Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-04-05 / 40-41. szám
1823. április o «Komáromi Lapok« 3. oldal. adnak a kedves vendégnek s csak ezzel felszerelten engedik Szlovenszkóba, azután Pozsonyba is el kell mennie s itt sem lát majd mást, mint a minisztérium palotáját meg a keleti vásár pavillonjait. Csak ezután juthat Scotus Viator a tót nép közé, csak azután juthat Rózsahegyre. Ezen úti programmot megakadályozni — tekintettel arra, hogy a cseheknek is van okuk őt kedves vendégként körülrajongani — sajnos legkeyésbbé áll módunkban, csupán egy óhajt, egy kívánságot akarunk a köztudat utján kifejezésre juttatni. Ismétlem, jól tudjuk, hogy velünk magyarokkal szemben gyökerező antagonizmussal viseltetik, de mi a még mélyebbről jövő igazság erejétől indíttatva felszólítják, hogy ha már volt a csehek ős szlovákok által lakott területen, úgy most már jöjjön ide Sziovenszkó egy millió magyarja közé. A rózsaszínű szemüveget itt bátran viselheti, amit Prágában tesznek a szemére. Jöjjön el Komáromba, Érsekújvárba, Lévára, Losoncra. Ipolyságra, Rimaszombatba, Rozsnyóra, Kassára, vagy ne menjen e helyek közül csak egybe, vagy ne menjen egy városba se, hanem csak jöjjön ki egy csallóközi, vagy gömöri magyar faluba, vegyüljön a nép közé s azután — ha van még lelkiismerete — utazzon haza Angliába és Írja meg tárgyilagosan tapasztalatait. Ha több időt tud magának szakítani, úgy keresse meg az elmúlt négy év alkotásait, szemlélje meg mit építettek itt a világháború óta. Keresse meg Pozsonyban a világhírű Mária Terézia szobrot, keresse meg a dévényi, a zboroi milleniumi emlékoszlopot, az érsekujvári, a losonci Kossuth szobrokat stb. Sajnáljuk, e derék Bkot mindezek helyén a kultúra nagyobb dicsőségére romhalmazt fog látni. Persze, a barbár magyarok csak nem tudják magukat megtagadni, fogja magában gondolni, ezt bizonyára a bolsevisták csinálták. Az őt kisélő cseh urak majd rejtélyesen fognak mosolyogni s persze helyben hagyják. Mindennek dacára mégis rózsaszínű szemüvegen át is észre fog venni egyes jelenségeket, melyek furcsáknak fognak tetszeni. Sok gyárkéményt fog látni, <ie füstölni nem fognak, ez a halálra Ítélt szlovenszkói ipart juttatja eszébe; a vonat furcsa nevű állomások mellett fogja elvinni, melyet senki sem ért, mert a lakosság ott szinmagyar s igy uj nevet kellett kitalálni, melyet a szlovák északvidéki lakos sem ismer; nagy határmenti városokban majd minden házon kinn lesz az „eladó“ táblácska; ezek a halálraítélt magyar városok, melyektől minden közintézményt elvettek, népük foglalkozás és kenyér nélkül tengődik. Régi magyar tanintézetek kapuit zárva fogja találni, itt nem emeltek uj tanintézeteket, hanem egyszerűen a csehet vagy szlovákot beköltöztették a magyarba, a magyar meg megszűnt, itt egy millió magyar kultúrája haldoklik. Azonban fel sem kell a figyelmet hívnom minden egyes esetre, a nyitott szem annyit lát, hogy ahhoz egy újság terjedelme csekély. De nem kérjük mi Scotus Viatort, hogy közénk jöjjön, csupán rámutatunk, hogyha helyes, az igazságnak megfelelő képpel lelkében akar visszatérni Albionba, úgy keresse meg az egész kép anyagát, ne csak a világos színeket rabja fel, hanem ne ijedjen meg a sötétebbtől sem s jöjjön Délszloveoszkóba. A cseh és szlovák nép a kisebbségek tántoríthatlan védelmezőjét tisztelte egykor Scotus Viatorban, ma meg tiszteli szabadságuk egyik fáradhatatlan elósegitöjét és barátját. Mi magyarok ellenséget láttánk és látunk ma is benne, aki még a már letiport magyarságnak sem tud megbocsájtani az általa neki tulajdonított bűnök miatt. Az azóta megjelent röpiratai, cikkei tanúságai ennek. Ezért nem kérünk mi semmit sem Scotus Yiatortól, mi magyarok. Csupán az igazság követeli Seaton Watsontól, hogy mielőtt még egy szót leír, mielőtt egy szót kimond: ismerje meg azt a nemzetet, amelyet ö egész életén át igazságtalanul támadott. Ennek egyik módja, hogy eljön Délszloven8zkóba és miután itt mindent meghallott és megnézett, visszamegy Angliába és amit Seaton Watson látott és hallott, azt leírja — nem Scotus Viator — hanem: S aton Watson. Mert akkor Scotus Viator többet nem ir... Nagy választék tavaszi divatlapokban. Nádor-utca 29. sz. Európa bábom előtt és báboru ötén j Genf, március 24. I A Népszövetség titkári hivatala érdekes f statisztikái készített a háború utáni Európa j országainak területéről és lakosságáról. Az érdé- j kés kimutatásokból a következő két felsorolást ! ragadjuk ki : Európa államai terület szerint : négyzet km. 1. Franciaország . . . 550 986 2. Spanyolország . . 502 207 3. Németország . . 467.000 4. Svédország . . . 448.278 5. Finnország . . 377.426 6. Lengyelország . . 372.000 7. Norvégia . . . . 332.909 8. Románia . . . . 316.131 9. Nagybritánia . . 315 016 10. Olaszország . 310.776 11. Jugoszlávia . . . 225.000 12. Csehszlovákia . . 141.622 13. Bulgária . 105.100 14. Mai Magyarország 92.720 15. Portugália . 91.948 16. Litvaüia 85 261 17. Ausztria 8L900 18. Észtország . 67.750 29. Lettország . 64856 20. Dánia .... 44415 21. Svájc .... 41.298 22. Németalföld 34 186 23. Belgium 30.440 24. Albania 28.000 25. Luxemburg 2 586 népesség szerint 1. Oroszország .... 2. Németország .... 3. Nagybritánia .... 4. Franciaország .... 5. Olaszország .... 6. Lengyelország .... 7. Spanyolország .... 8. Románia.......................... 9. Csehszlovákia . . 10. Jugoszlávia.......................... 11. Mai Magyarország . 12. Belgium .... • . 13. Németa'fö d .... 14. Ausztria.......................... 15. Portugália.......................... 16. Svédország.......................... 17. Bulgária.......................... 18. Litvánia................................ 29. Svájc................................. 20. Finnország.......................... 21. Dánia................................. 22. Norvégia ..... 23. Észtország ..... 24. Lettország , . 25. Albánia................................ 26. Luxemburg.......................... lélekszám. 104 000.000 59.182.000 47 299.000 39.195.000 38 835.000 26 386 000 21 347 000 15.729.000 13 630 000 11.600.000 7 945 000 7 638 000 6 841000 6,420 000 6 399 000 5 904 000 4 861.000 4.500.000 3 862.000 3.351.000 3,289.00á 2.616000 1.759.000 1.628.000 800.000 264.000 A mai Oroszország pontos adatai hiányoznak, Törökország és Görögország határai még Dincsenek véglegesen megállapítva. A két táblázat azonban igy is igen érdekes dolgokat beszél el. Magyarország terüietben a 7. helyről á 15 re, népességben pedig a 8-ról a 12 re szorult ie. Jellemző, hogy Németorszug a maga 3. helyén álló terüietkolosszusával és 2. helyen álló né pességtömegével a tönk szóién vergődik. Kár, hogy a statisztika nem közli az összes államok háború előtti adatait, hanem csak a háború előtti Magyarországot említi meg. Az összes államok háború előtti adataival az összehasonlító kima tatás sokkal érdekesebb és tanulságosabb lenne. ők hárman. Mózes. Tekinteted bármerre néz, Ellenség kardja, keievéz, Ég s föld haragja ellened. Szemet-szemért, fogat fogért, Te se kíméljed ellened. Mohamed. Nagy Allah egy. Nincs senki több. Palástja müzlimet beföd. Bár szárny röpítsen hegyre fel, Ha Ő akarja akkoron Te mégi3 — völgybe érkezel. Jézus. MiDt én nyújtok vigaszt neked, ügy oszlass bút és könnyeket. Fogd pártul azt, ki elhagyott. Kővel dobót kenyérrel intsd. Kövess, a példa Éa vagyok. Szabó S. Zsigmond Március felvidító tavaszi leheletének kellene elömleni e cikkben, melyben szemlét akar tartani az elmúlt hónap felett. De ha megállapítjuk is, hogy a meteorológiai tél elmúlt, ha már a hónap elején arról írtak is a lapok, hogy a magaslati állomások jelentése szerint egészen 1600 mtr. magasságig a tenger színe fölött intensiv höemelkedés állott be, ha az időjárás gyönyörűen, igen jó formában (hogy sportkifejezéssel éljünk) halad is a tavasz felé s a tavaszi kankalin s a márciusi ibolya kikukucsgálnak is a száraz haraszt alól, azért bizonyos jelek mégis cáfolni látszanak március hzgyományos tavaszi hangulatát. Volt egy öreg nénikém, aki olyankor, ha az idő nem egyezett a naptárral, azt szokta mondani, hogy „elbillentünk“. Bizony úgy látszik, nagyon elbillent a föld a rendes kerékvágásból. Ez jut eszembe, ha márciusban, a téli nyűgből való felszabadulás idején, a szabadság hónapjában letartóztatásokat, bebörtönzéseket, házkutatásokat iátok, amikben bővelkedett a mi márciusunk, melyen még a történelmi márciusra is csak otthon, a lakásainkban gondolhattunk. Szerencse, hogy a gondolatok, még nem képezik házkutatás tárgyat. Bizonyára csak addig, mig a rendtörvÓDy életbe nem lép, ami pedig most már rövid idő alatt várható. Akkor aztán beszolgált&tandók lesznek ezek is, mint megbízhatatlan és nem kívánatos elem. Ki mondja hát, hogy tavaszt jelentett ez a március, mikor tél következik utánna ? A „Barázda“ is bizonyosan télben érzi még magát, hiszen rövidesen kétszer is egymásután lefagyott a vetése. Eddig csak az volt nálunk a szokás, hogy a szomszédok elszántották egymás barázdáját, manapság már teljes elkobzás jön divatba. Egyebekben is egészen hasonlított ez a hónap a téliekhez. Kabarék, műkedvelő előadások, erotikus és plasztikus táucmutatványok éppenugy léptek egymás sarkába, mint a télen. És mindegyiknek volt közönsége, pedig mindenki arról panaszkodik, hogy nincs kereset. Igaz, hogy a pincérek azt mondják, hogy a kabarékor is egész éjjel csak vizet hordtak a kávéházban. Most már az orvosok is panaszkodnak a botrányos pgészség miatt, mely a városban uralkodik, mert megtörtént az is, hogy még hetivásáros napon sem nyitott be egy beteg sem a rendelőkbe. Csak a városi képviselőtestület látja rózsásnak a város helyzetét s szórja a pénzt visszafelé is, ami persze élénk visszatetszést kelt azoknál, akiknek a bőrére megy. így következik be a háztulajdonosok egyesületbe való tömörülése is. Ma már nemcsak szervezett munkások vannak, hanem szervezett háztulajdonosok ie s ha ebből, a szervezetből politikai, városi párt lesz, bizony még megérjük, hogy oda is ülhetnek a zöld asztalhoz, bele is szólhatnak a saját ügyeikbe. De ez majd csak az Ígért községi választások után történhetik meg, addig még sok pótadót lehet megszavazniok azoknak, akiknek uem fáj ez, mert nem fizetik«
