Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-04-05 / 40-41. szám
iagyfftnnegyeitik évfolyam, .--------- 1 ................-... — 40-41« szám. Csütörtöki 1923. április 5. KOMÁROMMEQYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Eléflzetést ár caeib-asta'v&k órtéfcbms Helyben át vidékre póttal szétküldéssel: SígéiW érre 80 2, félévre 40 K, oegyedéfre 20 K» Külföldön 160 Ke. Égjem wxÁm ára t 80 fillér. 1 tini lipljci arra az új rendre, melyet itt meghonosítani szándékozik a kormányzat. Ez abban foglalható össze, hogy minél jobban megnehezítsék a magyar lakosságnak a helyzetét, aminek kiáltó példája az útlevél és illetőség körüli eljárás. Útlevélhez i eddig hozzá lehetett jutni, ha a föltételek- j nek megfelelt a folyamodó, ha adóját le- ! fizette, ha ellene kifogás nem volt, ma az i illetőséget kell hozzá igazolni, amivel azelőtt a magyar kormányzat alatt senki se törődött, mert illetősége volt vagy itt, vagy másutt. Most ez a másut a nagy bökkenő azoknál, akiket élethivatásuk, vag\oni és rokoni kötelékek kapcsolnak ide. Az illetőség szőrszálhasogatás már teljesen kilép a paragrafus keresés szürke mezejéről és valóságos illetőség vadászat folyik, mely ellen igen nehéz védekezni. Egzisztenciák léte és nem léte kapcsolódik ehhez a kérdéshez, amelynek felvetése ma már a hatósági eljárások egyik vesszőparipája lett. Óriási magánjogi hátrányok is származhatnak ebből az egyénre. A munkás nem kap alkalmazást e nélkül és kénytelen vándorbotot venni a kezébe, a tisztviselőt az elbocsátás veszélye környékezi, a nyugdíjast pedig nyugdijának, tehát egy élet munkássága gyümölcsének elvesztése fenyegeti, ha az illetőséget nem tisztázzák a nemzetiség ellenes kormányrendeleteknek megfelelő módon. Ellenben csodálatos jelenség a demokrácia hangoztatása mellett, hogy őslakosoknak nincsen itt illetőségük, vagy az vitássá van téve, addig azok, akik egykét hétig itt laknak, illetőségre való tekintet nélkül munkához és keresethez jutnak, ha nem magyar nemzetiségűek. Hogy az állampolgárságot elnyerik kétes egziztenciák politikai szolgálatokért, az nem lep meg bennünket, ismerve a kormánynak a magyarsággal szemben kialakult mentalitását. Mindezekből az látszik, hogy a kormányzat a mesterségesen felidézett kifogásokkal a magyarság helyzetét megnehezíteni igyekszik. Mire szükséges ez, nem nehéz kitalálni. Az italmérési jogot, a trafik engedélyeket elveszik az itteni kereskedőktől és iparosoktól, hogy azt államhű elemek kapják meg. Aki csak adót fizet, ha véres verejtékkel izzadja is ki, az nem elég államhű. A magyar elem a közhivatalokból úgyszólván teljesen ki van szorítva, a íöldbirtokreform teljesen az idegen nemzetiségű lakosságnak kedvez, magyar munkás nem boldogul és nem kap foglalkoALAPITOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARÁNYAY JÓZSEF dr. zást munkaalkalom esetén sem, magyar embei útlevélhez a legnagyobb nehézségek közt juthat, magyar nyelvünk használatában lépésről lépésre jobban visszaszorítanak és korlátoznak, a közadókról és azok behajtásáról nem is beszélünk a jelen alkalommal. Minden gondolkodó embert méltán tölthetnek el megdöbbenéssel és aggodalommal ezek a jelenségek, amelyek a kormányzatban lev'ő fordulatot jelentik. A közjogi szervek: a nemzetgyűlés, a panaszjog a kormány fényeivel szemben és bíróságok Ítéletei, mint látszik, nem érnek célt a nacionalizmussal szemben és az újabb törvények a kisebbségeket teljesen védtelenül szolgáltatják ki a most intézményesen is berendezkedő kormányzati abszolutizmusnak, amellyel szemben csak a törvények oltalma alá helyezkedhetünk. Az abszolitizmus és a demokrácia egymást fogalmilag kizárják és ebben az igazságban bízva reméljük, hogy a két Irányzó kovf mandate nagy -küzdelemből a demokrácia fog győzelmesen kikerülni. — Az 1924. évi költségvetés csökkentése. Az állami gazdálkodásban, mint a Lidove Noyiny irja, a kormány bizonyos takarékossági elveket akar érvényesiteni. A husvét előtti napokban az összes minisztériumokban az egyes osztályok főnökei tanácskozást tartottak, melyen az állami gazdálkodásban alkalmazható ujaLb takarékossági rendszabályokról tárgyaltak. A tanácskozásokat a minisztertanács azon határozata alapján tartották, mely szerint az állami kiadásokat erélyes módon hozzá kell illeszteni az nj viszonyokhoz. A kormány az 1924. évi költségvetést legalább 25 százalékkal akarja csökkenteni. A minisztertanács egyidejűleg elrendelte, hogy a takarékossági rendszabályokat minden oldalon már most alkalmazzák. = Leszállítják a képviselők napidljait. Prágából jelentik: Kormánykörökben hosszabb idő óta foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a képviselők és szenátorok napidijait leszállítják. Végleges döntés a kérdésben csak Svehla miniszterelnök visszaérkezése után történik. = 250 millió helyett 150 millió. Ismeretes, hogy a munkanélkülieknek nyújtandó segélyek fedezésére a kormány az 1923. évre 250 milliós hitelt akart kérni. A hitelt a minisztertanács elvben már el is fogadta. Az összeg nagyságát azonban még nem állapították meg véglegeseu, mert a pénzügyminiszter óhajára csak a következő minisztertanács fog erről dönteni. A pénzügyminiszter szerint ugyanis a munkanélküliek száma februárbán és márciusban oly lényegésen csökkent, hogy az eredetileg előirányzott 250 milliós hitel legalább is 100 millióval leszállítható lesz. Előzőleg azonban pontosan meg kell állapítani a munkanélküliek számát. Nem tudni, hogy a miniszter honnan veszi a munkanélküliség csökkenésére vonatkozó értesülését, de annyi bizonyos, hogy tévedésben van, ha azt hiszi, hogy e tekintetben javult volna a helyzet. Sajnos, még mindig nagy a munkanélküliek száma. Szorfcesstöség éa kiadóhivatal: Nédor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. > Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedM csütörtökön és szoibatoi = A kisantant hiánya — Magyarország távolmaradasa. A csehszlovák köztársaság köl' ügyminisztere, Benes dr. húsvéti cikket irt a Neue Freue Prtsse-be, melyben a középeurópai politikai és gazdasági viszonyokról értekezik, i A külügyminiszter cikkében az uj Középeurópa i „független és önálló nemzeti államok“ rendszeréről Írva, megállapítja, hogy a közel öt és fél évi idő, mely óta fennáll, bebizonyította életképességét. Ez uj államok között meghatározott politikai és gazdasági érintkezés alakult ki, amely egyre fejlődik és meg ngedi, hogy bizonyos értelemben középem ópai politikáról I beszélhessünk. A kis antant főcélja az uj sta. tus quo föntartása, positiv eleme, hogy aHabs• burgok minden rests urációs törekvése ellen védekezzék. E rendszernek azonban vannak hézagai. Legkomolyabb hiánya, hogy Magyarország különös belpolitikai viszonyai és némely szomszédjához való viszonya miatt ezen a kereten kívül áll. A rendszernek megvan a fejlődési lehetősége és ereje ahhoz, hogy a középeurópai államok békéjét megóvja, de természetesen szükség van valamennyi állam lojalitásának kibővítésére és kiegészítésére, mert csak ez biztosíthatja a tartós békét. Az uj Középeurópa pr?/.ágainak gazdasági együtt működése csak ama független és önálló alakulatok szabad akaratából és egyéni érdekéből alakulhat ki, melyek pótolják a régi monaichiát. = Lloyd George és Temesvár. Londoni jelentés szerint Jan Hamilton tábornok az Evroolwieb Clubban tartott beszédében kijelentette, hogy a Népszövetség legjobb példa arra, hogy hogyan lehet egy egyesülést hiányos organizáció utján tétlenségre ítélni. Az Egyesült Államoknak távolmaradása sokkal kevésbbé káros, mint Németországnak a Népszövetségből való kizárása. Ha Lloyd George nem tudta merre van Temesvár, hogy lehet a Japánoktól kívánni, hogy Szilézia iránt érdeklődjenek. Európának tökéletes Népszövetséggel kell birnia, melyben minden nép egyesül, előterjesztheti ügyeit és nemzetközi döntést kérhet. Ugyancsak Hamilton tábornok a »Star« cimü lapban kijelenti, hogy a Népszövetség aligha más, mint egy francia bizottság, melynek más nemzetbeli tagjai kormányaik utasítására óvakodnak, hogy a francia érdekek ellen bármit is tegyenek, ezokból minden kezdeményezéstől félnek, nem gondolva arra, hogy ezzel tulajdonképpen saját hazájukat árulják el, mert annak érdekeit mellőzik cselekedetükkel. = Határ kiigazítás Salgótarján vidákén. A sajtó már több ízben részletesen foglalkozott a Magyarországon működő antant határmegállapító bizottságok munkájával, amelyeknek feladata tudvalévőén az, hogy a trianoni szerződés kísérőlevele értelmében ott, ahol az uj országhatár nem felel meg a gazdasági és néprajzi követelményeknek, annak kiigazítását javasolják a Népszövetségnek, amely azntán a vitás kérdésekben dönteni van hivatva. A négy hatái megállapító bizottság közül három már befejezte működését. A cseh-magyar határon azonban egy kérdés még függőben van. A salgótarjáni bányatelephez tartozó egyes rendkívüli nagyértékü tárnák hovatartozását még csak ezután fogják eldönteni. A salgótarjáni vonalszakasz végleges megállapításának ügy© a két érdekelt állam kölcsönös hozzájárulása értelmében már a Népszövetség tanácsa előtt fekszik. A magyar kormány képviseletében Tánczos altábornagy, mint a magyar-cseh határmegállapitó bizottság magyar vezetője, már február elején Genfben és Parisban járt, hogy
