Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-08-08 / 94. szám

1922. augusztus 8.

„Komáromi Lapok.

5. oldal.

szám szerepelt, melyekben a vendégeknek alkalmuk nyitott művészetük legragyogóbb értékeit mutatni be a közönségnek mely valóságos tapsorkánokkal adta jelét elragadtatásának.

Törzs Jenőt mindjárt szinreléptekor lelkes ovációkban részesítették a kassaiak. Az európai hirü művész Molnár Ferenc Marsalljában Litvayt játszotta. Amit e remek szerepből alkotott, az minden művészetek telje, melynek dicséretét meddő dolog volna szavakkal megkísérelni. Csak köszönjük, teljes szivünkből köszönjük Törzs Jenőnek, hogy eljött közénk, hogy játszott nekünk, hogy kincseket hozott, a magyar kultúra feketegyémántjait, melynek ragyogása erőt és vigaszt jelent.

D’Arrigo Kornél San Friano bárója félelmetes erejű, fojtott, fülledt és rejtelmes indulataival, nagyszerű komorsággal festette alá a színész és az asszony viaskodását. A művész Sidney „Az utoisó szerda“ c. dramolettjében tetézte páratlan sikerét. Az Amoroso remek szerepében az olasz vér forró lángolása, egy üde müvészegyéniség szuggesztiv szépségeivel felfokozva mélységes hatást keltett. A közönség forró ünneplésben részesítette D’Arrigót, ki több olasz és magyar chanson előadásával mint Budapest ünnepelt énekes-bonvivánja is beváltotta a jöttét megelőző híreket.

T. Forrai Rózsi ragyogó előadóművészeiét egy hosszabb magánjelenetben és a „Szaharadzsa gyöngyének“ főszerepében mutatta be. Lunzsr brilliáns bohózatának a lehetőségeit T. Forrai Rózsi fölülmulhatatlan őshumorral használta ki s oly alakítást nyújtott, melyet hosszú ideig emlegetni fog a tapsaiból kifogyni nem akaró közönség.

Báthori Gizella a „Marsall“ és „Az utolsó szerda“ asszonyait játszotta megkapó művészi egyénisége és a metier legnemesebb eszközeivel. Sziklay Béla eredeti őstehetség, remek jellemkomikus, ki úgy a moziszinész szerepében, mint magánszámaival frenetikus hatást ért el s mint férj, hatalmas erejű drámai alakítást nyújtott a „Szaharadzsa gyöngyében„. Vámos és László egészítették ki a fővárosi együttest.

A HU) űalüÉÉ szabályozása.

Szlovenszkó teljhatalmú miniszterének 1922. évi március hó 23 áu kelt 4569 adm. I. számú rendelet« értelmében a szükenb határközlekedésből elvből ki vannak zárva az iparosok és kereskedők, de különösen az önálló kereskedők.

Pöinuuens engedély kiadásának indoka egyedül csak mezőgazdasági lehet, azaz permanens igazolvány csakis azoknak a gazdáknak adható ki, kiknek a birtokuk a Duna túlsó oldalán fekszik. Az itteni parancsnokság a fenti miniszteri rendelet értelmében utasítást kapott, az összes üzleti ügyekben kiadott permanens igazolványok bevonására.

Figyelmeztetem tehát az összes itt figyelembe jövő személyeket, hogy ez év szeptember év végéig szerezzenek rendes útlevelet, mivel szeptember végével az összes üzleti ügyekben kiadott permanens engedélyek törvényessége megszűnik.

Az egynapos engedélyeket illetőleg megállapittatott, hogy azokkal a közönség gyakran visszaél, főleg most a magyarországi rosszabb valutáris viszonyok óta.

Ezen rendelet következtében, az egy napos engedélyek kiadása maximum napi 20 engedély kiadására lesz korlátozva s ez is csakis előre nem látott, mint hirtelen lebetegedes, haláleset, házasság és más fontos családi ügyekben.

Végül felhívom a figyelmet arra, hogy megállapítottam, hogy sokan útlevéllel is csak azon célból járnak at a határon, hogy könnyű módon élelmiszerek élvezetéhez jussanak. Az ellenőrző közegek a hídon utasítást kaptak, hogy figyeljék meg azokat a személyeket, akik anélkül, hogy a foglalkozásuk megkívánná, gyakran (naponta) járnak át a hidon. Ezektől a személyektől az útlevél elvótetik, mivel a szabadmozgás biztosító útlevelekkel nem szabad visszaélni az itteni kereskedők és iparosok kárára.

Komárno, 1922. augusztus 8-án.

T/’ vr v

K.nz,

államrendörségi főfelügyelő.

HÍREK

— Egyházmegyei közgyűlés. A komáromi református egyházmegye, ez évi rendes közgyűlését f évi augusztus hó 24-én csütörtökön, délelőtt 8 órakor tartja Komáromban, a Kollégium tanácstermében.

— A plébánia átadása. A komáromi plébániát hétfőn, tegnap vette ál Solymosy Dezső helyettestől dr. Majer Imre apátplébános, Marczy József kerületi esperes és a magyarság vezetője dr. Mihola Ferenc elnök, Dosztál Jakab, a templomok gondnoka, valamint a városi számvevőség képviselője Sándor Ernő főszámvevő közbenjöttével. Az átadás befejeztével dr. Majer apátplébános ebédet adott, melyen az említetteken kívül résztvettek Mórocz Emílián tanár, liázfőnök esperes és dr. Alapi Gyula, az egyházközség világi elnöke. A megjelenésben akadályozott dr. Szijj Ferenc polgármester kimentette magát, mert a városból lávol volt.

— Házasság. Ábelesz Ernő a Komárom Vidéki Hitelbank cégvezeiője folyó hő 7-én kötött házasságot Krausz Sárika úrleánnyal.

— Áthelyezés. Az igazságügyminíszter Kecskeméthy Béla dr. ógyallai állami közjegyzőt O-Lublóra helyezte át.-- Orvosi hir. Dr. Rohonyi Oscár fogorvos berlini tanulmányutjáról visszajött és rendelését ismét megkezdte.

— Gerda Tamás leánya Komáromban. Borka Géza kiváló munkatársunk páíyauyertes népszínművét, a Garde Tamás leányát vasárnap délután és este mutatták be a komáromi közönségnek a kath. Legényegyletben. A szereplők gútai műkedvelők sorából kerültek ki s ez a két előadás meggyőzött bennünket arról, hogy ez a lelkes gárda minden tekintetben fölveheti a versenyt a komáromiakkal. Szerepiudás, átérzés, jó hangsúly, póz és gesztus, drámai lendület, lelkes odaadás jellemzi játékukat. A drámai lendülettel meginduló és drámai emelkedéssel haladó népszínművet előzőleg már részletesen ismertettük. Itt c-;ak a kitűnő szereplőket örökítjük meg újra: Prágai István (Gerde Tamás), Karvasané, Hauez Mariska (Annus), Szíkora Károly (Sándor), Karvasz Pál (Olivér), Nagy Pista (Jankó, nádi fogoly), Nigy Mariska (Mali), Zsutó Mariska (Vilma), Szövő Mariska (Tarka), lázikora Oiga (Margit) pompás ahkitást nyújtottak. A taleutumos szerző nemcsak a darabot magát irta meg, hanem a zenét is komponálta hozza. Ezenkívül a darabot rendezte, betanította és a zenekarban, hol cimbalmon, hol hegedűn kisérte az énekszámokat. A sokoldala szerzőt meleg óvációbau részesítette a közönség a szereplőkkel együtt. A zenekarban a nagybőgőt Denk Pali kezelte nagyon ügyesen.

— Lsbnyintarnátus. A komáromi Irgalmas Nővérek intézetébe az 1922—23. tanévre úgy elemi, mint polgári leányiskolái tanulók bennlakó növendékül fölvétetnek. Ériekezheini az intézet főnöknőjénél, Komárom, Nádor-ulca 45.

— A csehszlovák prehisztórikusok Komáromban. A cseh-szlovák múzeumok és prehisztorikusok kongresszusa a múlt hét végén tartotta üléseit Pozsonyban. Az ott résztvevő tudósok több kirándulasDan vettek részt, többek közt Deutsh-Altenburgban is vasárnap. Hétfőn a múzeoiogusok közül mintegy húszán Komáromba érkeztek az itteni múzeum megtekintésére. Az érkező cseh-szlovák tudósokat ár. Alapi Gyula a muzeum és könyvtár igazgatója es Weszelovszky János, tb. muzeumőr fogadták és kalauzolták a muzeum változatos gyűjteményeiben végül pedig a könyvtárban. Aprehísztorikusok közt volt a prágai Károly egyetemnek több rk. tanára, köztük dr. Dobiak, dr. Slocky, dr. Simek, dr. üroh, továbbá dr. Mohácsek a pilzeni városi muzeum igazgatója, Rajehl tanár es Prager Ferdinand muzeum igazgató, Magyar —Bród Síechova Mária lőcsei tanárnő stb. és vezetőjük volt Szlávik János zólyomi ev. esperes, a szlovák múzeumi egyesület elnöke, a kongrenus egyik vezetője is. A vendégek a legnagyobb elismeréssel és elragadtatással nyilatkoztak a látottakról és végül dr. Eisner a pozsonyi reálgimnázium tanára, a műemlékek bizottságának konzervátora válaszolt a társaság nevében Weszelovszky János német búcsúzó szavaira hangsúlyozva, hogy a magyar kultúra ez értékes munkájának eredményei szervesen

illeszkednek bele az európai kulturközösségbe, melynek mindnyájan tagjai vagyunk. Szlávik János a kongresszus elnöke hangsúlyozta, hogy a tudomány az a terület, ahol semmi különbség nem választ el bennünket s ahol együtt lehet és kell dolgoznunk. A társaság tíz tagja megtekintette a leányvári római vár ásatásait, melyet a komáromi muzeum végzett 1907—1909. években. Dt. Dobiás egyetemi magántanár pedig a délután folyamán az itteni muzeum föiiratos emlékeit tanulmányozta és este ugyanebből a célból Budapestre utazott.

— Kertszinház. Törzs Jenő és társulata a komáromi Dalegyesület nyílt, szeliős kerthelyiségében e hó 12-én, szombaton este fél 9 órakor tart előadást.

— Az uzsorabiróság köréből. A komáromi járásbíróság mint uisorabiróság 1922' évi július hónapban az 568/1919 sz. törvény alapján árdrágítás miatt két esetben 700 K pénzbírságot szabott ki.

— Törzs Jenő Komáromban. Törz3 Jenő, a budapesti Magyar Színház nagynevű tagja, akinek a neve szinte fogalommá nőtt Budapest színházi életében, szombaton, a hó 12-én fellép Komáromban. Törzs Jenő azok társaságában jött el hozzánk, akikkel Szloveaszkót bejárta, köztűk Forray Rózsi, a Migyar Színház népszerű jellaínszLészuője, D’Arrigó Kornél, a Király Szinház énekes bouviváuja és Sziklay Béla a Király Színház tagja, a pesti közönség kiváló komikusa lépnek a komáromi közönség elé. Az előadáson, amely a Dalárda kerthelységéoen lesz — Moly Margit a kedvelt komaromi primadonna is fellép. A rendezőség tekintettel arra, hogy zárt színháztermekben a nagy nyári melegben nem szívesen megy a közönség, a Törzs előadást a Komáromi Daiagyesüiet nyílt, szeliős karthelyijégéöen rendezi, ahol költségeket nem kiméivé, színpadot állították fel. A Törzs előadás kimagasló eseménye lesz Komárom művészi életének, a nagy művész eisőizben jön el Komáromba, hogy Európaszerte elismert művészi kvalitásait itt is bemutassa. A müsorou olyan egyfelvouásosok és magauszámok szerepűnek, amelyekben a ki való művósztársaság minden egyes tagja tudása legjavát csillogtatüatja. Színre kerül Molnár Ferenc irodalmi értékű egy felvonásosa, a Marsall, amelyet Budapesten több mint százszor játszottak és a jövő szezonban Béesben és Berlinben kerül bemutatóra. Az eióadas este fel kileuckor kezdődik és rossz idő esetén a Daiagyesüiet színháztermében Jesz megtartva Jegyek 20, 15 és 10 K-ás árban Spitzer Sándor könyvkereskedésében válthatók előre.

— Kincsők a föld alatt. A bányáitól,

gyógyforrásaitól megfosztott Magyarországon intenziven folyik a munka, hogy a megmaradt területen pótolják azt, ami elveszett. Szén, gyógyforrások után kutatnak és pedig igen szép eredménnyel. Találtak már forrást, mely a karlsbadi vizet jóval fölülmúlja glauber só tartalomra nézve, Székesfehérváron az Árpád fürdőben fúrt artézi kút nagy gyógyerejü vasas vizet önt ki. Legújabban a nagysármási földgázhoz hasonló gázömlésre bukkantak Kecskeméten. A Kecskemét határában fekvő Széktó fürdő mellett a közelmúlt napokban azt az érdekes tünetet észlelték, hogy a fürdő vizének felfrissítése közben a szivattyúzásra használt gép hirtelen felmondta a szolgálatot és a mély kút többé vizet nem adott. Először géphibára gondoltak, később azonban kiderült, hogy a csőben keletkezett légüres tér akadályozza a viz felszínre hozását. Rövid idő múlva gáz is jelentkezett a cső végén, amely, mikor gyújtóval közelítettek feléje, hatalmas lángot vetett. A mérnökök az érdekes tünemény jelentkezését követő időpontokban újra ismételték a kísérletet, de ekkor már eredménytelenül. A szakértő közlése szerint Kecskeméten már 12 év előtt vízvezeték céljaira készült kutak fúrásánál észleltek földgázt. A mérnökök akkor kijelentették, hogy mintegy 6—700 méter mélységbe való fúrás volna szükséges ahhoz, hogy számottevő földgázmennyiséget állandóan lehessen felszínre hozni. Ezzel a megállapítással akkor az ügy Becsey Antal mérnöknek, a lelkes földgázkutatónak propaganda akciója ellenére elaludt. A földgáz minapi jelentkezése előreláthatóan uj lökést fog adni a földgázkutatásnak, amelytől Kecskemét vidékén a leghitelt érdemlőbb szakértőknek tudósítójuk előtt hangsúlyozott véleménye szerint igen komoly eredmény várható.