Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-08-26 / 102. szám
4. oldal. „Komáromi Lapok“ 1922. augusztus 26. Ez ellen a megyei nyugdíjasok panasszal éltek a közigazgatási bírósághoz, mely ügy most van folyamatban. Időközben értesültek a lapokból a megyei nyugdíjasok, hogy más vármegyékben az újabb törvények alapján rendezték a megyei nyugdíjasok ügyét; erre a célra szolgál a vármegyék részére kiutalt szeszadó és söradó részesedés, amelyből a nyugdíjasok remélték, hogy kiutalják elmaradt járandóságaikat. Kérvényt adtak be tehát, hivatkozva Szepesmegyére, ahol a megyei nyugdíjasok 1922 jan. 1-töl ugyanazt az illetményt kapják, mint az állami nyugdíjasok. Erre a minisztériumtól megjött a válasz, amely elismeri, hogy Szepesmegyében rendezték a megyei nyugdíjasok helyzetét, de — mondja a miniszteri rendelet — ez nem szolgálhat irányelvül ott, ahol a nyugdíjasok jobb anyagi helyzetben vannak, pl. Komárommegyében. Lássuk most már a megyei nyugdíjasok anyagi helyzetét. Az alábbiakban közöljük, hogy mennyi nyugdijat kapnak havonta a megyei nyugdíjasok és azok özvegyei: Pogrányi József főügyész 653 K Dr. Madarassy Pál árv. elnök 600 „ Antal Gusztáv árv. ülnök Major István „ „ Dr. Witausek Károly főügyész Balogh Imre főszolgabíró Galba Károly árv. ügyész Dr. Alapi Gyula főlevéltárnok Dr. Berencsy László főorvos Dr. Farkas Benő „ Bathó Lajos főjegyző Legát Ferenc irodaigazgató Jókay Lajos „ Konkoly Kálmán főpénztáros Széli Ferenc irodatiszt Joachim Kálmán „ Mészáros Lajos „ Kollár Lajos „ Végh Mihály „ Keller Tamás „ Ganz Ármin „ Joó István „ Meng Géza „ Burecz Károly „ Markovit« István árvsz. jegyző Elek Sándor irodatiszt Sulacsik Béla „ Yégh Kálmán „ Mészáros Viktor „ Hofer Károly „ Dr. Baranyay József Horváth József Csorna Ferenc hivatalszolga Csorna Mihály „ Kerekes Mihály nyomdász Vendégh József h. szolga Kazik István „ Nehéz István „ Özvegyeké: 548 W 490 w 458 n 444 n 344 n 344 n 333 n 323 ff 328 » 300 » 224 n 2Z6 n 233 n 186 ff 179 » 167 ff 168 n 164 99 154 n 140 ff 147 w 166 n 123 n 112 TI 110 99 94 ff 88 n 90 J) 68 n 54 n 73 ff 73 ff 80 ff 58 n 51 w 29 ff Szarka Béláné szolgabiró özvegye 133 K Kovács Jánosné Írnok „ 116 „ Bereez Alajosné „ „ 89 „ Mráz Józsefné „ „ 83 „ Dvornic8ek Lajosné „ „ 66 „ Erdélyi Árminné „ „ 62 „ Beszédes Gyuláné „ „ 58 „ Szűcs Gáborné „ „ 50 „ Bóday Aladárné számvevő „ 50 „ Lipóth Lajo>né altiszt „ 50 „ Márkus Mibályné h. szolga „ 37 „ Lajos Jánosué Írnok „ 27 „ Vasi Pálné hajdú „ 25 „ Holler Gézáüé „ „ 11 „ Elszomorító kimutatás. A nyugdíj maximuma csak egy-két fötisztviselónél havi 600 K, addig minimuma havi 29 K. Nagy családu emberek kapnak ha vonta 2—300 K nyugdijat. Aki tudott, az próbált más megélhetési módot keresni, de az alig egy-kettönek sikerült, az öregebbek erre már nem is képesek. Es az a mellékfoglalkozás is ideiglenes valami. A zsupán több családos nyugdíjasnak 100—300 K havi segélyt folyósított ugyan a megyei jótékonysági alapból, de ezzel együtt sem éri el a nyugdíj havi átlaga a havi 500 K-t, ebből pedig család megélni nem tud. Több nyugdíjas egyelőre napidijasi minőségben állásában megmaradt, de az is ideiglenes jellegű alkalmazás, mert reverzálist kellett adniok, hogy két heti felmondással elbocsáthatók és az állammal szemben igényeikről lemondanak. A megyei nyugdíj ssok tehát egyáltalán nincsenek „jobb“ anyagi helyzetben, mint máshol, sőt a legrosszabb anyagi helyzetben vannak. Csodálkoznunk kell azon, hogy honnan meríti ezt a légből kapott állítást a minisztérium, amely a tényeknek homlokegyenest ellentmond. Miért nem fordul információért a zsupáni hivatalhoz, mely a közgyűlési tárgyalásokból és az évek óta folyó kérvényezésekbői, panaszokból csak meggyőződhetett arról, hogy a megyei nyugdíjasok milyen helyzetben vannak. Ez a hivatal bizonyára értésére adja a minisztériumnak, hogy havi 100—300 korona nyugdíjból család meg nem élhet. A zsupáni hivatal egyszerűen mutassa be az özvegyi nyugdijakat a minisztériumnak amelyek havi 10—120 korona közt váltakoznak. Ki az, aki ebből egy hónapig csak kenyeret is tudna vásárolni ? A megyei nyugdíjasok eddig a társadalom támogatására szorultak. A múlt év folyamán a központi szervezet fordult a megye nagyo’b birtokosaihoz, akiktől néhány ezer korona adomány folyt be; ez az arra szorultak közt a természetben való adományokkal együtt szétoszlatott. Lehetetlennek találjuk, hogy egyes megyék közt a kormány különbséget tegyen. A törvényeket és kormányrendeleteket nem egyes területekre hozzák, hanem az egész államra és annak minden polgárára érvényesek. A megyei nyugdíjasok ügye most már nem azok magánügye, hanem az egész magyar társadalomé, amely nem nézheti tétlenül, hogy munkás tagjai attól a kevéstől is megúsztassanak, amelyet részükre az állam törvényei és az azokban gyökeredző kormányrendeletek biztosítanak. I Lflküál UÍSUmOfI minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzett. DidékI megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába eljárási dij 35 korona. cím: László Zsigmond Bratislava (Pozsony) Széplak-u. 12. sz. unt | Bralisla Komáromtól a Rajnáig. (A Rajna—Duna csatorna problémái. Egy uj versenytárs.) Minket, komáromiakat kétszeresen érdekel minden, ami kedvenc Dunánkra vonatkozik. Hiszen a Duna forgalmának az emelése avagy csökkenése kihat a mi, visszafejlődésre Ítélt, minden oldalról mellőzött városunk életére is. Azért közöljük le az alábbi híradásunkat. A tengereket összekötő Rajna-Majna Duna csatorna problémája szakemberek egész csoportjait foglalkoztatja az érdekelt országokban mindenütt. A csatorna létrehozásának privilégiumát Bajorország az 1921 ben megalakult Rhein-Main Donau A. G.-nak biztosította, amely vállalat a csatornaépítés nagyszabású elméleteit előkészítő munkáit be is fejezte már. A szakértők számításai már most azt mutatják, hogy ez az óriási befektetést igénylő csatorna a Duna mai fokozott tömegszállitásai mellett sem biztosíthatja a kívánt jövedelmező séget s éppen ezért a tervezők a csatorna építésének használatán kívül a víztömegek energiáját is kalkulációjukba vonták. A Dunabizottság van hivatva a békeszerződés alapján a nemzetközi dunai vizi utat megteremteni oly módon, hogy a nemzetköz 1 Dunán a Dana-Rajna csatorna felhasználásával : 21/* méteres vízmélység mellett 15.000 tonnás : hajók futhassanak végig. Egy az »Árboc« cimü hajózási folyóiratban megjelent tanulmány a csatorna építők í tervei kapcsán fölveti azt a gondolatot, hogy a f dunai hajósvállalatokDak már most szorgaltnaz| niok kell az elektromos vontatás rendszerére ! való átrendezkedést. ami a vizierők elektroenergiáinak felhasználása mellett nagyarányú megtakarítást tesz lehetővé. Ha a dunai vontatás az elektromositás révén olcsóbbá válhatnék, egyre nagyobb árutömegek terelődnének át a Dunára, ami természetesen valamennyi dunai kikötővárosnak, jelesül Budapestnek és Pozsonynak nagy fellendülését jelenthetné. Az említett tanulmány nem hagyja figyel! men kívül azokat a nehézségeket sem, amelyeket i a Duna megfelelő kihasználása szempontjából a i Pozsony és Gönyü közötti rósz huzamos viz- I szegénysége okoz "és fölveti a kérdést, nem I lehetne-e a szükséges vizbőseg biztosítására ' idegen vizeket terelni a Pozsony és Komárom | közötti Duaarészlelbe, úgy, ahogy azt a Duna : fe'sőbb szakaszain á Lech folyó vizeinek felhasználásával tették. De az sem érdektelen reánk komáromiakra i nézvé, hogy a dunai áliamok forgalmában egy uj j versenytárs ütötte fői a fejét. Hamburg, Trieszt és Fiume mellett uj j versenytárs jelentkezik a duaai államok tengeren túli kereskedelmének lebonyolításáért s ennek az óriási üzletnek a hasznáért. Az uj verseny■ társ Ostende, amelyet egy belga-amerikai tőkéscsoport épit át hatalmas indusztrialis kisötövó. A közelmúltban először volt szó az európai gazdaság nyilvánossága előtt az Ostende fejlesztésére irányuló nagyvonalú tervekről ama részlet kapcsán, hogy a belga kormány egy nagy halászati kikötő építési tervét bocsátotta árlejtésre. Ez a terv még teljesen önálló kis részlete annak ; a nagyobb tervezetnek, ameiy a világhírű teu- 1 geri fürdőt világhírű kereskedelmi kikötővé van | hivatva fejleszteni. Egy belga üzleti arisztokrata, I gróf Dudzeele hozta össze ezt a konzorciumot, amely a belga és amerikai tőkések pénzét akarja a nagy ántánt francia-belga csoportjának elszigetelő politikája szárnyain magas alapitói jövedelmek régióiba segíteni. Gróf Dudzeele a belga vasúti és hajózási bizottmánynak már elő is terjesztette tervét, amelytől az előttünk fekvő ! belga lapok kommentárjai alapján a nagystílű ■ I séget elvitatni valóban nem lehet. Dudzeele terve a kanali-t, amely Ostendét Pascendaieval összeköti, egyetlen nagy kikötőteleppé átépíteni. Egész seregét a folyami kikötőnek gondolja el a tervezet, amelyek lehetővé tegyék, hogy a tengeri hajóknak az öblön belül is mennél több heljük legyen a horgonyozásra és a rakodásra. Külön rendező-kikötő segítené az Európa keletibb részéről várt nagy forgalom gyors lebonyolítását. Nagy gabonaelevátorok és hüiő házak épülnek az uj kikötő számára, mely mellé egy teljesen uj városrész és külön pályaház építését tervezi a nagyvonalú plánum, amely igy kíván gondoskodni arról, hogy a különböző európai és amerikai államok nagy kereskedő- I házai és szállítócégei irodáikat Osteodébe tele- i pithessék. Uj vasútvonalak is mutatják a tervben, hogy biztos, átgondolt plámummal áll szemben az európai államok gazt^asága. Ostende egyik elővárosa határában, Breedeneben külön munkásvárost fog építeni a konzorcium. Gróf Dudzeele amerikai üzletbarátai a „Lapland* hajón az elmúlt héten érkeztek Belgiumba. Minden jel arra vall, hogy terveik a belga kormánynál előzékeny fogadtatásra találnak, s ezen nincs is c3odálnivaló. Nemkisebb dologról van most szó, mint arról, hogy Németország és a dólkeleteurópai gazdaságok amerikai áruforgalma Németország és az adriai államok kikötőiből a szükebb francia-belga szövetség kikötőjébe tereitessék át. Mi komáromiak hasonlatosak vagyunk a vizbefulthoz, minden kis szalmaszál után kapkodunk, minden kis hirt, cikket nagy étvággyal habzsoljuk, ami a dunai forgalommal kapcsolatba hozható. Sokszor csak a mi túlfeszített agyunk talál ilyen kapcsolatot és reményt, amiből a halálra ítélt Komárom optimistái tudnak valamit kihámozni, ami esetleg emelni fogja Komárom nullára sülyedt forgalmát, agonizáló kereskedelmét, iparát.
