik hetenkint háromszor: ked!*«i csütörtökön és szambámé

A magyarság küzdelmétől kijelentette, hogy az úgy, miot eddig, a jövőben is a törvények alapján fog állani és lörhetetlenül kitart továbbra is a szerződésekben és törvényekben biztosított jogainak teljes mértékben való érvényesítése mellett. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után ífj. Koezor Gyula körzeti ügyv. elnök tartott nagy hatá-u beszédet, behatóan foglalkozva a földreformmal és rámutatott arra, hogy a kisgazda- és kisiparos pártnak legfőbb törekvése a földbirtokreformnak igazságos végrehajtása és a leghatározottabban követeli a párt, hogy a föidfeiosztáanál magyar lakta területeken csak magyaroknak adjanak földet. A pártgyülés a szónokok lelkes éltetésével ért véget.

— Szoros szövetség Csshszlovákia és Lengyelország között. Mint Prágából jelentik, Foch tábornaggyal egyidejűén Benes dr. külügyminiszter is Varsóba utazik, hogy — mint kormáDykörökben áilitják — a két ország között szoros szövetségi viszonyt hozzanak létre. Á külügyminiszter látogatásának Lengyelországban nagy jelentőséget tulajdonítanak.

= A kormány tárgyalásai a Vatikánnal. Schramek miniszter a kormány megbízásából tárgyalásokat folytat Rómában a Vatikánnal. A tárgyalások anyagát egyházpolitikai kérdések képezik, de a tárgyalások a Prager Tagblatt értesülése szerint, nem mennek olyan simán, mint előre várták. A katolikus ünnepekről és a templomoknak a cseh egyházzal együttesen leendő használatáról folynak elsősorban megbeszélések. Nem felel meg a tényeknek, hogy a pápai szék megtiltotta volna vagy megakarná tiltani a katolikus papoknak sz aktiv politikával való foglalkozást. Az igazság csak annyi, hogy a szentszék emlékezetébe idézi a cseh papságnak azt a régóta fennálló tilalmat, melyszerint politikával foglalkozó papoknak engedőimet kell kérniük elöljáróiktól, hogy ezek idejében gondoskodhassanak a szabadságolandó lelkipásztor megfelelő helyettesítéséről.

= Hogyan oszlik meg a prágai parlament?

A képviselőhöz a tavaszi ülésszakban egész más összeállításban jelentkezik, mint ahogy a téli ülésszak után mntatkozott. A képviselőházban ma 19 pártkör és három pártonkivüli képviselő van. (Vrabec, Mediuger és Modracek.)

Az egyes pártkörök tagjainak száma:

1. csehszlovák szociáldemokraták (munkáspárt) 50 képviselővel;

2. köztársasági párt (kisgazdák, földmivesek) 41 képviselővel;

3. csehszlovák szocialista párt 22 képviselővel;

4. csehszlovák kommunista párt 24 képviselővel ;

5. cseh néppárt 21 képviselővel;

6. csehszlovák nemzeti demokraták 19 képviselővel;

7. szlovák néppárt 11 képviselővel;

8. kisiparosok és kiskereskedők, a középosztály pártja 6 képviselővel;

9. egyesült szocialisták 7 képviselővel;

10. cseh szlovák szocialista munkáspárt 2 bépviselőval, (Modrácek kilépett);

11. német szocialisták munkáspártja 13 képviselővel;

12. német földmives-szövetség pártja 13 képviselővel;

13. német nemzeti párt 11 képviselővel;

14. német keresztényszocialista néppárt 9 képviselővel;

15. német munkáspárt 5 képviselővel;

újabb frázist dobott a világba, amely úgy hangzik, hogy a háborúból győztesen került ki a demokrácia; másképpen fogalmazva, a győztes országoknak hadicélja a demokrácia uralmának a biztosítása volt. Szóval sem Anglia, sem Franciaország nem áhítoztak a német gyarmatokra. Olaszország sem akarta a Trentinót, Istriát és az Adriai viiágkikötőt az osztrák magyar ftottával, sem Románia, Jugoszlávia nem törekedtek területnagyobbodásra. Mi szerintünk a lényeges háborús célok ezek volnának és nem a demokrácia győzelme, melynek lelki és erkölcsi forradalmain a legyőzött Németország és Magyarország nem estek még át a külügyminiszter szerint.

A mi tudomásunk szerint Magyarországon lezajlott egy kommunista forradalom és nyomában az ellenforradalom, az ingának balra való kilengése után a jobbra való kilengés, a mi az ingás fizikai törvényszerűségén alapszik; Németország is átment a Spartacus láztól kezdve a monarchista puccsokig sok rázkódtatáson, ma pedig a békeszerződések kötelékeivel lekötözve eleven tagjait operálják le testéről a demokrácia szent nevében, a jóvátétel jelszava alatt, amiért milliók, gyermekek és asszonyok, akik a háborúért nem felelősek, éheznek és szenvednek és ártatlanok halnak meg. Mindkét ország eléggé megszenvedett és megbünhődött, az egyik területének kétharmadrészét veszítette el, a másik évtizedeken át rabszolgaként dolgozhatik, hogy a reá kivetett sarcot lerója.

Miféle lelki és erkölcsi forradalmakra lehet ezeknek az országoknak szükségük, hogy ezekben megindulva a demokráciához eljussanak? Talán a fizikai büntetéseken kívül lelki vezeklésre gondol a külügyminiszter ur, aki elfelejti és szeme elől téveszti azt, hogy a nemzeti lélek fájdalma és vesztesége — mint nemzetéé is — évszázadokig elsajog, hiszen tudja, hogy a elzászi seb félszázadon át vérzett a francia testen. A lelki és erkölcsi forradalmak szükségességének hangsúlyozása után tér át a külügyminiszter a kisebbségi kérdésre, hangsúlyozva, hogy abban is az emberiségnek és a demokráciának kell érvényesülnie.

Szeretnénk mi is, magyar és német kisebbségek, tapsolni e kijelentésnek, ha ott nem volna a másik mondatban a szigorú intetem, a kisebbségek figyelmeztetése: itt nem fogják megengedni, hogy a demokrácia elveivel a demokrácia allen visszaéljenek. Ez megint olyan elasztikus frázis,

mint a demokrácia győzelme a világháborúban. Lehet magyarázni, tágítani, szűkíteni, javunkra és ellenünk magyarázni. Aki nem akar hinni a magyar kisebbség demokratikus elveiben, azt erről sohasem lehet meggyőzni.

A megbékülés egyedüli módja, hogy a magyarok és németek revideálják eddigi tradíciójukat és mondjanak le azokról a kísérletekről, hogy visszaéljenek a demokrácia alapelvei,vei az állam biztonsága ellen és mondjanak le a háború előtti erőszak filozófiájáról. A miniszter szavait elfogadhatnék a békülés alapjául. Az a helyzet, amelyben élünk s amelybe önhibánkon ésakaratunkon kívül kerültünk, világossá teszi mindenki előtt, hogy a kisebbség többségi jogokat nem gyakorolhat, nem is vindikálhat magának, hanem egyedül és kizárólag állampolgári, kulturális és gazdasági egyenlőségre törekszik. Azt hisszük, hogy ez még a Benes fogalmazása demokrácia fogalmi körébe is belefér és azt túl nem haladja. Egyenlő köz- és magánjogok az egyenlő teherviselésért, egyenlő kulturális és gazdasági jog a konszolidáció érdekében joggal elvárható minden köztársasági államformát választott államban. Ez az a minimum, amely nélkül megbékülés el nem képzelhető. Mi erőszakkal nem éltünk, adott helyzetünk ezt nem is engedte volna meg; ellenben a velünk szemben alkalmazott erőszakot a jobb belátás reménységével türtük, erőszakra nem gondolunk a jövőben sem, bármily legyen is sorsunk menete: egyedüli fegyverünk a törvény és a békeszerződés biztosítékai, erről a területről le nem lépünk soha, ha onnan is leszorulunk, az azt jelenti, hogy az erőszak legyőzte a jogot és kicsavarta kezünkből a fegyvert.

= A képviselőház újra megkezdte üléseit.

A nemzetgyüiés április 10-óu foglalkozott a prágai országos büntetőbíróságnak azon megkeresésével, mely Kubicek József dr. cseh agrárius párti képviselőnek, a Bohémia bank igazgatójá nak csalás büntette és esetleg sikkasztás miatt való kiadatását kéri a nemzetgyűléstől. A megkeresést átutalták a mentelmi bizottsághoz. A nevezett képviselő ellen bűavádi eljárás folyik.

A nemzetgyűlés ezután több törvényjavaslatot kiadott az illetékes bizottsági knak. Több sürgős interpellációt osztottak szót a kamara tagjai között, mely után az ülés véget ért. A legközelebbi ülés április 17 én d. n. 4 órakor lesz.

= Kisgazda és kisiparospárti gyűlés Martoson. Az országos Magyar Kisgazda, Földmives- és Kisiparos párt folyó hó 8-án látogatott pártgyülést tartott Martoson. A gyűlésen a kerület népsserü nemzetgyűlési képviselője, Füssy Kálmán is megjelent ifj. Koezor Gyula körzeti elnök kíséretében. A délután megtartott pártgyülésen Füssy nemzetgyűlési képviselő hosszabb beszédben foglalkozott a magyarság politikai és gazdasági helyzetével és rámutatott az ezen téren tapasztalt sérelmekre. !