Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-04-12 / 44. szám

2 oldal. »Komáromi Lapok« 1923. április 12. 16. német demokrata szabadságpárt 2 képviselővel; 17. magyar-német keresztéoyszocialisták 4 képviselővel; 18. országos magyar kisgazda-, fö'dmives- és kisiparospárt 2 képviselővel. A koalíciós pártok klubjaiban a jelenlegi nemzetgyűlés összeillésétől számítva a szociál­demokraták 74 képviselője 49 re fogyott, s csak az utóbbi időben emelkedett 50-re. A cseh néppárt tagjainak létszáma 33 ról 21 re és a cseh szocialistáké 26 ról 22-re esett, A cseh-szlovák nemzeti demokraták meg­tartották létszámukat. Az agrárpárt létszáma eggyel szaporodott. (40 ről 41 re.) Az összes képviselők száma 285 ; ezekből 153 tartozik a koaliciós pártokba, 132 az ellenzékhez. Meg kell jegyeznünk, hogy a mai parla­ment még nem teljes, mert Rusziuszkóban eddig nem voltak nemzetgyűlési választások s igy ez a terület ezidószerint még képviselet nélkül van. A kormánykoalíció többsége tehát 21 képviselő. A „Slovensky Dennik“ szerint a párton kívüli képviselőket és az uj szocialistákat sem lehet az ellenzékhez számítani, igy az ellenzék nem egész 40 százalék. Nem o*y vigasztalan tehát a helyzet, amit azt az ellenzéki lapok feltüntetik. A szlovenszkói pártokhoz tartozó nemzetgyűlési képviselők közül 15 szociálde­mokrata, 13 köztársasági (szlovák nemzeti és gazdapárt) és 1 csehszlovák szociálisra tartozik a koalíciós párthoz, vagyis 29 képviselő. A szlovenszkói ellenzék pedig 27 képviselőt szám­lál: 11 szlovák néppárti, 6 kommunista, 4 ma­gyarnémet kfci'esztényszoeulista, 4 magyar­­német szociáldemokrata, 2 magyar kisgazda- és kisiparospártit. A „SÍ. D.“ bizik a jövő választásokban s azt a reményét fejezi ki, hogy akkor majd az arány a csehszlovákok javára dől el. No majd elválik, hogy a „Sl. D.“ jóslata beteljesedik e ? = Jugoszlávia négy autonóm államra osz­lik? Érdekes politikai hirt közölnek az olasz lapok, melyek belgrádi forrásból arról értesül­nek, hogy Pasics miniszterelnök és Radies pa­rasztpárti vezér találkozásának az volt az eredménye, hogy a négy állam: Szlovénia, Horvút-Szlavonország Dalmáciával, Bosznia- Hercegovina és Szeibia Montenegróval autonó­miái kap és minden egyes országnak a volt osztrák-magyar monarchia tartomány gyűlései­nek mintájára saját parlamentje is lesz. Az olasz sajtó azon aggodalmát fejezi ki, hogy a szerb befolyás kikapcsolásával az Adria-kér­dést az új államok: Szlovénia és Horvátország még jobban ki fogják élesíteni.------: —: ...........» -- ■ ...... — Magyarország és akisaniaut. A Csehszlovák köztársaság elnökének Palyi Ede dr. budapesti újságíróval foiyt&tott beszélgetéséből és az ahhoz fűzött politikusok és a sajtónyilatkozataiból és Gratz Gusztávnak, a volt magyar külügyminiszternek Károlyi Mi­­hályékhoz intézett cikkéből világosán látszik az a törekvés, hogy Magyarország a kisantant felé igyekszik orientálódni és hogy ezt a kis­antant politikusai is igyekeznek támogatni. A bukarestiben megjelenő Timut cimü lap ez orientálódáshoz még újabb adatokat fűz. E lap szériát a bukaresti magyar követ Zichy gróf, a leguagyobb odaadással szintén azon munkálkodik, hogy a kisantant és Magyaror­szág között a jó viszonyt megteremtse és a magyar követet e törekvésében az összes Bu­karestben élő diplomaták is támogatják. E lap szerint Bethlen miniszterelnök legközelebb Bu­karestbe utazik, onnét Beigrádba és Prágába. Mindezek a fentjaSzett nyilatkozatok és a bukaresti iap híresztelései érthetővé teszik, hogy a középeurópai sajtó érdeklődése ismét Magyarország felé fordult. A kisantanthoz való közeledésről szóló hirek, a magyar reparáció kérdése, a belpolitikai krízis, mind olyan prob­lémák, amelyek kihatnak egész Középeurópára. A bécsi lapok külpolitikai munkatársai, a kül­földi sajtó bécsi tudósítói valósággal megostro­molják nyilatkozatokért Massierevieh Konstan­tint, Magyarország bécsi követét. Massierevich követ azonban mindmáig vonakodott intervjut adni. Egy nagynéniét újságírónak, a bécsi „Deutschösterreichische Tageszeitung* egyik munkatársának azonban mégis sikerült a ma­gyar követtel beszélgetést folytatnia. Az újság­író számos érdekes és fontos problémára vo- j natkozólag intézett kérdést Massierevich kö­vethez. A követ fesztelen eszmecjera keretében mondotta el véleményét, azonban megkérte a bécsi újságírót, hogy amit elmondott na kö* ' zőlje intervjuként és ha valamilyen cikkben ; felhasználja, úgy még célzást se tegyen rá, hogy értesüléseit tóle kapta. A bécsi újságíró teljesítette Massierevich követ kérését és az 1 intervjnt nem irta meg. Egy beszélgetés során ] azonban elmondotta Massierevich kijelentéseit a „R. M. H.“ bécsi szerkesztőjének, amelyet a következőkben közöl: Az újságíró mindenekelőtt megkérdezte ; Massierevich követet, hogy mi igaz a kisantant- i hoz való közeledésről szóló hírekből. Erre a ; kérdésre Massierevich követ az újságírónak a j következőket mondotta: — Az erről szóló jelentések nagy részt j fel vannak fújva. Magyarországban megvan az akarat arra, hogy szomszédaival jó viszonyt i teremtsen, ez azonban csak akkor jöhet létre, í ha a szomszédok előzékenyebb magatartást > tanúsítanak. Mindenekelőtt a nemzeti kisebb \ gégékkel szemben kellene enyhébb politikát < folytatni, mivel a közhangulatra való tekintet- ; tel a magyar kormány csak úgy közeledhet, ha a népnek bizonyos politikai engedményeket : mutathat fel. Prágában az utóbbi napokban > engedékenyebb húrokat pengetnek, lehet, hogy j bizonyos szálak szövődnek, de ezektől még nem ] kell nagy dolgokat várai. Az, hogy Magyar- j ország két vaggon lisztqt szállít Prágába és i Csehország ezért más cikkeket ad cserébe, ez ! még nem kompenzáció, ez nem jelent sokat. A közeledési hírekkel kapcsolatban azonban meg kell állapítanom azt, hogy Bethlen minisz­terelnök nem azért orientálódik a kisantant felé, mintha ezáltal a reparáció kérdésében engedményeket akarna elérni. Hiszen & répa­­rációról nem a kisantant, hanem Franciaország és Olaszország döntenek. Az újságíró ezután megkérdezte, hogy vájjon Magyarországon sok hive van-e Moszkva felé hajló orientáció gondolatának, miként azt dr. Fenyő Miksa, a berlini magyar-orosz tár­gyalások kezdeményezője a „Neue Freie Presse" hasábjain kifejtette ? Massierevich követ erre azt felelte, hogy ezt a mozgalmat nem lehet komolyan venni. Az ujságiró erre közbe ve­tette, hogy Fenyő a magyarországi gyáriparo­sok szövetségének igazgatója, az ő mozgal­mának mégis csak kell, hogy valami fontos­sága legyen. Massierovieh erre koncsdálta, hogy Fenyő komoly ember, azonban a moz­galmat még sem lehet komolyan venni, felelős 'személyiségek — mondotta Massierevich követ — niacsenek, akik az orosz orentációt helye­selnék. — Éppen igy nem komoly dolog — foly­tatta ezután — Friedrich angorai utazása sem. Ntm látom módját, hogyan segíthetnének a törökök rajtunk. Éa igen rokonszenvezek a törökökkel, igán szép, hogy kivívják a béka revízióját, azonban ezt főként geográfiái hely­zetüknek köszönhetik. Mi ezt nem utánozhatjuk, nekünk más utakon kall járni. Ezután a reparációra terelődött a szó. Ennek során a követ a következőket mondotta: — Magyarország nem tud fizetni. Ami az olaszokat illeti, ők az eddigi értesülések szerint nem engedik el követeléseiket, hanem az a benyomásom, kogy a fő hitelező szerepét akarják játszani, hogy Magyarországot ezáltal politi­kailag járszalagukon tarthassák. így fejezi be & R. M. H. bécsi szerkesz­tősége a nyilatkozatot, amely mindenesetre élénk érdeklődést fog kelteni széles körökben. Nem tudjuk elhallgatni, hogy amíg a legmagyarabb politikai körök azon munkál­kodnak, hogy a kisantant és Magyarország között a békés viszonyt létrehozzák, ugyan­akkor egy Pozsonyban nem rég megindult magyarnyelven irt lap egyenesen sárral dobálja és leköpködi a szomszédos Magyarországot és annak államformáját és Magyarországról a legelfogultabb híreket ir. Ez a lap, amelyet olyanok terjesztenek és osztogatnak ingyen a falnsi magyar nép között, akiknek egészen más a hivatásuk, mint egy szomszédos és vele jóvi­szonyt kereső állam ellen egyenesen uszító lap ingyenes osztogatása és terjesztése. illeg könnyítik az érettségit. Mi öregek, akiknek idejében az érettségi bizony egészen nehéz dolog volt, s akik bol­dogan táviratoztuk mag a jól sikerült matúra vizsgák és a mégjobban sikerült matúra bál után haza az aggódó szülőknek az ismert szó­játékot, hogy „Megértem, hogy megértem“, — bizonyára irigységgel olvassuk, ha a matúra megkönnyítéséről olvisuuk és felsóhajtunk, hej könnyű most a maturandusoknak, de milyen nehéz volt nekünk. Most is m-gkönuyitésröl írhatunk. Köz­tudomású, hogy a kőíoktatásügyi minisztérium megreformálja a középiskolákat. Az érettségi vizsgálatokra vonatkozó uj szabályrendeletet már kiidta a minisztérium. Fontos újítás elsősorban az, hogy a nyolc osztály összes tanárai együttesen döntenek az érettségi eredmények fölött, mig eddig egyedül a szaktanár állapította meg az osztályzatot. Minden tanárnak anayi szavazata vau, ahány tárgyat tanít a felsőbb osztályban. Az érettségi bizottság elnöke a tanárok után szavaz. Az érettségi ezután is két részből: a szóbeliből és Írásbeliből áll, de itt is jelenté­keny könnyítések lesznek. Az Írásbeli vizsga tárgyai: a tannyelv, a latin és egy idegen élő nyelv. A magyar tannyelvű iskolában: a nemet, vagy a francia, a cseh és ruszin nyelv egyelőre nem érettségi tárgy, mart még csak rövid idő óta tanítják. A jelölt elégtelen esetben is mehet szóbelire. A szóbeli tárgyak a következők: A tannyelv, honi ismeret (történelem és földrajz) és matematika. A bizottság dönt a fölött, hogy melyik tanuló tesz vizsgát latin­ból, melyik valamelyik élőnyelvből. Ha latin­ból gyengébb volt a jelölt az utolsó két esz­tendőben, úgy abból bocsátják vizsgára. Ez már egy lépés a latinnak teljes kiküszöbölése felé. Általános elvek a szóbelinél: a vizsgáz­tató tanár kérdéseinek olyannak kell lenni, amiből a jelölt intelligenciájáról és felfogási képességéről győződhet meg a bizottság. Ke­rülni keli a detaiiba menő kérdéseket. A vizs­gáztatásnak coiioquiumszerüen kell folyni, vagyis kérdések és feleletek alakjában győződ­jön meg a bizottság a jelölt képességéről. A tannyelvből valamelyik író vagy költő munkáját kapja kézbe a jelölt, azt felolvassa és kritikát mond saját képessége szerint, mi­közben a jelöltnek szigorúan kerülni kell, hogy a tankönyvnek a véleményét gépiesen utánna mondja. A latinból a tanítási nyelvre kell for­dítani, esetleg szótár segítségével is és a le­fordított szöveg keretében lehet csak a római irodalomból és régiségtanból kérdéseket adni. A német nyelvre ugyanez áll. Matematikából nem a levelezéseket, hanem gyakorlati kérdé­seket keli adni. Az érettségi bizonyítványba osztályzatok nem jönnek, hanem a minősítés, mely lehet megfelelő, egyhangú, kitüntetéses. Egy tárgyból nem lehet bukni. A bizottság dönt> hogy a jelöltet meg nem felelő vizsga eseten javítóra fél, vagy egész évre vetik vissza. A vizsgálat nyilvános, sót a hivatalokat meg is kell hívni. Szülök és érdeklődök jelen lehetnek, de csak a vizsga tartama alatt. Az eredmény azonnal kihirdetendő. A magántanu­lóknak nem lehet tárgyat elengedni. A vizsga dija 50 K. Magántanulóknak 120 K. Nagyon szegényeknek elengedhető a vizsgadij. I Útlevél uisumot I minden államba a leggyorsabban és leg­olcsóbban megszedek. Dldéki megbízá­sokat a leggyorsabban elintézek, mintán hetenkint háromszor megg küldönc Prágába Gjárási dij 25 korona, cím: bászlő Zsigmondi Bratislava (Pozsony) Széplak-n. 12. sz. um L I l

Next

/
Oldalképek
Tartalom