Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-08-01 / 91. szám

KOMÁROMMEGYE1 KÖZLÖNY

POLITIKAI JL. JA 'E*.

Hegyvenharma $i&i évfolyam.

9i. s»zégw>

SCedd* I9S2. augusztus I.

na- - - . i i -kü-ti-n,v

ElöfiTBtésI ftr cwhulovib értékbe*;

Nelyben és vidék:-« postai szétküldéssé!:

%essi évre 80 K, félévre 40 £, Kegyedéire 20 K. Egfyeis mám ára. s 80 fillér.

ALAPITOm: TUBA JÁNOS.

Főszerkesztő: SAÁL GYULA dr

Szerkesztő; BARANYAY iÖZSFF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wádar-u, 28

hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők.

Kéziratokat nem adunk vissza.

megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombatoa

keltezett táviratot közül, amely szériát a népszövetségi nemzetközi határmegáliapitö bizottság előterjesztést tett a Népszövetségnek, hogy Jugoszlávia, Románia és Magyarország határát változtassák meg, még pedig Jugoszlávia és Románia rovásara. A nagy feltűnést keltő hir a Times legutóobi számában is megjelent, ez alap pedig tudvalévőén igen közel áll az angol külügyminisztériumhoz. Hogy ezeknek a híreszteléseknek mennyi alapjuk van, azt nem könnyű megállapítani. Feltűnő azonban és érthetetlen, hogy a Tnbuna, amellett, hogy leközli a hirt, semmi kommentárt nem fűz hozzá.

= Aztán az is jóvátétel? Az antant missziók tudvalevőleg azért vannak Budapesten, bogy az agyonnyomoritott Csonkamagyarország bajait megismerjék és azt enyhítsék. Erre az enyhítésre nézve aztán szomorú statisztikát olvastunk egyik lapban.

A statisztika idegen pénznemeit illetékes helyen az ez évi április 25-iki devizakurzus alapján számították át, mivel az idegen misz* sziök fizetéseiket idegen valutákban kapják. Mivel azóta a magyar korona értéke 50%-kal csökkent, a végösszegnek dupláját lehat ma már számítani. Az érdekes és tanulságos statisztikát egyébként a következőkben minden kommentártól tartózkodva közötjük delegációk szerint:

A francia misszió összes költségei: 29220 . frank, 2815086 magyar korona havonként.

Az angol misszió összes költségei: 711 font sterling, 1987039 magyar korona.

Az olasz delegáció költségei voltak ugyan egy-egy hónapban a legmagasabbak, azonban az olaszok nem részletezték kiadásaikat, hanem egy ös-szegben 7535287 magyar koronát számítottak fel egy hónapra.

A japán misszió összes költségei 217 yen, 118316 magyar korona havonként,

A missziókként meg nem állapítható vegyes költségek összesen 1892Q00 magyar korona.

A fenti delegációk szerinti kimutatásokat figyelembe véve, a hivatalos április 25-iki kurzust számítva, Magyarország egy hónap alatt az antant misszióknak 18580728 magyar koronát fizet ki.

Ez az öászeg azonban ma már megduplázódott és ha a magyar korona Zürichben tovább esik, úgy csakhamar eléri a 40 milliót. De hiszen ez nem is csodálatos, ha a missziók ceruzákért egy hónap alatt 150000 magyar koronát „adnak ki“.

Ä magyar iskolákért

Az érsekujvári kér. szocialista és kisgazda kisiparos párt közös gyűlése.

Azok a végnélküli sérelmek, melyek az itteni magyarságot, iskoláinak beszüntetésével érték és érik, a legnagyobb elkeseredéssel töltik el a magyarok szivét. A kormány ismert elnemzetlenitő iskolapolitikája cselekvésre hívja fel az egész magyarságot vallás- és politikai különbség nélkül és az egész Szlovenszkó területén tiltakozó gyűléseken foglalnak állást a nemzetközi szerződések és az alkotmány alaptörvény rendelkezéseivel ellentétben álló sérelmes kormányintézkedésekkel szemben.

nrsekujvár város és környékének magyarsága, vasárnap, július 30-án impozáns módon tiltakozott a sérelmek ellen és határozati javaslatban követelte, hogy a kormány a saintger-Ilii ifi Mii

ugy látszik, megpecsételi ennek a városnak a sorsát. Ez a kedvező fekvés a nekünk kedvező időkben csakugyan nagy emeltyűje volt Komárom városának. Hatalmas vízi utak mentén annak egyik elsőrangú kikötője, a nyugati fa, gabona és lisztkereskedelem egyik empóriuma lett; a forgalom vasúti csomóponttá fejlesztette az utóbbi években; a Nagy-Duna és a Vág-Duna két heiyen való áthidalása, a kereskedelem és ipar messzebbmenő perspektiváját nyitotta meg előtte. Jobboldali része gyárvárossá kezdte magát kinőni, egyik gyárkémény a másik után épült és amikor kitört a háború, megállt minden.

A szerencsétlen világháború ránk is bénitólag hatott, a munka alig vánszorgott valamit előre, leslük-vártuk a végét, amikor kedvező földrajzi fekvésünk révén megint belekapcsolódhatunk a közgazdasági élet megujhódó vérkeringésébe. Eljött az a nap is, nem olyan szép nap, mint vártak, lázas forradalmi napok jöttek s a vajúdó idők nem termelték ki méhükből a vátva-várt nagyokat, csupán apró, groteszk politikai egereket, papírmasé Dantonokat és bádog Robespierreket.

A politikai fordulat történelmi fordudulattá változott és Komárom uj helyzetbe jutott, a változás nagy és komoly fordulatot jelentett élete, jövője szempontjából egyaránt. A kedvező földrajzi fekvés folytán a Duna véglegesen kettéválasztotta testvérvárosától, elvette tőle hidját, vasúti állomását és gyárait, megfosztotta piacától és forgalmától. A világforgalom bői kikapcsolódott és maradt egy vicinális állomása, melynek liliputi pályaudvarán naponta három-négy mozdonypár ha találkozik.

Rettenetes csapás volt ez nekünk komáromiaknak. Forgalmunk, piacunk, életünk megzsibbadt és lassú haldoklásnak indult. Pénzintézeteink, kereskedelmünk mind ennek szörnyű hatása alatt állanak ma is. Egyetlen gyárunk, mely az itteni lakosság fő munkaalkalmául szolgált, kedvező földrajzi fekvésünk megokolásául azonnal leszereltetett, még az épületek ablaktábláit és ajtóit is elvitték belőle, hogy a szobák és termek a csendben és a használaton kívül meg ne dobosodjanak. Még a törvényszék volt az egyetlen vigaszunk, szalmaszál a vízben fuldoklónak, némi forgalom mutatkozott nagyobb terület hozzácsatolásával. Most a törvényszéket is elvitték, a járásbíróságot is csak tévedésből hagyták meg itt, tartanunk kell tőle, hogy rájönnek a tévedésre és azt is áthelyezik ebből a magyar városból.

És mi jött ide? kérdezed naiv olvasóm. Kedvező földrajzi fekvésünkkel válaszolok és elégitiek ki. Megjöttek — némi késéssel, az összes felemelt adók, — megérkeztek — pontosan — a statárium rendeletek, megjelennek időszakonként a sorozási hirdetmények. Ellenben csak nem akarnak megérkezni a kormányigéreteknek megfelelő kormányintézkedések: a gyárak építése, a várerődök lebontása, a munkaalkalom. De hisz itt van az állami kikötő, hallom a szemrehányást egyesektől. Igen, az útban van, csakugyan, már látszik is valami belőle. Tessék csak a munkásságnál érdeklődni felőle és a telek vételára iránt a városházán. Kedvező földrajzi fekvésünkre fognak hivatkozni mind a két heiyen.

= A nemzetközi Duna. A Journal des

Debate „A Duna és Középaarópa gazdasági talpraállítása“ cimmel a következőket irj*;

A francia kormány a békeszerzlwések végrehajtása során már 1920 nyarán nemzet közi értekezletet, hivott egybe Párisfca a végleges dunai statútumok megalkotására. Ez az értekezlet, amelybe bevonták Magyarország meghatalmazott kiküldötteit is, hat havi munka után egyezményben alkotta meg a Dunának és a Duna nemzetközi folyóhálózatának chartáját. A párisi egyezményt, amelyet ez év jurdus 30 án valamennyi aláíró hatalom ratifikált, 1922 okióber 1 én fog életbelépni.

A lap azután elmondja, hogy azelőtt a gazdag osztrák és magyar hajózási társaságok valóságos monopóliumot gyakoroltak a Dunán és hogy a F-kete tengerről érkező Jh^jók alig jutottak tovább Braiilánál. A háború kimenetele kövétkeztében most már a legmellőzöttebb partállamnak is módjában lesz, hogy a dunai hajózásból kivegye az őt megillető részt.

Az 1921. julius 23-iki egyezmény két szakaszra osztja a Dunát. Az egyik a folyami rész, amely Ulmtól Braibáig, a másik a tengsri rész, amel Braillától a Fekete tengerig térj d.

Az első fölött aversaillesi szerződés 347 szakasza értelmében megalakított nemzetközi bizottság gyakorol ellenőrzést., amelynek tagjai a parti államok képviselői, továbbá Franciaország, Anglia és Olaszország meghatalmazott kiküldöttje. A második szakasz az európai bizottság igazgatása alatt áll, amely az 1856-iki párisi szerződés alapján jött létre.

Egyelőre csupán Franciaország, Olaszország, Anglia és Románia képviselői foglalnak ebben helyet, de a belépés a jövőben nyitva áll ama hatalmak részére, amelyek abban a helyzetben lesznek, hogy jogukat ott érvényesíthetik.

Az európai bizottság feladata a jövőben is az lesz, hogy saját eszközeivel biztosítsa a folyamnak és torkolati ágainak hajózható voltát. A nemzetközi bizottság, amelynek hatásköre sokkal szükebb, azon őrködik, hogy a Duna nemzetközivé tétele ne legyen elméleti fogalom, hanem gyakorlati valóság.

== Határrevizió. A belgrádi külügyminisztérium félhivatalosa, a Tribuna, Londonból