Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-08-08 / 94. szám

4. oldal.

»Komaromi Lapok«

1922. augusztgs 8

— Amerikában nem ismertük eddig azt a terepet, melyet a magyarság az ö kultúrájával betöltött. Mióta megismertük, a törekvéseink célja lelietQe, hogy támogassuk kulturális intézményeiket. Ne felejtsük el, hogy a magyarság mindig a civilizáció élén haladt“.

De mindezt felülmúlja egy magyarbarát francia képviselő nyilatkozata. Saget francia képviselő néhány napig Budapesten tartózkodik, hogy tájékozódjék Magyarország helyzatéröl. Saget a magyarbarát francia képviselők parlamenti csoportjának egyik lelkes tagja. A Nép cimü napilag tudósítójának ezeket mon dotta :

Magyarország pénzügyi helyzetét igen komolynak látom és alig hiszem, hogy a devizaközpont felállítása kellő eredménnyel járna. A korona esésének mélyebb, fontosabb okai vannak: a vesztett hábore, a forradalom, bolsovizmus, megszállás és főképpen a jóvátételi terhek. Ezzel magyarázható a koronának és a márkának párhuzamos zuhanása.

— Amint találkozom Poiacaréval. tapasztalataimról ebben a szellemben fogok neki beszámolni. Közölni szándékozom vele az eddigi politikánk helytelenségét és minden eszközzel odahatok, hogy ezen változtasson.

— A gazdasági helyzetet súlyosbítja az a sajátságos állapot, amelybe Magyarország az ipari és bányaterületek elcsatolása révén jutott. Ezen mielőbb segíteni kell és az elcsatolt te rületekkel való kapcsolatot vissza kell állítani. Ebben Frauciaországnak kellene köz vetítő kép • pen szerepelnie. A belpolitikai helyzetről véleményt nem mondok, ez az önök magánügye. Minden külső befolyástól mentesen, egyedül a nemzet van hivatva az államformát és a király személyét illető kérdéseket, éppen úgy mint a numerus clausus szükségességét el dönteni.

— A külső politikát illetően fői kell ébreszteniük a nagyhatalmak hiányzó érdeklő dését. Magyarország ezeréves története megmutatta, hogy a magyar nemzet jövőjében kételkedni most sincsen ok. A francia államférfiakkal való érintkezésemben, a sajtóban és a képviselőházbau felhívom m*jd a figyelmet a Magyarországgal szemben elkövetett hibákra. Szeptemberben különben újból eljövök Budapestre.

Uíleuél uisumoí

minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszellek, üidáki megbizásokal a leggyorsabban elintézek, miután hetenkiní háromszor megg küldönc Prágába

□járási dij 35 korona, am: hászló Zsigmondi

Bratlslaua (Pozsony) 5zép!ak-u 12. sz.

Panaszos levél.

(Az útlevél vízumra várók okvetlen olvassák el. Keszegh Sándor nyilatkozata. — Uj vizumdijak.)

Kes3zegh Sándor komáromi földink, aki a prágai magyar követség útlevél osztályában mint tisztviselő van alkalmazva, s akit a komáromi ismerőseik halálra molesztálnak útlevélügyeikkel, az alábbi sorok közlésére kért fel bennünket:

Egy hónapja kb. hogy a prágd magyar kir. követség utlevélosztályára kerültem s mivel amit két ember tud, az nyílt titok, mások is neszét vették, amiben nem volna semmi baj, ha más folytatása nem volna. Elég az hozzá, hogy a komáromiak elhalmoznak szeretetük jelével, melegével — utlevélügyekben. Képzelhető rám nézve a szeretet ilyetén megnyilatkozása. Szeretet, barátság, parola — s naponta 8—10 szerelmes levél — utlevélügyben. Kedves ez és az, tegye msg nekem ... nézzen utána stb. ... Nem mondom, ezideig eleget tettem

minden kérésnek — szeretetből, barátságból, parolára. Mivel azonban a szívesség mellett bizonyos rám nézve kellemetlen következtetéseket is vonhat maga után a földieimmel tartó szerelmeskedés, nem akarván, hogy az útlevélosztály legyen nagy temetőm, Mohács, arra kérem, hogy nb. lapjukban soraimat közzétenni szíveskedjenek azon megjegyzésemmel, hogy a jövőben senkinek hozzám intézett utlevéliigyét elvégezni nem fogom, mert nem tehetem.

Az utlevélosztály úgyis mindenkinek ügyét a legnagyobb jóindulattal és telhető gyorsasággal intézi, engedjenek meg tehát rokonaim, barátaim, felebarátaim stb., hogy a kiskaput becsukhassam s a jól megérdemelt nyugalomba vonulhassak szeretetük, barátságuk egyébkénéi fentartásával. Aki levelét jól címezi a megfelelő iratokkal, pénzzel, válaszboritékkal és bélyeggel rendesen felszereli, annak ügye nem létezik, hogy késedelmet szenvedjen.

Midőn szívességükéit előre is hálás köszönetemet nyilvánítom, a hivatal részéröl közlöm még a következő a nagyközönséget általában érdeklő tudnivalókat:

Folyó évi augusztus 7 tői kezdve a csehszlovák útlevelek láttamozási dija többszöri útra 90 cK, egyszeri beutazásra 45 cK, az átutazási illeték 9 cK az eddigi 120, 60 ill. 12 cK helyett.

Szívességükért még egyszer hálás köszönetéin.

Prága, 1922 aug. 4,

Kész hívük Keszegh Sándor.

Fegyver ja vitások ra;i$i370

és átalakításokat csak puskamű vésnél készítessen, mert csupán ilyen szavatolhat a fegyver megbízhatóságáért, azért forduljon minden vadász SULOVSKY BÉLA puskám gyeshez Bratislava, Köztársaság-tér 1 szám.

Nazis az Ilii Dalia üli.

(Ha akarom fehér, ha akarom fekete. — Ötvenezer ember ügye a levegőben lóg. — Ez aztán haladás a konszolidáció felé.)

Nagyon kevés halandó él Csehszlovákiában, aki ne tudná, mi az az illetőségi bizonyítvány. Hány magyar ember nem tud aludni, mert még Dincsen rendezve az illetőségi ügye.

Ha sz uj állam kellemetlennek tartja magára nézve az illetőségét keresőt, akkor persze a dédunokája koporsóba tételekor sem kapja meg az illetőségi bizonyítványt, a huzavonába, a hallgatásokba szépen bele pusztulhat.

Nem az első eset, hogy az illetőségek kérdését feszegetjük, de sajnos, nem is az utolsó, mert köztársaságunkban az illetőségi politika — eddig ismeretlen fogalom — a csehszlovák nemzetiségi politika egyik nagyon jelentős faktora lett.

A régi osztrák és magyar törvények közül a »liberális« csehszlovák politika mindig tetszés szerint alkalmazza a kevésbé liberálisát és amennyiben egyik sem esnék eléggé távol a demokrácia eszméjétől, akkor rendeletekkel és utasításokkal — csak igy egyszerűen — igyekeznek az illetékesek elérni azt a határkövet, amely az abszolitizmus fogalmának kezdetét jelenti.

Természetes dolog, hogy ez a politika elsősorban azok ellen irányul, akiknek az államtól, amelybe akaratuk ellenére kerültek bel8, esetleg követeléseik származhatnak, tehát az állami alkalmazottak ellen.

Szlovenszkón több mint ötvenezer szlovenszkói ember él, akinek az illetőségi ügye elintézetlen — és csak nagyon kevés fog elintéződni — s ezeknek a legnagyobb része állami alkalmazott: hivatalnok, tanár, tanitó stb.

A régi, itt érvényben levő magyar törvé nyék szerint az illetőség elnyeréséhez négy évi egyhelybenlakás szükséges és hozzájárulás a község terheihez, tehát adófizetés. A napi és hetibéres munkások azonban nem fizetnek adót, tehát a négy évi egyhelybenlakás elegendő számukra az illetőség elnyerésére. Itt azonban a napi- és hetibéres munkásoktól is megkövetelik az adófizetést és miután azt fölmutatni nem tudják, megtagadják tőle az illetőség megadását. A trianoni szerződésben korrigálták a st.-germaini szerződésnek azt a pontját, hagy minden alakiság nélkül elismerik a Csehszlovákia területén illetékeseket s lakókat csehszlovák állampolgárokul és a trianoni szerződés szerint

a hatóságok jóakaratától függ — s ettől aztán sokat lehet várni! — hogy például az adómén tes tisztviselők és munkásokat elismerik-e cseh szlovák állampo'gíróknak.

Hí pedig megtörténik az az eset, hogy valaki mégis ki tud mutatni valamilyen címen fizetett adózást, akkor kezdődik csak az igazi komédia. Kállay közigazgatási főnök utasította a helyi hatóságokat, hogy az adófizetés kimutatását főltétlenu követeljék meg és ha ez megtörtént, akkor követeljék meg, hogy az illető mutassa ki elbocsájfását a magyar állam kötelékéből. Hogy ez mennyi hercehurcával és költséggel jár, arról nern is kell beszélni, csak arról van itt szó, hogy ilyen körülmények között milyen biztosítéka van a magyar állam kölelékéből kilépettnek, hogy a csehszlovák állam fölveszi kötelékébe? Semmi. Ki van léve annak, hogy egyik államnak sem lesz a polgára és a határon két határőrség között élheti le az életét. Több ezer ilyen eset van.

Másik két típusa az illetőségi ügyek elintézésének:

Ha a delikvens — annak kell nevezui azt, akinek illetőségével vannak bajai — nagykorú és apja magyar állampolgár, akkor az apja utáni illetékességet állapítják meg, ha nagykorú és az apja csehszlovák illetőségű akkor mint nagykorúnak nem ismerik el az apja után az illetékességét.

Egyik esetben tehát a magyar, a másikban az osztrák törvényt alkalmazzák. A fontos, hogy az illetőséget nem adják meg.

Ennek az utóbbinak pregnáns példája Ru szinyák Mária kassai dohánygyári munkásnő esete. Mint dohánygyári ma íkásnőuek igénye van nyugdíjra. Ez az elv. Ruszinyák Mária itt született Kassin, sőt itt szü ettek szülei és nagyszülei is. Itt tehát semmiképen nem lehet belekapaszkodni. De a férjének, aki szintén kassai, az apja kassai vasuli alkalmazóit. Galíciában született, de ötven éve itt él és a vasútnál dolgozik még ma is. Ennek alapján kimondották, hogy Rusziuyák Mária állami dohánygyári munkásnő galiciai illetőségű. így aztán nem ke 1 nyugdijat adni neki. Ez elég egyszerű.

Közönséges dolog, hogy valaki a csehszlovák hadseregben kötelező katonai szolgálatot teljesít és az apjának kérelmeznie keli az illetőséget.

Vég nélkül lehetne fölsorolni az illetőségi sérelmeket, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy késleltessék a konszolidációt, mert a súlyos gazdasági viszony ok neme iák hogy a megélhetést teszik majdnem lehetetlenné tízezreknek, de még a valahovatartozási jogától is megfosztják rendszeres kormányintézkedésekkel, melyeknek a céltudatossága nem kétséges senki előtt.

Rí kell mutatni ezzel szemben arra, hogy Romániában belügyminiszteri rendelettel nem megnehezítették, hanem megköanyitetiék az állampolgárság elnyerését. Azok a romániai magyar lakosok, akik juüus 26 ig nem optáltak a magyar állampolgárságra, végleg román állam polgárok maradnak, akik pedig nem szerezték még meg a román állampolgárságot, de Romániában élnek, azokat felhija a kormány, hogy folyamodjanak érte.

Az eddigi eljárások szerint a belügyminiszter az áilampolgárságért folyamodók kérését egyénenkint bírálta el, de a honpolgárság könynyebb megszerzésére a napokban újabb rendeletét adott ki, amilyben felhívja a városok tanácsait, hogy az állampolgárságért folyamodók írásbeli kérvényét vegye át és mindaddig, amig a minisztérium egységes rendelettel nem intézkedik a kérvények ügyében, a városi szigurancák kötelesek állandó tartózkodási engedéllyel ellátni a román állampolgárságért folyamodó külföldi illetőségű romániai lakosokat. Demokrata köztársaságunk sokat tanulhatna még a demokrácia gyakorlati alkalmazásáról — ha akarna.

B Kassai sajtó Tins Mikre!.

Törzs Jenő a közelmúltban Kassán tartott előadást a Magyar színház néhány tagjával. Szombaton Komáromban lép föl a kiváló művész és ez alkalomból ide iktatjuk a Kassai Napló kritikáját:

A budapesti Magyar színház művészeinek vendégjátéka nevezetes dátuma marad Kassa kulturális életének. A helyesen összeállított műsoron három egyfelvonásos és számos magán-