Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-04-05 / 40-41. szám

1823. április o «Komáromi Lapok« 3. oldal. adnak a kedves vendégnek s csak ezzel felsze­relten engedik Szlovenszkóba, azután Pozsonyba is el kell mennie s itt sem lát majd mást, mint a minisztérium palotáját meg a keleti vásár pavillonjait. Csak ezután juthat Scotus Viator a tót nép közé, csak azután juthat Rózsahegyre. Ezen úti programmot megakadályozni — tekin­tettel arra, hogy a cseheknek is van okuk őt kedves vendégként körülrajongani — sajnos legkeyésbbé áll módunkban, csupán egy óhajt, egy kívánságot akarunk a köztudat utján kife­jezésre juttatni. Ismétlem, jól tudjuk, hogy velünk magya­rokkal szemben gyökerező antagonizmussal viseltetik, de mi a még mélyebbről jövő igazság erejétől indíttatva felszólítják, hogy ha már volt a csehek ős szlovákok által lakott területen, úgy most már jöjjön ide Sziovenszkó egy millió magyarja közé. A rózsaszínű szemüveget itt bátran viselheti, amit Prágában tesznek a szemére. Jöjjön el Komáromba, Érsekújvárba, Lévára, Losoncra. Ipolyságra, Rimaszombatba, Rozsnyóra, Kassára, vagy ne menjen e helyek közül csak egybe, vagy ne menjen egy városba se, hanem csak jöjjön ki egy csallóközi, vagy gömöri magyar faluba, vegyüljön a nép közé s azután — ha van még lelkiismerete — utaz­zon haza Angliába és Írja meg tárgyilagosan tapasztalatait. Ha több időt tud magának szakítani, úgy keresse meg az elmúlt négy év alkotásait, szemlélje meg mit építettek itt a világháború óta. Keresse meg Pozsonyban a világhírű Mária Terézia szobrot, keresse meg a dévényi, a zboroi milleniumi emlékoszlopot, az érsekujvári, a lo­sonci Kossuth szobrokat stb. Sajnáljuk, e derék Bkot mindezek helyén a kultúra nagyobb dicső­ségére romhalmazt fog látni. Persze, a barbár magyarok csak nem tudják magukat megta­gadni, fogja magában gondolni, ezt bizonyára a bolsevisták csinálták. Az őt kisélő cseh urak majd rejtélyesen fognak mosolyogni s persze helyben hagyják. Mindennek dacára mégis rózsaszínű szem­üvegen át is észre fog venni egyes jelensége­ket, melyek furcsáknak fognak tetszeni. Sok gyárkéményt fog látni, <ie füstölni nem fognak, ez a halálra Ítélt szlovenszkói ipart juttatja eszébe; a vonat furcsa nevű állomások mellett fogja elvinni, melyet senki sem ért, mert a lakosság ott szinmagyar s igy uj nevet kellett kitalálni, melyet a szlovák északvidéki lakos sem ismer; nagy határmenti városokban majd minden házon kinn lesz az „eladó“ táblácska; ezek a halálraítélt magyar városok, melyektől minden közintézményt elvettek, népük foglal­kozás és kenyér nélkül tengődik. Régi magyar tanintézetek kapuit zárva fogja találni, itt nem emeltek uj tanintézeteket, hanem egyszerűen a csehet vagy szlovákot beköltöztették a ma­gyarba, a magyar meg megszűnt, itt egy millió magyar kultúrája haldoklik. Azonban fel sem kell a figyelmet hívnom minden egyes esetre, a nyitott szem annyit lát, hogy ahhoz egy újság terjedelme csekély. De nem kérjük mi Scotus Viatort, hogy közénk jöjjön, csupán rámutatunk, hogyha helyes, az igazságnak megfelelő képpel lelké­ben akar visszatérni Albionba, úgy keresse meg az egész kép anyagát, ne csak a világos színeket rabja fel, hanem ne ijedjen meg a sötétebbtől sem s jöjjön Délszloveoszkóba. A cseh és szlovák nép a kisebbségek tántoríthat­­lan védelmezőjét tisztelte egykor Scotus Viator­­ban, ma meg tiszteli szabadságuk egyik fárad­hatatlan elósegitöjét és barátját. Mi magyarok ellenséget láttánk és látunk ma is benne, aki még a már letiport magyarságnak sem tud megbocsájtani az általa neki tulajdonított bű­nök miatt. Az azóta megjelent röpiratai, cik­kei tanúságai ennek. Ezért nem kérünk mi semmit sem Scotus Yiatortól, mi magyarok. Csupán az igazság követeli Seaton Wat­­sontól, hogy mielőtt még egy szót leír, mielőtt egy szót kimond: ismerje meg azt a nemzetet, amelyet ö egész életén át igazságtalanul tá­madott. Ennek egyik módja, hogy eljön Dél­­szloven8zkóba és miután itt mindent meghallott és megnézett, visszamegy Angliába és amit Seaton Watson látott és hallott, azt leírja — nem Scotus Viator — hanem: S aton Watson. Mert akkor Scotus Viator többet nem ir... Nagy választék tavaszi divat­lapokban. Nádor-utca 29. sz. Európa bábom előtt és báboru ötén j Genf, március 24. I A Népszövetség titkári hivatala érdekes f statisztikái készített a háború utáni Európa j országainak területéről és lakosságáról. Az érdé- j kés kimutatásokból a következő két felsorolást ! ragadjuk ki : Európa államai terület szerint : négyzet km. 1. Franciaország . . . 550 986 2. Spanyolország . . 502 207 3. Németország . . 467.000 4. Svédország . . . 448.278 5. Finnország . . 377.426 6. Lengyelország . . 372.000 7. Norvégia . . . . 332.909 8. Románia . . . . 316.131 9. Nagybritánia . . 315 016 10. Olaszország . 310.776 11. Jugoszlávia . . . 225.000 12. Csehszlovákia . . 141.622 13. Bulgária . 105.100 14. Mai Magyarország 92.720 15. Portugália . 91.948 16. Litvaüia 85 261 17. Ausztria 8L900 18. Észtország . 67.750 29. Lettország . 64856 20. Dánia .... 44415 21. Svájc .... 41.298 22. Németalföld 34 186 23. Belgium 30.440 24. Albania 28.000 25. Luxemburg 2 586 népesség szerint 1. Oroszország .... 2. Németország .... 3. Nagybritánia .... 4. Franciaország .... 5. Olaszország .... 6. Lengyelország .... 7. Spanyolország .... 8. Románia.......................... 9. Csehszlovákia . . 10. Jugoszlávia.......................... 11. Mai Magyarország . 12. Belgium .... • . 13. Németa'fö d .... 14. Ausztria.......................... 15. Portugália.......................... 16. Svédország.......................... 17. Bulgária.......................... 18. Litvánia................................ 29. Svájc................................. 20. Finnország.......................... 21. Dánia................................. 22. Norvégia ..... 23. Észtország ..... 24. Lettország , . 25. Albánia................................ 26. Luxemburg.......................... lélekszám. 104 000.000 59.182.000 47 299.000 39.195.000 38 835.000 26 386 000 21 347 000 15.729.000 13 630 000 11.600.000 7 945 000 7 638 000 6 841000 6,420 000 6 399 000 5 904 000 4 861.000 4.500.000 3 862.000 3.351.000 3,289.00á 2.616000 1.759.000 1.628.000 800.000 264.000 A mai Oroszország pontos adatai hiányoz­nak, Törökország és Görögország határai még Dincsenek véglegesen megállapítva. A két táblá­zat azonban igy is igen érdekes dolgokat beszél el. Magyarország terüietben a 7. helyről á 15 re, népességben pedig a 8-ról a 12 re szorult ie. Jellemző, hogy Németorszug a maga 3. helyén álló terüietkolosszusával és 2. helyen álló né pességtömegével a tönk szóién vergődik. Kár, hogy a statisztika nem közli az összes államok háború előtti adatait, hanem csak a háború előtti Magyarországot említi meg. Az összes államok háború előtti adataival az összehasonlító kima tatás sokkal érdekesebb és tanulságosabb lenne. ők hárman. Mózes. Tekinteted bármerre néz, Ellenség kardja, keievéz, Ég s föld haragja ellened. Szemet-szemért, fogat fogért, Te se kíméljed ellened. Mohamed. Nagy Allah egy. Nincs senki több. Palástja müzlimet beföd. Bár szárny röpítsen hegyre fel, Ha Ő akarja akkoron Te mégi3 — völgybe érkezel. Jézus. MiDt én nyújtok vigaszt neked, ügy oszlass bút és könnyeket. Fogd pártul azt, ki elhagyott. Kővel dobót kenyérrel intsd. Kövess, a példa Éa vagyok. Szabó S. Zsigmond Március felvidító tavaszi leheletének kellene elömleni e cikkben, melyben szemlét akar tartani az elmúlt hónap felett. De ha megállapítjuk is, hogy a meteoro­lógiai tél elmúlt, ha már a hónap elején arról írtak is a lapok, hogy a magaslati állomások jelentése szerint egészen 1600 mtr. magasságig a tenger színe fölött intensiv höemelkedés állott be, ha az időjárás gyönyörűen, igen jó formá­ban (hogy sportkifejezéssel éljünk) halad is a tavasz felé s a tavaszi kankalin s a márciusi ibolya kikukucsgálnak is a száraz haraszt alól, azért bizonyos jelek mégis cáfolni látszanak március hzgyományos tavaszi hangulatát. Volt egy öreg nénikém, aki olyankor, ha az idő nem egyezett a naptárral, azt szokta mondani, hogy „elbillentünk“. Bizony úgy lát­szik, nagyon elbillent a föld a rendes kerék­vágásból. Ez jut eszembe, ha márciusban, a téli nyűgből való felszabadulás idején, a sza­badság hónapjában letartóztatásokat, bebörtön­zéseket, házkutatásokat iátok, amikben bővel­kedett a mi márciusunk, melyen még a törté­nelmi márciusra is csak otthon, a lakásainkban gondolhattunk. Szerencse, hogy a gondolatok, még nem képezik házkutatás tárgyat. Bizonyára csak addig, mig a rendtörvÓDy életbe nem lép, ami pedig most már rövid idő alatt várható. Akkor aztán beszolgált&tandók lesznek ezek is, mint megbízhatatlan és nem kívánatos elem. Ki mondja hát, hogy tavaszt jelentett ez a már­cius, mikor tél következik utánna ? A „Barázda“ is bizonyosan télben érzi még magát, hiszen rövidesen kétszer is egymásután lefagyott a vetése. Eddig csak az volt nálunk a szokás, hogy a szomszédok elszántották egy­más barázdáját, manapság már teljes elkobzás jön divatba. Egyebekben is egészen hasonlított ez a hónap a téliekhez. Kabarék, műkedvelő előadá­sok, erotikus és plasztikus táucmutatványok éppenugy léptek egymás sarkába, mint a télen. És mindegyiknek volt közönsége, pedig min­denki arról panaszkodik, hogy nincs kereset. Igaz, hogy a pincérek azt mondják, hogy a kabarékor is egész éjjel csak vizet hordtak a kávéházban. Most már az orvosok is panaszkodnak a botrányos pgészség miatt, mely a városban uralkodik, mert megtörtént az is, hogy még hetivásáros napon sem nyitott be egy beteg sem a rendelőkbe. Csak a városi képviselőtestület látja ró­zsásnak a város helyzetét s szórja a pénzt visszafelé is, ami persze élénk visszatetszést kelt azoknál, akiknek a bőrére megy. így kö­vetkezik be a háztulajdonosok egyesületbe való tömörülése is. Ma már nemcsak szervezett munkások vannak, hanem szervezett háztulaj­donosok ie s ha ebből, a szervezetből politikai, városi párt lesz, bizony még megérjük, hogy oda is ülhetnek a zöld asztalhoz, bele is szól­hatnak a saját ügyeikbe. De ez majd csak az Ígért községi választások után történhetik meg, addig még sok pótadót lehet megszavazniok azoknak, akiknek uem fáj ez, mert nem fizetik«

Next

/
Oldalképek
Tartalom