Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-08-26 / 102. szám
1922. augusztus 26. Komäromi Lapok.“ 6. oldal. ÉRTESÍTÉS. Kiadásomban megjelentek: Gidró Bonifác: SZÁMTAN a szlo venszkói magyar tannyelvű gimnáziumok, reálgimnáziumok és reáliskolák I. osztálya számára. Engedélyezési szám 42486 (Bolti ára most van megerősítés végett.) Gidró Bonifác: SZÁMTAN a szlo venszkói magyar tannyelvű gimnáziumok, reálgimnáziumok és reáliskolák II. osztálya számára. Engedélyezési sz. 42486. (Bolti ára engedélyezés alatt.) Dr. Bognár Cecil: LOGIKA a főgimn. VITT osztálya számára. Engedélyezési szám 54897/922. (Bolti ára engedélyezés alatt.) Jezo Márton és Banai Tóth Pál: A est köztársaság területén élő népek TÖRTÉNETE. A nosztrifikatiós vizs gálatok figyelembe vételével. Dr. Szlávik Mihály Zemplénmegyo zsupánja: CSL ALKOTMÁNYTAN. (Csl. Ustavoveda) Soltész Pál zsupáni titkár vm. főjegyző magyar fordításában. Ára 10 Ke. SPITZER SÁNDOR könyv- és papirkereskedő KOMÁROM, NÁDOR UTCA 29. II M\m Mn. Palkovich Viktor nemzetgyűlési képviselő nagy adománya. A Diákmenza kérelme a közönséghez. A Komáromi Diát menza második évébe lép és közel 50 diáknak teszi lehetővé a középiskolák látogatását. A társadalomhoz fordult kérő szóval, hogy e fontos kulturális célt vegye támogatásába és most örömmel jelentjük, hogy a kérelemnek nagyszerű viszhangja támadt. Palkovich Viktor, gútai esperes plébános, nemzetgyűlési képviselő, a komáromi diekasztal gondolatának első felvetője, aki erre a célra előzőleg már 100,000 koronát áldozott, az uj Diákotthon berendezésével és kibővitésével felmerülő költségekhez újabb 20.000 korona adománnyal járult. íme: a nagy magyar Mecénások faja. még nem veszett ki végképpen és akadnak ideális lelkű férfiak, akik a nagy és fontos kulturális perspektíva mélyére látnak, amelyet a Diákmenza ügye képvisel. Ezek tudják, hogy mit jelent az, ha a föld egyszerű népének a maga józan őstehetsége szárnyat bonthat és azokon emelkedhetik, tudják, hogy a szegénysorán diákok a hozzájuk fűzött várakozásnak igen nagy százalékban megfelelnek és ezek akaratereje, szorgalma és tehetsége utat nyit számukra majd a közéletbe is, ahova egészséges életfelfogást és a munka vágyát viszik be, amivel a faluból elindultak. A Széchenyiek, Kun Kocsárdok, Berde Mózesek, Király Józsefek példája tehát nem marad terméketlen és m»ddö: vannak még magyar Mecénások, tanuló ifjúság igaz barátai, diákság jóltevöi. Komárom tanügyének történetéhez Pál kovich Viktor tisztes neve odakerül Király József pécsi püspöké mellé. Király anetms ifjú ság nevelésére és taníttatására tette nagyszerű alapítványát, amely korának szellemét viseli magán, addig Palkovich a nép gyermekeit ki vánja felkarolni és az iskola útjaira, a boldo gulás útjára vezetni; ez is a kor szellemét tükrözi vissza: a demokratikus átalakulásét, az igazi egyenlőségét és a nemes demokráciáét, mely előttünk tiszta eszmény gyanánt ragyog. Palkovich Viktor nevéhez fűződik a Diákmenza második évi fennállása kiemelkedő mozzanatának, a Diákotthon megszerzésének és berendezésének e nagy és fontos célnak elérése. Hisszük, hogy e nagyszerű példa cselekvésre buzdítja mindazokat, akik az ifjúságért lelkesülnek ős eddig is érdeklődéssel kisérték Komárom e fiatal jótékony intézménye sorsát. A hét adományai sorából kiemeljük Darányi Ignác nagybirtokos úr 1000 korona adományát, aki ezen kívül 2 méter mázsa tiszta búzát is juttat a Diákmenza részére. A gyűjtés a megy>3 területén szépen halad előre és kenyérrel, liszttel a menza, ugylátszik, el lesz látva a falu jóindulatából. De hiszen ez méltányos dolog is, amikor a falu küldi ide tanulni gyermekeit. Sokat vár a Diákmenza vezetősége a tanítóság munkájából is, több tanító árváját ingyenes és kedvezményes helyre vette fel, ezeken kivül tanitók gyermekei a menza tagjai közt szép számmal vannak képviselve. * A Diákmenza érdekében közöljük az alábbi felhívást: Kérelem a nemesszivü ianügybarátokhoz. Negyvennégy szegény diákot vettünk fel az 1922/23. iskolai évre a komáromi diákmenzára, ho! biztosítjuk részükre a szülői ház gondos felügyeletét, teljes ellátást és lakást nyuj!unk egynugyedrészének teljesen ingyen, egy negyedrészének féldijon és felerészének ig~n mérsékelt díjért, hogy lehetővé tegyük szá mukra az iskolázást. Közel fílszáz diák^mber vonul be szeptember elején az uj Diákotthonba, hogy annak jótékonyságát élvezze és a tudományok emlőin növekedjék. Főgimnázium és poigári IkoSai tanulók ; kicsinyek és nagyok, vallásfelekezetre való küiömbség nélkül részesülnek a menza jótékonyságában, melynek javarészét a társadalom nyújtotta a múlt iskolai évben és hisz szűk, hogy ebben az esztendőben is nyújtani fogja. Azért kérő szózattal fordu’utKv a tan ügy minden igaz barátjához, aki elölt nem közömbös a diákság érdeke, a szegény ti nulók jö vöje, tegye lehetővé adományaival a menza fe mártását és a Diákotthon hajlékának megszerzését. Minden kilogramm búza egy kenyeret nyújt egy diáknak, minden korona adomány egy téglát vált meg az uj otthonból, amelyben szegény tanítók nőnek naggyá, hogy a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Azt akajuk elérni, hogy a tanulás lehetővé váljék a mai nehéz gazdasági viszonyok közt azok részére, akkik ennek anyagi szközeivel nem rendelkeznek. Nem okarjuk hogy tehetségek vesszenek el, akikből talán egykor kiváló és és értékes tagjai lesznek a közéletnek. Ezeknek alapítottuk a diákmenzát és otthont. Kérjük gardáinkat, polgártársainkat, pénzintézeteinket, iparvállalatainkat, egyesületeinket, a felekezeteket: tegyék ezt hhetővé kegyes adományaikkal. Most folyik erre a célra megyeszerte a gyűjtés : ne zárkózzék ez alól senki: Komárom, Esztergom, Győr, Pozsony, Barsmegyék szegény tanulói, hadiárvák, tanítók árvái, özvegyek fiai találnak otthont a menzán, mely messze környéknek egyetlen kultur- szociális intézménye. Gyűj.óiveket küldünk minden községbe. A szives adományok az in éző bizotisághoz (Komárom, kultu-palota; (vagy a Komárom Vidéki Hittlbsnl) kü dendök. A kegyes adományokat hirbpilag nyugtatjuk. Kiváló tisztelettel: Komárom, 1922 augusztus 15. Z-indely Ferenc ny. törvényszéki elnök, bizottsági elnök. Gid<ó Bonifác Dr. S?ijj Ferenc főgimn. igazgató, polgármester, alelnök. h. alelnök. Dr. Alapi Gyn-a _____________ előadó. ____________ Elvállal mindenféle ki- és hefuvarczást a vasúttól, vagon- 534 tételekben is. SchvartzMór Rákóczi Ferenc-u. 40 II HM M lií látogatói mit szólnának, ha a régi jó idők rendszabályai visszatérnének. A fürdöszezonnak maholnap vége és mivel sok fürdővendég talán elégedetlen, hogy az ő fürdőjében az igazgatóság tulszigoruan ragaszkodott rendeletéihez és nem akarta megtűrni a duhajkodást és a fürdő csendjét zavaró lármás mulatozást — vigasztalásul közlünk a „régi jó időkből“ egyes rendszabályokat és ha az elégedetlenek azokat elolvassák, bizonyára hálát adnak az égnek, hogy most élnek és nem azokban a tulerkölcsös időkben. A legrégibb ilynemű „fürdőszabályok“ 1519 ben láttak napvilágot Strassburgban — és az első megszívlelendő mindenesetre ma is, mert eképen hangzik: „mielőtt fürdőbe mennél, nézz az erszényedbe, vájjon telve van-e aranynyal, hogy némileg rendet tarthass. Mert ha a pénznek vau helye, a rendnek is lesz helye.“ Azután ajánlja a fürdőzőknek, hogy kezdetben ne tartózkodjanak tulsoká a vízben, hanem „toldják meg nap-nap mellett egy órával“. Forró időben nem keil fürödni, hanem reggel mikor a nap felkel, vagy estefelé. A fürdő bemocskoláséi61 óva intetnek a vendégek, szintúgy a fürdőben való étkezéstől. Fürdés után ágyba kell feküdni és diétás, tartani. Ezen fürdöorvoei reudeteteknek még nem volt kőtelező tr jök — annál inkább őrködtek a fürdő társaságok azon szabályok betartásáról, amelyeket ők maguk állítottak össze a XVI századoan. Az előkelő fürdövendégek, akik oly társaságot alkottak, mint a német diákszövetségek, a reggeli levest bizonyos szertartások közt mt-gették és azmán vidám éneklés között vonultak a fürdőbe. Külön „Badgericht“ el (fürdői törvényszékei) tartottak, amelynek alákelhtt m gát vetnie minden fürdövendégnek. A XVII. századtól Németországban a kormányok elismerték ezen fürdötörvínyszékeket, sőt teljhatalommal ruházták fel ókét. Egv fürdővendéget, aki f*gyverrel a fürdőbe lépett, pénzbírsággal sújtottak. A légi gyszerübb „Pön“ (büntetés) abban állott, hogy az illető a többiek borát kénytelen volt fizetni. A fürdőket a hatóságok úgynevezett „fürdöszabadsággal“ is felruházták, amelynél fogva, gyilkosok és uionáilókon kivül más bűnösöket nem volt szabad üldözni. Az egyes íürdövendégeknek „szalad menlevél“ (freies Geieit) biztosított az állam, amely őket az utón a rablók és utonállók ellen biztosította. A gráci Fobelbad 1548 bői származó fürdörendeletében meg van állapítva, hogy az egyik fürdőt csak nemes emberek és tekintélyes polgárok látogathatják, a másik a kézműveseknek, szegényeknek és parasztoknak volt szánva. Fürödni lehetett 4—9 és 12—4ig. Minden szitkozódás, esküdözés és káromkodás szigoiuan meg volt tiltva, aki ez ellen vétett, az a fürdövendégek „Sechmanner“jei elé került. A pénzt üntetéseket .a „Pfennigmeister“ kezelte és azokat azután minden hónapban a szegényebb fürdővendégek közt osztották szét. A finom embereknek szánt fürdőben csak ingben lehetett fürödni, amelyet még azonfelül egy öv is össze szorított. A »Plafer. féie fürdőszabályzat 1519-ből 10 márkányi büntetés terhe mellett megtiltja, hogy valaki fürdötársát öklével megüsse, vagy „tőrrel vagy késsel“ megsebezze. Senki se bosszantsa a többieket „spricceléssel, alámeritéssel, vsgy ftllökéssel.“ Aki a fürdőt (maculiert) piszkiija, 2 márkával lesz megbüntetve. A „nősz« mélyeknek“ szigorúan megbagyatik, hogy „illedelmesen“ viselkedjenek. A velláebáboruk idejéből származik azon intézkedés, hogy „az uj bit kedvelői“ tartózkodjanak a fürdőben minden az uj tanról szóló nyilat! ozat októl és ne is énekeljenek „den Katholischen zum Trutz“ (a kaiho'ikusok boszantására) német zsoltárokat. A Rokoko merev szertartásosság ötlik szemeinkbe a Neusebauenburgi fürdörendeletből az 1762 iki esztendőből. Ott köv tkező napirendet Írtak elő : „Reggel 7—8 ig az összes vendégek tartoznak kúrájukkal, mint például, tea, kávé, csokoládé, savaDjuviz, káposzta- és levéllekvár, vajaskenyér és egyebekkel á nagy teremben megjelenni, Azok akik nem fürödnek 9—10 óra közt, csendesen, illedelmesen és szerényen viselkedjenek és valami hasznossal foglalatoskodjanak,
