Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-04-05 / 40-41. szám
2. oldal. »Komaromi Lm, vök« Í923. április 5 & népszövetségi tanács előtt a magyar ügyet képviselje. Ez alkalommal a két állam meg- ; egyezése után megválasztották döntőbírónak Da Gama londoni brazíliai nagykövetet és hozzáfogtak a szakértői vélemény előkészítéséhez, amelynek előadása alapján fog a Népszövetség tanácsa dönteni. Tánczos altábornagy ezekntán hazatért Bndapestre, majd február végén njból kiutazott Genfbe. Tánczos altábor nagy néhány napja második útjáról is visszatért Budapestre. Ebből az alkalomból jól értesült helyre fordult egy kollégánk, hogy megkérdezze magyar szempontból lulajdonképen miben áll a sokat emlegetett salgótarjáni kérdés fontossága és milyen stádiumban van ez az ügy most ?! Kérdéseire a következő felvilágosítást kapta: A békeszerződés értelmében a salgótarjáni bányák Magyarországhoz tartoznak, ellenben a bányamedence legfontosabb vasúti állomását Somosujfalut Csehszlovákiának juttatta a trianoni békeszerződés betűje. Mi következik ebből? Először is az, hogy miután az ip&rvasutállomás a község legdélibb pontján fekszik, ha az állomást Csehszlovákia kapja meg, akkor az egész község is cseh területté válik, az esetben a község szinmagyar bányászlakossága, melyet létérdeke fűz a salgói bányákhoz, lakása és munkahelye között egy országhatárt talál magával szemben. Másodszor a salgótarjáni bányamedancében igen nagy értékű bazalt- és trachitbányák vannak, ezeknek visszacsatolása azért fontos, mert Magyarországnak jelenleg semmiféle más bazalt-bányája nincs. Ezek a kőbányák látták el eddig kövezési célokra a székesfővárost is bazalttal, elvesztésük tehát súlyos dilemma elé állítaná a fővárost is. Ha a Népszövetség tanácsa elfogadná a magyar javaslatokat, abban az esetben e bányák nagyobbik része visszakerülne hozzánk. Hogy milyen lesz a döutés, azt ebben a pillanatban még nem tudhatjuk. Tánczos altábornagy most február 23-ika óta volt kint Genföeu, ez idő alatt résztvett a genfi népszövetségi iroda konferenciáján is, amely behatóan tárgyalta a kérdést. Géniből Londonba és Párisba ment, ahol szintén részletes megbeszéléseket folytatott az illetékes tényezőkkel és tegnapelőtt tért haza, hogy a külügyi mi niszteriumnak megtegye jelentését. Ezidőszerint annyit tudunk, hogy a döntés Ganfben áprilisban lesz. Addig a bizottságok egymás között tisztázzák a szempontokat, hogy azokat teljes összhangba hozzák, miután a Népszövetség tanácsa mindig egyhangúan hozza meg döntéseit. — Az anyagot úgy magyar, mint cseh részről már teljesen feldolgozták, ebből készíti a titkárság a Népszövetség tanácsa elé kerülő rezümét. Idehaza addig a Győrben állomásozó bizottság elvégzi kész mnnkáján a befejező simításokat: a műszaki munkálatokat, ami alatt a határvonal kijelölése értendő és utolsó feladatát, az északkeleti hármas határpont meghatározását Tiszaujlaktól délkeletre, amely elég fontos pont, hiszen itt találkoznak a mai Magyarország, Kománia és Csehszlovákia. Békés utón kell megoldani a nyugtalanító kérdéseket. — Az elnök nyilatkozata egy magyar újságírónak. Egyik kiváló magyar publicista, Pályi Ede dr. engedélyt kapott arra, hogy Masaryk Tamást, a köztársaság nagytekintélyű elnökét meglátogassa. Az elnök a hírlapírót megajándékozta 1917-ben irt „Das Neue Europa“ c. könyvével, mely a világ uj beosztását tartalmazza a világháború utáni időben. A filozófus államfő könyvében lefektetett elvek arra indították az újságírót, hogy kérdést intézzen az elnökhöz Csehszlovákiának a mai Magyarországgal szemben elfoglalt politikájára vonatkozóan. A könyvben kifejtett elvek közül a következő ragadta meg figyelmét a publicistának : „A rekonstrukció alapelve legyen, hogy a (nemzeti) kisebbségek lehetőleg kicsinyek legyenek (vagyis, hogy egyik nemzet ne alakítsa ki a maga uralma alá niás nemzetek tagjait) és hogy ezek polgári jogaik tekintetében védelmet élvezzenek.u A mű 130. lapján pedig a következők olvashatók : „Európa és az emberiség megszervezése a szövetkezetek programja alapján egy szélesebb értelemben felépített általános emberi program, melyet a demokrácia szellemében, a nemzetek önrendelkezése alapján militárizmns nélkül kell megvalósítani.“ Ugyanezt az elvet fejezi ki Masaryk könyve a következő mondatban is: „egy népre sem szabad olyan kormányt rákényszeríteni, mely nem a népből és nem a népért van.u A binapiró a könyvnek az egész emberiség javát szolgáló humanisztikus elveit hozta fők érvekül azokban a kérdésekben, amelyekre nézve megkérdezte az elnököt. Utalt arra, hogy Csehszlovákia legjobban felfogott érdeke is megkívánná a békés utón való megegyezést. Ha már megkívánják a magyaroktól, hogy ezeréves történelmi emlékeiről megfeledkezzék, miképpen képzelhetik el, hogy még a magyarnyelvű testvérek elszakitásába csak egy pillanatra is szó nélkül bele tudjanak nyugodni. Ez végképen megmérgezi a hangulatot, amit igazáu mag lehat érteni. Da a magyarok Szlovanszkóban is állandó méreganyagot jelentenek az ottani uj rendszer számára, úgy hogy Magyarországon nagyon sokan vannak azon az állásponton, hogy vajha még több magyart nyeltek volna el a csehek, mert annál nehezebben tudnák az egészet megemészteni. Ha a múltban igazságtalannak tartották, hogy a magyarok uralkodtak a tótokon, akkor most * tartsák épen olyan igazságtalanságnak a meg- | fordított állapotokat legalább is ott, hol tiszta I magyar területek vannak. A magyarok tudják, ? hogy gyengék, azért nem is gondolnak a há- | borúra, de Csehszlovákiának saját erkölcsi ál- \ l&spontjából fakadó lelkiismeretfordulásból, > mégis állandóan fegyveres őrséget kell állítani a határszéleken. E miatt nem javulhat a han- ! gúlát a gazdasági forgalom kifejlődésére sem, í pedig a cseh iparnak nagyobb szüksége van a j magyar fogyasztó területre, mint a magyar mezőgazdaságnak a csehszlovák területre, amennyiben Enrópa évekig biztos piaca lesz minden agrárterméknek. Méltóztassék Elnök 1 urnák megnézni a prágai parlamentet, amelyben a kormányzó pártok és az ellenzéki pártok nem objektiv célok elvi alapjain hanem nem*zeti ellentétek alapján állanak egymással szemben. Ez nem felel meg egy ország objektiv jó kormányzási feltételeinek. Masaryk elnök filozófikus nyugalommal hallgatta meg a publicistát és azután a következőket volt szives kijelenteni: — „Das Neue Europa“ elveit ma is állom és pedig nemcsak elméletileg, hanem, »menynyiben a tények ereje megengedi, gyakorlati; lag is. De nemcsak én állom az elveket, ha; nem az egész cseh szlovák nemzet is, mert ; hiszen ezeknek az elveknek köszönhetik a csehek, hogy Ausztria alól, a szlovákok pedig, hogy a magyarok alól felszabadulva, nemzeti életüket most már szabadon kifejleszthetik. — És ha ön szemb sszögezi velem a sa ját könyvemet, akkor figyelmeztetem, hogy én nem láttam a lehetőségét teljesen tiszta nemzeti alapon megszervezni egyes államokat. Ép* pan Kőzép-Eui’ópában lehetetlen ez. Földrajzilag, gazdaságilag, közigazgatásilag, politikailag. Természetes, hogy tiszta nemzeti államok volnának a legjobbak, ámde az ilyenek lehetetlenek. Ezért mindannyiunknak az adott vij azonyok között egyelőre a kisebbségek védelmét l kell követelnünk és megadnunk. Mi ezt megtesszük. A magyaroknak annyi képviselőjük van a prágai parlamentben, amennyi a magyar népesség számarányának megfelel. Ezek a képviselők itt magyarul beszélnek, beszédeiket : hivatalból sztenografálják és azokat magyarul, ; cseh fordítással együtt kinyomatják. Mi a szükségletnek megfelelő állami magyar iskolákat tartunk fenn. Szlovenszkóban körülbelül 780 állami magyar tannyelvű népiskola van, osztályonkint átlag 38 tanulóval, holott német népiskoláinkban 39, sőt szlovák népiskoláinkban 40 en felüli az átlagszám. És itt megint az Önök régi magyarositó politikája okozott nekünk eleinte nehézségeket, amennyiben Önök 5 magyarlakta vidékeiken kevesebb iskolákat I építettek, a modern berendezéseket inkább a j nemzetiségi vidékeken helyezték el. Mi senkit ' sem akarunk nemzeti jellegétől megfosztani. — Éa készséggel tárgyalok okos és tiszj tességes emberekkel a legkényesebb problé; mákról is; ez a valódi demokráciából követ: kezik. Nekünk meg kell találnunk az utat erőszak nélkül, háború nélkül megoldani mindama kérdéseket, amelyek Európát és speciálisan min - két nyugtalanítanak. Én remélem és kívánom, hogy ilyen módon fogjuk egymást a magyarokkal is megérteni. Mar megkezdtük a biztató tárgyalásokat, ezeket folytatni fogjuk és lépésről-lépésre el fogjuk hárítani a nehézségeket. E nagyjelentőségű nyilatkozat után a köztársaság elnöke még hosszam*bban elbeszélgetett a magyar publicistával, akinek alkalma volt az elnöknek politikai, társadalmi és filozófiai nézeteit élvezettel végig hallgatnia. Különösen érdekes volt az elnök fejtegetése arról, hogy a történelmi materializmus a háborúban és a háború utófejleményeiben teljes csődöt mondott. Egy látogatás. Irta: Turáni. A kőzépenrópai kis szláv népek idegen ajkú apostola Seaton Watson, vagy ahogy 5 magát nevezi Scotns Viator — miután önválasztotta célját e népek felszabadit&sát egy világháború füstölgő romjain megérte s most a Középeurópából a nyugatra érkező vakon egymásnak ellentmondó hírek chaotikus zavarából ki szeretné hámozni a valóság képét — Csehszlovákiát készül meglátogatni és különösen Htinka és Tuka a külföld előtt is közismert állításainak indokait szeretné megismerni. Mindenekelőtt — e látogatással kapcsolatban — legyen szabad rámutatnom azon feltétlen sajnálatos, de le nem tagadható tényre, hogy a napjainkat jellemző általános magasratartott művelődési színvonal, intellektuellizmns dacára egyes, gyakran egyéni szenvedélytől alátütött sajtó kalandorok Írásai, könyvei a befolyásúiéi, sót megismerteti a tájékozatlan külföld előtt, idegen országok és azok népei helyzetének. E szomorú körülmény a demokratizmus sínjein 1918-ban egy Versailleshez vezetett, mikor Iá1 nunk kellett, hogy országok, népek sorsát tartották kezükben olyanok, kik a geográfia középiskolái nívóját is alig megütő tudás és ismeret felett rendelkeztek. A helyzet ma sem javult s igy egy magáuos emher látogatása felett sem térhetünk egyszerűen napirendre, külöaösen akkor, mikor azt Scorns Viatornak hívják, aki egyike azoknak, akik egyoldalú érdekeltségüknél fogva — kihasználva éppen az általános európai köztudatlansftgot — félrevezették egy egész ország, sőt fél Európa közvéleményét. Scotu-i Viator látogatása Szlovenszkón bennünket magyarokat nagyon is közelről érint. Tudatában keli lennünk, hogy egyik legnagyobb ellenségünk az, aki most közénk jön. A magyar állameszmének ő volt Európábau a legnagyobb ellensége. A magyart gyűlöli. Miért? Talán szenvedélyből, vagy megismert rossz tulajdonainak követ,kezésekép, vagy talán egyéni okokból ? Nem! Egyszerűen azért — mert nem ismeri! E kijelentésemet furcsának fogják talán tartani olyanok, kik azt hitzik, hogy Scotus Viator működését ismerik. Ő igenis megfordult Magyarországon, Budapesten nem egy ízben, de ott nem érintkezett másokkal, mint éppen a román és szláv nemzeti kisebbségek azon vezetőivel, akik neki az információkat küldték, s igy az ő budapesti tartózkodásai nem ; tudták róla lefejteni az egyoldalú informáltság j vasköntösét. Annyira hitt informátorai szavainak, | hogy ennek nyomán támadt gyülöletfütötte szens vedélyét nem igyekezett a tárgyilagos igazság i napfényének kitenni Volt Magyarországon, de : nem volt egy pillanatig sem a magyarok közt. A világháború után Scotuä Viator megelégedetten látta régi tervei szinte meglepő, a tervazgetésen még túlmenő megvalósulását; azóta azonban sok oly hir szállt Anglia felé, melyek kétségtelenül beigazolták, hogy az uj Középeurópa is beteg. Scotus Viator eljön, hogy I saját szemével lásson. A szlovák f.ulonómia köve| telése a szlovák nép ajkán Scotus Viatorban \ is kétséget támasztott, hogy a csehszlovák 1 fikció egység tényleg jelenti-e azt a gyógyszert, ? mellyel a szlovák nép a csehhal együtt meg- I találja a keresett boldogulást. Utjának első | állomása bizonyára Prága lasz s innen indul t Turóc-zent-Márton és Rózsahegyre. Nem jó 1 beosztás egy objektiven látni akaró emberre nézve, mert Prágában rózsaszínű szemüveget
